Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
Hűtő- és fűtésgépek egy gyárból A Jászság lett lesz az ország hőtechnikai, klimatizációs bázisa. Úgy kezdődött, hogy Jászberényben, 6 kilométerre a várostól felépítették a hűtőgépgyárat. Az 1950-es évek végén megkezdték a Lehel nevű és emblémájú hűtőgépek gyártását. Betanítottak a részmunkákra egy sereg embert, főleg nőt. Saját konstrukcióban, maguk tervezte, gyártotta gépsorokat állítottak össze. S ahogy teltek az évek, egyre többen győződtek meg itthon és külföldön is a Lehel márkájú gépek megbízhatóságáról, praktikusságáról és elérhető áráról. Az idén ünnepélyes külsőségekkel köszöntötték a Jászberényben elkészült egymilliomodik hűtőgépet. Általában, háromévenként új típusú hűtőgépet gyártunk — mondja kisérőm, a gyár főkonstruktőre. A mostani típus 1968 óta „megy”, 'jövőre aktuális a váltás. A 150, 170, 200 és 250 literes hűtőszekrények csak méretben különböznek egymástól, formában alig. Fekete üzemrész. Így nevezik azokat a termeket, ahol acéllemez táblákból hajlítják, formázzák a hűtőszekrény palástját. A polcgyártó során a huzalokból elkészített váz polietilén mázba kerül. A festőműhelyben zsírtalanítás után több réteg festék kerül az acéllemezre, minden festékréteget külön beleégetnek. Vákuumformázó gépek préselik a hűtőszekrény belső kamráját, ajtóbélését. És a másfél percenként tovább lépő szerelőszalagon lyukakat fúrnak, apró alkatrészeket, elektromos szerelvényeket raknak bele. Aztán helyére kerül a hűtőszekrény lelke, az aggregát A szalag mellett csupa fiatal lány. Megállás nélkül jár a kezük. Mintha valamilyen vetélkedő-játékon lennének, és figyelik a különböző színekkel felgyűlő lámpát. A sárga — figyelmeztető. A piros— most tovább lép a szalag. A gyakorlatlanok még ilyenkor is szerelnek, mennek a tovasuhanó géppel. A lángok mellett a dobozokban különböző méretű, formájú apró alkatrészek. Úgy, hogyha váltakozva kell kisebb, vagy nagyobb hűtőszekrényt szerelni, ne legyen fennakadás. Most másfél percenként lép egyet a futószalag. Azt mondják, az ideális, az egyperces továbblépés. Ami azt jelenti, hogy percenként elkészülne egy-egy jégszekrény. Most egy műszakban 380 hűtőszekrényt gyártanak. A szalagról a villamosbiztonságtechnikai ellenőrző részlegbe kerül a gép. Majd hőtechnikailag próbálják ki plusz 32 fokon. A hagyományos, kompresszoros hűtőgépek mellett március óta svájci licenc alapján abszorpciós rendszerű háztartási hűtőgépek is készülnek. Az idén 17 ezer 60 literes gép került forgalomba, s jövőre nagyméretű, 140 literest is gyártanak majd. Mi a különbség a kétféle hűtőgép között? A kompresszoros mínusz 6 fokig hűt, az abszorpciós mínusz 18 fokot biztosít. Ez utóbbi alkalmas mirelit-ételek, mélyhűtött áruk huzamos tárolására. Óriás — kereskedelmi — hűtőgépeket 1000, 1100, 1600 literes befogadótérrel szovjet megrendelésre gyártanak. De készülnek hűtőpultok, áruházi hűtővitrinek, nyitott felületű mélyhűtőpultok is. Az ivóvíz-hűtő — a trópusi országokban és meleg üzemeinkben népszerű. Jászberényben a hűtőgépgyártás a központi téma (készül itt egyebek között alumínium-edény, autószifon, alumínium söröshordó). A fűtőberendezések, radiátorok gyártása a jászberényi telepen akkor szűnt meg, amikor alig néhány hete Jászboldogházán megkezdte termelését a hűtőgépgyár radiátor üzeme. A gyáravatás ünnepélyes perceiben hírül adták — új gyár született. 45 millió forint költséggel épült, s már az első teljes év termelési értéke eléri a 65 milliót. A gyár termékeit, a három alaptípusú radiátort 5 éves garanciával forgalmazza. Egy évben 400 ezer négyzetméter fűtőfelületű alumíniumradiátort készítenek, ezzel mintegy 60 ezer lakószobát lehetne fűteni. Ilyen (bár még Jászberényben készült) radiátorokat szereltek fel a Gubacsi úti, az Újpesti, az Árpád úti, a zuglói, a Nagy Lajos király úti lakótelepeken. A jászsági radiátor egy csomó előnnyel rendelkezik. Könnyebb, jobbak a hőleadási tényezői, mint az egyéb radiátoroknak. Korrózióálló — ezért élettartama szinte örök. Kis felületű, jól szerelhető, tetszetős, export megrendelések és a hazai igények máris nagyobbak, mint a gyár kapacitása. A jászsági meglévő és épülő gyárak, a hűtőgépgyár vidéki telepei az országos klimatizációs programban is aktív részesek lesznek. Jászárokszállási gyáruk klímaberendezéseket gyárt majd. A jászboldogházi radiátorüzemben készülnek az amtínium fűtőtestek. (MTI-fotó : Brezi K. Gyula felv. — KS) í Az üzlet alapjai a hiúság Egyenletes fejlődés a ktsz-ben Vezet a gebin Az elmúlt négy év alatt egyenletesen fejlődött a szövetkezet. Ez volt a kicsengése annak a beszámolónak, amit Bokros László, a gyöngyösi Fodrász és Fényképész Ktsz elnöke tartott a vezetőségválasztó taggyűlésen. Ezen részt vett Karnis Pál, a KISZÖV elnöke és néhány társszövetkezet kül fő is. A ktsz-ben a tér...eléji érték közel a negyedével nőtt meg az elmúlt négy év során. Legnagyobb az emelkedés a fényképészetben, ahol meghaladja az ötven százalékot is, de nem sokkal maradnak el mögötte a kozmetikusok sem. Azt lehetne mondani az adatok alapján, hogy jó üzleti vállalkozásnak bizonyul az emberek hiúságára építeni, kedvező fényképet készíteni róluk, vonásaikat a különböző kozmetikai szerek segítségével megfinomítani. Érdekes viszont, hogy a frizurában a férfiak vezetnek a nők előtt. Ezt bizonyítja a ktsz statisztikája, amely azt mutatja, hogy többen keresik fel a borbélyokat, mint a női fodrászokat. A nyereség alakulása is megfelel az előbbieknek: itt is egyenletes a fejlődés. Kiderült, hogy a legnagyobb hasznot a gebin adja. Még a fényképészek által biztosított eredménynek is több mint a négyszeresét nyújtja a gebin: százalékban is és abszolút számban is. A nyereség is itt a legnagyobb. Kétszerese annak, mint amit arányaiban a szövetkezet produkált. A választások során két új bizottságot hoztak létre a többi mellé: a nőbizottságot és a munkaügyi bizottságot. Az előbbinek Grob Józsefné, az utóbbinak Nagy Alajos lett az elnöke. Újból megválasztották az ellenőrző bizottság élére Wöller Lászlót, a szövetkezeti bizottság élére pedig Budai Istvánt. A ktsz elnöki tisztségének választására most azért nem került sor, mert Bokros Lászlót csak a közelmúltban emelte a tagság akarata a ktsz vezető beosztásába. Köszönet és elismerés munkásőreinknek A hevesi járás munkásőreinek egységgyűlésével megkezdődött megyénk munkásőrei, a munkáshatalom fegyveres osztaga elmúlt évi munkájának értékelése. A hónap végéig valamennyi munkásőregység ünnepélyesen jelentést tesz a pártnak, hogyan oldották meg elmúlt évi feladataikat, és milyen célokat tűztek maguk elé az 1971-es évre. Megyénk munkásőrei, parancsnokságai, egységei és alegységei büszkén jelenthetik, helytálltak az elmúlt évben, a megjelölt politikai, nevelési, kiképzési és fejlesztési feladataikat alapvetően sikeresen oldották meg. A munkáshatalom védői példamutatóan vették ki részüket munkahelyeiken az elmúlt év nem kevés feladatainak megoldásából, méltón készültek a X. kongresszusra, fokozódott eszmei, politikai felkészültségük, fegyelmük, harckészségük. A munkásőregységek eredményesen tevékenykedtek a tiszai árvízszolgálat ellátásában, a felhőszakadások, elemi csapások által okozott veszélyek elhárításában, áldozatkész helytállásuk, példamutatásuk erkölcsileg és politikailag is elismerésre méltó. Társadalmunk, szűkebb hazánk, Heves megye lakossága tisztelettel és elismeréssel tekint munkásőreinkre, akik becsülettel teljesítik pártmegbízatásukat, a munkában való helytálláson túl példát mutatnak a tanulásban, és a munkáshatalom védelmének érdekében állandóan fejlesztik, korszerűsítik harci készültségüket. A munkásőrállomány 40 százaléka vesz részt a pártoktatásban, az egységeknél és alegységeknél a szocialista versenymozgalom segíti eredményesen a kollektív szellem megszilárdulását, a kiképzési és a szolgálati feladatok végrehajtását, a fegyelem további szilárdulását. Mindezek alapján egyre több gazdasági vezető tekinti fontos párt megbízatásának a munkásőrszolgálatot, a társadalom érdekében végzett önzetlen, áldozatkész tevékenységként értékeli munkájukat. Jellemző a munkásőrök megbecsülésére, hogy az elmúlt évek alatt a munkásőrállomány 65 százaléka részesült különböző elismerésben. Megyénk munkásőreinek sikeréhez nagyban hozzájárul a munkásőrségben tevékenykedő kommunisták példamutatása, a pártszervezetek és pártszervek segítsége. Most, amikor az elmúlt évi munkájuk kerül mérlegre, és az 1971. évi kiképzési feladatok előtt állnak, kívánjuk megyénk munkásőreinek, hogy az új év hozzon újabb, még nagyobb sikereket, teljesítsék még eredményesebben feladataikat. Növekedjék tovább munkásőreink forradalmisága a munkában és a közérdek szolgálatában egyaránt. Elismerés és köszönet munkásőreinknek, szocializmust építő hazánk szürke katonáinak, akik nap mint nap példát mutatnak a társadalomért érzett felelősségérzetből, áldozatvállalásból. „... hosszú, szívós munka kell még ahhoz, hogy a női egyenjogúság elve teljes mértékben érvényesüljön, mindazokon a területeken, ahol nők dolgoznak, illetve társadalmi és politikai tevékenységet fejtenek ki... További intézkedések szükségesek ... az anyák, a sokgyermekes családok, a gyermeknevelés támogatására, a nők szakképzettségének növelésére, a munkakörülmények javítására, úgyszintén a háztartás ellátásának könnyítésére.” (Kivonat az MSZMP Központi Bizottságának határozatából.) A határozat üzemi szintű maradéktalan megvalósítása nem lesz könnyű feladat, hiszen fel kell számolni a sok helyütt lappangó, vagy nemegyszer nyersen is kiütköző merev beidegzéseket, a sajnos gyakorlattá vált helytelen szemléletmódot. Szerencsére nem mindenütt van így. Akadnak olyan nagyüzemek, ahol már az irányelvek közzététele előtt mindent megtettek az emancipáció érvényesítéséért. Közéjük tartozik az Egri Dohánygyár is. 5,6 százalékos béremelés Erdei Lászlóné kongresszusi felszólalásában pozitív példaként említette az egri üzem vezetőinek állásfoglalását. Amikor ezt idézem Domán László igazgatónak, meglepődik. Nagyon is természetesnek hat számomra ez a magatartás: — Dolgozóink két fo^amntra nő; ha gondjaik megoldásáról megfeledkeznénk, a magunk baját is gyarapítanánk, hiszen igyekvő munkájuk produkálja jórészt mindannyiunk nyereségét. Szükségesnek tartottuk a nők bérének 5,6 százalékos emelését. Munkájukkal bizonyították, hogy megérdemelték. — A differenciálás elvét miként érvényesítették? — Figyelembe vettük a több műszakos beosztást és a munka nehézségét, amit nem a fizikai megterhelés, hanem a termelési folyamatok monotonitása jelent elsődlegesen, így és emiatt kaptak a selejtbontók 9,6, a vágatelszedők 11,1, a ládrkajcók 16 százalékos béremelést, az év folyamán. — Üzemükben sok száz több gyermekes anya dolgozik. Hogyan oldják meg a műszakbeosztásukat úgy, hogy az otthoni munkára, a családdal való törődésre is jusson kellő idejük? — Vannak két-, sőt egyműszakos munkaterületek, ők ide kerültek és kerülnek. A családtalanok, a fiatal lányok viszont három műszakban dolgoznak. A pluszmunkát természetesen honoráljuk több forinttal — tájékoztat a terv- és munkaügyi osztály helyettes vezetője, aki nő létére legalább annyira szívén viseli ketté fianői gondját, mint az üzem férfi vezetői. Egy terv 1971-e Az anyagi törődés ezzel nem zárult, újabb tervek is születtek, sőt, a gyár vezetői már el is juttatták őket az ÉDOSZ-központhoz. — A lényegük? — A nők átlagbérét öt százalékkal szeretnénk ismét emelni, ám úgy, hogy ez a közel 700 000 forint ne csonkítsa a jövő évi nyereséget. Most már minden attól függ, hogy megérkezik-e az igenlő válasz. Bízunk benne, hogy nem lesz akadálya a tervezett bérfejlesztésnek. A tervek az irodákban születtek és születnek. De hogyan látják a valóságot maguk a nők? Szarvas Gáborné, a November 7. szocialista brigád vezetője — huszonkét asszony „kapitánya” — már 19 éve dolgozik a gyárban. Évekkel ezelőtt volt elégedetlen is. — Amikor 10 fillérrel emelték az órabéreket, azt mondtuk, ez még buszjegyre sem elég. Most viszont minden más: az év elején 60 fillér emelést kaptunk, ez már sokat jelent, mind érdemesebb itt dolgozni, az átlagbér 1600—2000 körül nao- 2M& •* A férfiaké? •— Ha ugyanazt a munkát végzik, mint mi, akkor ugyanazt a bért is kapják. Ez nálunk már természetes. Mi sem akarunk lemaradni a versenyben. Amikor idekerültem, még a nyolc általános iskolai végzettségem sem volt meg. A főnökeim sürgettek a hiányok pótlására. Most már közgazdasági technikumba járok. Jó az, ha az embert többre biztatják. Időm van a tanulásra, mert felnőttek a gyerekek, meg minden második szombatunk is szabad. — Ha délutáni műszakos, hogy jár iskolába? — Valakivel cserélek, az ilyesmit természetesnek tartják nálunk. Nem én vagyok sem az első, sem az utolsó, aki „ilyen hajóban úszik”. Hasonlóképp vélekedtek a brigádtagok is, akik mind 12—14 éve dolgoznak együtt az üzemben. Idekötötte és köti őket a minden téren érezhető megbecsülés. Minden nő szakmunkás lesz Érdemes még tallózni a gyár vezetőinek reális terveiben, mert elsősorban a nők helyzetén igyekszenek könyi A IV. ötéves terv végére, megfelelő műszaki fejlesztés eredményeként, kétműszakos üzemmé akarunk válni. Igaz, hogy ez nem kis valutát igényel, ám mégis érdemes megvalósítani, mert javul termékeink minősége, jobbak lesznek a termelékenység mutatói, s ami legalább olyan fontos, mint az előbbi két tényező: kemynyebbé válik a lányok-asszonyok munkája. — A nők jó része mint betanított munkás dolgozik, az a tervünk, hogy megfelelő képzés révén mindenki dohányipari szakmunkássá váljék. Ez ugyan távlati dolog, jók. Ez ugyan távlati dolog, könösebb zökkenő nélkül meg lehet majd valósítani. A realizálás csak idő és jó előkészítés, szervezés kérdése. Mit szólnak ehhez az asszonyok? — Még nem hallottam róla. Nagyon jó lenne, ha megvalósulna a szakmunkásképzés és a két műszak. Jobban keresnénk, könnyebb lenne a munka. Még inkább gyarapodnaa törzsgárda létszáma. Érdemes ismét példaként idézni az Egri Dohánygyár vezetőinek emberközpontú alapállását, mert innen fakad az, hogy az egyenjogúságról nem elsősorban beszélnek, hanem tettekkel bizonyítják valóságát... Pécsi István Ahol az emancipáció valóság t 20W2L gsfflMLfer 2UL* csQs&iSt M mm@