Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
Magasabb szinten írta: dr. Földi Pál A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa megvilágította a szocialista társadalom teljes felépítésének reális útját. A fejlődés jelenlegi szakaszában az a legfontosabb, hogy az eddig elért eredményekre építve és népünk erőit még jobban tömörítve, magasabb szinten folytassuk a szocializmus teljes felépítésére irányuló munkát. Ez főleg három feladat együttes megoldását jelenti. _Az egyik a szocialista gyenlőség megteremtése, a dolgozó osztályok és társadalmi rétegek közötti különbségek fokozatos csökkentése, amely természetesen csak hosszabb időszak alatt végbemenő társadalmi fejlődés útján érhető el. A szocialista egyenlőség fogalomkörébe tartozik mindenekelőtt a politikai jogok és lehetőségek terén megvalósítandó társadalmi egyenjogúság, a gazdasági érdekek és az egyéni érvényesülés tekintetében az egyenlő lehetőségek biztosítása, a falu és a város lényeges különbségének megszüntetése, a műveltségi színvonalban meglevő jelentős különbségek fokozatos felszámolása, a szellemi és a fizikai munka közti különbség lényeges csökkentése. Lényegében véve a szocializmus a társadalmi gazdaság és az emberi jólét társadalma. Ezért a szocialista egyenlőség elsősorban a különböző osztályok és társadalmi rétegek között a szocializmus alapjainak lerakása után még meglevő gazdasági, életszínvonalbeli különbségek fokozatos megszüntetését jelenti. Ezzel összhangban az MSZMP X. kongresszusa szocialista előrehaladásunk egyik legnagyobb vívmányának tekintette, hogy hazánkban a munkásosztály életszínvonalának egyidejű emelkedése mellett, a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok jövedelmi színvonala országosan és átlagban már kiegyenlítődött. Tudjuk azonban, hogy hazánkban az egyes családok jövedelemszintje között még nagyok az eltérések. A munka szerinti elosztás szocialista elvének érvényesítése során elkerülhetetlen, hogy az egyes ágazaatok, munkaterületek dolgozóinak átlagos keresete között eltérések legyenek. Az ágazatokon belül is szükségszerű a különbség az egyes dolgozó kategóriák kereseti szintje között a szakképzettségük színvonalától, fizikai igénybevételüktől és más tényezőktől függően. A szakmákon belül pedig jelentős kereseti szintkülönbségeknek kell lenni az egyes dolgozók jövedelmében begyakorlottságuk, rátermettségük, szorgamuk, munkafegyelmük, teljesítményük szerint. De a családi jövedelmek közötti különbségeket fokozatosan csökkenteni kell. Ezt szolgálják társadalmunk szociálpolitikai intézkedései, melyeknek fő célja továbbra is az, hogy a többgyermekes családok és az egyedülálló anyák fokozott támogatásban részesüljenek, és több segítséget kapjanak a munkaképtelen öregek. A szocializmus teljes felépítésének másik fontos követelménye a folyamatos és dinamikus gazdasági növekedés. A javak bizonyos bősége nélkül nem tehetsége szocialista társadalmi rendszer. Az anyagi javak bőségét viszont a munka magas termelékenységével, intenzív gazdálkodással lehet tartósan biztosítani. Ezért a termelékenység növekedésének különösen nagy :■*«repe van a szocialista társadalom tejes felépítésében. Hazánk közepesen fejlett, agrár jellegű árusság volt a felszabadulás előtt. A szocializmus alapjainak lerakása során hazánk fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált. A szocialista társadalom teljes felépítésének időszakában feladatunk a felhalmozás és fogyasztás olyan színvonalra emelése Magyarországon, hogy belátható idő alatt az iparilag fejlett országok sorába kerüljünk. A felépült szocializmusban biztosítani kell az emberek alapvető anyagi és szellemi szükségleteinek zavartalan kielégítését a munka szerinti elosztás lenini elvének érvényesítésével. Az ember legfontosabb anyagi szükségletei a fejlődés alatt színvonalának megfelelő élelmezési, ruházkodási és lakáskultúrából tevődnek össze. Az alapvető szellemi szükségletekhez pedig mindenekelőtt a művelődési és kultúrált szórakozási lehetőségek biztosítása tartozik. A felépült szocializmus a termelés és a kultúra olyan színvonalát jelenti, amely biztosítja a vázolt emberi szükségletek tartós kielégítését. A szocialista társadalom teljes felépítésének harmadik feladata a szocialista öntudattal rendelkező emberek új típusú közösségének létrehozása. Ennek érdekében hatalmas tudatformáló munkára van szükség; meg kell tanítani, az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni. A fejlett szocialista népgazdaság művelt, műszakilag képzett, öntudatos dolgozókat követel, akik a termelőmunka mellett a társadalmi élet irányításának is cselekvő részvevői. Arra törekszünk, hogy az egyéni magatartás egyre jobban a helyes közösségi szemléleten alapuljon. Ez jelentős mértékben a köz ■ műveltség színvonalától függ. A közösségi etika és magatartás azonban nemcsak műveltségi kérdés. Szorosan ide tartozik a szocialista erkölcsi normák ismerete és elfogadása is. Hazánkban az államélet a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocialista társadalom teljes felépítésének egy központi feladata, amelyet úgy kell megoldani, hogy erősödjék a központi hatalom, fokozódjék a kormányzati szervek munkájának hatékonysága és egyidejűleg növekedjék a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége, és mind aktívabb legyen a lakosság részvétele az állam- és társadalmi ügyek intézésében. A szocialista demokrácia azonban csak az állampolgári fegyelem és felelősségérzet erősödésével, a szocialista közgondolkodás fejlődésével emelkedhet magasabb szintre. A szocializmus nem a naplópók és munkakerülők, hanem a munkájukat becsületesen végző és fegyelmezett emberek társadalma, Ezért szükséges erősíteni azt a közszellemet, amely nem tűri el a fegyelmezetlenséget, a közösség megkárosítását, a cinizmust és az egoizmust, viszont növeli a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügyei iránti elkötelezettség becsületét és tekintélyét. A szocialista társadalom teljes felépítése során mind teljesebb mértékben teret hódít a szocialista erkölcsiség, amely megköveteli a társadalmi haladás iránti önzetlenség és az áldozatkészség fokozott megbecsülését, ugyanakkor viszont a hanyag munka határozót, elmarad.iu'-asat. a Vér-rkölcsöt sértő, a szocialista fejlődést gátló jelenségek elítélését. Mindez azonban nem feledtetheti, hogy a szocializmus teljes felépítésének idején részben, az átmenet jellegéből fakadóan, részben pedig a tőkés világ hatására tovább él, sőt időnként felerősödik vagy újratermelődik a burzsoá erkölcsi szemlélet számos eleme Például az utóbbi időben az új gazdasági mechanizmust is félremagyarázva és abban igazolást keresve, erőre kapott az individualizmus és az egoizmus, a munkával meg nem szolgált haszonszerzésre való törekvés, a spekuláció. Társadalmunk közerkölcsét azok a milliók határozzák meg, akik öntudatosan dolgoznak a szocialista építés, a munka frontján, nem pedig azok a kevesek, akik úgy élnek sokkal jobban az átlagosnál, hogy valódi teljesítmény nélkül húznak magas jövedelmet. Az ilyenfajta személyek hazánkban most jobban szembetűnnek, mert a gazdasági élet általános, fejlődésével számuk átmenetileg szaporodott, és hangjuk is megnőtt. Az MSZMP X. kongresszusán Kádár János elvtárs ezeket mondta: „A szocializmus az emberért van; célunk, hogy az emberek jobban, kulturáltabban éljenek, javuljon életük. Elutasítunk mindenfajta álszerénységet, aszkétizmust. De a szocializmus eszméivel s társadalmunk erkölcsi felfogásával ütköző anyagiasság szellemének elburjánzásával és a visszás jelenségekkel nem békülünk meg.” Termelési tanácskozások az Egri Dohánygyárban Megkezdődtek a termelési tanácskozások az Egri Dohánygyár üzemeiben. A tanácskozások központi témái: az 1970-es esztendő eredményei és az idei év célkitűzései, feladatai. A gyár 1971-es terve meghaladja a 620 millió forintot, hogy a jelentős feladatot maradéktalanul teljesítsék, az üzemek kollektíváinak az eddiginél is szervezettebben, s gazdaságosabban kell majd dolgozniuk. A gyár az idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. Dolgozói méltóképpen kívánják megünnepelni a nagy eseményt A szocialista brigádok értékes felajánlásokat tettek a költségek csökkentésére, a termelés növekedését 100 százalékban termelékenységgel kívánják megvalósítani. A jubileumi ünnepségre ünnepi ankétokat találkozókat, műszaki vetélkedőket szerveznek. A gyár lelkes kollektívája elhatározta, hogy eredményes, jó munkával versenyt indítanak a szocialista vállalat cím elnyeréséért. Napfényre érzéketlen és a rozs keresztezéséből származó gabonafajta —■ hazafi, Bács megyében élő nemesítője, a növényben most a napfény iránti közömbösséget szándékozik kifejleszteni. Amennyiben ez sikerült, a triticale a jelenleginél is versenyképesebb lesz, mert így az egyenlítőhöz közel eső tájakon ugyanúgy, mint a kontinens északi területein, egyaránt termeszthetővé válik. A kísérlet biztató, hiszen február elején minden mesterséges fény nélkül kalászol a növény a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben Kecskeméten. (MTI fotó : Király Krisztina) [i . . ——................................................ *■ ECSEDI BOCS Ű Hazánk legrégebbi külszíni szénbányája — az ecsédi lejtés — felett kimondták az ítéletet: 1973-ban bezárják az üzemet. Az idegen csak találgat. Nem kell már a lignit? Túlságosan gazdaságtalan a termelés? Elegendő az egyetlen Visonta is? Tőmondat a válasz: tifogy a készlet. Pár esztendő, és ellobban az utolsó itteni tüzelőanyag is. Csökkentették a veszteséget A búcsú évei ezek. Milyen a búcsú... ? — Kálomista Imre üzemvezető előbb a legutóbbi tervidőszakot idézi irodájában. Az elmúlt öt év alatt közel 44 millió köbméternyi földet, szenet mozgattak meg Rózsaszentmárton és Ecséd között, s másutt. Összesen több mint hatmillió tonna lignitet szabadítottak fel a mélyből. Gépesítettek, keresték a legjobb megoldásokat, tudásuk, erejük szerint iparkodtak, s eközben a tonnánkénti 136,77 forintos termelési költséget 105,50-re szorították. Nem, szó sincs tehát valamiféle drágulásról,fokozódó rossz eredményekről. Ellenkezőleg: határozott javulásról tanúskodnak a különféle gazdasági kimutatások. A hatvanhatos 50 milliós veszteség tavaly már tizenháromra apadt. Az idén – s ez már a jelen — pedig az elképzelések szerint 5,3 millióra csökken... f Új feladatokra készülnek Most kicsit pihen a külfejtéses bánya. Szünetel a meddő kitakarítás, javítgatják a gépeket, az üzem berendezését. Aztán, március 14-től... megint teljes energiával dolgoznak. Mert ez a jelenlegi lassúbb ütem sem szendergés, hanem csak a hagyományos nagykarbantartás, az újabb feladatokra való felkészülés. Hogyan? Készülődés, újabb feladatok? Abban a bányában, amelynek a sorsa, hogy úgymond, már beteljesedett? — 12 millió tonnás az idei szénprogramunk — magyarázzák az üzem vezetői — alig kevesebb, mint esztendeje. Nem olyan könnyű az a búcsú ...! Gyümölcsöző melléküzemágak A „bánya” egyébként már régóta nemcsak bányaüzem. Nem, korántsem azért, mert ezek a Mátra vidéki bányászok annyira szabadulni akarnak a széntől —, hanem inkább amiatt, hogy sokkal józanabbak, mintsem csupán a lignitre bíznák a jövőjüket. A széntermelés mellett megpróbálkoztak a különféle földmunkákkal is — kavicsbányákat, csatornákat kotornak, tereprendezésben segítkeznek — újabban pedig gáz- és olajcső-lefektetéssel foglalkoznak. Ügyes gépeikkel Apcon, Kálban, Tarnabodon, Aldebrőn, Ózdon, Kistokajban, Mezőhegyesen, Békéscsabán, Nagykőrösön, Százhalombattán dolgoznak, hogy csak néhányat említsünk a terjedelmes listáról. A szükség szülte ezeket a melléküzemágakat, amelyek idővel meggyökeresedtek az ecsédieknél, s ma már ugyanúgy hétköznapjaikhoz tartoznak, mint a lignitfejtés. Volumenük egyre számottevőbb, az idén már 82 millióval részes a 198 millió forintos teljes termelési programból. Érdekes, hogy például a csővezeték-építő részleg majdnem akkora feladatra vállalkozott az idén, mint a Mátraaljai Szénbányák ugyanilyen profilú önálló petőfibányai üzeme! Mindez jóval több már az egyszerű útkeresésnél. Mondhatni: az ecsédiek megtalálták a jövőjüket. Ennélfogva pedig ha a lignitbányát be is zárják néhány év múlva, a bányászok üzeme — más megbízások alapján — továbbra is dolgozik, s öregbíti a Mátra vidékiek hírét, nedvét. . Pillantás az ecsédi külfejtésre. (Fotó: Kiss Béla)