Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-05 / 3. szám

iámé KOSSUTH 6.20 Lányok, asszonyok. 6.40 Verbunkosok. 9.11 Puccini: Tosca. :i. felv. opera. 12.20 Zenei anyanyelvünk. 12.30 Magyarán szólva.. . 12.45 Melódiakoktél. 13.56 közgazdaság egyszerűen. 11.06 Kóruspódium­. 14.15 Jegyzet. 14.25 Új Zenei rrisác. 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Nóták. 16.00 168 óra. 17.30 A­z elő Petőfi Ti. 18.00 Zenekari muzsika. 10.30 Operettdalok. 20.02 Csalóka szivárvány. Tamási Áron színműve, 22.20 Beat. 23.05 A X­X. század zenéjéből, 0.10—2.00 Melódiákoktól. PETŐFI 8.05 Operettrészletek. 8.40 Haydn-kórusművek. 9.03 Válaszolunk hallga­tóinknak. 9.19 örökzöld dallamok. 10.00—12.00 Szombat délelőtt. 12.00 Jelképek erdeien át. ,­ 12.10 Romantikus zene. 13.03 Kitágult törzsasztal. 13.30 Operarészletek. 14.00 Mesterségünk címere. 14.50 Éneklő ifjúság. 15.00 Orvosi tanácsok. 15.05 Mozart : B-dúr szimfónia. 15.27 Falurádió. 16.05 Az élő népdal. 16.15 Armstrong-felv. 16.44 Az otthonteremtő állatok. 16.59 If­i magyar zene a rádióban. 18.15 Szellemi árverés. 19.18 Magyar táncokról. 20.38 Tosca­n­ini-operai alti. 21.30 Népi zene. 22.00 Barokk művek. 23.15 Slágerstafé­a. Szolnoki Rádió 18.­10—19.00 Hét végi 5,1 Kaleidoszkóp. Sirri.es­­ ui: Kutas János. MAGYAR - 9.00 Szünidei matiné. Kisfilmek. 10.05 Nő — három szerepben 10.15 Leonardo da Vinci. L 11.40 Játék a betűkkel. 12.05 Érdek és érdekeltség. 9. 34.58 Síugró négysáncverseny. 16.15 VIII. Henrik hat felesége. I .rész. 17.55 Hírek. 18.00 Dúdoló, Beethovens Vll. szimfónia. 18.30 Repülnek a tenger felett. 18.45 Könnyűzenei műsor. 19.15 Cicavízió . .. 39.30 Tv-híradó. 20.00 Zendülés a Caine hajón. A Madách Kamaraszínház előadása. 22.30 Tv-híradó. — 2. 22.40 A buszon. Angol tv-film­­sorozat. Az új kalauz. POZSONYI IT.20 Poll a póniló. Francia tv-sorozat. 39.00 és 21.15 Híradó. 20.00 Vidám est. 21.20 Banditák Milánóban. Olasz film. 22.50 sporteredmények. gjwpjair ­ mozi EGRT VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. Tel 4. fél 6 én este 11 órakor: Ném­o kapitány és a víz alatti város Színes, szinkronizált angol kalandfilm. £ GRI BRODY (Telefon: 14-07) Du. 3 órakor: Némo kapitány és a víz alatti város Színes, szinkronizált angol kalandfilm Este fél 6 órakor Halálgyár az őserdőben Színes, kétrészes szovjet film. EGRI ÜTTÖRŐMOZI Szombat d­u. fél 4 órakor Koma kalandjai GYÖNGYÖST PUSKIN Felszarvazzák őfelségét. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A sziklabarlang titka HATVANI VÖRÖS CSILLAG A sárga Fiat három utasa HATVANI KOSSUTH Az­ Ezüst-tó kincse FÜZESABONY Goya I—II. PÉTERVASARA betörés l színház Superben. délután fél 4 órakor: T*»TVERKK (Móricz ifjúságii bérlet). Az előzés első feltétele! A KRESZ 60 §. (1) bekez­dése szerint: „Előzni a biztonságos köz­lekedésre vonatkozó szabá­lyok megtartása mellett és csak abban az esetben sza­bad ha; a) az előzni szándé­kozó vezető szabad kilátása biztosítva van.” Mi gátolja, illetve gátol­hatja a szabad kilátást? Téli időszakban elsősorban a köd.­ A gépjármű vezetője — a sű­rű köd miatt — mindössze 40—50 méterrel lát előre és utolérve egy lassúbb jármű­vet, pl. egy vontatót, elhatá­rozza annak előzését. Nem veszi figyelembe, hogy a be­látható — 40—50 méteres — útszakasznak csak egy része, mégpedig a kisebbik része az övé, mert a nagyobb részt az esetleg szembejövő és sza­bályosan közlekedő jármű vezetője veszi igénybe. Ami­kor az előzendő jármű mel­lett halad, tapasztalja a szembejövő forgalmat. Sem az előzést befejezni, sem visszatérni nem tud. Kö­nyörtelenül bekövetkezik a baleset. A szembejövő jármű veze­tőjének felelősségét — ilyen esetben — nehéz lesz megál­lapítani, mert az ő sebessé­ge a belátható útszakaszhoz igazodik, nem pedig a sza­bálytalanul előző jármű­ve­zető által csőkéntett útsza­kaszhoz. A látási viszonyok 40—50 méterre tökéletesek. A jármű vezetője 50 km/óra sebesség­gel halad és ezen sebesség­ mellett — figyelemmel az útviszonyokra is — a fékül 35—40 méter. Tehát ha előt­te akadály van, meg tud áll­ni. Ha viszont a vele szem­be haladó jármű ilyen látási viszonyok mellett előz — ha­sonló sebességgel — a 40—50 méteres belátható távolság felét igénybe veszi, így a sza­bályosan közlekedő jármű vezetője részére mindössze 20—25 méter marad a megál­lásra, ami nem elegendő. Sű­rű ködben való előzésnél te­hát a belátható útszakasz fe­le, vagy még ennél is rövi­­debb út állhat rendelkezé­sünkre, ezért csak abban az esetben előzzünk, ha ez az út elegendő az előzés szabály­­szerű befejezésére. Por, füst szintén akadályozhatja a sza­bad kilátást, hasonló helyzet áll elő mint a ködös időben. Akadályozhatja a szabad kilátást a közelben levő buk­kanó is. Az előző jármű ve­zetője nem lát a bukkanó mögé, ahonnan — lakott te­rületen kívül esetleg — 150— 160 km/óra sebességgel is ha­ladhat ki személygépkocsi. Ha a belátható útszakasz rö­vid, a baleset elkerülhetet­len. dr. Sápi János közlekedési ügyész Lengyel tél Téli üdülés Lengyelor­szágban. Kirándulók a Kar­­konosze hegység festői tá­jain. (Fotó : CAF—MTI—KS) + ORVOSI edéöi Egységes kardiológiai szolgálat A szívinfarktus ellen­ — A szív- és a véredény­rendszer megbetegedése miatt bekövetkezett halálese­tek több mint 80 százaléka ischaemias (helyi vértelen­­­­ség) betegségek és a közpon­ti idegrendszer véredényei­nek károsodása következté­ben történik — állapította meg Borisz Petrovszki­ aka­démikus. Elterjedésük szin­te járványjelleget ölt. Ezért határozták el, hogy a vérke­­­ringést felborító, szívizom­­infarktushoz és szívgörcshöz vezető ischaemia problémá­jával speciális kardiológus kongresszuson foglalkoznak. — Ön említette, hogy a leggyakrabban az­ idős emberek szenvednek ilyen betegségben. — Ez az egyik ok, de emel­lett az ischaemiái megbete­gedés és az emiatt beállt ha­lálesetek­ összesített száma is nő. Így például tíz év alatt a 35—49 éves városlakók köré­ben ez a betegség 30 száza­lékkal vált gyakoribbá, míg 65 éves, vagy ennél idősebb embereknél csupán 2—9 szá­zalékkal. A szívizom-infark­tus „megfiatalodásával” ál­lunk szemben — a betegség halálozási aránya a 30—35 évesek körében 50 százalék­kal nőtt! A társadalom fia­tal, erejük teljében levő em­bereket veszít el, s ezért van különös jelentősége az ischae­mia elleni harcnak. — Mi okozza a szív és a véredények betegségei­nek nagymérvű elterjedé­sét? — Az ok közvetlenül a mai ember életének, felfokozott ritmusával, érzelmi túlter­heltségével­­ kapcsolatos. Egy­re kevesebb fizikai munkát végzünk, keveset mozgunk és túl sokat eszünk. A kérlel­hetetlen statisztika szerint minden 50—59 év kö­zötti embernek ilyen-olyan szív- és­ véredényzavara van. 70 éves korban ezek gyakorlatilag mindenkinél előfordulnak. Természetes, hogy minél előbb észlelik a betegséget, annál nagyobb a gyógyulás esélye. A Szovjetunióban egységes kardiológiai hálózat műkö­dik — több mint 3 ezer poli­­klinikai rendelővel, körülbe­lül 150 nagy gyógyászati inté­zettel. — Ön említette, hogy a modern orvostudomány be­folyásolni tudja a szív- és véredénybetegségek ki­menetelét. Mégis, mivel magyarázható a növekvő halálozási arány? — Az utóbbi években kü­lönböző szív- és véredény-­ betegségek gyógyításában ér­tek el jelentős sikereket. Saj­nos, a kardiológiában állan­dóan számolni kell a kérlel­hetetlen „időtényezővel”. A szívizominfarktus például hirtelen lép fel, és néha már az első percben, vagy órában életveszélyes komplikációk következnek be. Bár a szívizominfarktus hirtelen áll be, számos eset­ben előre jelezhető: sokszor szív­táji fájdalomérzet előzi meg, ilyenkor orvoshoz kell fordulni. Növelni kell tehát a lakosság egészségügyi is­mereteinek színvonalát. Arra törekszünk, hogy az ország körülbelül 500 ezer körzeti orvosát felszereljük hordozható elektrokardiográ­­fokkal , majd később elek­­troszimulátorok­kal. Bár a kardiológiai brigá­dok száma egyre nő, mi a sú­lyosabb szív- és véredény­­rendszer betegségek kezelé­sére alkalmas műszerekkel szereljük fel a közönséges mentőbrigádokat is. — A statisztika szerint­­ a szívizominfarktus tü­neteit mutató betegeknél csak az esetek egyharmad részében helyes a diagnó­zis. — Minden infarktusgyanús személyt a kórházak szívosz­­tályára szállítunk. A kórhá­zakban működő intenzív ke­zelő osztályokat a legmoder­nebb, a betegek állapotát ál­landóan és távolból is figye­lemmel kísérő berendezések­kel szerelték fel. A monito­rok lehetővé teszik a beteg­ség fenyegető stádiumának kimutatását — például a szív­ritmuszavarának fellépését — és a szív leállása esetén az azonnali beavatkozást. A szív megállását követő első perc­ben­ beavatkozó defibrillátor az esetek 80 százalékában megmenti a betegek életét, míg 2—3 perc múlva már csak 30—50 százalék ennek a valószínűsége és 5 perccel a szív leállása után már az életmentés gyakorlatilag le­hetetlen. A Szovjetunióban működő i­n­farkt­us-elhárí­tási szolgálat munkájának ered­ményeképpen a beszállított betegek között 25—30 száza­lékkal csökkent a halandó­ Minden. 300—400 ezernél népesebb városba igyekszünk 40-­45 személyes infarktus­elhárító szolgálatot létesíteni, intenzív megfigyelő kórte­remmel és reanimációs rész­leggel. Nem feledkezünk meg a kisebb településekről sem. A Szovjetunióban az elkö­vetkező években a nagy kór­házakban 65 új specializált épület létesül. . Moszkvában pedig elkészült az Össz-szö­­vetségi Kardiológiai Központ. Eleonora Gorbunova I­ «Out­ET 1 Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 37.30 óráig a Kossuth Lajos u. 6. szám alatti rendelőben. (Telefon: 24- 73.) Rendelési időn kívül az álta­lános orvosi ügyeleten. (Bajcsy- Zsilinszky utca.) Hétfőn 19 órá­tól kedd reggel 7 óráig, a Baj­csy-Zsilinszky utcában. Fogor­vosi ügyelet 9—13 óráig, a Tech­nika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig. Az or­vosi ügyelet helye: Jókai utca 41. (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától 31 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 123- 50.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 30-12 óráig, a rendelőinté­zet gyermekszakrendelésén. (Te­lefon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet, f1-­­10.30 órán is, a rendelőintézetben. Kórusvezetők tanácskozása A Kórusok Országos Taná­csának (KöTA) Heves me­gyei szervezete a megyé­­ben tevékenykedő kórusveze­­tők részére csütörtökön, dél­előtt értekezletet szervezett, amelyen Ocskay György, a­­ KöTA megyei titkára tájé­koztatta a részvevőket a ta­valy megrendezett országos közgyűlésről. Ezután a me­gyei elnökség beszámolója hangzott el a szervezet eddi­gi tevékenységéről, majd az 1974. évi munkaterv megvi­tatására került sor. — Boldog új évet kívá­nok! — mondják. — Boldog új évet kívá­nok! — felelik. És rázzák egymás kezét önfeledten, és elragadtatás­sal néznek egymás szemébe, és csakugyan őszintén és lelkük legmélyéről kívánnak boldog új esztendőt egymás­nak, mert az embereket ilyenkor áthatja valami igaz jóság, elérzéke­nyülnek az idő könyörtelen múlásától, elömlik rajtuk valami konok és duhaj optimizmus; legbe­­lül azt súgja nekik egy hang, hogyha ők őszintén kívánják a boldog új évet, akkor az új év boldogsága számukra is őszintén kívántatik, s az nem lehet, hogy e kölcsönös jóság eredménytelen marad­jon. Én is kívánok boldog új évet mindenkinek. Szemé­lyesen, levélben, telefonon, sürgönyileg. Aki ilyenkor elém kerül, annak boldog új évet kívánok, ha pedig nem tudom megelőzni a másikat, akkor viszont kívánom. S en­gem éppen a jókívánságnak ez a pazar áradása késztet tűnődésre, éppen ez a válo­gatás nélküli jóság hoz za­­varba. Hogy tudniillik az ember egyforma lelkesedés­sel, egyformán igaz szere­tettel kíván boldog új évet mindenkinek. Ilyenkor szó­lal meg bennem valami in­cselkedő, kaján­ ördög: „Mondd, öregem, nem fur­csa, hogy te boldog új évet kívánsz a macskának is meg az egérnek is?" Mert itt valami tragikus ellentmondás van, mit ta­gadjuk? Nyilvánvaló, hogy­ha a macskának boldog új évet kívánok, akkor azt kí­vánom neki, hogy fogja meg az egeret, s az egérnek ak­kor lesz boldog az új esz­tendeje, ha ez a macska nem tudja megfogni. S ha szem­­bejö velem Pézsmapü­spöky Ervin, ez a derék, tisztessé­ges, csupaszív, de remény­telenül tehetségtelen dráma­író, s én boldog új évet kí­vánok neki, akkor azt kívá­nom, hogy legújabb drámá­ját adja elő a Nagybuda­pesti Kisszínház. És akkor szembejö velem Sétalapy Róbert, a Nagybudapesti Kisszínház igazgatója, s én boldog új évet kívánok ne­ki, de neki akkor lesz bol­dog az új éve, ha nem adja elő Pézsmapü­spöky gyatra fércművét. És boldog új évet kívánok, a csinos és roppant, kívánatos Mancikának, aki­nek akkor lesz boldog az új éve, ha végre nőül veszi őt Elemér, akit négy éve szeret egyre lankadatlanabbal. Én azonban tudom, hogy nem illenek össze, mert Mancika maga a tisztesség, ellenben Elemér maga a hamisítha­tatlan pesti linkség: ennek ellenére is boldog új évet kí­vánok e megbízhatatlan fia­talembernek, akinek legfor­róbb reménysége az, hogy az új esztendőt is megúszhatja lagzi nélkül. És boldog új évet kívánok Frész Attilá­nak, aki a Huzalfinomító Tröszt igazgatóhelyettese, s akinek akkor lesz boldog az uj éve, ha nevezett vállalat igazgatója, a szájtáti, lutyi­­mutyi, gerinctelen, nyim­­nyám és korrupt Zaklaticska Ernő végre lebukik, ez azon­ban nem akadályozza meg abban, hogy ne kívánjak őszintén boldog új évet Zak­­laticska Ernőnek, aki már három éve próbálja áthe­lyeztetni a minden lében ka­ndi, mindenben a vállalat érdekeit tekintő Fresz Atti­lát. No de hát mit tegyek? Végtére is nem nyomozha­tok le mindenkit, akinek boldog új évet kívánok, hi­szen még májusra sem ké­szülnék el a munkával! Pe­dig úgy lenne jó. „Ááá, jó napot. Krémföldi kartárs, ■ megint elkezdünk egy új esztendőt, igaz-e? Mik a tervei az új­­ évre, mesél­je csak el nekem ... Aaáá, na­gyon szép, nagyon okos ter­vek ... És persze mindent, tisztességes úton, ugyebár, munkával, szorgalommal, be­csületesen ... semmi, akna­munka, ugyebár, semmi sus­­kus, semmi kártevés, na­gyon szép, nagyon helyes, gratulálok, és látja ezek­­után tiszta szívből kívánok magának boldog új évet...” Sajnos, ez nem megy. Globálisan kell boldog új évet kívánnom mindenki­nek, Pézsmapüspökynek csakúgy, mint Létalapynak, Mancikának csakúgy, mint Elemérnek, Frész Attilának csakúgy, mint Zaklaticska Ernőnek, s a macskának csakúgy, mint az egérnek. Legfeljebb azt teszem hoz­zá gondolatban, hogy az egérnek azért mégiscsak bol­dogabb új erőt kívánok, nem sokkal boldogabbat, csak egy egészen picivel bol­dogabbat, csak annyival, amennyi ahhoz kell, hogy beérjen a lyukba, mielőtt a macska utoléri. Tahi László 1974. januar 5., siómba*

Next