Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
I 9.**• valasastókerület képviselőjelöltje Széptelki József Nagyon ,ol ismerik és nagyon jó véleményt mondanak a gyöngyösoroszi ércbánya dolgozói Széptelki Józsefről. Ennek nemcsak az az oka, hogy tíz éve dolgozik a bányánál, hanem az is, hogy a munkatársai mindig nyugodt lélekkel fordulhattak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal. Ha tudott, segített, ha valami rajta kívülálló ok ebben megakadályozta, akkor azt is megmondta mindig őszintén. Emberi magatartása váltotta ki a választók bizalmát a személye iránt, ezért is jelölték az atkári körzet egyik képviselő-várományosának. Saéptend József életrajza nem tartalmaz semmi izgalmas dolgot. Karácsondon született 1927-ben. Édesapja a község egyszerű emberei közé tartozott. A családnak attól kezdve lett jobb a sorsa, hogy az apa a MÁV szolgálatába állt. Előbb a gyöngyösi polgári iskolába iratkozott be Széptelki József, miután a falujában elvégezte az elemi iskolát, majd Egerben járt a kereskedelmi középiskolába. Tényleges katonai szolgálatra hívták be később. Ezeket az éveket a haditechnikai intézetnél töltötte el. Amikor leszerelt Gyöngyösön, az SMI. III. sz. Kőbánya Vállalatnál kezdett el dolgozni. Közel tíz éven keresztül végezte itt a munkáját. Előbb a szállítási feladatok pontos elvégzése tartozott hozzá, majd irodavezetői tisztséget töltött be nyolc éven keresztül. Egyidejűleg a belső ellenőri feladatokat is ellátta. Munkája mellett ahhhoz is szakított időt magának, hogy újabb képesítést szerezzen. Előbb mérlegképes könyvelői vizsgát tett, majd később beiratkozott a Marx Károly Közgazdasági Tudomány Egyetemre, és itt sikeresen be is fejezte a tanulmányait. 1961. őszén áthelyezték az Országos Érc- és Ásványbányák Mátrai Műveihez. Kezdetben belső ellenőr volt, majd a pénzügyi osztály vezetője lett. Jelenleg a vállalat üzemgazdasági osztályai irányítja. Időközben megnősült, A felesége is dolgozik. Egy gyermekük született. Munkája és tanulmányai mellett mindig talált időt magának arra is, hogy önzetlenül segítse a környezete, a vállalata különböző társadalmi szervezeteinek tevékenységét. Az üzemi sportkör éppen úgy számított rá, mint a szakszervezet, vagy akármelyik tömegmozgalom. Ha valamilyen feladat elvégzésére megkérték, mindig készséggel tett eleget ennek. Jelentős szerepet vállalt a szakszervezeti munkában. Ezért is választották meg az Országos Érc- és Ásványbányák szakszervezeti tanácsa tagjának. Nemcsak szakmai tudásának bővítésével törődött mindig, hanem politikai önképzésére is nagy gondot fordított. Szívesen foglalkozik a fiatal szakemberekkel, akiknek munkakörükbe való beilleszkedését, környezetük mielőbbi megismerését szíves szóval segíti. Ügyel arra is, hogy fiatal munkatársai az életet mindig a maga teljességében lássák, tehát a társadalmi és politikai kérdésekre is felhívja a figyelmüket, az ezekben való eligazodásban is segíti őket hasznos tanácsaival. Széptelki Józsefet úgy ismerik a munkatársai, mint egyszerű embert, aki tudását mindig a közösség érdekében hasznosítja. te Levél Szamosbecsről A szövetkezeti összefogás szép példája A napoítban levelet kapott Szerkesztőségünk a szamosbecsi Dózsa Termelőszövetkezettől. Rápolti Ignác, a közös gazdaság elnöke és Molnár Ferenc főkönyvelő tájékoztatta lapunkat arról, hogy az árvíz sújtotta gazdaság milyen nagy segítséget kapott a Dél-Heves megyei fazszövetség tagszövetkezeteitől, a szövetség munkatársaitok Soraikban ismét felelevenítették a szörnyű csapást: egy évvel ezelőtt pusztító árvíz öntötte el a községet, a mintegy ezer holdon gazdálkodó szövetkezetét. Az ár teljesen elpusztította a növényi kultúrákat, nagy károkat okozott a gyümölcsösben, a gazdasági épületek tönkrementek, s a tagság családi házainak egyharmada romba dőlt. A felmérések szerint a gazdaságot ért kár összege meghaladta a tízmillió forintot. Az éveken át jól gazdálkodó szövetkezetben az elkeseredés lett úrrá a tagokon, vezetőkön egyaránt. A párt és a kormány felhívására azonban hamarosan megindult a segítségadás, összefogtak a termelőszövetkezetek, hogy segítsék a kárt szenvedett közös gazdaságokat. A szamosbecsi Dózsa Tsz gondjainak enyhítésére a Dél- Heves megyei tsz-szövetség tagszövetkezetei vállalkoztak. Június 10-én már megérkeztek a községbe az első erő- és munkagépek, hogy segítséget nyújtsanak az élet újraindításához. A gépeket rövidesen autókaravánok követték, szállították a kenyérgabonát, a burgonyát, a takarmányt. A tagszövetkezetek több mint 500 mázsa kenyérgabonával, mintegy 1200 mázsa Itxoemaszénával, 520 mázsa szemes abraktakarmánnyal, 360 mázsa vető- és fél ezer burgonyával, négy és fél ezer csirkével, 48 ezer forint értékű zöldségpalántával segítették a szamosbecsieket. Igen komoly gond volt, hogy összedőltek az istállók, a gépjavító műhely, a daráló és más gazdasági épületek. A Heves megyei segítségadás azonban itt sem maradt el. A besenyőtelki Lenin Termelőszövetkezet egyik építésvezetője például két hónapon át irányította a helyreállítást, a szövetkezet ötven fős brigádja pedig két nap alatt felépítette a harminc férőhelyes lóistállót. De a többi gazdaság is kitett magáért. Meszet, faanyagot, terméskövet, kavicsot küldtek, két-három hetes időtartamra szakembereket biztosítottak az építkezésekhez. Gondoskodtak a szállító járművekről is. A termelőszövetkezetek összesen több mint egymillió forint értékű segítséget adtak s ennek eredményeként újra megindult az élet, a gazdálkodás. A fontos épületek még a tél előtt elkészültek. A szamosbecsi szövetkezet februárban tartotta zárszámadó közgyűlését s az összefogásnak nem kis része volt abban, hogy egy tízórás munkanapra 103 forint részesedést fizethettek. Mindennél többet ért azonban — mint írják a Dózsa Tsz vezetői — az az erkölcsi támogatás, amelyet nem lehet pénzben kifejezni. Az a megnyugtató érzés, hogy a tsz nem maradt egyedül, segített talpra állni, a gondokat, bajokat leküzdeni. Külön öröm számukra, hogy a kapcsolat a jövőben sem szakad meg, közös látogatásokat, kirándulásokat terveznek. Elismerés számukra az is, hogy a közelmúltban a Dél-Heves megei terszövetség tiszteletbeli taggá avatta őket. A segítségadásért, az elismerésért ezúttal is szeretnének újra köszönetet mondani mindazoknak, akik tettekkel bizonyították, hogy a szövetkezeti összefogás nem szó, hanem élő valóság. 0t. I) 4 tinSadt Holtwitdtól , Miskolctól 20 km-re. Bocs határában IjfBUI UI 7 *1* már kezd kibontakozni — Kőbánya után és Nagykanizsa előtt — az ország második legnagyobb sörgyára. Évente egymillió hektoliter sört állítanak majd elő. Az 1,2 milliárdos beruházás képe a kezdeti időszakban is impozáns: az 50 méter magas árpa- és malátasiló falai máris állnak. (MTI fotó : Kunikovács László) Falu a választás előtt Tizenkilenc női tanácstagjelölt Erdőtelken Erdőtetein az elmúlt ötéves terv eredményeként észrevehető fejlődés tapasztalható. 1967 óta a község jelentős átalakulásán ment keresztül. Ha ma valaki végigmegy a falu utcáin, néhány újdonsággal találkozik. A falu szorgalmas lakói közös erővel és összefogással, a községi tanács vezetőinek ésszerű irányítása mellett sokat tettek az újért. Hogy csak néhányat említsünk, autóbusz-váróterem épült, új fogorvosi rendelőt adtak át, közel két kilométer hosszú járdát építettek, felújították és ízlésesen berendezték a cukrászdát. A nők foglalkoztatásának helyi megoldására pedig a budapesti Ramóna Ktsz korszerű telephelyet létesített Erdőtelken. Március 15-től 40 erdőtelki asszony mint alapító tag dolgozik az egri Finomszerelvénygyár hevesi gyáregységében. Az elért eredményekről sokat beszéltek a jelölő gyűléseken. Az 50 választókerületben azonban szó esett a megvalósításra váró feladatokról is. Sokan felvetették, hogy mikor lesz törpe vízmű Erdőtelken, hisz ennek a megépítése az elmúlt ötéves tervidőszakban is a községfejlesztési programban szerepelt. Sokakat foglalkoztatott az út menti csatornázások mielőbbi megkezdése, s a káros belvizek levezetése. A jelölő gyűléseken elhangzott hozzászólásokat, észrevételeket székiben a napokban értékelik a községi tanácson. Mint Juhász Miklós vb-elnöktől értesültünk, a következő években számos új beruházás épül Erdőtelken. Már az idén ősszel kisvendéglőt és gázcseretelepet létesítenek. Megoldják a község friss ivóvízzel való ellátását is. 14 millió forintos költséggel felépítik az új törpe vízművet, amely 29 kilométer hosszú vezetékhálózatot lát majd el ivóvízzel. A vízmű megépítéséhez már megalakult a községi víztársulat, s a földmunkák jelentős részét a lakók társadalmi munkában végzik el. Az idén újjáépítik a postát, valamint a községi tanács épületét is felújítják. Az erdőtelki jelölő gyűlések érdekessége volt, hogy a választókerületek többségében nőket jelöltek tanácstagnak. A 19 női jelölt annak a bizonyítéka, hogy megbecsülik a községben a női dolgozókat. Ferencz Istvánná védőnőt például most másodszor jelölték tanácstagnak. A fiatalabbak közül Tóth Andrásáé, Krecz Kálmánné és a Dankó-telepről pedig Lukács Miklósáé neve került fel most a jelölőlistára. Erdőtelken tehát az április 25-i választásra készülnek a falu lakói. Nemrég megalakult a szavazatszedő bizottság, s már a község minden választópolgárát értesítették, hogy vasárnap hol, mikor kell leadni szavazatát. Az urnákat és a szavazólapokat is előkészítették, s a hét végén átrendezik a községi tanács egyik helyiségét, ahol vasárnap egész nap a választási iroda fog működni. (mentusz) Vázlatok Leninről Kreml, Lenin dolgozószobája . . . Sokszor köszöntötte itt Vlagyimir Iljics Natan Altman szobrászművészt, aki e falak között mintázta meg portréját. Naponta ide járt, igyekezett ellesni és megörökíteni Lenin arcának minden rezdülését, hangulatának ParaMiéséfe Natan Altman az odesszai képzőművészeti iskolában majd külföldi mestereknél gyarapította ismereteit és a 20-as években bontakozott ki igazán grafikai és szobrász tehetsége. A forradalom évében 27 esztendős volt, s tehetségét teljes odaadással a forradalmi kultúra szolgálatának szentelte. Természetesnek tűnt tehát törekvése, hogy megmintázza Lenin portréját. Lunacsarszkij közbenjárására 1920-ban lehetősége nyílt rá, hogy bejárjon Lenin dolgozószobájába és naponta, órákon át figyelje, vázlatokon megörökítse és mintázza Lenin képmását. — Vlagyimir Iljicsnek elmondták, hogy futurista vagyok — emlékezik vissza a mester ezekre az évekre. — Megkérdezte tőlem, futurista portrét akarok-e róla készíteni. Azt feleltem, hogy jó szobrot szeretnék mintázni róla, ez pedig maga szabja meg, milyen is lesz az alkotás. A munka elhúzódott, Leninnek nem volt ideje rá, hogy a szokásos módon modellt üljön. Altalan tehát sietős, gyors vonásokkal vázlatosan örökítette meg Lenin gyelmesen tanulmányozott mozdulatait... Leninnek rendkívüli érdekes, előreugró homloka volt, egészen sajátos volt a fej formája, szemét gyakran hunyorogva összehúzta... Mindez elénk tárul Altman rajzain. A „Szovjetszkij Hudozsnyik”, a Képzőművészeti Kiadó „Vázlatok Leninről” címmel közreadta a moszkvai Lenin Múzeumban és a leningrádi gyűjteményben őrzött képanyagot. Reprodukciónk Altman 1920-ban észített egyik rajzot idézi fel. A rajzon profilban látjuk Lenint, amint este előrehajlik, sajátos dinamikát kölcsönözve az ülő alaknak. Ezek a vázlatok messze túlnőnek a szab.rész emlékezetidéző segédeszközén, önálló grafikai alkotások, amelyek Lenin rendkívül színes egyéniségének,karakterének egyegy vonását villantják fel előttünk. Az örökké dinamikus, szakadatlanul munkáló Lenint idézik. US, Altman wsfiMteri '* 101 évvel ezelőtt, 1970. április 22-e. Letett Vlagyimir Iljics Lenin, korunk nagyobb alakja, a nagy forradalom vezetője, a munkásosztály pártjának megteremtője, a világ első szocialista államának megalapítója. Nőszövetkezők Tanácsadó Testületének budapesti ülésszaka Szerdán délelőtt, a Gellért Szállóban megkezdte munkáját a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége mellett működő Nőszövetkezők Tanácsadó Testületének budapesti ülésszaka. A három napra tervezett tanácskozáson 17 ország szövetkezeteinek és szövetkezeti szövetségeinek nőküldöttei vesznek részt. Szabó Istvánnak, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének megnyitó szavai után a napirendet S. Raikkönen, a tanácsadó testület finn elnöke terjesztette elő, több más fontos kérdés tárgyalása után megkezdődött „A nők szerepe és helyzete a szövetkezeti mozgalomban” című beszámolótervezet vitája. Az anyagot ez év októberében terjesztik az SZNSZ központi vezetősége elé, fontosságát aláhúzza, hogy az egész világra kiterjedő szervezet fennállása óta most foglalkozik majd első ízben részletesen a szövetkezetekben dolgozó nők tevékenységével. 1971» április SS5„ csütörläto