Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
iámé KOSSUTH 6.20 Lányok, asszonyok. 6.40 Verbunkosok. 9.11 Puccini: Tosca. :i. felv. opera. 12.20 Zenei anyanyelvünk. 12.30 Magyarán szólva.. . 12.45 Melódiakoktél. 13.56 közgazdaság egyszerűen. 11.06 Kóruspódium. 14.15 Jegyzet. 14.25 Új Zenei rrisác. 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Nóták. 16.00 168 óra. 17.30 Az elő Petőfi Ti. 18.00 Zenekari muzsika. 10.30 Operettdalok. 20.02 Csalóka szivárvány. Tamási Áron színműve, 22.20 Beat. 23.05 A XX. század zenéjéből, 0.10—2.00 Melódiákoktól. PETŐFI 8.05 Operettrészletek. 8.40 Haydn-kórusművek. 9.03 Válaszolunk hallgatóinknak. 9.19 örökzöld dallamok. 10.00—12.00 Szombat délelőtt. 12.00 Jelképek erdeien át. , 12.10 Romantikus zene. 13.03 Kitágult törzsasztal. 13.30 Operarészletek. 14.00 Mesterségünk címere. 14.50 Éneklő ifjúság. 15.00 Orvosi tanácsok. 15.05 Mozart : B-dúr szimfónia. 15.27 Falurádió. 16.05 Az élő népdal. 16.15 Armstrong-felv. 16.44 Az otthonteremtő állatok. 16.59 Ifi magyar zene a rádióban. 18.15 Szellemi árverés. 19.18 Magyar táncokról. 20.38 Toscanini-operai alti. 21.30 Népi zene. 22.00 Barokk művek. 23.15 Slágerstaféa. Szolnoki Rádió 18.10—19.00 Hét végi 5,1 Kaleidoszkóp. Sirri.es ui: Kutas János. MAGYAR - 9.00 Szünidei matiné. Kisfilmek. 10.05 Nő — három szerepben 10.15 Leonardo da Vinci. L 11.40 Játék a betűkkel. 12.05 Érdek és érdekeltség. 9. 34.58 Síugró négysáncverseny. 16.15 VIII. Henrik hat felesége. I .rész. 17.55 Hírek. 18.00 Dúdoló, Beethovens Vll. szimfónia. 18.30 Repülnek a tenger felett. 18.45 Könnyűzenei műsor. 19.15 Cicavízió . .. 39.30 Tv-híradó. 20.00 Zendülés a Caine hajón. A Madách Kamaraszínház előadása. 22.30 Tv-híradó. — 2. 22.40 A buszon. Angol tv-filmsorozat. Az új kalauz. POZSONYI IT.20 Poll a póniló. Francia tv-sorozat. 39.00 és 21.15 Híradó. 20.00 Vidám est. 21.20 Banditák Milánóban. Olasz film. 22.50 sporteredmények. gjwpjair mozi EGRT VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. Tel 4. fél 6 én este 11 órakor: Némo kapitány és a víz alatti város Színes, szinkronizált angol kalandfilm. £ GRI BRODY (Telefon: 14-07) Du. 3 órakor: Némo kapitány és a víz alatti város Színes, szinkronizált angol kalandfilm Este fél 6 órakor Halálgyár az őserdőben Színes, kétrészes szovjet film. EGRI ÜTTÖRŐMOZI Szombat du. fél 4 órakor Koma kalandjai GYÖNGYÖST PUSKIN Felszarvazzák őfelségét. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A sziklabarlang titka HATVANI VÖRÖS CSILLAG A sárga Fiat három utasa HATVANI KOSSUTH Az Ezüst-tó kincse FÜZESABONY Goya I—II. PÉTERVASARA betörés l színház Superben. délután fél 4 órakor: T*»TVERKK (Móricz ifjúságii bérlet). Az előzés első feltétele! A KRESZ 60 §. (1) bekezdése szerint: „Előzni a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett és csak abban az esetben szabad ha; a) az előzni szándékozó vezető szabad kilátása biztosítva van.” Mi gátolja, illetve gátolhatja a szabad kilátást? Téli időszakban elsősorban a köd. A gépjármű vezetője — a sűrű köd miatt — mindössze 40—50 méterrel lát előre és utolérve egy lassúbb járművet, pl. egy vontatót, elhatározza annak előzését. Nem veszi figyelembe, hogy a belátható — 40—50 méteres — útszakasznak csak egy része, mégpedig a kisebbik része az övé, mert a nagyobb részt az esetleg szembejövő és szabályosan közlekedő jármű vezetője veszi igénybe. Amikor az előzendő jármű mellett halad, tapasztalja a szembejövő forgalmat. Sem az előzést befejezni, sem visszatérni nem tud. Könyörtelenül bekövetkezik a baleset. A szembejövő jármű vezetőjének felelősségét — ilyen esetben — nehéz lesz megállapítani, mert az ő sebessége a belátható útszakaszhoz igazodik, nem pedig a szabálytalanul előző járművezető által csőkéntett útszakaszhoz. A látási viszonyok 40—50 méterre tökéletesek. A jármű vezetője 50 km/óra sebességgel halad és ezen sebesség mellett — figyelemmel az útviszonyokra is — a fékül 35—40 méter. Tehát ha előtte akadály van, meg tud állni. Ha viszont a vele szembe haladó jármű ilyen látási viszonyok mellett előz — hasonló sebességgel — a 40—50 méteres belátható távolság felét igénybe veszi, így a szabályosan közlekedő jármű vezetője részére mindössze 20—25 méter marad a megállásra, ami nem elegendő. Sűrű ködben való előzésnél tehát a belátható útszakasz fele, vagy még ennél is rövidebb út állhat rendelkezésünkre, ezért csak abban az esetben előzzünk, ha ez az út elegendő az előzés szabályszerű befejezésére. Por, füst szintén akadályozhatja a szabad kilátást, hasonló helyzet áll elő mint a ködös időben. Akadályozhatja a szabad kilátást a közelben levő bukkanó is. Az előző jármű vezetője nem lát a bukkanó mögé, ahonnan — lakott területen kívül esetleg — 150— 160 km/óra sebességgel is haladhat ki személygépkocsi. Ha a belátható útszakasz rövid, a baleset elkerülhetetlen. dr. Sápi János közlekedési ügyész Lengyel tél Téli üdülés Lengyelországban. Kirándulók a Karkonosze hegység festői tájain. (Fotó : CAF—MTI—KS) + ORVOSI edéöi Egységes kardiológiai szolgálat A szívinfarktus ellen — A szív- és a véredényrendszer megbetegedése miatt bekövetkezett halálesetek több mint 80 százaléka ischaemias (helyi vértelenség) betegségek és a központi idegrendszer véredényeinek károsodása következtében történik — állapította meg Borisz Petrovszki akadémikus. Elterjedésük szinte járványjelleget ölt. Ezért határozták el, hogy a vérkeringést felborító, szívizominfarktushoz és szívgörcshöz vezető ischaemia problémájával speciális kardiológus kongresszuson foglalkoznak. — Ön említette, hogy a leggyakrabban az idős emberek szenvednek ilyen betegségben. — Ez az egyik ok, de emellett az ischaemiái megbetegedés és az emiatt beállt halálesetek összesített száma is nő. Így például tíz év alatt a 35—49 éves városlakók körében ez a betegség 30 százalékkal vált gyakoribbá, míg 65 éves, vagy ennél idősebb embereknél csupán 2—9 százalékkal. A szívizom-infarktus „megfiatalodásával” állunk szemben — a betegség halálozási aránya a 30—35 évesek körében 50 százalékkal nőtt! A társadalom fiatal, erejük teljében levő embereket veszít el, s ezért van különös jelentősége az ischaemia elleni harcnak. — Mi okozza a szív és a véredények betegségeinek nagymérvű elterjedését? — Az ok közvetlenül a mai ember életének, felfokozott ritmusával, érzelmi túlterheltségével kapcsolatos. Egyre kevesebb fizikai munkát végzünk, keveset mozgunk és túl sokat eszünk. A kérlelhetetlen statisztika szerint minden 50—59 év közötti embernek ilyen-olyan szív- és véredényzavara van. 70 éves korban ezek gyakorlatilag mindenkinél előfordulnak. Természetes, hogy minél előbb észlelik a betegséget, annál nagyobb a gyógyulás esélye. A Szovjetunióban egységes kardiológiai hálózat működik — több mint 3 ezer poliklinikai rendelővel, körülbelül 150 nagy gyógyászati intézettel. — Ön említette, hogy a modern orvostudomány befolyásolni tudja a szív- és véredénybetegségek kimenetelét. Mégis, mivel magyarázható a növekvő halálozási arány? — Az utóbbi években különböző szív- és véredény- betegségek gyógyításában értek el jelentős sikereket. Sajnos, a kardiológiában állandóan számolni kell a kérlelhetetlen „időtényezővel”. A szívizominfarktus például hirtelen lép fel, és néha már az első percben, vagy órában életveszélyes komplikációk következnek be. Bár a szívizominfarktus hirtelen áll be, számos esetben előre jelezhető: sokszor szívtáji fájdalomérzet előzi meg, ilyenkor orvoshoz kell fordulni. Növelni kell tehát a lakosság egészségügyi ismereteinek színvonalát. Arra törekszünk, hogy az ország körülbelül 500 ezer körzeti orvosát felszereljük hordozható elektrokardiográfokkal , majd később elektroszimulátorokkal. Bár a kardiológiai brigádok száma egyre nő, mi a súlyosabb szív- és véredényrendszer betegségek kezelésére alkalmas műszerekkel szereljük fel a közönséges mentőbrigádokat is. — A statisztika szerint a szívizominfarktus tüneteit mutató betegeknél csak az esetek egyharmad részében helyes a diagnózis. — Minden infarktusgyanús személyt a kórházak szívosztályára szállítunk. A kórházakban működő intenzív kezelő osztályokat a legmodernebb, a betegek állapotát állandóan és távolból is figyelemmel kísérő berendezésekkel szerelték fel. A monitorok lehetővé teszik a betegség fenyegető stádiumának kimutatását — például a szívritmuszavarának fellépését — és a szív leállása esetén az azonnali beavatkozást. A szív megállását követő első percben beavatkozó defibrillátor az esetek 80 százalékában megmenti a betegek életét, míg 2—3 perc múlva már csak 30—50 százalék ennek a valószínűsége és 5 perccel a szív leállása után már az életmentés gyakorlatilag lehetetlen. A Szovjetunióban működő infarktus-elhárítási szolgálat munkájának eredményeképpen a beszállított betegek között 25—30 százalékkal csökkent a halandó Minden. 300—400 ezernél népesebb városba igyekszünk 40-45 személyes infarktuselhárító szolgálatot létesíteni, intenzív megfigyelő kórteremmel és reanimációs részleggel. Nem feledkezünk meg a kisebb településekről sem. A Szovjetunióban az elkövetkező években a nagy kórházakban 65 új specializált épület létesül. . Moszkvában pedig elkészült az Össz-szövetségi Kardiológiai Központ. Eleonora Gorbunova I «OutET 1 Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 37.30 óráig a Kossuth Lajos u. 6. szám alatti rendelőben. (Telefon: 24- 73.) Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeleten. (Bajcsy- Zsilinszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig, a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 9 órától 31 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 123- 50.) Hatvanban: szombaton 12 órától hétfő reggel 7 óráig, a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasárnap 30-12 óráig, a rendelőintézet gyermekszakrendelésén. (Telefon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet, f1-10.30 órán is, a rendelőintézetben. Kórusvezetők tanácskozása A Kórusok Országos Tanácsának (KöTA) Heves megyei szervezete a megyében tevékenykedő kórusvezetők részére csütörtökön, délelőtt értekezletet szervezett, amelyen Ocskay György, a KöTA megyei titkára tájékoztatta a részvevőket a tavaly megrendezett országos közgyűlésről. Ezután a megyei elnökség beszámolója hangzott el a szervezet eddigi tevékenységéről, majd az 1974. évi munkaterv megvitatására került sor. — Boldog új évet kívánok! — mondják. — Boldog új évet kívánok! — felelik. És rázzák egymás kezét önfeledten, és elragadtatással néznek egymás szemébe, és csakugyan őszintén és lelkük legmélyéről kívánnak boldog új esztendőt egymásnak, mert az embereket ilyenkor áthatja valami igaz jóság, elérzékenyülnek az idő könyörtelen múlásától, elömlik rajtuk valami konok és duhaj optimizmus; legbelül azt súgja nekik egy hang, hogyha ők őszintén kívánják a boldog új évet, akkor az új év boldogsága számukra is őszintén kívántatik, s az nem lehet, hogy e kölcsönös jóság eredménytelen maradjon. Én is kívánok boldog új évet mindenkinek. Személyesen, levélben, telefonon, sürgönyileg. Aki ilyenkor elém kerül, annak boldog új évet kívánok, ha pedig nem tudom megelőzni a másikat, akkor viszont kívánom. S engem éppen a jókívánságnak ez a pazar áradása késztet tűnődésre, éppen ez a válogatás nélküli jóság hoz zavarba. Hogy tudniillik az ember egyforma lelkesedéssel, egyformán igaz szeretettel kíván boldog új évet mindenkinek. Ilyenkor szólal meg bennem valami incselkedő, kaján ördög: „Mondd, öregem, nem furcsa, hogy te boldog új évet kívánsz a macskának is meg az egérnek is?" Mert itt valami tragikus ellentmondás van, mit tagadjuk? Nyilvánvaló, hogyha a macskának boldog új évet kívánok, akkor azt kívánom neki, hogy fogja meg az egeret, s az egérnek akkor lesz boldog az új esztendeje, ha ez a macska nem tudja megfogni. S ha szembejö velem Pézsmapüspöky Ervin, ez a derék, tisztességes, csupaszív, de reménytelenül tehetségtelen drámaíró, s én boldog új évet kívánok neki, akkor azt kívánom, hogy legújabb drámáját adja elő a Nagybudapesti Kisszínház. És akkor szembejö velem Sétalapy Róbert, a Nagybudapesti Kisszínház igazgatója, s én boldog új évet kívánok neki, de neki akkor lesz boldog az új éve, ha nem adja elő Pézsmapüspöky gyatra fércművét. És boldog új évet kívánok, a csinos és roppant, kívánatos Mancikának, akinek akkor lesz boldog az új éve, ha végre nőül veszi őt Elemér, akit négy éve szeret egyre lankadatlanabbal. Én azonban tudom, hogy nem illenek össze, mert Mancika maga a tisztesség, ellenben Elemér maga a hamisíthatatlan pesti linkség: ennek ellenére is boldog új évet kívánok e megbízhatatlan fiatalembernek, akinek legforróbb reménysége az, hogy az új esztendőt is megúszhatja lagzi nélkül. És boldog új évet kívánok Frész Attilának, aki a Huzalfinomító Tröszt igazgatóhelyettese, s akinek akkor lesz boldog az uj éve, ha nevezett vállalat igazgatója, a szájtáti, lutyimutyi, gerinctelen, nyimnyám és korrupt Zaklaticska Ernő végre lebukik, ez azonban nem akadályozza meg abban, hogy ne kívánjak őszintén boldog új évet Zaklaticska Ernőnek, aki már három éve próbálja áthelyeztetni a minden lében kandi, mindenben a vállalat érdekeit tekintő Fresz Attilát. No de hát mit tegyek? Végtére is nem nyomozhatok le mindenkit, akinek boldog új évet kívánok, hiszen még májusra sem készülnék el a munkával! Pedig úgy lenne jó. „Ááá, jó napot. Krémföldi kartárs, ■ megint elkezdünk egy új esztendőt, igaz-e? Mik a tervei az új évre, mesélje csak el nekem ... Aaáá, nagyon szép, nagyon okos tervek ... És persze mindent, tisztességes úton, ugyebár, munkával, szorgalommal, becsületesen ... semmi, aknamunka, ugyebár, semmi suskus, semmi kártevés, nagyon szép, nagyon helyes, gratulálok, és látja ezekután tiszta szívből kívánok magának boldog új évet...” Sajnos, ez nem megy. Globálisan kell boldog új évet kívánnom mindenkinek, Pézsmapüspökynek csakúgy, mint Létalapynak, Mancikának csakúgy, mint Elemérnek, Frész Attilának csakúgy, mint Zaklaticska Ernőnek, s a macskának csakúgy, mint az egérnek. Legfeljebb azt teszem hozzá gondolatban, hogy az egérnek azért mégiscsak boldogabb új erőt kívánok, nem sokkal boldogabbat, csak egy egészen picivel boldogabbat, csak annyival, amennyi ahhoz kell, hogy beérjen a lyukba, mielőtt a macska utoléri. Tahi László 1974. januar 5., siómba*