Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-20 / 92. szám
A 8. sz. választókerület képviselőjelöltje: Szabó Imre A jelölő gyűlést Detken, szülőfalujában és lakóhelyén, este 6 órára hirdették meg. A zsúfolásig megtelt kultúrházban kettő perccel hat óra után megkezdődött a gyűlés. Az elnökség késett két percig! Aki tudja, ismeri a falu szokásait, tudja és ismeri, hogyan lehet megkezdeni egy — mondjuk — hat órára meghirdetett gyűlést ... Hét órakor! Legfeljebb. De Szabó Imrének, a helybeli szövetkezet elnökének jelölő gyűlésére percnyi pontossággal összegyűlt a falu népe, így tisztelte meg azt, aki soha nem szűnt meg tisztelni a falusi dolgozó népet, aki már eddig is, mint országgyűlési képviselő, s azelőtt és most is, mint szövetkezeti elnök, nem fukarkodott sem erővel, sem akarattal, sőt uram bocsá’ néha még némi furfanggal sem, ha okítani és jobbítani kelletett községe, választókerülete sorsát, dolgát. Jómagam évtizednél is több ideje, hogy ismerem Szabó Imrét, akit egyetlen ellenszavazat nélkül 12 község 30 ezer választója óhajt ismét ott látni a szavazólapon —• talán csak ráncaiban változott az évtized alatt. — Mennyi embert ismer ezek közül? — faggatom egy kis agitatív statisztika ürügyén. — Mennyit? Én, személyesen, a felénél is többet. Biztosan, hogy többet, és remélem, hogy engem majdnem mind — néz vissza rám kicsit csodálkozva, mert nem érti pontosan a kérdés lényegét. Mármint azt, hogyan lehet egyáltalán kérdés az, ismerik-e, vagy sem és hogy mennyien. — Különös élmény volt és maradt nekem, hogy képviselő voltam, s ha választóim úgy akarják, leszek. Megszoktam, hogy tegyek, cselekedjek, de sohasem szoktam meg mégsem, hogy én, pontosan én, Szabó Imre, képviselő legyek. Pedig 1967 óta félezernél is több ügyben jártam el, mint országgyűlési képviselő, tettem, ami dolgom volt, vitáztam, szerveztem, magyaráztam... És mégis, még ma is megrettenek néha attól, hogy így bíznak és hogy bennem bíznak így, az emberek. És, hogy ezért a bizalomért mennyi felelősséggel tartozom. Mindig szerettem az emberek ügyeiben tevékenykedni. De más voltam, ha magam kedvéből, akaratából tettem, s más, amikor megbíznak, figyelnek, számonkérnek. A kedv az megvan, az még nőtt is... De a felelősség! — Nem fáradt el ebben a rendkívül sokoldalú munkában? Országgyűlési képviselő, szövetkezeti elnök, egy egész ország dolga végeredményben és egy falué közelebbről? — Amit az ember szeret, abban nem lehet elfáradni. Egy évvel léptem túl az ötödik évtizedet. Érzem erőmet, kedvemet és a bizalmat irántam. Nem, azt hiszem, ebben nem lehet elfáradni. Vagy nem érzi az ember a fáradtságot? Ez is lehetséges... Még talán annyit e vázlatos képhez, hogy a detki termelőszövetkezet, minden adottsága ellenére, a kimondottan gyengékhez tartozott évekkel ezelőtt. Szabó Imre szövetkezeti elnök meg tudta válogatni munkatársait és meg tudta értetni a szövetkezet céljait a szövetkezet gazdáival... Évek óta a megye, sőt az ország egyik legizmosabb szövetkezeti gazdasága a detki. Nem Szabó Imre csinálta — egyedül. Mert ilyesmit egyedül csak ideig-óráig lehet csinálni. De a tagsággal, a közösséggel együtt beláthatatlan ideig. S ebben a közösségben van Szabó Imre ereje. tgyurköj Automobilizmus az ötéves tervben 24,4 milliárd forint az utak korszerűsítésére, fenntartására _ lbi új javítóüzem, több mint 350 töltőállomás — Autósellátó kombínum. A közúti motorizáció ugrásszerűen fejlődik a negyedik ötéves tervben. A tehergépjárművek száma megkétszereződik, 6000 új autóbusz kerül forgalomba. Az év elején 236 000 személygépkocsit tartottak nyilván, az 1975-ig forgalomba kerülő 340 000 új autóval félmillió fölé emelkedik az állomány. Mindehhez hogyan fejlesztik az autózást kiszolgáló ágazatokat? A kérdésre a KPM illetékes főosztályán kapott választ az MTI munkatársa. A közutak jelenlegi állapota, a növekvő gépkocsiforgalom mindenekelőtt a meglevő utak korszerűsítését, jobb fenntartását teszi szükségessé. A következő öt esztendőben mintegy 2200 kilométer hosszúságú úthálózatot korszerűsítenek, a rekonstrukcióra 14,1 milliárd forintot fordítanak, 50 százalékkal többet, mint az előző öt esztendőben. Az utak fenntartására 10,3 milliárd forintot költenek. A lakosság személygépkocsijainak ellátását szolgáló szervizek fejlesztésére 530 millió forintot hagyott jóvá a kormány. Az összeg kizárólag a szolgáltatás színvonalának növelésére használható fel, hiszen jelenleg körülbelül 3 millió óra javítási kapacitás hiányzik az igények kielégítéséhez. A tervidőszak végére a mostani 6,5 millióról 17,5 millió órára nő a javítási kapacitás. Öt év alatt szövetkezeti, tanácsi vállalatok mintegy 250 új javítóműhelyt létesítenek, s bővítik, korszerűsítik a meglevőket. A generáljavításokhoz nagyobb üzemeket hoznak létre. Ezt a programot 800 millió forinttal támogatja az állam. A közhasznú járművek, a kis teherkocsik, a közületi személykocsik javítási kapacitását 7 millió órával bővítik. Öt év alatt 40 közép- és nagy javítóüzemet építenek, elsősorban a megyeszékhelyeken, s olyan nagy városokban, ahol még i&w. üzem nincsen.Vidéken többek között Miskolcon, Komáromban, Komlón, Ajkán,Mohácson, Egerben létesítenek nagy szervizállomást. Majdnem kétszeresére bővül a töltőállomás-hálózat, amelynek fejlesztésére 900 millió forintot fordítanak A tervidőszak végéig 370 töltőállomás épül. Az idén a már megkezdett 11 állomás építését fejezik be, s újabb 70-nek a kivitelezését kezdik meg. Olyan autósellátó kombinátokat építenek, ahol a benzinkút, a szerviz, az alkatrész-árusítás, a várakozó járművezetőket ellátó bisztró, a kisebb helyi szállítmányozási bázis van együtt. Erre a célra felhasználják a mintegy 220 szövetkezeti szolgáltatóházat is. Igen nagy gond az alkatrészellátás, amelynek megjavítására foglalkoznak az igények szerinti készletezés, raktározás feltételeinek megteremtésével. Bevezetik a többcsatornás értékesítést, ezentúl már nemcsak az Autóker árusít alkatrészt. Elv az, hogy minden szervizben, töltőállomáson hozzá lehessen jutni a legfontosabb alkatrészekhez, ötvenmillió forintot fordítanak a műszaki felülvizsgáló állomások fejlesztésére, hálózatuk bővítésére. Jelenleg nagy a sorbanállás, hónapokat kell várakozni a gépjárművezető-képzésnél. Ezért az arra jelentkező intézmények, vállalatok engedélyt kapnak, hogy maguk is képezhessenek gépkocsivezetőket. (MTI) Nem jellemző... Z. községben az iskolaigazgatót kérlelem: meséljen a falu múltjáról, történetéről. Nem tud semmit mondani. Fogalma sincs az egészről. Nem érdekli a dolog ... Mit tud a falu jelenéről? Arról valami keveset. Csak úgy cirka. Körülbelül. Erről is egy kicsit, meg arról is egy kicsit. Gondolom, talán nemrég kerülhetett a faluba, s ezért nem tájékozott eléggé dolgairól. De tévedek. Tizenhárom éve él a faluban. És mellesleg tanácstag is. Töprengek a miérten. És nem értem. Nem értem, még ha tudom is, mennyi itt az iszap, a tunyaság, más emberekben is. Nem értem, még ha tudom is, ennek a falxinak milyen nagy a „húzása”, nehézségi ereje. Hatvan-hetven kilométernyire 7-től, a volt hatvani járás egyik kis falujába ugyancsak az iskolaigazgatót kérlelem: meséljen a falu múltjáról, történetéről. Megállíthatatlan szóáradatot indítok el a kérdéssel. A jelen dolgairól is remekül, frissen tájékoztat. A szekrényből piros bőrkötésű könyvecskét szed elő. A község monográfiája, Ö és többi pedagógus társának gyűjtése az anyag. S a volt hatvani járás bármely községébe bekopogtathatok az iskolaigazgatóhoz, hasonló állapot fogad. És szép példaként idézhetem az egri járás pedagógusait, akik összegyűjtötték és feldolgozták a helytörténeti anyagokat, a földrajzi neveket. Lám, így is lehet. És még folytathatnám a sort kitűnő pedagógusokkal — nem a glosszabeli egyensúly, hanem az igazság kedvéért. Z. iskolaigazgató példája, szerencsére — nem jellemző...S (kyd) Fiatal tanácstagjelölt Terpesen Terpes az egri járás egyik legkisebb községe. Mindössze háromszázötven főt számláló település. Ennek a háromszázötven embernek 11 tanácstagi körzetben intézik ügyes-bajos dolgaikat, elintézésre váró problémáikat. Az idei jelölő gyűléseken több új fiatal is felkerült a tanácstagjelöltek listájára. Így többi között Zvara Pál, fiatal pedagógus, aki nagy örömmel fogadta a jelölést. — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy tanácstagnak jelöltek a község lakói. Jól ismerem Terpest, hiszen egész kisgyermekkorom óta itt lakom. Itt nevelkedtem és itt jártam általános iskolába is. Szinte mindenkit ismerek a legkisebbtől a legöregebbig. — Hogyan esett önre a jelölő gyűlésen a választás? Elgondolkodik. — A Hazafias Népfrontnak már évek óta tagja vagyok, s itt a községben már korábban is több, a közvéleményt érintő gyűlésen vettem részt, ahol néhányszor kikérték az én véleményemet is. Most a jelölő gyűlések előtt pedig a Hazafias Népfront helyi képviselői felkerestek, s elmondták, hogy eddigi munkám alapján a lLc* körzetben tanácstagjelöltnek fognak javasolni a gyűlésen, így is történt, s a lakók nekem szavaztak bizalmat. — Mennyi lakót érint a 11-es választókerület? A lakása ablakából kitekintve széles kört ír le kezével. Három szomszédos utcarészt „határol” be. — Ez a körzet a háromszázötven lakónak mintegy egynegyedét érinti. S bizony lesz itt mit megoldani, ha tanácstagnak választanak. — A jelölő gyűlésen milyen megoldásra váró problémák merültek fel? Egy vaskos notesz teleírt lapjai között lapoz. — Ami a legfontosabb most, hogy a lakók, akaratának megfelelően a régi temető helyén játszóteret és parkot alakítsunk ki. Ez már régóta vajúdó, megoldatlan kérdés. Aztán az Arany János utca és a Dobó Katalin utca nagyon rossz, elhanyagolt állapotban van. Esős időben szinte járhatatlan, a víz szinte teljesen kimosta a köveket, így ezt a két utcát mielőbb meg kell javítani. Aztán ott van a járdásítás, különösen a Hunyadi János utca érintett ebben, ahol a legtöbben laknak pillanatnyilag. Persze, ezek megoldásához a falu lakóinak is hozzá kell járulniuk, vállalva néhány óra társadalmi munkát. Sokan felvetették az út menti árkok rendezését is, ezt is rövidesen meg kell oldanunk. Beszélgettünk arról is, hogy egyre nő telpesen a háztartási kisgép-tulajdonosok száma, viszont, ha ezek közül a kisgépek közül valamelyik elromlik, akkor itt helyben nincs, aki megjavítsa. Ha tanácstaggá választanak, akkor felveszem a kapcsolatot a gyöngyösi szervizzel, hogy a hét egy meghatározott napján rendszeresen tartsanak ügyeletet Terpesen is, más községekhez hasonlóan. — A többi tanácstag jelölttel összefogva mit szeretnének legelőször megvalósítani Terpesen? Elmosolyodik. — Csekélynek tűnik, de a falu lakóinak mégis nagyon fontos lenne, hogy vasárnap is legyen legalább egyszer, de rendszeresen autóbuszjárat Terpesről Egerbe. Reméljük, a 4-es AKÖV a régi huzavona után valóban segítségünkre lesz. imentuszj Százhatvanötezer alkatrész a Zetm 111 K" A Bakony Fém és Elektoromos KéuelyUUDU szülék Művek "VAZ-gyáregységében négyféle alkatrészt: gyújtáselosztót, kormányzáras gyújtáskapcsolót, ablaktörlő-berendezést és kéthangú kürtöt gyártanak az új szovjet Zsiguli gépkocsik számára. Ebben az évben már 165 ezer gépkocsihoz készítik el az alkatrészeket, 1972-től évi 300 ezer garnitúra Zsiguli-alkatrészt gyártanak. (MTI fotó : Kovács Sándor) Parlagföldek végnapjai Egerben Amint beköszönt a jó idő, benépesült az egri határ is, gépek, emberek százai művelik a termékeny dombokat, völgyeket Annál kirívóbb, hogy szinte nincs olyan határrész, ahol elhanyagolt, öt-tíz éve nem kapált szőlők, gondozatlan fák, ugaron hagyott földek, düledező szerszámosházak, présházak ne csúfítanák a jobb sorsra érdemes egri dűlőket. Gaz veri fel az egykori szőlőt, akácfa „virít” a cseresznyés helyén, elvadult bozótos éktelenkedik a hegyen. A gyom terjeszkedik a szomszédos megművelt táblákba, a növényi kártevők háborítatlanul tenyésznek és szaporodnak a „senki földjén” és ellepik a féltve gondozott fákat és veteményeket Almárban, az Eged alján, a Szépasszony-völgyben, a Kerékkötő-dűlőben éppúgy mint a Rózsásban. A műveletlen földek legtöbbje kis parcella és majd egy évtizede áll parlagon vagy „lerabolva”. Csúfsága az egri határnak és szinte ki sem számítható, mit jelentett volna a város jobb ellátásában ennek a több mint száz holdnyi területnek rendszeres művelése. A szétszórtan és meredek domboldalakon fekvő nadrágszíj parcellák művelése azonban nem volt megoldható nagyüzemi módon. Lassan az enyészet lett volna úrrá rajtuk,, ha nem születik a döntés, hogy ezeket az elhagyott, műveletlen területeket is hasznosítani kell. Az első lépések már 1966 —67-ben megtörténtek, amikor megalakult az első kertszövetkezet, amelynek tagjai ilyen elhanyagolt területeket vettek művelés alá, zöldséget, gyümölcsöt, virágot termesztve a parlagon hagyott földeken. A városi tanács most szélesebb körű akciót kezdeményezett a parlagon, műveletlenül hagyott parcellák hasznosítására. Mint Kozmán Györgytől, az Egri Városi Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjétől megtudtuk, szeretnék mielőbb megérni a parlagföldek végnapját és sorra parcellázzák az eddig műveletlen külterületeket. — Hol? — A Szépasszony-völgyben, az Eged alján, Almáron, az andornaki részen, a Kis-Egeden, a Rózsáson, az agárdi részen, a Kerékkötődűlőben ... — Ezek milyen földek? — Nagyon vegyes. Öreg, elhanyagolt szőlők, gyümölcsösök, „elvadult” területek leginkább, olyanok, amelyek nagyüzemi művelésre alkalmatlanok, ezért is ajánlotta fel a Petőfi, a Nagy József Tsz, a kórház és más tulajdonos. — És kik az igénylők? — Olyan egriek, akiknek egy-egy ilyen kis parcella megművelése nem okoz gondot, megtermelik a háztartáshoz szükséges zöldséget, gyümölcsöt, sőt még a piacra is tudnak adni árut — ha nem is sokat. — Milyen nagyságú területet igényelhetnek? — A felső határ háromszáz négyszögöl körül van... de erről a bizottság dönt, amely megállapítja, hogy jogos-e az igény, milyen a kért terület és az a parcella, amelyet megkaphat. Tehát megkezdődött a „kiárusítás”. Az eddig műveletlen földeket, szőlőket örökáron és tartós bérletre egyaránt megkaphatják, akik jogosultak e kis külterületek hasznosítására. Az első parcellákat már el is lehet adni, ám a többinél még gondot okoz, hogy a föld és telekkönyvi hivatal más munkái miatt kevés szakembert tud biztosítani ezek felmérésére, bár még a társadalmi munkát is „bevezették”, hogy minél előbb megkezdődhessék a munka ezeken az évek óta parlagon heverő táblákon. Ez annál is sürgősebb, mert kár lenne még ezt az évet is az enyészetnek hagyni a sokkal többre érdemes egri szőlőkben, gyümölcsösökben és a parlagon heverő földeken .. K. E. 1971. április 20., kedd