Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

1 15 11.39 13.45 11.90 11.10 I .19 1 ‘.50 1 .35 1 .10 r. 3.25 1 3.31 13.05 'i't. 20 13.13 19.00 19.43 :: J.26 21.23 21.33 22.50 23. .19 0.10 KOSSUTH Zenekari muzsika Krúdy: Hét bagoly. Vill. •c$z Charity, te édes! Tskolarádió É­des anyanyelvünk Z­ongora műv­ek változó világtérkép Áriák Kritikusok fóruma Ki nyer ma? Tánczene Nót­ák Olvasnivaló Csicseri bolt , Nyitri­kék Magyarán szólva 11... Liszt: Scherzo Kórus pódium Eötvös József: Magyaror­szág 1014-ben. Verdi-áriák A kultúra. Csokonai víg­­játékának I.­változata. Az Esti Krónikában tudó­sítás a békekongresszusról Népdalcsokor ,­ Ilubay: Párkák Riport Olasz dalok Meditáció Operettrészl. Saint-Saens-mű­vek. PETŐFI 8.03 Népi muzsika 9.03 Ezeregy délelőtt 12.90 Kamarazene Közben: 12.47: Elbeszélés 33.25 Angol nyelv Ivettótól-hatig . . . Zenés délután 18.20 Filmdalok 18.30 A Ngplum birodalmában IV. 18.45 Csajkovszkij: Vonósszere­nád 19.13 Lengyel dalok 13.25 Bach-zongoraest 21.35 Kodály a világhír útján. / llh­­.22.15 Könnyűzene 23.15 Romantikus zene szolnoki Rádió Alföldi krónika Építők és építkezések Fehér Sándor zenekara m­agyar­í­ótákat játszik Irány­tévesztő irányító számoló Operakedvelőknek Kulturális figyelő Ritmus turmix MAGYAR JTV: 8.03-tól 17.23 Hűek J.1.35 Szárnyas emberek. Kisfilm 17.50 Nő — három szerepben 18.10 Tízezer lakás. II. 18.40 öt perc­ meteorológia 18.50 Esti wiese­l 19.00 A békekongresszusról je­lentjük . .. 19.30 Tv-híradó 20.00 Arlene Lupin . . . sorozat 28.50 Négy kerékkel, okosan ... . 21.55 Életünk az időben. II. Kb. 22.20 Tv-híradó 2. , imázs EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 órakor Lány a szabadcsapatban Színes, NDK történelmi ka­­landfilm­­ Este 8 órakor f Érintés Bergman színes, svéd—ame­rikai filmje EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Fél 4 és fél 6 órakor Szent Péter hadművelet Színes, szinkronizált olasz­­francia filmvígjáték j Este fél 8 órakor M­­orgiana a kékszemű macska Színes, csehszlovák bűnügyi film i­s: EG­yi KERT­Este fél 7 órakor A lovag végakarata GYÖNGYÖSI PUSKIN: Fél 4 órakor Lány a seprűnyélen Háromnegyed 6 és este 8 órakor A megalkuvó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Az ellopott csata " GYÖNGYÖSI KERT: Olsen bandája HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Fedőnevei Jégmadár HATVANI KOSSUTH Harminckét nevem volt ' HEVES V Bob herceg FÜZESABONY A lángoló tenger PÉTERVAS­ARA Holnap lovasai ET Egerbe:1: 1 ° órától szombat reg­gé; ^ftlcsy-zsilinszy utcái re<.­­ n. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek ré­szére is. «gyöngyösön * 19 órától szombat jKfcegel 7 óráig, a Jókai -tea 41. a • rendelőben. (Tele- Hsrti: 117-274 egri szüret morgóiéra Régi egri szőlőfajták MOST, HOGY beérlelték a­z egri lankák aranyat érő fürtjeiket, s megkezdődött a jókedvű szüret, — úgy his­­­szük, hogy érdekes lesz kicsit visszaforgatni az idő kerekét, s körülnézni az 1800-as évek elején az egri szőlőhegyeken. Vajon milyen szőlőfajták né­pesítették be az egri határt Tihamértől a Maksányig, a Kecskedelléstől az Egeden át Afrikáig, a Nagy Ráchegytől a Hajdúhegyig? Az Egri Érseki Gazdasági Levéltár egy rendkívül be­cses kéziratot őriz városunk szőlészete-borászata múltjá­ról 1828-ból. Többek között a kézirat szerzője, a jó gazda gondosságával felsorolja a határunkban akkortájban termesztett szőlőfajtákat. La­pozzunk hát bele a­­ 145 esz­tendős iratba közösen ... A fehér fürtű szőlők közül jó és közepes fajtáknak­ a következők minősültek: Bátai édes szőlő, fejér gó­­hér, som góhér, tót góhér, fe­jér rózsaszőlő, juhfark, gal­­­lyas fejér nagyfürtű, pelyhes szőlő, kőszemű, gyöngyösi fe­jér, zöld furmint, jóféle fejér frankus, fejér kadarka (!), petrezselyem szőlő, nagysze­mű muskataly. A fehér­­ fürtű szőlők közül jó néhány fajta, mely­ inkább fogyasztásra és késő őszi, té­li tárolásra volt alkalmato­­sabb, mint a borkészítésre. Ezek között találjuk a fejér kecskecsecsüt, a zöld kecske­­csecsüt, a nagyszemű maru­­zsát, a fejér bakatort, a fejér tökszőlőt, a polyhost, a rossz fajtájú frankost s végül a kisszemű muskatalt. Egér természetesen vörös szüleiről volt híres,­­ sőt ak­kor volt csak igazán. öt „veres fürtű­­ szőlő”-t termeltek akkoriban az egri gazdák: Pankodi rózsa­szőlőt, közönséges rózsa­szőlőt, rák­szemű rózsa­szőlőt, a veres kecskecsecsüt és a veres mus­­katalt. AZ EGRI hegyek legfonto­sabb borszőleit „a fekete vagy sötétkék fürtű szőlők” képez­ték. De a­ jó gazda ezek kö­zött is generációk hosszú és fáradságos tapasztalata után, különbséget tett és osztályoz­ta. A jó és közepes fajtákról így ad számot a levéltárban gondosan megőrzött kézirat: Lúdtalpú szőlő, szent Jakab szőlője, budai nagy füstű sző­lő, kerek levelű szőlő, hárs levelű szőlő, fekete török szőlő, melyet török góhérnak, is neveztek, a fur­csa nevű: török góhér sógora, az igen nagy fürtű ingaljú, az apró szemű fekete kadarka, a fekete frankos, a fekete juh­fark s végül a fekete muska­­tal. Az­ összeírás értékét az is növeli, hogy részletesen szá­mot ad a rossz és bornak ke­vésbé alkalmatost szőlőfajták­ról. Igen tanulságos, ha meg­ismerjük ezeket a már ki­pusztult fajtákat is: tök szőlő ugyan bőven termő, de sava­nyú, a további öt savanyú szőlőfajta a következő: ci­gány szőlő, válla-hányó, vál­tozó góhér, kupakos és a tej­feles virágú. Ide tartozott még a világos és sötét levelű gordoványos, a veres nadrá­­gos. A sima fekete nevű sző­lő nemcsak savanyú, de rá­adásul még apró szemű is volt. A kocsos meg csupán 10—12 szemnyi­ termést ho­zott tőkénként. Az égő nye­lőnek pedig a szeme hullott le, mint mondották: „elég”­­ett. Nem jó bornak való faj­ta volt a rosszféle frankus sem. Sőt a purcsin meg egye­nesen „ecetnek való” volt. A becses levéltári kézirat szerzője három olyan egri szőlőfajtáról is beszámolt, melyek csakis étkezésre és későbbi hónapokra való tá­rolásra alkalmatosak, de bor­készítésre nem. Ezek a ma csemegeszőlőnek nevezett fajták: a fekete kecskecsecsű, a fekete bakator és a ramo­­lya. A gondos szerző ráadásul még­­ hozzátette azt, hogy ez a felsorolás nem teljes, mert még nagyon sok név szerint fel nem sorolt szőlőfajtát termeltek­ az egri hegyeken, — de természetesen azoknak már nem volt különleges je­lentőségük. ÚGY HISSZÜK, hogy ez a 145 esztendős szőlőkóstoló is ízelítőt ad a nagy múltú egri szőlészet és borászat múltjá­ból, de egyben mintegy sür­geti is, hogy végre-valahára feldolgozást nyerjen a na­gyon jelentékeny levéltári forrásanyag birtokában Eger szőlészetének-borászatának története, tanulságos múltja. Sugár István M. Tibor, Abasár: A beküldött kézirat nem kö­zölhető, egyáltalán nem üti meg azt a mértéket, amit a közlésre adott irodalmi jellegű írásoktól elvárunk. Megjegyezni kívánjuk, hogy a kézirat megőrzésére nem vállalkozunk. K. László, Gyöngyös: Ügyében megkérjük az­ illeté­kesek véleményét is. Kérjük szíves türelmét, a továbbiakról levélben tájékoztatjuk." Balogh Endre, Eger, Pozsonyi u. Kérjük, keressék fel a jövő hét folyamán — a szerdai és szombati nap kivételével — bár­­mely napon személyesen a szerkesztőséget, ugyanis a két beküldött iratmásolat után még nem tudjuk, mi a helyzet, miben kellene segítenünk. Mi­lyen választ kaptak az illetéke­sektől? „Gyöngyösi olvasó” jeligére. Először is azt kell tisztázni, hogy a lakbérpótlék kifizetése nem a vállalat ,,zsebére’** törté­nik, a dolgozóknak folyósított lakbér összegét az állam a vál­lalatnak visszatéríti. A vállalat­nak tehát semmiféle pénzügyi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a lakbérpótlék­­ szándékos csökkentésére törekedjék. Mind a két esetben szabályosan jár­tak tehát el Azon természetesen lehet vitatkozni, — és ebben az értelemben foglalkozunk is ügyé­vel, — érheti-e ilyen formában ■ a keresetcsökkenés, nem lehetne-e megtalálni a módját annak, hogy most, amikor általános bérren­dezések voltak, ennek se csök­kenjen a­ keresete. A vizsgálat eredményéről levélben tájékoz­tatj­uk. „Kismama jeligére”: Nagyon egyet lehet érteni a gyermekgondozási segélyen levő mamák olyan törekvésével, hogy ezt a három esztendőt valami­lyen­ szakképzettség megszerzé­sére, vagy a meglevő növelésé­­­re használják fel. Az a megol­­dás azonban, amit ön szeretne, nem járható út. A gyermek­­gondozási segély feltétele a fi­zetés nélküli szabadság a három évre. (Kivételt képeznek azok, akiknek szerződéses munkavi­szonya, ez idő alatt lejár.) Ha ön nappali tagozaton akarja ez alatt az idő alatt folytatni ta­nulmányait, ez a feltétel meg­szűnik. A nappali tagozaton ta­nulónak a gyermekgondozási se­gélyt folyósítani nem lehet. Foltos, a mi emberünk A titkárnő asztalán megszólalt a diktafon: — Kérem, küldje be hozzám Egyenest, a sze­mélyzetist! Két perc sem telt el. Egyenes a Nagyfő­­nök előtt állt: — parancsoljon! — Foglaljon helyet. Egyenes kartárs! Ko­nyak? Vagy inkább kávé? — Köszönöm, ha lehet, egyiket sem — nyelt egyet Egyenes. ‘ — Mondja csak, Egyenes! Milyen ember ez a Foltos? — Nagyon rendes, tűzbe tenném érte a kezem! — Őszinte? Határozott, jellemes? — Szilárd, egyenes, tántoríthatatlan, őszinte, bátor. — Biztos? -J* kérdezte a Nagyfőnök némi fenntartást sejtető hangon. — Esküszöm! — így, felemelt szavakkal Egyenes. — És ami a pénzt illeti? Pazarló, smucig, garasos? — Kérem, Foltos csak­ a fizetéséből é­ 1, van egy kis megtakarított­ pénzecskéje­, adós­­­ság semmi. Foltos, ami az anyagiakat illeti, korrekt és szerény. Előfordul, hogy pillanat­nyilag megszorul, kér egy ötvenest, de az olyan fix, hogy másnap visszaadja, mint az, hogy­ az ön vezetése alatt felvirágzott­ válla­latunk — tüzesedett be Egyenes. — Iszik? Dohányzik? — Mindkettőt nagyon mérsékelten. Ha itallal kínálják, húzódva fogad el egy pohár­­kával, s ha cigarettája elfogy, —■ bár erre­ még nem volt példa — nem nézi ki a másik tárcájából. — A munkához, a kollektívához, hogy vi­szonyul ez a Foltos? — A legtökéletesebb munkaerő! Szerény, csendes, szorgalmas, húzótípus. Társaságsze­rető, a kollektívát nagyra becsülő, a közös­ségért rajongó ember. Kár, hogy csak egy van belő­e­ — Családi élete? Rokonai? — Példás apa, szerető férj, boldog, egymás­ örömét kereső, harmonikus családi élet. Egy­ szegény rokon — nagybácsi — Amerikában, akinek Foltos rendszeresen elküldi kihívott,­­ megkopott ruháit, és karácsonyonként egy-t­agy új nyakkendőt is. Ö nem olyan, mint­ amilyenek itt a mi cégünknél is akadnak, és nem felejti el honnét jött, tisztelt, segíti a­ szegény rokont, bárhol éljen is. — Helyes! Köszönöm! — állt fel a Nagy­­főnök. — Azt hiszem. Foltos a mi emberünk!! Á­gy vélem, bent van a helye! — Örülök, nagyon örülök — lelkendezett­ Egyenes. Szerintem is. Foltos nagyon megér­­­demli, hogy bekerüljön az Igazgató Tanácsba.) — Az Igazgató Tanácsba? — merevedett­ meg a Nagyfőnök. — Mit képzel, Egyenes? < Félrebeszél maga? Mint tudja — fogta csen­desebbre hangját — Simai kidőlt a sorból és­ most Foltost fogjuk bevenni az esti ultiparti­ba — harmadiknak, — papp — Képek a VDK életéből Az utóbbi három év alatt több mint egymillió hektár te­rületet erdősítettek a VDK-ban. Az 1973. év első felében a deltavidékek és a középső tartományokban ötvenmillió fát ültettek. A képen­ gondosan ápolják a fiatal erdőket, Haiphongi Baoh Dang hajógyár dolgozói javítják a há­borúban megsérült hajókat. A képen: egy teherhajó javítása. Az 1972 évi amerikai légitámadások ellenére, kiváló ter­méseredményt ért el a VDK mezőgazdasága. A legsikeresebb évek termését 2,6 százalékkal múlták felül. A képen: ter­ménybetakarítás idején a kiváló Duyem Lang Tsz szérűjén. A tűzszüneti megállapodás után teljes erővel újra meg­indulhatott a munka az egész VDK területén. A képen Bui Thi Lien fiatal munkásnő gépe mellett a Hanoi Gép­gyárban, az ország egyik legnagyobb üzemében*

Next