Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-31 / 125. szám

1974. május 31., péntek A Nap kél: 3.52,­nyugszik: 19.32 órakor A Hold kél: 15.01, nyugszik: 1.05 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon ANGÉLA nevű kedves olvasóinkat! Az Angéla eredetét a latin ,,angelicus,>, ,,angyali”, vagy pedig a görög „angelos": ,,hírnök, üzenethozó” szavakból veszik. Nyolcvan évvel ezelőtt született Kassai Géza tör­­ténész,, a kommunista mozgalom kiváló harcosa. Az első világháború idején orosz hadifogságba került. Részt vett a szibériai hadifoglyok forradalmi moz­galmában, m­ajd 1920-ban belépett az Oroszországi Kommunista Pártba. Csehszlovákiában részt vett a kommunista párt megszervezésében. 1924 és 1932 között négy alkalommal is bebörtönözték. Az üldöz­tetések elől 1932-ben a Szovjetunióba emigrált, ahol folytatta mozgalmi és újságírói tevékenységét. A má­sodik világháború idején a Szovjetunióban levő hadi­fogoly-táborokban végzett propagandatevékenységet. 1949-től Budapesten a pártközpontban, illetve az Ok­tatási Minisztériumban szervezte a marxizmus—leni­­nizmus oktatását. 1953-tól 1956-ig a Lenin Intézet igazgatója, 1956-ban oktatásügyi miniszterhelyettes volt, az 1956-os ellenforradalom leverése után az MSZMP pártf­őiskolájának igazgatója. Több könyve foglalkozott a lenini nemzetiségi kérdéssel. 1961-ben, 67 éves korában halt meg. IDŐJÁRÁS: Várható időjárás ma estig: nappali felhőképződés, valószínűleg eső nélkül. Az időszak elején élénk északi, északnyugati, később mérsékelt, változó irányú szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 23, 28 fok között. Ipari szövetkezetek megyei Hiúsági parlamentje Egerben Egerben tanácskozott csü­törtökön az ipari szövetke­zetek megyei ifjúsági parla­mentje, amelynek munkájá­ban részt vett Sebestyén Já­nos, a megyei tanács ifjúság­­politikai referense és Csák István, az OKISZ képviselő­je is. Dr. Hrabecz Józsefné meg­nyitója után dr. Holló Béla, a KISZÖV elnöke mondott referátumot, majd mintegy kétezer szövetkezeti fiatal nevében a küldöttek adták közre tapasztalataikat, javas­lataikat, kéréseiket.­­ Amint az elhangzottakból kiderült: ha a részvétel nem is volt mindenütt túlságosan élénk, a helyi parlamentek meglehetősen eredményese voltak. A részt­vevők kife­jezésre juttatták, hogy nem­csak igényeik vannak, hanem adni is akarnak. A pétervá­­sáriak­­ például az üzemük­ben bevezetésre kerülő cső­gyártás meghonosítása, sike­res végzése, a gyöngyösi Mát­­r­avidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet ifjú dolgozói a szakmunkástanulók képzé­se,­­pályán történő indítása felett vállaltak védnökséget, míg a Technolux Ktsz-ben további városszépítésre tet­tek ígéretet egyebek mellett. Több helyütt KISZ-szervezet megalakítását kezdeményez­ték, s aktív, tartalmas moz­galmi élet megteremtésére vállalkoztak. Örvendetes, hogy a szövetkezetek túlnyo­mó részében, 18 ktsz-ben konkrét intézkedési terv ké­szült a fiatalok érdekében és megvalósításaikhoz is hozzá­fogtak. Az idősebbek, a veze­tők, általában jó szándékkal segítik az „utánpótlást”, meg­hallgatják a fiatalok kérése­it, felkarolják egészséges kezdeményezéseit. Tennivaló azonban még mindig bőven akad, s vonatkozik ez ter­mészetesen a fiatalokra is. Előbbre lépni ugyanis, csak kölcsönös akarattal, közös erőfeszítéssel lehet megyénk ipari szövetkezeteiben is. l—ni) Bélapátfalvi iskolások kiállítása A körzeti általános iskola érdeklődő tanulói hét szak­körben végeznek tartalmas munkát Bélapátfalván. A szaktanárok irányításával magyarból, orosz nyelvből, kémiából, rajzból gyarapít­ják ismereteiket az iskolai órák után, de működik ezen­kívül honismereti szakkör, ahol régiségeket gyűjtenek, az ifjú technikusok szakkö­rében pedig barkácsolhatnak a tanulók. Hasznos kezdeményezés­ként, első alkalommal, a község kultúrotthonának nagytermében kiállításon is bemutatták munkáikat. A be­mutatón, amelyet a héten nyitottak meg, ott voltak a helyi cementgyár szocialista brigádjai is. Közlekedés­­biztonsági Tanács alakult Hatvanban Az elmúlt esztendőben előbb országos, majd me­gyei szinten került sor a köz­lekedésbiztonsági tanácsok létrehívására. Az idevágó minisztertanácsi rendelet ez évre írja elő a városi, terü­leti tanácsok megalakítását, különös figyelemmel arra a tényre, hogy ugrásszerűen növekszik utainkon a gép­járművek száma, s ismét fel­felé tör a baleseti grafikon. E rendelkezésnek megfele­lően csütörtökön délután Hatvanban, a városi díszter­mében került sor az első ke­rületi közlekedésbiztonsági tanácskozásra, amelyen az üzemek, intézmények, párt- és tanácsi szervek mintegy 60 delegáltja vett részt. Az egybegyűlteknek Kovács Jó­zsef rendőralezredes tartott tájékoztatást a közlekedés­­biztonság problémáiról, utal­va azokra az indokokra is, amelyek az új testület meg­teremtését szükségessé te­szik. Ezután Fehér István tanácselnök javaslatára el­nökséget, továbbá oktatási, propaganda- és technikai szakbizottságokat választot­tak. Bükki forrásvíz Május hónapban eddig meg­közelítőleg százharminc milli­méter csapadék hullott a Bükkben, több, mint amennyi a téli havazással együtt no­vember végétől esett. A föld alatti tavas barlangok feltöl­tődtek, ennek egyik bizonyíté­ka, hogy a Bükkben a nyilván­tartott több mint fél­száz na­gyobb forrás valósággal „önti” a vizet. Újra Aldebrő a megye legszebb faluja Csütörtökön délután Al­­debrőn, a tanácsülés kereté­ben dr. Pápay Gyula, a me­gyei tanács vb-titkára ünne­pélyesen átadta a faluszépí­­tési és virágosítási verseny megyei első díját Zöm Sán­dor községi tanácselnöknek. Aldebrő immár másodízben nyerte el e megtisztelő dí­jat és a vele járó 100 ezer forintot. Először 1970-ben amikor az aldebrői kezdemé­nyezésnek h­íre kelt, és me­gyeszerte elterjedt a nemes versengés. Aldebrő utcáit járva való­tlan szembetűnik: a régi és­­ az új, de mindenképpen csi­nos házak előtt szorgos ke­zek munkája nyomán dísz­ : fok a park. Csupa virág min­­­­den utca. Különösen az Ár­­­­pád utca jeleskedik, ahol len­csevégre kaptuk özv. Radics­­ Jánosnét, Krecz Jánosnét, és­­ a két csöppséget: Gecse Ist­­­­vánkát és Szepesi Zsuzsikát. (Fotó: Perl Márton) Az „őserdők" vándora — Remenyik Zsigmond A Gárdonyi Géza Társaság felolvasóülése Nyilvános felolvasóülést tartott csütörtök délután Eger­ben, a Megyei Könyvtár olvasótermében, a Gárdonyi Géza Társaság. Az ülésen, amelyen B. Nagy Sándor olvasta fel Az „őserdők” vándora — Remenyik Zsigmond című érte­kezését, részt vett Mária asszony, a dormándi származású nagy író özvegye is. E. Nagy Sándor — akinek múlt év decemberében a Kortársaink könyvsorozatban kötete jelent meg Remenyik munkásságáról — értekezésében ismertette az írói életpá­lya fontosabb állomásait. Részletesen foglalkozott több olyan kérdéssel, amely sokban hozzájárul ahhoz, hogy me­gyénk írószülötte az eddiginél méltóbb helyet kaphasson az olvasók köztudatában. Milyen élménykörökből származik Remenyik Zsigmond írói művészete? — ez volt B. Nagy Sándor értekezésének központi témája. Beszélt e kérdés megválaszolásánál arról, milyen hatással volt az író munkásságára a szülőfalu feudá­lis elmaradottsága, a vidéki kisváros, Eger polgári élete, s milyen nyomot hagytak írásművészetében a Dél-Ameri­­kában eltöltött évek. Érintette Remenyiknek a Kassák-féle avantgárd kezdeményezésekhez, a népi írók mozgalmának szociális programjához való kapcsolódást, majd szatíra, és drámaírói munkásságát méltatta, fontosabb műveinek elem­zésé velt Bemutatkozott a felolvasóülésen két fiatal költő, Fejes Erika és Juhász Ákos, akiknek verseivel korábban már a Hevesi Szemle hasábjain is találkozhatott az olvasó. Kishonthy Jenő hatvani kiállítása Figyelemmel a munkásmű­­velődési célkitűzésekre, érté­kes képzőművészeti esemény zajlott le a Hatvani Cukor- és Konzervgyár művelődési házában. Csütörtökön dél­után megnyitották Kishonthy Jenő egri festőművész tárla­tát. A jobbára portrékból, figurális kompozíciókból ös­­­szeállított anyag érzékletesen vall a művész mesterségbeli tudásának újabb gyarapodá­sáról, s azokról az impulzu­sokról, amelyek személyisé­gét érték az utóbbi időkben. A két hétig nyitva levő tárlatot természetesen nem­csak a két üzem, hanem az egész város érdeklődő kö­zönsége megtekintheti. S amikor ezt idejegyezzük, nem feledkezhetünk meg Kecskés Magdolna szép József Attila tolmácsolásáról, valamint a Kovács Zsuzsanna által­ ve­zetett Hatvani Kamarakórus Kodály-dalairól, amelyek igen meghitté tették a tár­latnyitást. Úttörő mezőgazdászok megyei versenye Besenyőtelken ! Tudósítónktó­­l Besenyőtelken az általános iskola gyakorlókertjében és tanműhelyében rendezte meg a megyei úttörőelnökség az úttörő-mezőgazdászok hagyo­mányos vetélkedőjét. A ne­mes versengésben a járási győztesek — összesen hat község úttörőcsapatának kép­viselői — álltak rajthoz és oldották meg a feladatokat A versenyzők talajtani vizsgálatokat végeztek, majd a gyak­orlókertben gyomnö­vényeket gyűjtöttek és meg­határozták azokat Ezután paprikapalántákat ültettek megadott tő- és sortávolság­ra. A fiúk ezenkívül szer­számtisztító kést készítettek, a lányok pedig fésűtartókat varrtak és tortákat sütöttek feladatként Az ifjú mezőgazdászok szakszerű és szorgalmas munkáját mindvégig zsűri értékelte. A verseny első he­lyezettjei a besenyőtelki út­törők lettek, akik Hajdúszo­boszlón, az országos vetélke­dőn képviselik majd me­gyénket. A győztes csapat­nak a megyei úttörőelnökség nevében Péli Béláné, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára gratulált. Császár István Ebéd csak fürdővel Bükkszéken­ — az országos hí­rű fürdőhelyen —, szerettem volna ebédelni. Ebben semmi különös­­ nincs, gondolhatná és mondhatná berki aki nem akart m­­ég Bükkszéken ebédelni. Az első akadályt az jelentette, hogy a falu közepén levő Veri­éc­e szaknyelven szólva még nem üzemelt. Udvariasan és készsé­gesen felvilágosították, hogy a strandon már működik­­ az ét­terem. Működött. Az asztalok körül vendégek ültek, a pincérek tá­lakkal siettek, a konyhából ka­nálcsörgés hallatszott ki. Az étterem vasrácsos ajtaja azon­ban zárva volt. Körbeintett ki az egyik pincér, látván, hogy belépési szándékom gyanánt kissé, értetlenül rázogatom a zárt ajtó kilincsét a körbe, a strandon keresztül. Az igazi meglepetés itt ért. Amikor a strand bejáratánál közöltem, hogy én nem fürdeni óhajtok, hanem ebédelni, velem is közölték, hogy ez őket nem érdekli, a strand területére csak fürdőjeggyel lehet belépni. — Nem én találtam ki, hogy a strand területén keresztül menjek az étterembe. — Mindegy, hogy ki találta ki. Itt akar bemenni, nem?, Ez kétségtelenül igaz volt, akárhogy is néztem a dolgo­kat. Ekkor elveimmel össze­egyeztethetetlen, de szükségsze­rű kompromisszumot ajánlot­tam. — Véleményem szerint — kezdtem magas röptű filozófiai okfejtésem az lenne a leg­egyszerűbb, ha az étterembe vezető ajtót kinyitnák. De ha már nem így van­, akkor adjon egy látogató jegyet. —• Az nincs. Csak fürdőjegy. Különben is három tíz az egész, ez igazán nem sok. Nem. Valóban nem sok. Csak jogtalan, értelmetlen, felesle­ges. És ez az, ami a legtöbb kellemetlenséget, bosszankodá­st, váltja ki a vendégből, ügyfél­ből, vásárlóból. Életünk hét­köznapjainak nagy részét pe­dig vendégként, ügyfélként, vá­sárlóként töltjük el. —szyA— Halálos villámcsapás Szilvásváradon a zivatar elől egy fa alá beálló Török Éva 43 éves tanárnő, jászbe­rényi lakost halálos villám­­csapás érte. Ugyanitt két ki­ránduló könnyebb sérülést szenvedett. Helyesbítés Csütörtöki lapszámunk el­ső oldalán Az erdő több­cé­lú hasznosítása című tudósí­tásunk befejező mondata he­lyesen a következő: „... va­lamint Bessenyei János, az egri erdőrendezőség igazgató­ja is.’’ — Alig voltam 15 eszten­dős, amikor papucsos lettem. Ez a mai fiataloknak kicsit korainak tűnik, de mégis így sikerült. Más volt az akkor. Az elemi iskolát befejezve apró fejjel kifutólegényként kezdtem a Bajcsy-Zsilinszky utcában egy rövidáruüzlet­­ben. Talán a véletlennek kö­szönhetem, hogy mégsem kereskedő, hanem papucsos lett a mesterségem. A sors úgy hozta, hogy Frank Jó­zsefhez, Újpestre mentem szakmát tanulni, ak­i évek­kel később a sógorom lett, miután a húgát vettem fele­ségül. Csendes egyszerűséggel idézi a múlt emlékeit Csillag Ferenc, Eger legidősebb pa­­pucsos­ mestere. Kevesen tud­ják róla, hogy azok közül is az utolsó, akik varrott papu­csokat készítettek. Hófehér haja, erős dioptriás szem­üvege, arcának mélyen szán­tott barázdái az idő múlását jelzik. Egy híján a nyolcva­nadik életévéhez közeledik. Már nem készít papucsokat, nemrég nyugdíjba ment, de annál szívesebben mesél a kihaló szakma szépségeiről. — Bácskából és Szegedről A papucsos hozták valamikor a varrott talpú papucsokat Magyaror­szág északi részére, így ju­tott el Egerbe is. Nem kis fájdalommal mondom, hogy nem csinálnak már ilyen lábbeliket sehol. Pedig hej, de népszerűek voltak egykor itt, Egerben is. Főleg szőlős­gazdáknak meg földműves férfiaknak és nőknek készí­tettünk sokat. Ma már ipar­­szerűen készítik a papucso­kat. Persze, teljesen mások azok, gumi és műanyag tal­­púak. A felső részüket, amely többnyire szintén műanyag, apró szegekkel rögzítik a talphoz. Mi ezeket sárga, barna, bordó és fekete bőr­ből készítettük. A felsőrész­re még mindig piros rózsás és pettyes, hímzett díszítés került. Tíz-tizenöt évig is hordtak egyet-egyet, annyira tartós volt. Az egri hóstyá­­kon az idős asszonyok közül néhányan még most is ilyen papucsokban járnak. Kis műhelyében a sok öreg szerszám mellett a falon be­keretezve őrzi mesterbizo­nyítványát. Az is öreg már, de a megsárgult papírlapról mégis jól kiolvasható, hogy 63 esztendeje állították ki. — A díszes egri népvise­letben járó menyecskéknek rendszeresen készítettem var­rott talpú papucsokat. Nem­rég a Dobó István Vármú­zeumban is kiállítottak belő­le egyet, mint érdekességet, az egri népviselet kelléke­ként. Úgy végiggondolva az életemet, nem is volt kön­­­nyű. — Látja az ujjaimon ezeket a kiugró hegesedése­­ket? A sok varrás tette tönk­re. Mégsem hagytam egy percre sem abba a szakmát, pedig mehettem volna más­hová is dolgozni, de mániá­kusan ragaszkodtam hozzá. Szerették a varrót papucso­kat nemcsak Egerben, ha­nem Mezőkövesden, Ózdon, sőt a palóc falvakban is. So­kat megfordultam ezeken a helyeken, de sajnos ez már a múlté. Csak az emlék él bennem és talán egy kis büszkeség, hogy idős korom ellenére én vagyok az utol­só élő papucskészítő mester Egerben. (mentusz) A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Tanács napilapja. — Főszerkesztő: PAPP JÁNOS. — Kiadja a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: NOSZTICZTUS FERENC. — Szerkesztőség — 3301 Eger, Beloiannisz utca 3. (Pt 23, 3301) Telefon: 12-73, 20-23, 24-44. 3200 Gyöngyös: Rózsa u. I., 11-697. 3000 Hatvan: Kossuth tér 8. (Városi Tanács épülete). 10-51. Kiadóhivatal: Eger 3301 Beloiannisz u. 3. (Pf. 23. 33u1) Telefon: 12-63. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési fü]­yu hónapra aa.—­­íi Előfizethető bármelyik postahivatalnál és kézbesítőnél. — index: M.ue... — Heves megyei Nyomda Vállalat, Baédy Sándor l­tw *. • ’ " ------------- . igazgató: SÓLYMOS IQ*§ü. „

Next