Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

Baráti köszöntő I A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa meghívására ma baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársa­ság és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnö­ke. Tito elnök személyében nagyrabecsült, kedves vendégekt üdvözlünk és lá­togatásától azt reméljük, hogy az utóbbi években egyenletesen és dinamiku­san fejlődő magyar—jugo­szláv kapcsolatok tovább szélesedjenek. Legutóbb tavaly július­ban voltak magyar—jugo­szláv magas szintű tár­gyalások, amikor Kádár János, az MSZMP KB első titkára Brioniban Tito el­nök vendége volt. Az ak­kori tárgyalásokról kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy „valamennyi feltétel és lehetőség adott a bará­ti, jószomszédi viszony to­vábbi erősítéséhez, a két ország gazdasági együtt­működésének szélesítésé­hez, a határmenti terüle­tek kapcsolatainak fejlesz­téséhez, a kulturális együtt­működés kiterjesztéséhez, a tudományos és műszaki vívmányok cseréjének to­vábbi növeléséhez, vala­mint a kölcsönösen érdek­lődésre számot tartó egyéb területeken folyó együtt­működés kiterjesztéséhez.7’ Tavaly volt tíz éve, hogy a két ország közös gazda­sági tevékenységét hosszú távú államközi egyezmén­­nyel, a Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság létrehozásával in­tézményesítették. Ez a tíz év hatalmas fellendülést eredményezett. Az árucsere értéke megháromszorozó­­dott, az 1962. évi 37 millió dolláros forgalom 134 mil­lióra növekedett, tavaly pedig már 160 millió körül mozgott. Az 1971—75. évi időszakban 630 millió az előirányzat, ami a korábbi ötéves időszakhoz képest 70 százalékos emelkedést jelent. Igen jelentős a kis­­határforgalom — ezen az úton évi tízmillió dollár körüli érték cserél gazdát. A gazdasági együttmű­ködés magasabbrendű for­mái is jelentős eredményt mutatnak, bár e téren még bőségesen vannak feltárat­lan tartalékok. A magyar— jugoszláv bankkonzorcium komoly segítséget nyújt az ipari kooperációra szánt költségek előteremtéséhez. Jelentős ipari együttes vál­lalkozások léteznek már, vagy vannak kialakulóban a timföldiparban, a vegy­iparban a cellulóze-gyár­­tásban, az építőiparban, a vízgazdálkodásban, az Ad­ria kőolajvezeték létreho­zásában, továbbá a mű­szaki-tudományos tapasz­talatok cseréjében. Lehető­ségek vannak a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fejlesztésére is. Az ALU­­TERV például terveket dolgoz ki egy 600 ezer ton­nás évi kapacitású bosz­niai timföldgyár felépíté­séhez, a Ganz Villamossá­gi Művek pedig 46 villa­mos motorvonat szállításá­ra kötött szerződést a ju­goszláv szövetségi vasutak­kal. A Jugoszláviából jövő importban korábban a nyersanyagok voltak több­ségben, az utóbbi évek so­rán azonban előretört az ipari termékek behozatala. Jugoszlávia nem tartozik gazdasági, vagy katonai tömbökhöz, el nem kötele­zett külpolitikát folytat Ebben a politikában azon­ban nem valami közöm­bösség uralkodik napjaink legfontosabb világpolitikai eseményei iránt, hanem határozottan és egyértel­műen antiimperialista jel­legű. Jugoszlávia rendsze­resen állást foglalt a viet­nami béke megteremtése mellett, támogatja az arab népek igazságos harcát, síkraszáll a nemzeti fel­szabadító mozgalmak mel­lett és elítéli az újgyar­matosítás valamennyi for­máját. 1973. szeptemberé­ben Tito elnök az el nem kötelezett országok algíri csúcstalálkozóján azt a gondolatot fejtette ki, hogy ezeknek az országoknak szerepet kell vállalniok a világ égető kérdéseinek megoldásában, s fel kell lépniök az ellen, hogy a reakciós erők kerekedjenek felül, terror­rendszereket hozzanak létre és helyi há­borúkat robbantsanak ki. A mai napon szeretet­tel köszöntjük Tito elnököt, feleségét, és a kí­séretében levő jugoszláv személyiségeket. Kellemes magyarországi tartózkodást és a hivatalos tárgyaláso­kon eredményes munkát kívánunk. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA | XXV. évfolyam, 97. szám ARA: 80 FILLÉR 1974. április 27., szombat ' A munka iinnepeltjei Negyedszer is kiváló vállalat az Egri Dohánygyár Nemes hagyományaihoz híven, az elmúlt évben is ki­emelkedő gazdasági és poli­tikai eredményeket ért el a SZOT és a Minisztertanács Vörös Vándorzászlójával is kitüntetett Egri Dohánygyár kollektívája. 1973-ban végzett tervszerű munkájukkal im­már negyedik alkalommal nyerték el a Kiváló Vállalat kitüntetést. A magas elismerés ünne­pélyes átadására tegnap ke­rült sor a gyárban. Az ün­nepség részvevőit — közöttük Vaskó Mihályt, a megyei pártbizottság első titkárát, Kökény Istvánt, az ÉDOSZ titkárát, valamint a meghí­vott országos, megyei, váro­si és iparági vezetőket — Kaszás Imre, a párt üzemi csúcsvezetőségének titkára köszöntötte, majd Doman László igazgató ismertette beszédében a tavalyi mun­ka eredményeit, sikereit. Hangsúlyozta többek kö­zött, hogy az üzem- és mun­kaszervezés folyamatos kor­szerűsítésével, a DH munka­­rendszer bevezetésével az el­múlt évben is jelentősen nőtt a termelékenység a gyárban. Több mint 2 százalékkal csökkentették a selejtet, lé­nyegesen javult a kiemelt gyártmányok minősége is. Az üzemi és a szocialista demokrácia különböző fóru­main bátran véleményt mon­dó kollektíva munkájára rendkívül pozitív hatással volt a múlt évben végrehaj­tott bérrendezés, amelynek eredményeképp a munkások bérszínvonala nem kevesebb, mint 10,2 százalékkal növe­kedett. Ezután a nők megkü­lönböztetett anyagi-erkölcsi megbecsüléséről szólt — a vezetők 43 százaléka a nők közül kerül ki, — elismerő­en beszélt a szocialista bri­gádok lelkesedéséről, szaktu­dásáról, a párt-, a KISZ-, a szakszervezet egyre hatéko­nyabb munkájáról, végül pe­dig a soron következő fel­adatokat summázta az igaz­gató. Ezt követően került sor a kitüntetés átadására, amelyet Vaskó Mihály a megyei párt­­bizottság első titkára adott át. A cigarettaelőkészítő üzem „November 7.” és „Bé­ke" szocialista brigádjait 46, illetőleg 40 ezer forintos ju­talommal, a Szakma kiváló brigádja címmel tüntették ki. Hetvenketten részesültek ki­váló dolgozó kitüntetésben, 9-en pedig az Élelmiszeripar kiváló dolgozója elismerés­ben. Az ünnepségen több (Folytatás a 2. oldalon) A SZEMÉLYZETI MUNKÁRÓL ■ BÉREMELÉSRŐL ■ A MUNK­AIDŐ-CSÖKKEN­­TÉS KITERJESZTÉSÉRŐL ■ KÜLFÖLDIEK ÜZEMANYA­G-VÁSÁRLÁSÁNAK SZABÁ­LYOZÁSÁRÓL ■ [UNK] Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács pénteken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Fock Jenőnek, a Mi­nisztertanács elnökének je­lentését a magyar párt- és kormányküldöttség április 10. és 12. között Csehszlovákiá­ban tett hivatalos baráti lá­togatásáról. Dr. Tímár Má­tyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese beszámolt a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság április 18. és 20. között Szó­fiában tartott 12. üléséről. A Minisztertanács megtárgyal­ta és jóváhagyólag tudomá­sul vette a külügyminiszter jelentését Walter Scheelnek, a Német Szövetségi Köztár­saság külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos lá­­togatására. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizott­sága 1974. március 19—20-i ülésen hozott határozatokból adódó állami feladatokat a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítá­sára vonatkozó teendőkről, valamint a közművelődés fejlesztését szolgáló célkitű­zésekről. A Minisztertanács az intézkedési terveket a közeljövőben megtárgyalja a SZOT vezetőivel és azután adja ki határozatát. A Minisztertanács meg­vizsgálta a személyzeti mun­ka továbbfejlesztéséről 1968- ban hozott határozatának végrehajtását. Megállapítot­ta, hogy az általában kedve­ző hatással volt a személy­zeti munka helyzetére és fejlődésére, hozzájárult a ve­zetés színvonalának emelésé­hez. A kormány most új ha­tározatban szabályozta az ál­lami személyzeti munka rendjét. Magasabb követel­ményeket támaszt a vezetők­kel szemben, rögzíti a sze­mélyzeti munka demokratiz­musa fejlesztésének módját, a vezetők személyzeti fel­adatait, a személyzeti appa­rátusok teendőit, a vezető­­képzés célkitűzéseit, a mi­nősítési és nyilvántartási rendszert. A Minisztertanács a határozatát a Magyar Köz­lönyben­ nyilvánosságra hoz­za. A Minisztertanács megtár­gyalta a vállalati felügyelő bizottságok működésének ta­pasztalatairól szóló jelen­tést. A bizottságok segítik a minisztériumok felügyeleti tevékenységét, egyszersmind a felügyelt vállalatokat. A kormány úgy határozott, hogy szükséges a bizottsá­gok munkamódszereinek, személyi összetételének javí­tása, a bizottsági tagok spe­ciális képzésének­ megszer­vezése és az elemző tevé­kenységhez szükséges infor­mációk körének bővítése. A nehézipari miniszter jelentést tett a KGST kere­tében az Ural-hegység köze­lében levő Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között tervezett földgázveze­ték hazánk által vállalt sza­kaszának építésével kapcso­latos előkészületekről. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette, és úgy határozott, hogy a nép­gazdaság érdekében kiemel­kedő fontosságú vezetéképí­tés munkálatainak irányítá­sára kormánybizottságot ala­kít. Vezetésével a nehézipari minisztert bízta meg. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést terjesztett elő az ipari dolgozók üzemi szociális kö­rülményeinek a Szakszerve­zetek Országos Tanácsával együtt végzett utóvizsgálatá­ról. A jelentés megállapítja, hogy a válalatok egyre na­gyobb figyelmet fordítanak a munkahelyi körülmények javítására, a szociális ellátás fejlesztésére. Az ilyen célokat szolgáló, egy főre jutó költségek az elmúlt négy évben a vizsgált vállalatoknál 12 százalékkal növekedtek. Az ellátás szín­vonalában és a terhek vise­lésében azonban — részben az anyagi lehetőségek korlá­tai, helyenként pedig szem­léleti okok miatt — még elég nagyok a különbségek. A kormány a jelentést tudomá­sul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter javaslatát a költ­ségvetésből gazdálkodó egyes intézmények alkalmazottai­nak béremelésére és az ál­lamigazgatási dolgozókéval azonos, új bérrendszerük be­vezetésére. A béremelésre ez év július elsejével, megfe­lelő differenciáltsággal ke­­rül sor. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter javaslatot tett a munkaidő-csökkentés további kiterjesztésére a ta­nácsi kommunális szolgálta­tó vállalatokra és költség­­vetési üzemekre. A kor­mány úgy határozott, hogy a munkaidő-csökkentés kiter­jesztésére — a szükséges feltételek megteremtése után —­ ez év második felében és legkésőbb a következő év­ben folyamatosan kerüljön sor. A rövidített, átlagosan heti 44 órás munkaidő be­vezetésével a dolgozók kere­sete nem csökkenhet, ugyan­akkor a települések kommu­nális ellátását és a lakosság szolgáltatási igényeinek ki­elégítését a munkaidő csök­kentése mellett is biztosíta­ni kell. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének javasla­ta alapján a kormány — a tőkés világpiacról importált anyagokkal való fokozottabb takarékosság érdekében — elrendelte a szénhidrogének, egyes vegyipari és ruházati alapanyagok termelői árának 1975. évi emelését. A részle­ges termelői árrendezésre annak figyelembevételével kerül sor, hogy a népgazda­ságban felhasználásra kerü­lő energiahordozók zömét a hazai termelés mellett a szocialista országokból szár­mazó import változatlan áron biztosítja. A pénzügyminiszter, vala­mint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke javaslatot terjesztett a kormány elé a külföldiek gépjármű-üzem­anyag vásárlásának szabá­lyozására. A kőolaj- és kő­olajtermékek világpiaci árá­nak emelkedése, a környező országokban végrehajtott gépkocsi üzemanyag-áreme­lések, illetve az üzemanyag­vásárlás céljából történő ha­tárátlépések mérséklése szük­ségessé teszi, hogy átmene­tileg a külföldiek üzem­anyag-vásárlásait akár saját gépjárművel érkeznek, akár Magyarországon bérelnek gépkocsit, méltányos díjhoz kössék. A kormány úgy ha­tározott, hogy külföldiek üzemanyagot ez év május 30-tól csak vásárlási enge­dély ellenében szerezhetnek be, amelyért gépjárműtípu­sonként meghatározott ös­­­szeget kell fizetni. A kor­mány utasította az érdekelt szerveket, hogy az engedé­lyek árusítását bel- és kül­földön egyaránt szervezzék meg. A kormány ezután egyéb­­ügyeket tárgyalt. ájus elseje merján népiesére készülnek megyénk dolgozói A proletár internaciona­lizmus, a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fű­ződő baráti kapcsolatok, az imperializmus ellen küzdő népekkel való szolidaritás, valamint a párt XI. kong­resszusára és felszabadulá­sunk 30. évfordulójára ké­szülődés jegyében ünneplik megyénk dolgozói az idei május elsejét. Az ünnepi program tulaj­donképpen már április 29-én megkezdődik: délelőtt 10 óra­kor az egri Szakszervezeti Székházban az SZMT elnök­sége ünnepi megemlékezést tart és fogadást ad a megye szakszervezeti mozgalmában kiemelkedő munkát végző szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták részére; dél­után három órakor a Hat­vani Cukor- és Konzervgyár­ban munkásgyűlést rendez­nek. Április 30-án Viszneken és a Kiskörei Vízlépcsőnél lesz nagygyűlés. Május 1-én délelőtt 9 óra­kor rendezik Gyöngyösön a megyei központi ünnepsé­get: felvonulással egybekö­tött nagygyűlésre kerül sor a Dimitrov-kertben, ahol Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. Felvonulást és nagygyűlést tartanak Füzesabonyban, Ap­­con, Kasban, Mezőtárkány­­ban, Poroszlón és Tófalun. Nagygyűlést rendeznek He­vesen, Lőrinciben, Ecséden, Rózsaszentmártonban és Tar­­namérán. Színes kulturális program várja az ünneplőket május elsején Egerben. Délelőtt 10 órakor a főiskola előtti téren az Egri Helyőrség fúvószene­kara ad térzenét. Délután 3 órakor műsoros majálist ren­deznek a szépasszonyvölgyi kertvendéglő előtt, ahol fel­lép a Dobó István Gimná­zium és Erdészeti Szakkö­zépiskola fúvószenekara, az Építők Énekkara, a Mező­­gazdasági Szakmunkásképző Iskola néptánccsoportja, a főiskola pol-beat zenekara, valamint a felnémeti citera­­együttes. A megye valamennyi üze­mében, vállalatánál és in­tézményeinél tartanak ünne­pi megemlékezéseket május 1. tiszteletére. Számos he­lyen szerveznek majálisokat, munkás-paraszt találkozókat, kulturális és sportvetélke­dőket. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvény­­erejű rendeletet fogadott el az alsó- és középfokú okta­tási-nevelési intézmények ve­zetésének határozott időre szóló ellátásáról. A törvény­erejű rendelet szerint ezen intézmények vezetői megbí­zatásukat meghatározott idő­re — öt tanévre — kapják. A megbízatás további öt tanévre több ízben is meg­­hosszabbí­t­ható. Az Elnöki Tanács meg­hallgatta és elfogadta az Or­szágos Választási Elnökség beszámolóját az 1974. évi április 21-én tartott időközi választásokról. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel, válasz­tott meg és hívott vissza (MTI) Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság!

Next