Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

Hűtő- és fűtésgépek­­ egy gyárból A Jászság lett­­ lesz az ország hőtechnikai, klima­­tizációs bázisa. Úgy kezdődött, hogy Jász­berényben, 6 kilométerre a várostól felépítették a hű­tőgépgyárat. Az 1950-es évek végén megkezdték a Lehel nevű és emblémájú hűtő­gépek gyártását. Betanítot­tak a részmunkákra egy se­reg embert, főleg nőt. Saját konstrukcióban, maguk ter­vezte, gyártotta gépsorokat állítottak össze. S ahogy tel­tek az évek, egyre többen győződtek meg itthon és külföldön is a Lehel márká­jú gépek megbízhatóságáról, praktikusságáról és elérhető áráról. Az idén­­ ünnepélyes kül­sőségekkel köszöntötték a Jászberényben elkészült egy­­milliomodik hűtőgépet. Általában, háromévenként új típusú hűtőgépet gyár­tunk — mondja kisérőm, a gyár főkonstruktőre. A mos­tani típus 1968 óta „megy”, 'jövőre­ aktuális a váltás. A 150, 170, 200 és 250 literes hűtőszekrények csak méret­ben különböznek egymástól, formában alig. Fekete üzemrész. Így ne­vezik azokat a termeket, ahol acéllemez táblákból hajlítják, formázzák a hűtő­szekrény palástját. A polc­gyártó során a huzalokból elkészített váz polietilén mázba kerül. A festőműhelyben zsírta­­lanítás után több réteg fes­ték kerül az acéllemezre, minden festékréteget külön beleégetnek. Vákuumformá­zó gépek préselik a hűtő­­szekrény belső kamráját, aj­tóbélését. És a másfél per­cenként tovább lépő szerelő­­szalagon lyukakat fúrnak, apró alkatrészeket, elektro­mos szerelvényeket raknak bele. Aztán helyére kerül a hűtőszekrény lelke, az agg­regát A szalag mellett csupa fia­tal lány. Megállás nélkül jár a kezük. Mintha valamilyen vetélkedő-játékon lennének, é­s figyelik a különböző szí­nekkel felgyűlő lámpát. A sárga — figyelmeztető. A piros­­— most tovább lép a szalag. A gyakorlatlanok még ilyenkor is szerelnek, mennek a tovasuhanó géppel. A lángok mellett a dobo­zokban különböző méretű, formájú apró alkatrészek. Úgy, hogyha váltakozva kell kisebb, vagy nagyobb hűtő­­szekrényt szerelni, ne legyen fennakadás. Most másfél percenként lép egyet a futószalag. Azt mondják, az ideális, az egy­perces továbblépés. Ami azt jelenti, hogy percenként el­készülne egy-egy jégszek­rény. Most egy műszakban 380 hűtőszekrényt gyártanak. A szalagról a villamos­biztonságtechnikai ellenőrző részlegbe kerül a gép. Majd hőtechnikailag próbálják ki plusz 32 fokon. A hagyományos, komp­resszoros hűtőgépek mellett március óta svájci licenc alapján abszorpciós rendsze­rű háztartási hűtőgépek is készülnek. Az idén 17 ezer 60 literes gép került forga­lomba, s jövőre nagyméretű, 140 literest is gyártanak majd. Mi a különbség a kétféle hűtőgép között? A komp­­resszoros mínusz 6 fokig hűt, az abszorpciós mínusz 18 fokot biztosít. Ez utóbbi al­kalmas mirelit-ételek, mély­hűtött áruk huzamos tárolá­sára. Óriás — kereskedelmi — hűtőgépeket 1000, 1100, 1600 literes befogadótérrel szov­jet megrendelésre gyárta­nak. De készülnek hűtőpul­tok, áruházi hűtővitrinek, nyitott felületű mélyhűtő­pultok is. Az ivóvíz-hűtő — a trópusi országokban és me­leg üzemeinkben népszerű. Jászberényben a hűtőgép­­gyártás a központi téma (készül itt egyebek között alumínium-edény, autószi­fon, alumínium söröshordó). A fűtőberendezések, ra­diátorok gyártása a jászbe­rényi telepen akkor szűnt meg, amikor alig néhány hete Jászboldogházán meg­kezdte termelését a hűtő­gépgyár radiátor üzeme. A gyáravatás ünnepélyes perceiben hírül adták — új gyár született. 45 millió fo­rint költséggel épült, s már az első teljes év termelési értéke eléri a 65 milliót. A gyár termékeit, a három alaptípusú radiátort 5 éves garanciával forgalmazza. Egy évben 400 ezer négyzetmé­ter fűtőfelületű alumínium­radiátort készítenek, ezzel mintegy 60 ezer lakószobát lehetne fűteni. Ilyen (bár még Jászberényben készült) radiátorokat szereltek fel a Gubacsi úti, az Újpesti, az Árpád úti, a zuglói, a Nagy Lajos király úti lakótelepe­ken. A jászsági radiátor egy csomó előnnyel rendelkezik. Könnyebb, jobbak a hő­leadási tényezői, mint az egyéb radiátoroknak. Korró­zióálló — ezért élettartama szinte örök. Kis felületű, jól szerelhető, tetszetős, export megrendelések és a hazai igények máris nagyobbak, mint a gyár kapacitása. A jászsági meglévő és épülő gyárak, a hűtőgépgyár vidéki telepei­­ az országos klimatizációs programban is aktív részesek lesznek. Jász­árokszállási gyáruk klíma­berendezéseket gyárt majd. A jászboldogházi radiátorüzemben készülnek az am­­t­ínium fűtőtestek. (MTI-fotó : Brezi K. Gyula felv. — KS) í Az üzlet alapjai a hiúság Egyenletes fejlődés a ktsz-ben Vezet a gebin Az elmúlt négy év alatt egyenletese­n fejlődött a szö­vetkezet. Ez volt a kicsengé­se annak a beszámolónak, amit Bokros László, a gyön­gyösi Fodrász és Fényképész Ktsz elnöke tartott a veze­tőségválasztó taggyűlésen. Ezen részt vett Karnis Pál, a KISZÖV elnöke és néhány társszövetkezet kü­­l fő is. A ktsz-ben a tér...eléji ér­ték közel a negyedével nőtt meg az elmúlt négy év so­rán. Legnagyobb az emelke­dés a fényképészetben, ahol meghaladja az ötven százalé­kot is, de nem sokkal ma­radnak el mögötte a kozmeti­kusok sem. Azt lehetne mon­dani az adatok alapján, hogy jó üzleti vállalkozásnak bi­zonyul az emberek hiúságára építeni, kedvező fényképet készíteni róluk, vonásaikat a különböző kozmetikai szerek segítségével megfinomítani. Érdekes viszont, hogy a fri­zurában a férfiak vezetnek a nők előtt. Ezt bizonyítja a ktsz statisztikája, amely azt mutatja, hogy többen kere­sik fel a borbélyokat, mint a női fodrászokat. A nyereség alakulása is megfelel az előbbieknek: itt is egyenletes a fejlődés. Kiderült, hogy a legna­gyobb hasznot a gebin adja. Még a fényképészek által biztosított eredménynek is több mint a négyszeresét nyújtja a gebin: százalékban is és abszolút számban is. A nyereség is itt a legnagyobb. Kétszerese annak, mint amit arányaiban a szövetkezet produkált. A választások során két új bizottságot hoztak létre a többi mellé: a nőbizottságot és a munkaügyi bizottságot. Az előbbinek Grob Józsefné, az utóbbinak Nagy Alajos lett az elnöke. Újból megvá­lasztották az ellenőrző bi­zottság élére Wöller Lászlót, a szövetkezeti bizottság élére pedig Budai Istvánt. A ktsz elnöki tisztségének választására most azért nem került sor, mert Bokros Lászlót csak a közelmúltban emelte a tagság akarata a ktsz vezető beosztásába. Köszönet és elismerés munkásőreinknek A hevesi járás munkásőreinek egységgyűlésével meg­kezdődött megyénk munkásőrei, a munkáshatalom fegy­veres osztaga elmúlt évi munkájának értékelése. A hónap végéig valamennyi munkásőregység ünnepélyesen jelen­tést tesz a pártnak, hogyan oldották meg elmúlt évi fel­adataikat, és milyen célokat tűztek maguk elé az 1971-es évre. Megyénk munkásőrei, parancsnokságai, egységei és alegységei büszkén jelenthetik, helytálltak az elmúlt év­ben, a megjelölt politikai, nevelési, kiképzési és fejlesz­tési feladataikat alapvetően sikeresen oldották meg. A munkáshatalom védői példamutatóan vették ki részü­ket munkahelyeiken az elmúlt év nem kevés feladatai­nak megoldásából, méltón készültek a X. kongresszusra, fokozódott eszmei, politikai felkészültségük, fegyelmük, harckészségük. A munkásőregységek eredményesen tevé­kenykedtek a tiszai árvízszolgálat ellátásában, a felhő­­szakadások, elemi csapások által okozott veszélyek elhá­rításában, áldozatkész helytállásuk, példamutatásuk er­kölcsileg és politikailag is elismerésre méltó. Társadalmunk, szűkebb hazánk, Heves megye lakos­sága tisztelettel és elismeréssel tekint munkásőreinkre, akik becsülettel teljesítik pártmegbízatásukat, a munká­ban való helytálláson túl példát mutatnak a tanulásban, és a munkáshatalom védelmének érdekében állandóan fejlesztik, korszerűsítik harci készültségüket. A munkás­­őrállomány 40 százaléka vesz részt a pártoktatásban, az egységeknél és alegységeknél a szocialista versenymozga­lom segíti eredményesen a kollektív szellem megszilárdu­lását, a kiképzési és a szolgálati feladatok végrehajtását, a fegyelem további szilárdulását. Mindezek alapján egy­re több gazdasági vezető tekinti fontos párt megbízatásá­nak a munkásőrszolgálatot, a társadalom érdekében vég­zett önzetlen, áldozatkész tevékenységként értékeli mun­kájukat. Jellemző a munkásőrök megbecsülésére, hogy az elmúlt évek alatt a munkásőrállomány 65 százaléka részesült különböző elismerésben. Megyénk munkásőreinek sikeréhez nagyban hozzá­járul a munkásőrségben tevékenykedő kommunisták pél­damutatása, a pártszervezetek és pártszervek segítsége. Most, amikor az elmúlt évi munkájuk kerül mérlegre, és az 1971. évi kiképzési feladatok előtt állnak, kívánjuk megyénk munkásőreinek, hogy az új év hozzon újabb, még nagyobb sikereket, teljesítsék még eredményesebben feladataikat. Növekedjék tovább munkásőreink forradal­­misága a munkában és a közérdek szolgálatában egy­aránt. Elismerés és köszönet munkásőreinknek, szocializ­must építő hazánk szürke katonáinak, akik nap mint nap példát mutatnak a társadalomért érzett felelősségérzetből, áldozatvállalásból. „... hosszú, szívós munka kell még ahhoz, hogy a női egyenjogúság elve teljes mértékben érvényesüljön, mindazokon a területeken, ahol nők dolgoznak, illetve társadalmi és politikai tevé­kenységet fejtenek ki... To­vábbi intézkedések szüksége­sek ... az anyák, a sokgyer­mekes családok, a gyermek­­nevelés támogatására, a nők szakképzettségének növelésé­re, a munkakörülmények ja­vítására, úgyszintén a ház­tartás ellátásának könnyíté­sére.” (Kivonat az MSZMP Köz­ponti Bizottságának határo­zatából.) A határozat üzemi szintű maradéktalan megvalósítása nem lesz könnyű feladat, hi­szen fel kell számolni a sok helyütt lappangó, vagy nem­egyszer nyersen is kiütköző merev beidegzéseket, a saj­nos gyakorlattá vált helyte­len szemléletmódot. Szeren­csére nem mindenütt van így. Ak­adnak olyan nagyüze­mek, ahol már az irányelvek közzététele előtt mindent megtettek az emancipáció érvényesítéséért. Közéjük tartozik az Egri Dohánygyár is. 5,6 százalékos béremelés Erdei Lászlóné kongres­­­szusi felszólalásában pozitív példaként említette az egri üzem vezetőinek állásfogla­lását. Amikor ezt idézem Domán László igazgatónak, meglepődik. Nagyon is ter­mészetesnek hat számomra ez a magatartás: — Dolgozóink két fo^amntra nő; ha gondjaik megoldásá­ról megfeledkeznénk, a ma­gunk baját is gyarapítanánk, hiszen igyekvő munkájuk produkálja jórészt mindan­­­nyiunk nyereségét. Szüksé­gesnek tartottuk a nők béré­nek 5,6 százalékos emelését. Munkájukkal bizonyították, hogy megérdemelték. — A differenciálás elvét miként érvényesítették? — Figyelembe vettük a több műszakos beosztást és a munka nehézségét, amit nem a fizikai megterhelés, hanem a termelési folyamatok mo­notonitása jelent elsődlege­sen, így és emiatt kaptak a selejtbontók 9,6, a vágatel­­szedők 11,1, a ládrk­ajcók 16 százalékos béremelést, az év folyamán. — Üzemükben sok száz több gyermekes anya dolgo­zik. Hogyan oldják meg a műszakbeosztásukat úgy, hogy az otthoni munkára, a családdal való törődésre is jusson kellő idejük? — Vannak két-, sőt egy­­műszakos munkaterületek, ők ide kerültek és kerülnek. A családtalanok, a fiatal lá­nyok viszont három műszak­ban dolgoznak. A pluszmun­kát természetesen honorál­juk több forinttal — tájé­koztat a terv- és munkaügyi osztály helyettes vezetője, aki nő létére legalább an­­­­nyira szívén viseli ketté fia­női gondját, mint az üzem férfi vezetői. Egy terv 1971-e Az anyagi törődés ezzel nem zárult, újabb tervek is születtek, sőt, a gyár veze­tői már el is juttatták őket az ÉDOSZ-központhoz. — A lényegük? — A nők átlagbérét öt szá­zalékkal szeretnénk ismét emelni, ám úgy, hogy ez a közel 700 000 forint ne cson­kítsa a jövő évi nyereség­et. Most már minden attól függ, hogy megérkezik-e az igenlő válasz. Bízunk benne, hogy nem lesz akadálya a terve­zett bérfejlesztésnek. A tervek az irodákban szü­lettek és születnek. De ho­gyan látják a valóságot ma­guk a nők? Szarvas Gáborné, a No­vember 7. szocialista brigád vezetője — huszonkét as­­­szony „kapitánya” — már 19 éve dolgozik a gyárban. Évekkel ezelőtt volt elége­detlen is. — Amikor 10 fillérrel emelték az órabéreket, azt mondtuk, ez még buszjegy­re sem elég. Most viszont minden más: az év elején 60 fillér emelést kaptunk, ez már sokat jelent, mind ér­demesebb itt dolgozni, az át­lagbér 1600—2000 körül nao- 2M& •*­ A férfiaké? •— Ha ugyanazt a munkát végzik, mint mi, akkor ugyanazt a bért is kapják. Ez nálunk már természetes. Mi sem akarunk lemaradni a versenyben. Amikor ide­kerültem, még a nyolc álta­lános iskolai végzettségem sem volt meg. A főnökeim sürgettek a hiányok pótlá­sára. Most már közgazdasági technikumba járok. Jó az, ha az embert többre biztatják. Időm van a tanulásra, mert felnőttek a gyerekek, meg minden második szombatunk is szabad. — Ha délutáni műszakos, hogy jár iskolába? —­ Valakivel cserélek, az ilyesmit természetesnek tart­ják nálunk. Nem én vagyok sem az első, sem az utolsó, aki „ilyen hajóban úszik”. Hasonlóképp vélekedtek a brigádtagok is, akik mind 12—14 éve dolgoznak együtt az üzemben. Idekötötte és köti őket a minden téren érezhető megbecsülés. Minden nő szakmunkás lesz Érdemes még tallózni a gyár vezetőinek reális tervei­ben, mert elsősorban a nők helyzetén igyekszenek köny­i A IV. ötéves terv végé­re, megfelelő műszaki fej­lesztés eredményeként, két­­műszakos üzemmé akarunk válni. Igaz, hogy ez nem kis valutát igényel, ám mégis érdemes megvalósítani, mert javul termékeink minősége, jobbak lesznek a termelé­kenység mutatói, s ami leg­alább olyan fontos, mint az előbbi két tényező: kemy­­nyebbé válik a lányok-asszo­­nyok munkája. — A nők jó része mint be­tanított munkás dolgozik, az a tervünk, hogy megfelelő képzés révén mindenki do­hányipari szakmunkássá vál­jék. Ez ugyan távlati dolog, jók. Ez ugyan távlati dolog, könösebb zökkenő nélkül meg lehet majd valósítani. A realizálás csak idő és jó előkészítés, szervezés kérdé­se. Mit szólnak ehhez az as­­­szonyok? — Még nem hallottam ró­la. Nagyon jó lenne, ha meg­valósulna a szakmunkáskép­zés és a két műszak. Jobban keresnénk, könnyebb lenne a munka.­­ Még inkább gyarapodna­­a törzsgárda létszáma. Érdemes ismét példaként idézni az Egri Dohánygyár vezetőinek emberközpontú alapállását, mert innen fa­kad az, hogy az egyenjogú­­ságról nem elsősorban be­szélnek, hanem tettekkel bi­zonyítják valóságát... Pécsi István Ahol az emancipáció valóság t 20W2L gsfflMLfer 2UL* csQs&iSt M mm@

Next