Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

S.20 9.00 9.35 10.05 10.30 11.00 11.25 12.20 1.35 13.47 14.02 14.47 15.10 15.25 16.05 16.16 16.39 16.49 17.05 17.50 18.17 18.30 19.25 20.25 20.46 21.15 21.30 22.30 23.06 0.10 KOSSUTH Zenekari muzsika. Harsan a kürtszó! Mezők, falvak éneke. Iskolarádió. Kodály dal,játékaiból. Világot járt sortok, Ravel-művek. Ki nyer ma? Melódiakoktél. Törvénykönyv. Rádiójáték gyermekeknek. Éneklő ifjúság. Fúvószene. Rádióiskola. VIT-dalok. Cigány dalok. Dalok. Atlasz, BMH: Budapesti ballada. IV. rész. Mendelssohn: Olasz szimfónia. Operettdalok. A Szabó család. Töltsön egy órát kedvenceivel! Zalai költők. Nóták. A viruskutatásról. Áriák. Hallgassuk együtt! Musicalekből. Kórusok. PETŐFI 8.85 Idojáték részlete. 9.03 Kamarazene. 9.53 Könyv ?.k. tálak. — 11.45 Külföldi tudósoké S . 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 Zenekari opera rés aleielső. 13.30 Szemtől szembe anyanyelvünkkel. Kettőtől — hatig... Zenés délután. 18.10 Iskola a világban. O.# Régt­an. 19.00 Népi muzsika. 19.35 Hangverseny közvedték * ZeneakadémiáróL 21.30 Mindenki könyvtár. 23.00 Könnyűzene. *2.20 Nóták. 23 JS Seisnbert-milve ®, Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Tallózás Népdalok. A vállalkozóegyüttes [ Tea MAGYAR . gIM Hírek. I­n.is Óvodások ffinsniliacae ] 77.55 Gépek között. i BMH — Kisplasztikái bignálA, I Játék a betűkke. ._ 1.15 Esti mese. 118.30 Tv-hiradó. í 30.00 Kék lény. Ili _21.00 Iszlám, m. rés* f 22.00 Tv-hiradó. POZSONYI ,__1 Telesport, 09.00 és 21.05 Híradói 19.30 Nobeltől a Dimttrws. művekig. 19.00 Mária Anna: Lengyel film. I *res. mozis EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 8 és 8 órakor Kis nagy ember Színes, szinkronizált ameri­kai kalandfilm. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Délután 3 órakor Zártkörű filmklub Este fél 6 és fél 8 órakor Osceola indiántörténet színes, szink­ronizál a NDK filmen. GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4 és háromnegyed 6 órakor Nincs idő Este 8 órakor Érintés GYÖNGYÖSI SZABADSÁG ördögcsapat HATVANI VÖRÖS CSILLAG A szerelem anatómiája HATVANT KOSSUTH Joe Hill balladája HEVES Az utolsó mozielőadás FÜZESABONY Szegény gazdagok PETERVASARA Anna Karenina I—II. + ORVOSI I ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi­­linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 0-10.) Rendőr és gyermekek '•fartrére' issan: 19 órától szerda • • .. .íi 7 ór';'4. a Jókai nő'a 41. alatti rendelőben. (Tele- Km: U7-274 A maga nemében egyedülálló ipari műemléket állítta­tott helyre az Országos Műemléki Felügyelőség: az 1836-ban épített szarvasi szárazmalmot. Mielőtt próbaképpen kölest hántoltak volna az öreg malomban, egy kötél segítségével eresztették le az óriás fogaskereket, hogy a lovak beléphes­senek a keringőbe. (MTI-fotó : Kunkovács László) Földön kívüli civilizáció jelzései Magyar vélemény a rejtélyes rádiójelekről Hazánkban is élénk érdek­lődést váltott ki a hír: a szovjet tudósok a világűrből érkező eddig soha nem ész­lelt rádiójeleket fedeztek fel, amelyek — a hírforrások szerint — több percig tarta­nak és naponta többször megismétlődnek. A különös kozmikus jelekről dr. Kulin György csillagász, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója a következőket mondotta: — Korábban a világ több pontján észleltek a kozmosz­ból érkező, hasonló jelzése­ket, amelyekről később ki­derült, hogy szokatlanul kis, alig tíz kilométer átmérőjű, szupersűrű égitesteknek ter­mészetes rádiókisugárzásáról van szó. Olyan égitestek ezek, amelyeknek egyetlen­ köb­­centimétere — becslések sze­rint — legalább egymilliárd tonnát nyomna. Kis méretük miatt azonban igen gyorsak — esetenként a másodperc tört része alatt — fordulnak meg a tengelyük körül, a va­lószínűleg ennek a nagy sű­rűségnek és a gyors forgás­ból eredő kölcsönhatásoknak a következménye, hogy fo­lyamatosan, a másodperc milliomod részének pontossá­gával ismétlődő, periódium impulzusokat bocsátanak ki magukból. Ma már sok ilyen változó fényű, lüktető csilla­got ismer a tudomány. A mostani felfedezésben éppen az az új, hogy a szovjet kol­legák által rögzített rádió­hullámok a jelek szerint nem az eddig ismert rövid perió­dusokban ismétlődnek. Szo­muil Kaplan professzor bizo­nyára erre alapozta azt a ki­jelentését, hogy egyelőre ko­rai lenne megmondani: va­jon mesterséges, vagy termé­szetes jelzésekről van szó. Mégsem zárható ki annak le­hetősége, hogy egy műszaki­lag fejlett, Földön kívüli ci­vilizáció jelzéseit észlelték. Az ismert magyar csil­lagász osztja szovjet kollegá­ja véleményét. Szerinte sem árt az óvatosság, hiszen számtalan eset bizonyítja, hogy fantáziadús emberek hajlamosak túlzásokra. Évek­kel ezelőtt igen sok légből kapott hír járta be a világ­sajtót arról, hogy itt-ott Föl­dön kívüli lények űrhajóinak titulált repülő csészealjakat láttak. Az amerikai tudósok­­­öbb mint 40 ezer ilyen beje­lentést vizsgáltak meg. Kide­rült, hogy minden esetben csupán a természeti jelensé­geket nem ismerő emberek látomásairól volt szó. Ennek ellenére néhány fantaszta­­ most is állítja, hogy Földün­kön évezredekkel ezlőtt már jártak idegen élőlények. — Ennek ellenére minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük: a világűrben rajtunk kívül is létezhetnek értelmes élőlények — mon­dotta Kulin professzor. — Tudjuk, hogy a világűrben az emberi képzelet számára fel­foghatatlan mennyiségű buli­­­gó létezik és hogy az egysze­rű kémiai elemekből hogyan alakultak ki a szerves mole­kulák, s ezek továbbfejlődé­sével maga az ember is. S mert az élet kialakulását egyetemes természeti törvé­­nyek szabták meg, ezek szabályok máshol is ér­iülhetnek. Ebből ered az a­­ meggyőződésünk, hogy nem­csak a Földön lehtséges az élet A világegyetem törvé­nyeinek mad ismerete pedig már feljogosít arra, hogy ke­ressük a kapcsolatot a Földön kívül is minden valószínű­séggel létező értelmes lé­nyekkel. — Amíg Osztó zsftasv, hogy megfelelő körülmények kö­zött tud-e az anyag önmagá­ban is ilyen rezgéseket pro­dukálni, igen alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy ezek a világűrből érkező jelek hor­­doznak-e valamilyen, a sza­bályostól eltérő, tudatosan manipulált rezgéseket, — vagyis információikat A je­lenlegi kutatásoknak azon­ban létezik más, a parabola­antennákkal történt vizsgá­latoktól eltérő módja: az idén március 3-án lőtték ki a Firmer 10. űrszondát, amely most decemberben halad el a Jupiter bolygó mellett A szonda a Jupiterről tv-képe­­ket közvetít majd a Földre. A bolygó mellett elhaladva azonban, a naprendszerünk­ből ki Dördülve, tovább foly­tatja útját a világűrben. S mert reméljük, hogy valaha találkozhat értelmes lények­kel — olyanokkal, akiknek szintén vannak űrhajóik — ezért olyan tárgyakat he­lyeztek el benne, amelyek alapján biztonsággal követ­keztethetnek, hogy mikor és honnan lőttük fel a Földünk kozmikus üzenetét közvetítő űrszondát — mondta befeje­zésül dr. Kulin, György. (­MTI) (^WWA/NAAAAAA\NÁAMAAMAAAAAAAW/iAAA/WWNAAÁAWVVVVVV\VVvVWVAAA/W\őAAAAA<VW V V«............ Megyénk a hazai sajtóban 1973 9. Dorkó József: A szakszervezeti nőbizott­­ságok munkájáról Munka 1973. szeptember. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának titkára a megyei szakszervezeti nőbi­zottságok munkájáról szá­mol be. Ezek a bizottságok 1970, 1971. folyamán alakul­tak. A nőbizottságok létre­hozása nagy jelentőségű tett volt, hisz megyénkben is egyre több nő vállal mun­kát. A jelenleg működő 112 nőbizottság elsősorban az ipari és az élelmezési terü­leteken dolgozik. A bizottsá­gok vezetői egyben a szak­­szervezeti bizottságok vá­lasztott tagjai. Az szb-titká­­rok többsége rendszeresen részt vesz a nőbizottságok ülésein. Az elmúlt évben majdnem minden szakszer­vezeti bizottság napirendre tűzte a nőpolitikai határozat megvalósítását. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizottságok támaszkodnak a nőbizottságok véleményére. Segítik a nőbizottságokat a nők és anyák védelmét szol­gáló rendeletek betartásá­ban. A nőbizottságok nagy figyelmet fordítanak a nők bérezésében tapasztalható lemaradás felszámolására, az üzemi munka- és egészség­védelemre, a nők politikai, szakmai és kulturális fej­lődésem A affbftao WattgarenA a jö­vőben is sokrétű feladatokat kell megoldaniuk. Segíteni­ük kell a nők szakképzett­ségének növelését Támogat­niuk kell azt a munkát, amely a női dolgozók mun­káját megkönnyítő szolgál­tatások fejlesztésére irányul. Harcolniuk kell az óvodai és a bölcsődei férőhelyek növe­léséért Farkas Márton Beszámoló a Magyar Tör­ténelmi Társulat egri ta­nácskozásáról Hadtörténeti Közlemények, 1973. 3. szám. Ez év nyarán Eger városa nevezetes tanácskozás szín­helye volt Itt tartotta ván­dorgyűlését a Magyar Tör­ténelmi Társulat, ahol a tör­ténettudomány és a tömeg­kommunikáció bonyolult kér­déseit vitatták meg. Farkas Márton erről a tanácskozás­ról írt összefoglalót A ván­dorgyűlés bevezető, vitaindí­tó előadását Berend T. Iván és Szabolcs Ottó tartot­ták. Ezt követően a tanács­kozás résztvevői elsőként a televízióban folyó történel­mi ismeretterjesztés kérdése­it vitatták meg. A hozzá­szólók elismeréssel szóltak a televízió ismeretterjesztő munkájáról, ugyanakkor rá­mutattak a hiányosságokra is. Ezt követően a film, majd a rádió történelmi is­meretterjesztő munkáját vi­tatták meg. Különösen elis­merően szóltak az egyes hozzászólók a történelmi ok­tatófilmek fontosságáról. A sajtó történelmi ismeretter­jesztő munkájának tárgyalá­sa is élénk vitát hozott. Fő­leg azzal foglalkoztak, hogy a sajtó történelmi írásai ho­gyan tudnak megfelelni a tudományosság követelmé­nyeinek. A vándorgyűlés utolsó témája a történeti irodalom és a történettudo­mány közötti kapcsolat volt. A téma vitájának közép­pontjába Nemeskürthy Ist­ván Requiem egy hadsere­gért című könyve került A könyv körül kibontako­zó vita sürgetően vetette fel az irodalmárok és a törté­nészek jobb együttműködé­sének szükségességét A közoktatás fejlesztése Heves megyében Népfront, 1973. 9. szám, A Hazafias Népfront bi­zottságai mindennapi mun­kájukban sokat foglalkoznak közoktatáspolitikai kérdé­sekkel is. A Népfront című mozgalmi tájékoztató szep­temberi számában a Heves megyei népfrontbizottságok közoktatáspolitikai munkájá­ról olvashatunk összefogla­lót A jelenlegi szükségle­tek figyelembevételével a helyi népfrontbizottságok ki­dolgozták azokat a mozgal­mi módszereket amelyek­kel hatékonyan segíthetik a közoktatás fejlesztését A bi­zottságok megyeszerte arra törekednek, hogy a taná­csokkal kialakult jó kapcso­latuk révén elérjék, hogy az oktatási költségvetés egyre jobban kielégítse a reális igényeket Segítik azt a munkát amely a fizikai dol­gozók gyermekeinek támoga­tására irányul. Keresik a módját a napközi otthonok létesítésének, önnművelő klu­bok szervezésének. Szorgal­mazzák az óvodahálózat az általános iskolai rendszer fejlesztését. Fontos felada­tuknak tartják az iskolai és a családi nevelés összhang­jának megteremtését. Na gondot fordítanak a szül­ő. munkaközösségek tevéke­­ségének fejlesztésére. Sugár István: Az Egerben 168 < után meg­telepedett törökök sze­ménynevei Magyar Nyelv, 1973. 2. szám Eger város 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A vár és a vá­­­ros felszabadulása után­ s.­mos török maradt Egerbe illletve telepedett ide a vidékről. Ezek felvették a kereszténységet és magyar vezetők- és keresztneveket választottak. Sugár István hosszú és alapos kutatómun­kával a névválasztás törté­netét tárta fel. Megállapítá­sai szerint a vezetéknevek többsége helynévből szár­mazott. (Pl.: Bátori, Budai, Csányi stb.). Ezenkívül van vidékre és országrészre uta­ló, nemzetiséget jelentő, fog­lalkozásra utaló, társadalmi helyzetet tükröző, állatnév­ből eredő, testi tulajdon­ságra utaló stb. vezetéknév is. A keresztnevek vizsgála­takor arra a következtetés­re jutott, hogy a leggyako­ribb felvett magyar kereszt­nevek a következők voltak: Mihály, János, István, Fe­renc. A legtöbbet előfordu­ló női keresztnév pedig a Katalin, Anna és Erzsébet volt. Volt néhány olyan keresz­tény hitre tért török is, aki a­ vallásváltoztatás után meg­tartotta török vezetéknevét, s ezt egészítette ki magyar keresztnévvel. Például Omer Katalin, Teklevicz Borbála. Varga László: A szövetkezeti közművelő­désről Népművelés, 1973. 9. szám A MÉSZÖV Heves megyei kulturális tanácsadója írásá­ban a szövetkezeti közműve­lődés megyei helyzetét, prob­lémáit elemzi, s több gon­dolatébresztő javaslatot tesz. Cikke elején rámutat arra, hogy a szövetkezetek köz­művelődési tevékenysége megyénkben sem tartott lé­pést a jelenlegi követelmé­nyekkel és igényekkel. Az elmaradás fő okát a szerző abban látja, hogy a szövet­kezetekben megingott a köz­­művelődés szükségességébe vetett hit. A lemaradásban szerepet játszik az is, hogy sok szövetkezet úgy érzi, hogy lehet és szabad kisebb anyagi ráfordítással, keve­sebb szervező munkával is népművelési munkát folytat­ni. Megfigyelhető az is, hogy a közművelődést szol­gáló alaprendelkezések vég­rehajtását nem minden szö­vetkezet szorgalmazza. A szerző alapkoncepciója, hogy a hatékonyabb szövetkezeti közművelődés két alapvető tényezőre, a szakszerűségre és a korszerűségre épül. A cikk írója helyesen állapítja meg, hogy a szövetkezeti közművelődési munkában sem lehet nélkülözni a szak­­szerűséget. A megyei szö­vetségek kötelessége a szö­vetkezeti népművelők felké­szítése és továbbképzése. A korszerűség nem biztosítha­tó csak a mezőgazdasági, a kisipari és fogyasztási szö­vetkezetek szoros együttmű­ködésével. A dolgozók köz­­művelődési igényei megkö­vetelik azt, hogy városon és falun egyaránt közös szövet­kezeti kulturális bizottságok létesüljenek. A korszerűség megköveteli a szövetkezeti közművelődés pénzügyi hely­zetének megszilárdítását is. Szecskó Károly V. Kamo­vics: Tévedés Intézményünk kollektívája élenjáró volt. Egy akciót kezdeményeztünk... Elsőként tettünk olyan fel­ajánlást, miszerint „nem kínozzuk a vadállatokat, a madarakat és a rovarokat.” És nem is kínoztuk. A té­vében is foglalkoztak ve­lünk. És mit gondolnak, ki volt az ababua nyelv tanu­lási lázának kezdeményező­je? Szintén mi. A mi kollek­tívánk. Erről az újságban is jelent meg egy fénykép. Mi szerveztük a „Meg ne muk­kanj éjfél után” mozgalmat is. Sokan nem hitték el, hogy mi szerveztük, de be­bizonyítottuk. A napokban összejöttünk, énekeltünk és kiabáltunk egészen éjfélig, aztán elhallgattunk, mint halott kezében a gitár. Avantgardizmusunkért sze­­szezett minket az igazgató is. Minden negyedévben pré­miumot kaptunk, új évre pedig kitüntetést. Az egyik gyűlésen felszó­lalt a mi Szundovszkijunk. Felment az emelvényre, ki­itta az igazgató részére oda­készített toroktágító vizet, majd elkezdett beszélni: — Javaslom, hogy a kö­­­ztkező negyedem vállaló az legyen, hogy néha itt, a munkahelyen dolgoz­­­zunk is, nehogy elveszítsük szakmai b­iztosságunkat. Mind­­u­knak elállt a lélegzete. A gyűlésen jelen voltak a felsőbb szervek képviselői és újságírók is. A főnökés 7 fee zee mi a néz­te a tapsot. u: újságírók fel­je­gyezték a vállalást. Nem­ volt kiút: mindenki mellet­te szavazott Most apránként­ fizetünk meg túlbuzgósa­i gunkért. Mindennap dolgo­­­zunk. A fizetésért. Csak a­ fizetésért, mert prémium] nincs. Imdítotok: Salga Attila MwisUG­ október

Next