Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

Tyumen olaja A nyugat-szibériai tyume­­nd terület világviszonylatban is a legnagyobb kőolaj- és földgázlelőhelynek számít Rendkívül nagy kiterjedésű területről van szó, amely óriási háromszöget alkot Tyu­men városa és a Jeges-ten­ger között. A geológiai ku­tatás a tyumeni területen még nem fejeződött be, de máris bizonyosnak látszik, hogy évente 500—700 millió tonna kőolaj és kb. 700 mil­liárd köbméter földgáz ki­termelésére nyílik majd le­hetőség. Amellett, hogy a ki­termelést rendkívül zord ég­hajlati­viszonyok között kell végezni , a téli hőmérsék­let nem egyszer a mínusz 50 C fokot eléri — csőtáv­vezetékek fektetésével gon­doskodni kell a kitermelt kincs elszállításáról. Meg kell oldani az út- és vasúthálózat kiépítését is. A múlt év augusztusában átadták a Tyumen és Szur­­gut közötti 700 kilométeres vasútvonalat, a­mely közvet­len szárazföldi összeköttetést létesít a nyugat-szibériai olaj- és földgázlelőhelyek, valamint a szovjet iparvidé­kek között. Az egyik nagy áteresztőképességű állomáson készült­­ felvételen jól látha­tó, hogy az olajmezők felé haladó szerelvények acélcsö­veket szállítanak, míg az on­nan jövő vagonok értékes nyersanyagokkal vannak megrakva. A tartálykocsik­ból álló végtelen szerel­vénysor is az olajmezőkről tart a feldolgozóüzemek irá­nyába. A csőtavezetékek építéséhez nagy átmérőjű —­­ "C -V r fii­"i 1220—1420 milliméteres — csöveket használnak fel. A gáz távvezeték-hálózat hos­­­sza mintegy húszezer kilo­méternyi lesz. Televíziós közvetítés műholdak segítségével a földi vevőállomás Magyarországon Épül Magyarországról is venni lehet majd műhold közvetí­tésével más országok televí­ziós adását — ehhez meg­kezdődött a földi vevőállo­más építése Taliándörögdön. Az állomás építésének elő­készítésében és az űrtávköz­lés fejlesztésének nemzetkö­zi munkájában részt vesz a Posta Kísérleti Intézet. Czi­­gány Sebestyén, az intézet tudományos osztályvezetője erről a tevékenységről tájé­koztatta az MTI munkatár­sát A távoli televíziós közve­títéseknél rendszerint a mik­rohullámú közvetítőláncon „szállítják” a műsort, ehhez körülbelül 50 kilométeren­ként kell elhelyezni egy-egy erősítőtornyot. Budapest és Moszkva között például 50 ilyen „láncszemet” építettek ki. A KGST-országok kor­mányainak 1971-ben kötött megállapodása alapján — amellyel létrehozták az In­­terszputnyik nemzetközi űr­távközlési rendszer szerveze­tét — lehetőség nyílt rá, hoszv más módon, szovjet műholdak közvetítésével is továbbítsák a műsort. így például Havannából vagy Ulánbátorból akár helyszíni közvetítést is sugározhat majd a Magyar Televízió, de műhol­das közvetlen telefon­összeköttetés is teremthető rövid időn belül ezekkel a távoli városokkal. Ehhez azonban az Interszputnyik tagországainak saját földi vevőállomást kell építeniük. A Sz0v1“*”"'óhan, Kubá­ban. Moon-'.nid’oan mV mee­­a­ve'-ű állomá­snV m­­'-it a pro­'V­'gKnn is. Hi­­bánkban az ország sajátos földrajzi fekvése és a vi­szonylag kis terület miatt csak bonyolult előzetes mun­kálatok után indulhatott meg az építés. Az állomás helyének kijelölése jelentett nagy gondot Az országban ugyanis meglehetősen sűrű a hírháló, a mikrohullámú ös­­­szeköttetések, a különféle szervezetek URH-készülékei, a televízió­ és a rádió frek­venciái gyakran zavarhat­ják egymást. Ezenkívül Ju­goszlávia és Ausztria a mi­énktől eltérő frekvenciaki­­osztási terv alapján működ­teti saját hasonló adó-vevőit, ez is zavarokat okoz. Már­pedig a vevőállomás beren­dezése igen érzékeny ezek­re a zavarokra mert el­nyomhatják a világűrből ér­kező, a hosszú úton „el­gyengült” jeleket Csak „tisz­ta levegőjű”, zavartalan te­rület jöhetett számításba, amely kompatibilis, vagyis ahol a frekvenciák nem za­varják egymást Az intézet 46 ilyen, a frekvenciák által szabadon hagyott terület közül — mintegy 18 millió adat szá­mítógépes feldolgozásával — választotta ki a hazai földi vevőállomás legkedvezőbb helyéül Taliándörögdöt. A földmunkálatok már meg is kezdődtek, 1977 vé­gén a tervek szerint az ál­lomás meg is kezdheti üze­melését. A műhold — a Molnyija —, amelyről a­­ te­lek érkeznek majd, már évek óta kerin«? a föld körül, s jelenleg a Szovjetunióban és a többi szocialista or­­szá­ ftan, ahol felép ült már a töl di állomás, segíti a táv­közlést. 1 A Szovi­»­­ni*h-i az el­múlt év végén fellőttek egy, a Molnyijánál is korszerűbb műholdat, a geostacionális interszputnyikot, az Indiai­­óceán térségében mintegy 36 ezer kilométer magasságba. Ez a földdel együtt halad az űrben, így a földhöz képest egy helyben álló műbolygót könnyebb betájolni, jobban kiküszöbölhetők az esetleges zavarok. A világ legkisebb könyve: a „Kobzos” A Moszkvában a múlt ős­­szel megrendezett „Könyv— 75” című nemzetközi kiállí­tás slágere az a „Kobzos” cí­mű verseskötet volt, amely Tarasz Sevcsenkónak, a múlt században élt híres ukrán költőnek a költeményeit tar­talmazza A könyv, Nyikolaj Sztadrisztij ukrán m­ikromi­­niatürista alkotása; 0,6 négy­­zetmilliméter nagyságú. A méret érzékeltetésére: egy gyufafejen hét, egy mák­szemben pedig három ilyen kötet helyezhető el. Szjadrisztijnak ez volt az első kirándulása a „könyv­­nyomtatás” területére. Eddig­­ csupán” afonyamagra vé­sett domborműveivel, gabo­naszemre festett akveralljei­­vel és a mákszemnél húsz­szor kisebb, működő villa­mos motorjaival dicsekedhe­tett A mikroszkopikus nagyság ellenére a kötetben eredeti formájukban szerepelnek Sevcsenko versei. A sorok el­választása mindenütt szabá­lyos. A betűk átlagos széles­sége 0,0035 milliméter. A könyv tizenkét oldalas. Min­den oldalon nyolc verssor ta­lálható, két oldalon pedig il­lusztrációk vannak. A lapok olyan vastagok mint a cigarettapapír. A raj­tuk levő szöveg 0,5 négyzet­­milliméternél kisebb terüle­tet foglal el. Hosszú ideig egy Olaszor­szágban készített könyv szá­mított a világon a legkisebb­nek. Galileinek szerelmesé­hez írt leveleit tartalmazza az a kötet és 6x10.5 millimé­ter nagyságú. A XIX. század végén Lipcsében kiadtak egy Bibliát, amelynek mérete 5x5 milliméter. Japánban 3,4x4,5 milliméter, illetve 2,8x4 milliméter nagyságú könyvek is készültek, de ezek sem vehetik fel a ver­senyt Sztadrisztij alkotásá­val. Az ukrán mester négy hó­napig dolgozott a könyvön A mikroszkónon kívül sem­milyen különleges, modern eszközt sem használt munká­iéhoz. Módosítások a tanácsi értékesítési lakások árának megállapításában Az előző tervidőszakban a tanácsi értékesítésű lakásokat lényegében változatlan áron kapták meg az új otthonok tulajdonosai, pedig a felvo­nókkal ellátott középmagas házak elterjedésével a felsze­reltség javulásával, a gáz­robbanási veszélyeket csök­kentő műszaki intézkedések­kel, az anyagárváltozásokkal stb. járó kiadások jelentősen növelték az építési költsé­geket. Ezért az árszínvonal változásainak elkerülése mind nagyobb terhet rótt az állami költségvetésre: ebben az idő­szakban a tervezetthez vi­szonyítva majdnem meghá­romszorozódott a tanácsi ér­tékesítésű lakásokhoz átla­gosan nyújtott állami támo­gatás összege. Ez a körül­mény kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtett a tanácsi értékesítésű és a munkásla­­kások építéséhez nyújtott kedvezményes pénzügyi fel­tételek között is. Ezért az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezmé­nyekről kiadott újabb intéz­kedések szerint az idén át­lagosan 50 000 forinttal emel­kedik a tanácsi értékesítésű lakások ára, majd a követ­kező években évi 30 száza­lékkal. Ugyanakkor az elő­törlesztés készpénzösszegé­nek aránya a korábbi 15- ről 12 százalékra csökken. Ezzel összhangban módosí­totta a tanácsi értékesítésű lakások árának megállapítá­sáról szóló korábbi jogsza­bályokat az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal el­nökével egyetértésben. Az új rendelkezés mellék­lete tételesen felsorolja 28, 35, 44, 53, 62 és 70 négyzetméter alapterületű ta­nácsi értékesítésű lakások úgynevezett alapárát, amely nemcsak az alapterülettől hanem a lakás földszinti illletve emeleti elhelyezésé­től, a fűtés módjától és­­ felvonóellátástól függően vál­tozó. Az állami támogatás értékét természetesen beszá­mították, tehát ennek levo­násával alakították ki a kö­zölt alapár összegét, amit még a korábbi rendeletben meghatározott más tényezők — homlokzatkiképzési és tel­jesítéshelyi árkülönbözet stb — módosítanak. Az ár megállapításában követendő szabályokat is pontosította az új intézke­dés. Többek között kimond­ja, hogy az eladási ár ma­gába foglalja a lakásberen­dezések, továbbá a lakóhá­zak közös tulajdonba kerü­lő épületszerkezeteinek, kö­zös használatra szolgáló he­lyiségeinek — például mosó­konyha, szárító, gyermek­kocsi-tároló, szeméttároló házfelügyelői lakás, közössé­gi célokat szolgáló iroda — és részeinek, központi beren­dezéseinek ellenértékét, va­lamint a telekárnak a lakás­ra jutó hányadát is. Módosí­tották a lakás alapterületé­nek kiszámításánál követen­dő eljárást és egyszerűbb fogalmazásban­­ határozták meg, hogy a külön jogsza­bályok alapján a vevőt meg­­illlető szociálpolitikai ked­vezmény összegével csökken­teni kell a lakás eladási árát. logos kérelem Komoly sikerként köny­veltem el, amikor még 1972- ben a Halliszt utcai j­árásom közvetlen közelében üzemelő rossz hírű talponállót végre áthelyezték a közeli Zabpe­­hely utcába. A kocsma el­helyezését szívós, kemény munka előzte meg. Számos beadványt intéztem­ az ügy­ben a XXIII. kerüle­ti ta­nácshoz és az ugyanebben a kerületben működő Vendég­látóipari Vállalathoz; sőt több panaszos levelet is köz­zétettem a Koraesti Hírek közönségrovatában. Beadvá­nyaimat a közvetlen kör­nyék igen sok lakótársa is aláírta. Nagy örömöt jelentett az italbolt áthelyezése a Hal­liszt utca valamennyi absz­­tinens, józan életű lakója számára. A szóban forgó ver'dáglátóipari egységben (bízvást lebuit is mondhat­nék a cirka'mas meg-'^vnzés helyett)--és e'őt'** az ut'án is nonlp-fli V'’1 1 r­ Jz'pz'C -mi q p' i- ~ ’ vő— 1- ‘ —A —.»*<■»'•» A -» •> a-WáhV CÍ7: f V ^ -a X dj ' • ->1 - ' A­­ durva verekedésektől joggal féltettük asszonyaink és kiskorú gyermekeink lelkü­­letét, sőt testi épségét is. A sors azonban úgy hozta, hogy néhány hónappal eze­lőtt­ lakáscsere folyna csa­ládommal együtt a Zabpe­­hely utcába köl­öztem. En­e­k közt‘k'vzté-e-i most új­ból az em'íte't írni ’-olt köz­­vs''en ke­rti’tom. Ttp* '-z“'e-° n azon­nal ismét a kerületi tanács­hoz, valamint az illetékes Vendéglátóipari Vállalathoz fordultam, kérve, hogy ezt a közbiztonságot és közerköl­­csiséget veszélyeztető tal­ponállót helyezzék el Innen Most azt kérdezik tőlem az illetékesek, hogy ez hová? Mi sem egyszerűbb ennél. Helyezzék vissza a kocsmát a régi helyére, a Halliszt ut­cába. Még a he­vkérdés sem komn­iká'ná a dolgot. A ré­gi üzleth-’m­­ég az'ta i­­üres. lee'-'tobb ’’’»ny néh raktárnak h­­­­vják. Keves Fttienc­ e h? j 8.27 8.88 *8.54 12.20 12.35 13.53 11.50 15.10 15.31 15.41 16.05 16.35 17.05 17.30 18.00 18.30 19.15 19.51 20.21 21.0 > 22.20 22.50 23.00 23.30 8.05 8.20 9.33 9.13 9.23 9 33 9.49 10.00 11.55 12.00 12.33 12.50 13.33 14.00 18.00 18.33 19.20 19.30 20.33 21.03 22.33 23.00 23.29 8.00 8.05 11.05 11.35 11.55 17.30 17.40 17.55 18.45 19.30 20.00 20.05 21.25 22.10 22.30 22.40 KOSSc­H Schumann Horum m^voibSl Vent~gek a Szovjet Kultúra Házában m­ „más: Mignon Ki nyer m­a? Metodiakoktél Ezeregy délután... Cnek.ö Ifjúság A aklte­ ki népzenei találkozó műsorába! F­úvósesztrád Magyarán szólva... flarian a kürtszó! régi híres énekesek­­ műsorából Hosszú létra... Népi zene Szabó család Esti magazin Bartók zongoraművel A Békeprogram a megvalósulás útján Színes népi muzsika Kilátó Új lemezeinkből Meditáció Dzsesszf­elvételekből A Magyar Állami Hangversenyzenekar lemezeiből PETŐFI Farkas Antal vezényel Vas-sziget az olajtavon Népi zene A farkaskaland vége Délelőtti torna Szót kérek a valutakérdésbenl Régi filmdalok A zene hullámhosszán Látószög Botrány a tőzsdén Arcképek Három balettszvit A Bolgár Rádió műsorából kettőtől hatig... Könnyűzenei olimpia Mozart: C-dúr zongoraverseny Ki ez? Csak fiatal­oknak 2 Eszmecsere A Rádió dalszínháza A hanglemezbolt könnyűzenei újdonsága! Keringők Nóták Tévétorna (Ism.) Iskolatévé Iskola­tévé Ej, haj, szál! az ének. „ Iskolatévé (ism.) Az ifjú és a Zsid (Rövidfilm) Postafiók 250. Pergő képek Játék a betűkke! Tv-híradó Tévétorna Egy értekezlet jegyzőkönyve (Tévéjáték)............. Sergio Mendes és a „Brazil 77”” (Angol zenés fi­te­) Csapatjáték és taktika a labdarúgásban (Angol filmsorozat) Tv-híradó S. Telesport MAGYAR 2. műsor 20.01 Telesport 20.50 Tv-híradó 2. 21.40 Jégtörők (Finn rövidfilm) 22.05 Dulcinea (Spanyol—olasz film) POZSONYI 19.00 Híradó és publicisztika 20.05 A mester (Lengyel tévéfilm) 21.15 Híradó 21.50 Téli olimpiai játékok 22.30 Innsbruck jelentkezik 23.00 Sajtószemle mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG­­ (Telefon: 22—33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor A tudós magánélete Színes szovjet film EGRI BRÓDYI (Telefon: 14—07) du. fél 4. fél 6 és fél 7 órakor Még néhány perc a béke Szenes, szinkronizált szovjet film GYÍ9 G­­OST PUSKIN: A kenguru A felnőtt és középiskola bérlet érvén­yes! GYÖNGYÖST «szABADSAG: du. 3 órakor A kenguru A felnőtt és középiskola* bérlet érvényes! du. f*i fi és este fél 8 órakor A párbaj HAT’^N’ VÖRÖS CSILLAG: HMcV**be»­**v Finn és a csirkefogók Az álta’^nos iskolai bérlet érvén’ H­A­­Ttyraajt G-^’iiout lady f­~?4 szárnyak nélkül T­’­L Kosorű csokoládé Tea

Next