Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

I 9.**• valasastókerület képviselőjelöltje Széptelki József Nagyon ,­ol ismerik és na­gyon jó véleményt mondanak a gyöngyösoroszi ércbánya dolgozói Széptelki Józsefről. Ennek nemcsak az az oka, hogy tíz éve dolgozik a bá­nyánál, hanem az is, hogy a munkatársai mindig nyugodt lélekkel fordulhattak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal. Ha tudott, segített, ha valami rajta kívülálló ok ebben meg­akadályozta, akkor azt is megmondta mindig őszintén. Emberi magatartása váltot­ta ki a választók bizalmát a személye iránt, ezért is jelöl­ték az atkári körzet egyik képviselő-várományosának. Saéptend József életrajza nem tartalmaz semmi izgal­mas dolgot. Karácsondon szü­letett 1927-ben. Édesapja a község egyszerű emberei kö­zé tartozott. A családnak at­tól kezdve lett jobb a sorsa, hogy az apa a MÁV szolgá­latába állt. Előbb a gyöngyösi polgári iskolába iratkozott be Szép­­telki József, miután a falu­jában elvégezte az elemi is­kolát, majd Egerben járt a kereskedelmi középiskolába. Tényleges katonai szolgálatra hívták be később. Ezeket az éveket a haditechnikai inté­zetnél töltötte el. Amikor leszerelt­ Gyöngyö­sön, az SMI. III. sz. Kőbánya Vállalatnál kezdett el dolgoz­ni. Közel tíz éven keresztül végezte itt a munkáját. Előbb a szállítási feladatok pontos elvégzése tartozott hozzá, majd irodavezetői tisztséget töltött be nyolc éven keresz­tül. Egyidejűleg a belső el­lenőri feladatokat is ellátta. Munkája mellett ahh­hoz is szakított időt magának, hogy újabb képesítést szerezzen. Előbb mérlegképes könyvelői vizsgát tett, majd később be­iratkozott a Marx Károly Közgazdasági Tudomány Egyetemre, és itt sikeresen be is fejezte a tanulmányait. 1961. őszén áthelyezték az Országos Érc- és Ásványbá­nyák Mátrai Műveihez. Kez­detben belső ellenőr volt, majd a pénzügyi osztály ve­zetője lett. Jelenleg a válla­lat üzemgazdasági osztályai irányítja. Időközben megnősült, A fe­lesége is dolgozik. Egy gyer­mekük született. Munkája és tanulmányai mellett mindig talált időt magának arra is, hogy önzet­lenül segítse a környezete, a vállalata különböző társadal­mi szervezeteinek tevékeny­ségét. Az üzemi sportkör ép­­pen úgy számított rá, mint a szakszervezet, vagy akárme­lyik tömegmozgalom. Ha va­lamilyen feladat elvégzésére megkérték, mindig készséggel tett eleget ennek. Jelentős szerepet vállalt a szakszervezeti munkában. Ezért is választották meg az Országos Érc- és Ásványbá­nyák szakszervezeti tanácsa tagjának. Nemcsak szakmai tudásá­nak bővítésével törődött min­dig, hanem politikai önkép­zésére is nagy gondot fordí­tott. Szívesen foglalkozik a fiatal szakemberekkel, akik­nek munkakörükbe való be­illeszkedését, környezetük mielőbbi megismerését szíves szóval segíti. Ügyel arra is, hogy fiatal munkatársai az életet mindig a maga teljes­ségében lássák, tehát a tár­sadalmi és politikai kérdé­sekre is felhívja a figyelmü­ket, az ezekben való eliga­­zodásban is segíti őket hasz­nos tanácsaival. Széptelki Józsefet úgy is­merik a munkatársai, mint egyszerű embert, aki tudását mindig a közösség érdekében hasznosítja. te Levél Szamosbecsről A szövetkezeti összefogás szép példája A napoítban levelet kapott Szerkesztőségünk a szamos­­becsi Dózsa Termelőszövet­kezettől. Rápolti Ignác, a kö­zös gazdaság elnöke és Mol­nár Ferenc főkönyvelő tájé­koztatta lapu­nkat arról, hogy az árvíz sújtotta gazdaság milyen nagy segítséget ka­pott a Dél-Heves megyei faz­s­zövetség tagszövetkeze­teitől, a szö­vetség munkatár­saitok Soraikban ismét felelevení­tették a szörnyű csapást: egy évvel ezelőtt pusztító árvíz öntötte el a községet, a mintegy ezer holdon gazdál­kodó szövetkezetét. Az ár teljesen elpusztította a nö­vényi kultúrákat, nagy káro­kat okozott a gyümölcsös­ben, a gazdasági épületek tönkrementek, s a tagság családi házainak egyharma­­da romba dőlt. A felmérések szerint a gazdaságot ért kár összege meghaladta a tíz­millió forintot. Az éveken át jól gazdálkodó szövetkezet­ben az elkeseredés lett úrrá a tagokon, vezetőkön egy­aránt. A párt és a kormány fel­hívására azonban hamarosan megindult a segítségadás, összefogtak a termelőszövet­kezetek, hogy segítsék a kárt szenvedett közös gazdaságo­kat. A szamosbecsi Dózsa Tsz gondjainak enyhítésére a Dél- Heves megyei tsz-szövetség tagszövetkezetei vállalkoztak. Június 10-én már megérkez­tek a községbe az első erő- és munkagépek, hogy segít­séget nyújtsanak az éle­t új­raindításához. A gépeket rö­videsen autókaravánok kö­vették, szállították a kenyér­gabonát, a burgonyát, a ta­karmányt. A tagszövetkeze­tek több mint 500 mázsa ke­nyérgabonával, mintegy 1200 mázsa Itxoemaszénával, 520 mázsa szemes abraktakar­­mánnyal, 360 mázsa vető- és fél ezer burgonyával, négy és fél ezer csirkével, 48 ezer forint értékű zöldségpalántá­­val segítették a szamosbe­­csieket. Igen komoly gond volt, hogy összedőltek az istállók, a gépjavító műhely, a dará­ló és más gazdasági épüle­tek. A Heves megyei segít­ségadás azonban itt sem ma­radt el. A besenyőtelki Le­nin Termelőszövetkezet egyik építésvezetője példá­ul két hónapon át irányította a helyreállítást, a szövetkezet ötven fős brigádja pedig két nap alatt felépítette a­ har­minc férőhelyes lóistállót. De a többi gazdaság is kitett ma­gáért. Meszet, faanyagot, terméskövet, kavicsot küld­tek, két-három hetes időtar­tamra szakembereket bizto­sítottak az építkezésekhez. Gondoskodtak­ a szállító jár­művekről is. A termelőszövetkezetek ös­­­szesen több mint egymillió forint értékű segítséget ad­tak s ennek eredményeként újra megindult az élet, a gazdálkodás. A fontos épüle­tek még a tél előtt elkészül­tek. A szamosbecsi szövetke­zet februárban tartotta zár­számadó közgyűlését s az összefogásnak nem kis része volt abban, hogy egy tízórás munkanapra 103 forint ré­szesedést fizethettek. Mindennél többet ért azon­ban — mint írják a Dózsa Tsz vezetői — az az erköl­csi támogatás, amelyet nem lehet pénzben kifejezni. Az a megnyugtató érzés, hogy a tsz nem maradt egyedül, segített talpra állni, a gon­dokat, bajokat leküzdeni. Külön öröm számukra, hogy a kapcsolat a jövőben sem szakad meg, közös látogatá­sokat, kirándulásokat ter­veznek. Elismerés számukra az is, hogy a közelmúltban a Dél-Heves megei ter­szö­vetség tiszteletbeli taggá avatta őket. A segítségadá­sért, az elismerésért ezúttal is szeretnének újra köszöne­tet mondani mindazoknak, akik tettekkel bizonyították, hogy a szövetkezeti összefo­gás nem szó, hanem élő va­lósá­g. 0t. I) 4 ti­nSa­­­dt Holtwitdtól , Miskolctól 20 km-re. Bocs határában IjfBU­I U­I 7 *1* már kezd kibontakozni — Kőbánya után és Nagykanizsa előtt — az ország második legnagyobb sörgyára. Évente egymillió hektoliter sört állítanak majd elő. Az 1,2 milliárdos beruházás képe a kezdeti időszak­ban is impozáns: az 50 méter magas árpa- és malátasiló falai máris állnak. (MTI fotó : Kunikovács László) Falu a választás előtt Tizenkilenc női tanácstagjelölt Erdőtelken Erdőte­tein az elm­ú­­lt öt­éves terv eredményeként ész­revehető fejlődés tapasztal­ható. 1967 óta a község je­lentős átalakulásán ment ke­resztül. Ha ma valaki végig­megy a falu utcáin, néhány újdonsággal találkozik. A falu szorgalmas lakói közös erővel és összefogással, a községi tanács vezetőinek ésszerű irányítása mellett so­kat tettek az újért. Hogy csak néhányat említsünk, autó­busz-váróterem épült, új fog­orvosi rendelőt adta­k át, kö­zel két kilométer hosszú jár­dát építettek, felújították és ízlésesen berendezték a cuk­rászdát. A nők foglalkozta­tásának helyi megoldására pedig a budapesti Ramóna Ktsz korszerű telephelyet lé­tesített Erdőtelken. Március 15-től 40 erdőtelki asszony mint alapító tag dolgozik az egri Finomszerelvénygyár hevesi gyáregységében. Az elért eredményekről so­kat beszéltek a jelölő gyűlé­seken. Az 50 választókerü­letben azonban szó esett a megvalósításra váró felada­tokról is. Sokan felvetették, hogy mikor lesz törpe víz­mű Erdőtelken, hisz ennek a megépítése az elmúlt ötéves tervidőszakban is a község­fejlesztési programban sze­repelt. Soka­kat foglalkozta­tott az út menti csatornázá­sok mielőbbi megkezdése, s a káros belvizek levezetése. A j­elölő gyűléseken el­hangzott hozzászólásokat, ész­revételeket székiben a napok­ban értékelik a községi ta­nácson. Mint Juhász Miklós vb-elnöktől értesültünk, a következő években számos új beruházás épül Erdőtelken. Már az idén ősszel kisven­déglőt és gázcseretelepet lé­tesítenek. Megoldják a köz­ség friss ivóvízzel való ellá­tását is. 14 millió forintos költséggel felépítik az új tör­pe vízművet, amely 29 kilo­méter hosszú vezetékhálóza­tot lát majd el ivóvízzel. A vízmű megépítéséhez már megalakult a községi víztár­sulat, s a földmunkák jelen­tős részét a lak­ók társadal­mi munkában végzik el. Az idén újjáépítik a postát, va­lamint a községi tanács épü­letét is felújítják. Az erdőtelki jelölő gyűlé­sek érdekessége volt, hogy a választókerületek többségé­ben nőket jelöltek tanácstag­nak. A 19 női jelölt annak a bizonyítéka, hogy megbecsü­lik a községben a női dol­gozókat. Ferencz Istvánná védőnőt például most másod­szor jelölték tanácstagnak. A fiatalabbak közül Tóth And­rásáé, Krecz Kálmánné és a Dankó-telepről pedig Lukács Miklósáé neve került fel most a jelölőlistára.­­­­ Erdőtelken tehát az ápri­lis 25-i választásra készül­nek a falu lakói. Nemrég megalakult a szavazatszedő bizottság, s már a község minden választópolgárát ér­tesítették, hogy vasárnap hol, mikor kell leadni szavazatát. Az urnákat és a szavazóla­pokat is előkészítették, s a hét végén átrendezik a köz­ségi tanács egyik helyiségét, ahol vasárnap egész nap a választási iroda fog működni. (mentusz) Vázlatok Leninről Kreml, Lenin dolgozószobája . . . Sokszor köszöntötte itt Vlagyimir Iljics Natan Altman szobrászművészt, aki e falak között mintázta meg portréját. Naponta ide járt, igyekezett ellesni és megörökíteni Lenin arcának minden rezdülését, hangulatának ParaMiéséfe Natan Altman az odesszai képzőművé­szeti iskolában majd külföldi mestereknél gyarapította ismereteit és a 20-as években bontakozott ki igazán grafikai és szobrász tehetsége. A forradalom évében 27 esztendős volt, s tehetségét teljes odaadással a forradalmi kultúra szolgálatának szentelte. Természe­tesnek tűnt tehát törekvése, hogy megmin­tázza Lenin portréját. Lunacsarszkij köz­benjárására 1920-ban lehetősége nyílt rá, hogy bejárjon Lenin dolgozószobájába és naponta, órákon át figyelje, vázlatokon megörökítse és mintázza Lenin képmását. — Vlagyimir Iljicsnek elmondták, hogy futurista vagyok — emlékezik vissza a mester ezekre az évekre. — Megkérdezte tőlem, futurista portrét akarok-e róla készí­teni. Azt feleltem, hogy jó szobrot szeret­nék mintázni róla, ez pedig maga szabja meg, milyen is lesz az alkotás. A munka elhúzódott, Leninnek nem volt­ ideje rá, hogy a szokásos módon mo­dellt üljön. Altalan tehát sietős, gyors vo­násokkal vázlatosan ör­ökí­tette meg Lenin gy­elmesen tanulmányozott mozdulatait... Leninnek rendkívüli érdekes, előreugró homloka volt, egészen sajátos volt a fej formája, szemét gyakran hunyorogva ös­­­szehúzta... Mindez elénk tárul Altman rajzain. A „Szovjetszkij Hudozsnyik”, a Képzőművé­szeti Kiadó „Vázlatok Leninről” címmel közreadta a moszkvai Lenin Múzeumban és a leningrádi gyűjteményben őrzött kép­anyagot. Reprodukciónk Altman­ 1920-ban észített egyik rajzot idézi fel. A rajzon profilban látjuk Lenint, amint este előrehajlik, sajátos dinamikát kölcsö­nözve az ülő alaknak. Ezek a vázlatok messze túlnőnek a szab.­rész emlékezetidéző segédeszközén, önálló grafikai alkotások, amelyek Lenin rendkí­vül színes egyéniségének,­­karakterének egy­­egy vonását villantják fel előttünk. Az örök­ké dinamikus, szakadatlanul munkáló Lenint idézik. US, Altman wsfiMteri '* 101 évvel ezelőtt, 1970. április 22-e. Letett Vlagyimir Iljics Lenin, korunk nagyobb alakja, a nagy forradalom ve­zetője, a munkásosztály pártjának meg­teremtője, a világ első szocialista álla­mának megalapítója. Nőszövetkezők Tanácsadó Testületének budapesti ülésszaka Szerdán délelőtt, a Gellért Szállóban megkezdte munká­ját a Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetsége mellett mű­ködő Nőszövetkezők Tanács­adó Testületének budapesti ülésszaka. A három napra tervezett­ tanácskozáson 17 ország szövetkezeteinek és szövetkezeti szövetségeinek nőküldöttei vesznek részt. Szabó Istvánnak, a Termelő­­szövetkezetek Országos Ta­nácsa elnökének megnyitó szavai után a napirendet S. Raik­könen, a tanácsadó tes­tület finn elnöke terjesztette elő, több más fontos kérdés tárgyalása után megkezdő­dött „A nők szerepe és hely­zete a szövetkezeti mozga­lomban” című beszámolóter­vezet vitája. Az anyagot ez év októberében terjesztik az SZNSZ központi vezetősége elé, fontosságát aláhúzza, hogy az egész világra kiter­jedő szervezet fennállása óta most foglalkozik majd első ízben részletesen a szövet­kezetekben dolgozó nők tevé­kenységével. 1971» április SS5„ csütörläto

Next