Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-11 / 289. szám

MAI műsorok: KOSSUTH (.30 Tánczene 8.00 Harsán a kürtszó! 9.35 Schubert-zongoraművek 10.05 Iskolarádió 10.30 Édes anyanyelvünk 10.40 Balettzene 11.00 Miért szépY 11.21 Áriak 12.20 Ki nyer már 12.35 Melódiákoktól 13.45 VIT-dalok­ 14.02 A Gyermekrádió műsora 14.17 Mesejáték 14.47 Éneklő Ifjúság 15.10 Rádióiskola 10.05 Címzetes professzorok 10.30 Az élő népdal 10.40 Prokofjev: Téli tábortűz 17.04 Fiatalok Stúdiója 17.24 Kováts Kolos énekei 17.40 A Dunánál 18.01 Lemezek közt válogatva 1 •. 18.30 A Szabó család 19.25 Örökzöld dallamok 20.00 Dupla vagy semmi 21.03 Szellemi munkások, diplomások 21.33 Könnyűzene I 22.20 A IV. közel-keleti háború, i n. rész t 22.3» Kórusmű­vek , 22.40 Világgazdaság 1973 23.00 Zenés játékrészletek 1 040 Toronyzene ! PETŐFI 1­2.05 Operarészletek 1 9.03 Nóták 31.53 Könyvek, tájak, emberek 12.00 Zenekari muzsika 12.43 Törvénykönyv 14.00 Kettőtől a hatig. Zenés délután­­ 18.10 Történelmi pantemm 18.35 Mozart: C-dúr , zongoraverseny 10.03 Magyar táncokról 11.23 Vörösmarty és a muzsika: L rész 2K2S Vándorórás. Katkó Istvátk í rádiójátéka I *L28 Áriák : 21.45 Gondolatok filmekről 22.00 Kodály dalköltészeta, I­V. rész 2210 Népi zene­­ 23.15 Bach-művek Szolnoki Rádió Alföldi krónika Georg ott énekel Egy délelőtt a Verseghy könyvtárban Hogyan készül az özemi újság? Bayer Ilona riportja Népdalok mtörőMrad« Szerkesztik a hanlga­tók MAGYAR 4.A5 Iskola^ 1743 Hírek 17.20 Kuckó 17.40 Ki minek mestere: 13.50 Játék a betűkkel 19.15 Esti mese 11.30 Tv-híradó 20.00 Snoopy a jégrevüben. Zenés amerikai clm 20.15 Tartozik és követek A Thália Színház előadása 22.30 Tv-híradó POZSONYI 3.30 A potsdami értekezlet 11.00 Orosz kenyér 15.25 LVS Foprad—Torpedó jégkorong-mérkőzés l­i.CO és 214b Híradó 20.00 Az árnyak délben tűnnek el. Szovjet tv-sorozat­­ 22.00 Zenés műsor EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Délután 3 és este 7 órakor Csendesek a hajnalok. I—II. Színes, szinkronizált szovjet film. i CG­RI BRODY > (Telefon: 14-17) < Fél 4 órakor > Csendesek a hajnalok. 1—ff.­­ Színes, szinkronizált szovjet­­ film.­­ Fél 8 órakor Modern Idők Amerikai filmbu­rleezk. GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4, háromnegyed « órakor várunk, fiú! Este 8 órakor Fogd a pénzt és fuss! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Búcsúzz a tegnaptól HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az Anderson magnószalagok HATVANI KOSSUTH Személyiségcsere HEVES Lány a szabadcsapatban FÜZESABONY Az árulás napja. 1—D. rés/ Egerben: 13 órától szer reggel 7 óráig, a Bajcsy-Z­­­inszky utcai rendeletben. TV>­­ : l­­ io. (Rendelés g­erinc •< "?re is. urvan ’vson: 19 órátó­l n­­•eggel 7 £ óráig, a Jókai utca ni. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 117-271* TŰI t 1 SUGÁR ISTVÁN: i?Jeonwil doniú 11 > paiak megyénkben 1867-ben? Napjainkban nap mint nap, szó esik a dohányzás ártalmairól. De mennyi do­hányt füstöltek el nagyapá­m­!! Itt a finom dohányter­­mő Heves megyében? Elő­ször is nézzük csak, hogy hol termeltek akkoriban do­hányt a megye területén. Ki hinné, hogy 39 község és 10 puszta kapott dohányterme­lésre engedélyt? Majdnem minden „hevesi alföldrész’-i helység mellett az Eger völ­gyében csak Maklár, a Las­­kó völgyében Egerszalók és Szólát, a Tarna-völgyében Szentmária volt a legésza­kibb dohánytermelő község. Az illatos levelek termesz­tési határa innen Domoszlót, Ugrat, Gyöngyöshalászt, At­­kárt, Hortot és Csányt érint­ve, beleolvad a Jászságba. Oly igen m­tegkedvelték már ekkortájban a dohányterme­lést megyénk e táján, hogy 1866-ban 10 477 holdon mí­velték azt! Akkoriban a ter­melési engedélyeket két ka­tegóriában adták ki: vagy az állam részére, vagy pedig kivitel céljára. Hogy mi­lyen jelentékeny volt a do­hányexportra való termelés Hevesben, mi sem mutatja jobban, minthogy néhány esztendővel 1866 előtt, 7828 hold kormány részére ter­melt dohány mellett 26451 holdon kiviteli rendeltetés­sel ültettek a gazdák és az uradalmak dohányt. A termést a kápolnai do­hánybeváltóban vették át az egész megye területéről — kivételt a jó dohánytermő mély képviselte, ahonnan a közelebb feső jászkiséri be­váltóba szállították a ter­mést No de mennyi dohány ter­mett 1866-ban Heves megyé­ben? Az egész dohányter­mést becsléssel hozzászá­mítva a fináncot, nem látott szívnivalót is, a szakértők 84 272 mázsában állapították meg. S most lássuk a fogyasz­tást. 1867-ben Heves várme­gyében már 264 egyedáruság működött és forgalmazta e „nemes méreg” tartalmú „közélvezeti árucikk"-et, ahogyan ezt egy korabeli szakcikk említi. Akkoriban háromféle do­hányárut hoztak forgalom­ba: dohányt, szivart és bur­­nótot — természetesen ci­garettát még nem. Bizonyá­ra nem mindenki tudja, hogy mi is volt az a bumot. Jó magyarsággal tubáknak ne­vezték, és kis szelencében hordva a mellényzsebben, egy-egy csipetnyit fel-fel­­szippantottak az orrukba. Ezért is nevezték a törökök a tubákot ,„orrfű”-nek. A felkutatott hivatalos számadatok arról vallanak az 1866. évről, hogy az első félévben nem kevesebb, mint 1 millió 400 ezer, darab szi­vart füstöltek el megyénk­­­ben több, mint 31 ezer fo­rint értékben. Pompásan il­lusztrálja a közel 100 esz­tendővel ezelőtti dohányzást hogy pipadohányból 50 szá­zalékkal kevesebb fogyott, mint szivarbó. De a tubá­­kólók is kitettek maguként, mert fél év alatt több mint 800 forintot költöttek szen­vedélyük kielégítésére. Örömmel vették a közgaz­dászok és a mezőgazdasági szakemberek, hogy 1866-ra a fogyasztás az előző évhez viszonyítva 25 százalékkal emelkedett, helyesebben ug­rott. Kivált a szivarfogyasz­tás növekedett intenzíven hiszen 1866-ban ez már évi 3 millió darabot jelentett. Erről ezt olvassuk egy je­lentésben: „Április és szep­tember időszaka alatt, mi­dőn dohányzóink a kedvező időjárás által kicsalatnak a szabadba, s a jelen illem­­szabályok következtében az utcákon csak szivart illik szívni, az illamszabályzat­­nak a szi­var fogy­asz­tásra tett kedvező befolyása a szivar 30 százaléknyi fogyasztás­­szaporodásban mutatkozik.” Valóban óriási mennyiségű szivar fogyott ekkoriban. 1866 első hat hónapjában Eger elárusító körzetében közel 800 ezer, a gyöngyösi­ben 460 ezer szivart vásárol­tak. Érdekes jelenség azon­ban, hogy a pipadohányból valamivel többet adtak el a gyöngyösi elárusító körzet­ben, mint az egriben. A tubákolásban — mint egy korabeli forrás közli — „főleg Gyöngyös városa tün­tette ki magát” és az egész megyében felszippantott do­hánynak 57 százalékát itt vásárolták meg, az egriek pedig 40 százalékot Fájlal­ták is nagyon akkoriben, hogy a megye többi részén „a humótoló népelem majd­nem teljes hiányát”. De nem­csak gazdasági szempontból tették szóvá a tubákolás ki nem elégítő voltát, mert mint 1868-ban kelt jelentés­ben olvassuk: „A bumót (azaz a tubák) az agyra vi­­dámítólag s az elme műkö­dését serkentőleg hat gyul­ladásra igen hajlamos sze­meknél pedig használata ajánlható, sőt szükséges is.” (Óh, jóságos egek! mit is változott a felfogás a do­hányzásról 100 év alatt!?) Évenként ekkoriban kö­zel 140 ezer forintot költöt­tek megyebéli elődeink pi­padohányra, szivarra és tu­bákra! S ez bizony igen te­kintélyes summa pénz volt. De hol vagyunk ma már et­től?... Az évszázados küz­delem a dohányzás ellen láthatóan — sajnos —hasz­talannak bizonyult. Pedig 220 esztendeje egy lelkes né­met teológus — amikor már az uralkodói udvarokban és a pápai palotában is diva­tozni kezdett a pipázás — így fakadt ki Nikotin po­gány istennő rajongó hódo­lói ellen: „Ők iszákoskod­nak, zabálnak és , bujálkod­­nak, de ráadásul még dohá­nyoznak is." De a mező- és közgazdá­szok fittyet hányva a „jó szóra”, 1868-ban szellemi tökélyesbülésünk és anyagi állapotaink felvirágoztatá­sának” egyik kulcsát a do­hánytermesztés egyre inten­zívebb és intenzívebb növe­lésében látta. WERNER SUKOWSKI*8 Nyomós ok — Nem — mondta az or­vos —, önnek kutyába. Egészséges, mint a « >J. • Fájdalmainak lelki természe­tű okai vannak. De csak ak­­k­or tudok önön segíteni, ha őszintén elmondja, mi bánt­ja. I­I osztrák ifá.I A páciens szomorú da­kszU- tekintetet vetett az orvosra: — Szerelmes vagyok, dok­­tor úr. — Aha! — mondta az or­vos a sztetoszkópjával játszo­gatva. — Tovább! — Ő a legszebb lány a vi­lágon. Halálosan szeret en­gem. . — Miért nem házasodnak össze? — Nem vehetem el felesé­gül ezért vagyok olyan két­ségbeesett. — Talán anyagi termé­szetű okok tartják vissza e házasságtól? A páciens tagadólag rázta a fejét. — Van egy családi házam, három ötemeletes bérházam, enyém a Jó Nagy Korty­sörgyár egész csomó részvé­nye és másfél millió Schillin­ge­m van a bankban. — Talán valami káros szen­vedélye van, amiért a lány nem akar önhöz menni? — Hosszútávúszó vagyok többszörös véradó és a „Légy résen!" tornaegylet aktív tag­ja­— Elnézését kérem, de a választottjának esetleg erköl­csi hibái vannak? — Mire gondol doktor úr? — Hm, hogy is mondjam... talán túlságosan sok férfiis­meretség terheli a múltját? — A múltja úgy ragyog, akár egy frissen tisztított ab­lak. — A lány szülei ellenzik a házasságot? — A választottam apátian­­anyátlan árva. Egy mogorva nagynénjénél él, aki szívesen megszabadulna tőle. Az orvos összetörte a szte­toszkópját és kétsébeesetten felkiáltott — Mondja meg, az isten szerelmére, akkor mi akadá­lyozza önt abban, hogy elve­gye ezt a csodálatos lányt? A páciens újból az orvos­ra függesztette szomorú dakszli tekintetét: — A feleségem. Németből fordította: Zahemszky L­szló - - - -* Afrikában jártunk 4. Sierra Leonéban Néhány országot átrepülve érkeztünk Ghana fővárosá­ból Accrából Sierra Leone Köztársaság fővárosába, Freetownba. A két főváros között 1620 kilométer az út. Freetown nemzetközi repü­lőtere mocsaras tengeri szi­geten épült Innen komphajó visz bennünket egy tenger­0Mön át Freetownba A fő­város fekvése, táji szépsége csodálatos, a tenger és a hegységek koszorúi övezik. Sierra Leone még nagyon fiatal állam. Parlamentiz­must, demokráciát igyekszik megvalósítani, gazdasági füg­getlenséget teremteni, mi­közben nemzeti hadseregét is készenlétben tartja. Elnöki Tanácsunk elnöke az érkezés másnapján a parlament ülé­sére volt hivatalos az egész magyar küldöttséggel együtt. Losonczi Pál egyebek között azt,mondta a parlament ülé­sén: „A jelenlegi helyzet kedvez annak, hogy hazánk egyre több haladó országgal ke­rüljön minél szorosabb kap­csolatba és a kölcsönös ér­dekek alapján, a kölcsönös előnyök elvét érvényesítse. Egyre gyümölcsözőbb együtt­működést kíván kiépíteni a nemrég függetlenné vált or­szágokkal. Úgy véljük, hogy a körülmények minden eddi­ginél inkább kedveznek an­nak, hogy országaink szoro­sabban együttműködjenek”. Sierra Leone parlamentje egyetértett Losonczi Pállal, mint ahogy egyetértés alakult ki a Stevens államelnökkel folytatott tanácskozásain is. A Sierra Leone-i program módot nyújtott arra is, hogy küldöttségünk vidéki tájak­ra is ellátogasson. A küldött­ség útja az ország egyik gyé­mántbányájába vezetett. Több gyémántbányája is van Sierra Leonénak, főkép­pen az ország keleti és déli részén, Konóban, Kenemá­­ban és Tongo város közelé­ben. Nagy devizaforrás Sier­ra Leonéban a gyémánt, az ország exportbevételeinek kö­rülbelül a 80 százalékát ad­ja. A bányákat nemrég még majdnem teljesen angliai, nyugat-európai társaságok aknázták ki saját hasznukra. Ma azonban a bányarészvé­nyeknek jelentékeny része (51 százaléka) már a fiatal köztársaság kezében van. Küldöttségünk tagjai és a magyar szakértők két repü­lőgéppel utaztak el az egyik, jelentékeny bányavidékre. Az egyik gép a Sierra-Leone-i légitársaság, a másik a gyé­mántbánya tulajdona. (Ez utóbbit egy angol gentleman vezette. Nem hivatásos re­pülő.) A gyémántbányákban kemény munka folyik. Min­denütt érthetően nagy a fe­gyelem és szigorúság. Ahol napvilágra kerül a gyémánt, ahol osztályozzák, tárolják, szállítják,­­ gumiszkesztyűk­­ben, csipeszekkel dolgozna­k az emberek. Körülöttük őrek­ és olyan modern ellenőr ő berendezések, amelyek jel­­­zik, ha valaki kézzel a gyé­mánthoz ér. A Sierra­ Leone-i látogatás befejeztével St­evens államel­nök és Losonczi Pál meleg barátsággal búcsúzott egy­­­mástól A .,viszontlátó.­’j­’, ez a köszönés nem­ csupán egy megszokott formula volt, hiszen elnökünk meghívta a Sierra Leone-i elnököt Ma­gyarországra, s ő elfogadta a meghívást. Hazafelé jövet — rövid marokkói megállás után — a repülőgépen folytatott esz­mecserékben és idehaza Lo­sonczi Pálnak a repülőtéren adott nyilatkozatában jogo­san hangzott el a megállapí­tás: eredményes volt az út. A barátság és együttműködés, amely hazánk és a most meglátogatott országok kö­zött eddig is zavartalan volt, most még mélyebb tartalmat kapott. Pozsgai (Vége) Zoltán Látogatás a gyémántbánya osztályozójában. Falusi férfiak tánca a vendégek tiszteletére. ) IHR, december 4., kedd

Next