Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
Felavatták az Asszuáni gátat (2. oldalon) Tervlexikon (3. oldalon) Lányok, fmk a 24-esbe* (4. oldalon) A tárgyalóteremből (8. oldalon) 1253 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJa XXII. évfolyam, 13. szám 1971. január 16., szombat Május 4. és 8. között tartják a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusát Fontos napirendek a SZOT ülésén Pénteken az ÉMÁSZ-székházban ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára tartott beszámolót a negyedik ötéves terv és az 1971. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. Rámutatott, hogy a következő évek legfőbb gazdaságpolitikai feladata a termelés hatékonyságának növelése, s ezzel a lakosság igényeinek jobb kielégítése. Ennek segítése a szakszervezetektől is jobb munkát, korszerűbb munkastílust igényelt A SZOT titkára az életszínvonal emelésének több jelentős kérdését elemezve, a többi között elmondotta, hogy az árszínvonal növekedése az elmúlt években az évi 1—2 százalékos határon belül maradt Mégsem kerülheti el a szakszervezetek figyelmét, hogy a munkások, a bérből és fizetésből élő családok az árak alakulásával foglalkoznak a legtöbbet E kérdés megítélésénél a szakszervezeteknek kiindulópontja; s fogyasztói árak kívánatos rendszerének az életszínvonal növelését, a célszerűbb fogyasztási szerkezet kialakítását kell szolgálnia. A tényleges értékhez igazodó árakat — bármennyire is indokolt ez közgazdaságilag — nem lehet máról-holnapra megteremteni. E munka rendkívül nagy körültekintést igényel és éppen ezért hosszú folyamat A bérezési helyzetről szólva a SZOT titkára utalt arra, hogy az utóbbi időben jogosan sokszor esett szó arról, hogy a bérek jobban tükrözzék a felelősség, a szakképzettség és a munkakörülmények szerinti különbségeket. A kérdés leegyenerűsítése, ha a&L&fci bérdifferenciálás alatt csupán a vezetők és a beosztottak bérkülönbségét érti. Gondosabban kell megfogalmaznia a bérek differenciálásának elveit. A keresetek differenciálása politikai és erkölcsi szempontból azt is jelenti, hogy ■ jobb, a hatékonyabb munka a dolgozók, a munkások nagy tömege számára nagyobb anyagi dia*mérést biztosítson. A másodállásról és a mellékfoglalkozásról beszélve említette, hogy ez nem törvénytelen dolog, sőt sok esetben hasznos. A hiba a törvényes rendelkezések végrehajtásánál tapasztalható. Egyes vállalatok a munkaszerződések megkötése előtt nem mérlegelik kellő gondossággal, valóban indokolt-e a másodállású dolgozó alkalmazása. Előfordul, hogy nem határozzák meg a másodállásúak feladatait, ami visszaélésekre adhat alkalmat Az sem ritka, amikor egy-egy dolgozó fő- és másodállásának munkaideje túlhaladja a megengedett havi 300 órát A továbbiakban x munkakörülmények javítására hívta fel a figyelmet kiemelve a, hogy igen sok dolgozó x magasabb bérnél is többre becsüli x Jó üzemi légkört x jól szervezett munkát a* emberséges hangot * dolgozok jogos igényei iránti figyelmet A munkakörülményekkel összefüggésben a SZOT titkára utalt arra, hogy igen jelentős mértékben — egy év alatt több mint 40 százalékkal — nőtt a túlórák száma. A feltétlenül szükséges túlórákat természetesen továbbra sem szabad akadályozni, nem engedhető azonban meg, hogy a gyenge vezetésből, a munka szervezetlenségéből keletkezett elmaradásokat bárhol is túlórákkal pótoltassák. Végül a szocialista munkaverseny-mozgalomról szólt. A munkaverseny, a dolgozók kezdeményezéseinek szervezése ma már nem választható külön a munka szervezésétől, ezért feltétlenül változtatni kell azon a szemléleten, hogy a munkaverseny irányítása és szervezése csakis a társadalmi szervek, s ezen belül főként a szakszervezetek feladata. A munkaverseny szervezése vállalati feladat is. A SZOT az elnökség beszámolóját egyhangúlag elfogadta. A második napirendi poratként Somoskői Gábor SZOT- titkár előterjesztette a elnökség javaslatát a szakszervezetek XXII. kongresszusának napirendjére és előkészítésének módjára. A tanácsülés az előterjesztést elfogadva határozatot hozott arról, hogy a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusát 1971. május 4. és 8-a között tartsák. A XXII. kongresszus és az egész előkészítő munka alapgondolata, fő célja a szakszervezetek szocialista jellegének, munkájuk hatékonyságának erősítése, hogy mind jobban megfeleljenek a társadalom és a szakszervezeti tagság növekvő igényeinek. Harmadik napirendi pontként Földvári Aladár, a SZOT elnöke számolt be a SZOT legutóbbi ülése óta végzett elnökségi munkáról, vagyis a szakszervezeti vezető szervek újjáválasztásának eddigi tapasztalatairól, a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztéséről, a SZOT elnökségének fontosabb határozatairól és intézkedéseiről A szakszervezeti választásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a politikai légkör jó, a tagság érdeklődése, aktivitása megfelel a várakozásnak. A tanácsülés a tájékoztatót elfogadta. (MTI) tiltMgaSstUtalt a Magyar 14 uzsga ír ti a ha £&i Tilt Na hű ifi megyei szervezete Egerben rendezik az országos közgazdász vándorgyűést Egerben, a megyei tanács nagy tanácstermében pénteken délelőtt több mint 300- an gyűltek össze gazdasági vezetők, közgazdászok: megalakítottak. a Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei szervezetét. Az alakuló közgyűlés elnökségében foglalt helyet dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, és Fekete Győr Endre, a megye tanács vb-elnöke is. Fekete Győr Endre bevezetőjében hangsúlyozta, hogy megyénkben is jelentősen megnőtt azoknak a munkahelyeknek a száma, ahol közgazdászokat foglalkoztatnak, s ezért fontos szerep jut a most alakuló «»ügyét iaaryOTins. Ezután dr. Csikós Nagy Béla államtitkár nagy figyelemmel kísért előadást tartott „A negyedik ötéves terv árpolitikája” címmel, majd válaszolt a részvevők által feltett kérdésekre. A továbbiakban került sor a szervezet tisztségviselőinek megválasztására. A Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei szervezete elnökévé Barta Alajost, a megyei pártbizottság titkárát választották, a szervezet titkára pedig Kántor Imre, a megyei tanács tervosztályának helyettes vezetője lett A közgyűlésen bejelentették, hogy az idei nyáron Eperben rendezik meg a X. országot közgazdász vándorgyüüst. U. szakszervezeti bizottságot választott a Mátra—Bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Pénteken délelőtt Egerben, a Technika Házában tanácskozásra ültek össze a Mátra —Bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakszervezeti bizottságának küldöttei. A zsúfolásig megtelt nagyterem ünnepe elnökségében helyet foglalt Földes László, mezőgazdaság és élelmezésügyi miniszterh helyettes, Micsák László, a MEDOSZ titkára, Dorkó József, az SZMT trtteána és Adamkó József, a Mátra—Bilddi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója is. A közel 150 küldött előtt Makó Gyula, az erdőgazdaság szb-titkára adott számot a szakszervezeti bizottság el-Egyebek között szót a termelést segítő munnkaversenyek jelentőségéről, a szocialista brigádok kimagasló tevékenységéről, a gazdaság műszaki, kollektívájának újátómozgalmáról. A továbbiakban a munkavédelem javítására irányuló célkitűzéseiket temertetia Elmondotta, hogy a IV. ötéves tervben 3,5 millió forintot költenek majd új öltözők, mosdók és egyéb szociális épületek létesítésére. Az előterjesztett referátumot vita követte, majd megválasztották az új saaiksziervezeti bizottságot. Az elnök Bekondi Ernő lett, Makó Gyulát pedig ismét megerőstették ttfeásthinkMiMosm Az első zárszámadás mérlege: Nyugodt, kiegyensúlyozott gazdálkodás A bor# Koma* Termelőszövetkezet megyénkben elsőként szólította tagjait hogy a termelőszövetkezet legmagasabb fóruma előtt, a közgyűlésen vessenek számot az elmúlt gazdasági esztendő eredményeivel. Rozsda András elnöki beszámolója — amelyet a tagságon kívül élénk érdeklődéssel figyelt Kormos Miklós, az MSZMP Heves megyei Bizottságának munkatársa, a járási párt- és állami szervek, valamint a területi tsz-szövetség több képviselője is — szigorú tényszerűséggel elemezte a lezárt gazdasági évet Megállapította, hogy se 1970-es év az utóbbi hat esztendő legnehezebb időszaka volt A termelőszövetkezet nem tudta teljesíteni a növénytermesztésben kalkulált árbevételi tervét A növénytermelésben a mwAn-VmwH csaknem az ötmillió forintot közelítette meg. Rosszul sikerült a kenyérgabonatermés, a máskor 150 vagonnyi paradicsomexport tavaly negyven vagonra zsugorodott A nehéz helyzet önfeláldozó munkát követelt a hatszáz dolgozó tagtól, a közigazdaság hat mérnökétől, nyolc technikusától, a termelőszövetkezet vezetőségétől. A horti Kossuth Termelőszövetkezet kollektívája kiváló munkafegyelemmel válaszolt a természet támadására. Félmillió forinttal túlteljesítették a híres dinnyetermesztésre alapuló tervet. A kukoricakerek egymillió forinttal hozott többet a közös gazdaságnak mint ahogy azt előzőleg számították. A fuvarozásból származó haszon szintén egymillióval emelte várakozáson felül a tsz jövedelmét, s az ésszerű takarékosság gyümölcse több mint hárommillió forintot eredményezett A gazdaság alaposan megfontolva jelenlegi helyzetét úgy döntött, hogy hozzányúl az évek óta halmozott biztonsági alaphoz, s így nemcsak azt érték el, hogy az egy tízórás munkanapra jutó összeg kettő híján száz forint hanem az egy tagra jutó átlagjövedelem mit sem csökkent a kedvezőtlen körülmények hatására, az jelenleg is 22 500 forint. Tovább ment a gazdaság. Az őszi vetésekhez egymillió forinttal több műtrágyát használtak fel mint az előző évben, a termelőszövetkezet decemberben megvásárolt erőtwi «tmvtrm koorm nálták a tavaszi nyitányt, hogy minél eredményesebben vegyék fel az újabb küzdelmet a várhatóan kedvezőbb időjárással A Kossuth Termelőszövetkezet higgadtan, körültekintően gazdálkodott az elmúlt évben. Vállalta a jövő felelősségét, amikor több milió kilencmillió forintot ruházott be a holnap érdekében Hogy a rendkívül rossz körülmények között milyen eredményesen gazdálkodtak, hogy a termelőszövetkezet közös vagyona 45 millió forintról 51 millióra emelkedett, a tiszta vagyon az elő*ző 35 millióról 38 millióra növekedett. A nyugodt és racionális gazdasági felkészülés már az elnök zárszámadási beszámolójában helyt kapott s szükséges-e nagyobb bizalmi jelkép annál, mint amikor egy igen súlyos gazdasági év végén, amikor az egész tagság előtt kell összegezni a gondokat és az eredményeket, a fő hangsúly nem az elmúlt időszak megpróbáltatásaival igyekszik mentegetőzni, hanem pontosan azt adja a tagságnak, amit ígért, miközben már a jövő év feladatait boncolja edr. Rozsda Andris nagy figyelemmel kísért elnöki beszámolójáé ......— tartja. ------ "* " A lemeUíszövetkezet tagjai még az elmúlt évről szóló beszámolót hallgatják, de már a jövőre gondolnak. (Fotó: Kiss Bélái