Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

„Csillajscbck” a A Hold, a Mars és a Mer­kúr bolygó felszíne tele van jellegzetes gyűrűs hegyekkel, kráterekkel. A sérülések leg­többjét idegen test (meteo­rok, kisbolygók) beütközése okozta. A roncsolódás helyét néha asztroblémának — csil­­lagsebnek — is nevezik. Le­hetséges, hogy Földünkön nincsenek kozmikus sérülé­sek? A látszat mindenesetre ezt mutatja, ám ez tévedés. Bolygónkon egyre több ősi kráter nyomait fedezik fel. ,,ls­ en 'emetkezési helye” Ha Földünknek nem volna légköre, arculata ugyanolyan sebhelyes lenne, mint a be­vezetőben említett égitestek­nek. A Földön azonban mű­ködik egy természeti erő, az erózió, a szél, a jég és a csa­padék mindent (lassan) el­tüntető, letaroló munkája. Az ősi kráterek pereme lemaró­­dott, a mélyedést homok, vagy víz töltötte fel. Az első igazi asztroblémát Barringer bányamérnök fe­dezte fel 1896-ban az Egye­sült Áll­amok Arizona álla­mában. A nyomra­vezető egy indián legenda volt. A mon­da szerint a környéken egy hatalmas talajhorpadás van: egy fehér isten temetkezett a földbe Hogy mekkora lehe­tett az eredeti kráter 5—10 ezer évvel ezelőtt, azt ma már nem lehet kinyomozni. A nagy arizonai meteorkrá­ter most 1220 méter átmérő­jű és 183 méter mély, a szá­mítások szerint egy 100 ezer tonna nagyságrendű vas­nikkel meteor vájta ki. A „vendég” 10 kilométer m­á­­sodperc nagyságrendű se­bességgel érkezett. Ekkora rombolást csak több tucat atombomba együttes felrob­bantása okozhat. A környé­ken sokan kutattak, fúrtak, de a meteor főtömegét nem sikerült­­ megtalálni. Pedig érdemes lenne: a meteorvas­­bánya jól kifizetődne. A negyedik nem­ jfm­ A meteorok és kisbolygók esetleges beütközésével kap­csolatban nem árt néhány fontos alapfogalmat tisztáz­ni. A Föld keringési sebes­sége a Nap körül átlagosan 30 kilométer másodpercen­ként, a meteorok és a kis­bolygók sebessége sem lehet több másodpercenként 42 kilométernél. Ha a Föld szembetalálkozik egy nagy­sebességű testtel, az ütközési sebesség óriási (30+42+72 km) lehet. Ha egy kisbolygó utoléri a Földet, az ütközés sebessége legfeljebb néhány kilométer másodpercenként. Így aztán ugyanolyan mére­tű (tömegű) test különféle­képpen rombol a Föld felszí­nén. Mindaz, amit elmond­tunk, a többi égitesten is ér­vényes — csekély módosítás­sal A Föld légköre ugyanis „segít” a betolakodó megsem­misítésében. Fékezi, esetleg szétrobbantja, elégeti az ide­gen testet. A Holdon viszont nincs fékező közeg, minden hatás száz százalékban érvé­nyesül. A kutatások szerint napja­inkban mind a Földön, mind más égitesteken kisebb az üt­közés veszélye, mint évmilli­árdokkal ezelőtt. A kisebb égitestek — „a bombázók” — ugyanis lassan elfogytak, pá­lyájuk stabilizálódott, egyre kisebb a velük való ütközés valószínűsége. A megfigyelé­sek szerint a Holdra 800 év óta nem zuhant egyetlen na­gyobb test sem. A Föld a leg­utolsó, nagyobb „látogatóját” a szibériai óriásmeteort 1908 június 30-án „fogadta”. A betolakodó még a légkörben felrobbant, kráter nem is ke­letkezett. A robbanást az okozta, hogy a behatoló test valószínűleg laza szerkezetű üstökös-mag (és nem vasme­teor) volt. A Föld felszínének csak­nem háromnegyed részét víz fedi. A szárazföld aránya alig harminc százalék. Mind­ezekből az következik, hogy négy meteorból három bizto­san a tengerbe esik és csak a negyedik érkezik szárazföld­re. Ám a szárazulaton belül is kevés a sűrűn lakott terü­let, még több a lakatlan így aztán hiába „várjuk” a ne­gyediket. A nagyvárosokra hullás szinte teljesen való­színűtlen. A i öböl titka A sok, negatív eredményű számítás ellenére a tudomány biztosra vette, hogy a Földön számos meteorkráter rejtőzik. A légifényképezés bevezeté­se megkönnyítette a kutatást. Ma már több tucat asztrob­lémát ismerünk­ A legkisebb 1,2 kilométer, a legnagyobb 454 kilométer átmérőjű. Ál­talában a nagy területű or­szágokban és sík vidéken fe­dezték fel a legtöbbet, bár ez nem törvényszerű. Igen ér­dekes az afrikai Ghana állam területén talált Szent Antilop tava. Ezt a krátert víz töltöt­te fel. A Német Szövetségi Köz­társaságban a Nördiingen kráter átmérője 24 kilométer. A szaggatott, csipkézett he­gyek között egy aránylag sík felszínű „körlap” mutatja az ütközés helyét. A kráter majdnem teljesen feltöltődött porral, kővel, homokkal. Akik ott élnek, nem látnak semmit. A körvonalak csak a magasból láthatók. Találtak kisebb-nagyobb krátereket a Szovjetunióban, Ausztráliában és igen sokat Kanadában. Ebben a nagy te­rületű országban rendszere­sen k­utatják a régi kráterek nyomait. Elsőként a Brent­­kráter nyomait fedezték fel, s azt állítják: 500 millió éve keletkezett. A New Quebec­­kráter átmérője 3700 méter, még a körsánc is ép, s csak­nem szabályos kör alakú. A mélyedést víz tölti ki. Kis­bolygóval történt „affér” em­léke a harminc kilométer át­mérőjű Carswell-tó. A Ma­­nicouagan-krátert legalább 10 kilométer átmérőjű láto­gató ütötte. A 60—70 kilo­méter átmérőjű kráternek a peremén víz van — gyűrű alakú a tó, (s közepén száraz­föld van). A Föld térképén ritkán ta­lálunk szabályos, egyenes vonalat. Kacskaringós utat követnek a folyók, a legtöbb hegygerinc nem egyenes vo­nalú. Ha valami túlságosan szabályos , az mindig gya­nús. Észak-kelet Kanadában, a Hudson-öböl keleti partvi­déke gyanúsan szabályos fél­kör. Vízzel borított óriási kráter maradványa ez, na­gyobb, mint a Hold legna­gyobb krátere, a Calvius! (Ennek az átmérője 240 kilo­méter, pontosan beleférne Szicília szigete.) A Hudson­­öböl keleti peremének magas sánca olyan szabályos körív, hogy körzővel is meghúzható. A részben víz alá merült óriáskráter átmérője mintegy 454 kilométer. Ha egy 227 kilométeres nyílással kört rajzolunk az öbölben (a kör­ző szárát a Belcher-szigetek­­nél kellene beszúrni), akkor 600—700 kilométer hosszú szakaszon a körív pontosan követi a partszakaszt A szá­mítások szerint ezt a gigan­tikus krátert egy kisbolygó vájta ki, amelynek átmérője 30—35 kilométer lehetett és másodpercenként, 16 kilomé­teres sebességgel csapódott neki a­ földkéregnek. A krá­ter területe körülbelül 160 ezer négyzetkilométer, (ös­­­szehasonlításképpen: hazánk területe 93 ezer négyzetkilo­méter). Földön Kanadában — és minde­nütt a világon — rendszere­sen kutatják a régi meteor­kráterek környékét. A nagy munkába a geológia tudomá­­nya is bekapcsolódott, mert a gazdag vas- és nikkel-lelőhe­lyek valamiféle összefüggést mutatnak a meteor­kráterek­kel. Például a Hudson-öböltől körülbelül ezer kilométerre fekszik a Sudbury-medence, a világ legjelentősebb nikkel­­lelőhelye A medence, a szá­mítások — és feltevések — szerint egy körülbelül 100 kilométer átmérőjű meteor­kráter lehetett, amely kétmil­liárd évvel ezelőtt keletke­zett. Gauser Károly Borból) műhely a száza klóból A főváros egyik legrégibb bor­bélymű­he­ye a XVI. ke­rületi Aira utcában működik. Tulajdonosa, a 70 éves Horváth József, 1919. november 1. óta dolgozik. Az üzletet 1907-ben alapították, és még ma is eredeti berendezési tárgyakat hasz­nálnak. A régi székek, a brüsszeli tükrök, a nikkelezett ró­zsavíz- és kölnitartók­, a régi szerszámok és a falakon elhe­­lyezett metszetek a század első évtizedének hangulatát idézik. (MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele — KS) „Gyermektelen apa” jeligére: Van lehetőség perújrafel­vételre, de csak abban az esetben, ha újabb bi onyíték­­kal rendelkezik arról, hogy a vélelmezett időpontban csak­ugyan nem jöhetett létre a terhesség. De csak olyan bi­zonyítékokat vesznek figye­lembe a perújrafelvételhez, amelyek nem szerepeltek a korábbi per folyamán. A per­újítás során kérheti a vizsgá­lat megismétlését is. K. László, Gyöngyös: Levelével teljes mértékben egyet lehet érteni, valóban nem ritka a felszólítás, „ha barátom vagy, együnk egyet”, s olykor épp e baráti poha­­razgatások indítanak el egy­­egy embert az alkoholizmus útján. Levelét örömmel kö­zölnénk is, de miért névte­lenül? Úgy véljük, igen jó ügy mellett kiállni névvel is érdemes. „Előfizető” jeligére.­­Eger: A költségmentességről az 1/1973. (I. 24.) I.­M rendelet intézkedik, pontosan megha­tározva, milyen esetekben és kik kaphatják meg a költség­­mentességet. A rendelet teljes szövegét, terjedelme miatt, nem áll módunkban közölni, írja meg, milyen ügyben óhajtják azt kérni, s akkor érdemben tudunk válaszolni, ,özvegy” jeligére. Gyöngyös: Rosszul tájékoztatták, sem­milyen eset nincs, amikor az özvegy az elhalt férj teljes fi­zetését kapná a vállalattól a halálesetet követő egy év al­latt A jelenleg érvényben lé­vő rendelkezések szerint az özvegyi nyugdíjra jogosult, egy éven át, mivel egy kisko­rú ellátatlan gyerme­k is van, valamint a férje után a gyer­mek árvajáradékra jogosult. Családi pótlékra abban az esetben volna jogosult, ha munkahellyel rendelkezne. A férj jogán csak az árvajára­­dék jár. Kérjü­k, közölte a pontos adatokat­, hogy a ké­rés elintézését megsürgethes­sük. D. Bein, Heves: Az éjszakai pótlék fizetésé­ről rendelet intézkedik. Pana­szával forduljon a vállalat m­unkaügyi döntőbizottságá­hoz, így ugyanis hiába idéz­nénk a rendelet idevágó szö­vegét, nem ismerjük a válla­lat hogyan oldotta meg. Ha valóban hátrányos helyzetbe került, a munkaügyi döntő­­bizottság, másodfokon a munkaügyi bíróság orvosol­hatja panaszát. Keresztrejtvény Kié a nyúl? Vízszintes: 1. A cím­ben lévő kérdésre ad választ ez a régi közmondás. Folyta­tása a vízszintes 8., 33., to­vábbá a függőleges 31. számú sor. (Zárt betűk Itt: N. B.) 8. A mondás első folytatása (Zárt betű: A.) 13. Üdítő ita­lok mellé adják 15. Ráma. 16. Ebben gyűjtik össze a sza­vazatokat. 17. Utóvizsga, röv. 18. Helyrag. 19. A kén és a jód vegyjele. 20. Tojás — németül. 22. A jelzett tárgy alatti helyről. 24. Alma­... 25. Két világtáj röv. jele. 26. Felváltva két helyen élő. 28. Autóközlekedési Tanintézet röv. 30. A szakmai igényeket kielégítő. 33 A mondás má­sodik folytatása. 36. Mélyfek­­vésű női hang. 37. Ebből a kettős betűből a vízszintes 30. számú sorban kettő is van. 38 Folytatás. 39 Olasz, oszt­rák és magyar gépkocsik jel­zése 41 Vállalatok egybeolva­dása. 43. Te meg ő. 44. Görbe közepe! 47. Petőfi verse 50. Egyes vegyi anyagokra mond­ható. 51 Áskálódással kiüldöz valakit a közösségből. 52. Mint a 18. számú. 53. „Big... ”, híres londoni toronyóra. 54. Br­azília egyik szövetségi álla­mának, Párának fővárosa. 55. „„Kiss... Kate” (Porter) 56. A Berettyó mellékvize. 57. Abban az esetben. 58. Indu­latszó 60. Bejárat 62 Alapul szolgáló elv a filozófiában. 64. Rossini egyik operája 67. A szükségesség megszemélye­sítése a régi görögöknél. 68. „Anna..Tolsztoj híres re­génye. Függőleges: 1. Gépkocsi­típus. 2. Katonai egység. 3. Szoknyadivat. 4. Birma hajdani királyság teljesen el­pusztul fővárosa Hátsó-Indi­­ában. 5 Szobor része. 6 Meg­győzés módja. 7. AN. 9. Hal­­pete. 10. Gubera egynemű betűi 11. Görög gépkocsik jelzése. 12. Vasúti vendéglő. 14. „A” szavazat 21. Szlová­kiai város magyar neve. Itt van Thököly Imre vára. 22. Formai. 23. Női becenév. 24. Varróeszköz — névelővel. 25. A Nemzeti Színház művész­nője, — utónevének kezdő­betűjével a végén. 27. Nem­ezt (ford ) 28. Fér­finév. 29. A Száva mellékvize Jugoszláviában. 31. A mon­dás befejező része. (Zárt be­tű: A.) 32. Wágner-opera hős­nője. 34. Mint a vízszintes 28. számú. 35 Kötelezővé tesz. 37. Folyó a Mezőföldön. 40. Kamat. 42. Zab betűi. 45. Ady-vers címe 46. Esd. 47. Az ott tartott motorverse­nyekről ismert angol sziget. 48. Kikémlel. 49. „... élete”, Maeterlinck műve. 50. Klima­tikus gyógyhely Észak-Olasz­orosz kritikai realista festő (Ilja Jefimovics, 1844-1930). 53. Kétéltű állat. 54. Pénz­intézet. 55. Szülő beceneve. 57. Haza. 59. Könnyeit hul­latja. 60. Apaállat. 61. Egye­országban. 52 Kiemelkedő sült Államok röv. 63. Indulat­szó. 65. Időmeghatározás. Beküldendő: a vízszintes 1., 8., 33., valamint a függő­leges 31. számú sorok meg­fejtése. A megfejtéseket január 19- ig kérjük beküldeni, postai levelezőlapon. z?. Január 6-i keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: „Az embert megölhetik —, de nem fogják megölni azt a módot —, ahogyan a lelke örült —, amikor azt álmodta, hogy szabad." A helyes meg­fejtésért egy-egy könyvjutal­mat kaptak: Bisi Klára Eger, Nagy Gyuláné Recsk, Ada­­mik Klára Gyöngyös, Farkas Istvánná Gyöngyöshalász és Mester Jolán Hatvan. A könyveket postán küldjük el RADIO KOSSUTH 8.37 Két Mozart-Ötös. 9.34 Sötétes az erdő .. 9.53 Lot­tósorsolás. 10.05 Iskolarádió. 10.35 Madarak. 10.40 Kórus­muzsika. 10.59 Lottóeredmé­nyek. 11.00 Gondolat. 11.45 Chausson: Poème. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Népdalcsokor. 14 00 Opera­­hárm­asok. 14.25 ,­Nyitni­­kék.” 15.10 Csajkovszkij: IV. szimfónia. 16.05 Gondol­latjel. 17.10 Népi zene. 17.40 „Ü.j matekot” tanul a gyer­­­­mek. 18.00 Boccherini: C- dúr gitárötös. 18.30 Esti ma­gazin. 19 15 Gottlob Frick énekel. 19 35 Szimfonikus zene. Kb 21.25 Dzsesszfel­­vételekből. 21.34 Láttuk, hallottuk. 2130 Liszt-zongo­­raművek. 22 54 A gondolat hatalma. 23 09 Adriana Le­­couvreur (Operettrészletek). PETŐFI 8.33 Operettek. 9 15 „Csilla­gok háborúja.” 9.30 A Pénzügyőrzenekar játszik. 9.53 Lottósorsolás. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.50 Küldetés. 12 00 Tánczene Prágából. 12 33 Hunyadi László (Opera). 13.33 Sün­disznócska és egérke. 14.00 Kettőtől ötig. ..17.00 Ötö­dik sebesség. 18.00 Marica grófnő. 18.33 Könnyűzene. 18 53 Népzene 19.29 Sláger­múzeum. 20 33 Bodor Ád­ám novellái. 21.20 Halló, Ber­lin! Halló, Budapest! 22 33 Lipcse—Weimar—Harz­­hegység. 23.15 Zenés játé­kokból. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolc­ rádió 17.00 Hírek, időjárás. — A szocialista brigádok és a szolidaritás. Oravecz János jegyzete. — A Kaláka együttes versfeldolgozásai­ból. — Munkásportrék. Ri­porter: Sütő Enikő. — A „régi” Illés együttes műso­rából. — Hol töltsük a hét­végét? Túrajavaslatok, sportprogramok, kiállítások. — 18.00 Észak-magyaror­szági krónika. — Új típusú cement Hejőcsabáról. — A szakmunkástanuló-verseny előkészületeiről. — Szirma­­besenyő óvodát kapott — A Jazz kedvelőinek. — Hír­összefoglaló, lap- és műsor­­előzetes. .. MAGYAR 8.00 Tévétorna. 8­05 Iskola­tévá. 15.00 Iskolatévé. 16.35 „Oroszországról dalok". 16.50 Mozgás- és viselkedés­­formák az állatvilágban. 17.15 Játék a betűkkel. 17.40 Pannon krónika. 18.10 öt perc meteorológia 18.15 Ipa­ri kaleidoszkóp. 19.20 Tévé­torna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Delta. 20.25 Röpülj Páva! Kb. 21.55 Kezdőkör. 22.35 Tv-híradó 3. 22.45 öt perc Maxi Macskával 2. műsor 20.01 Schubert: Arpeggione szonáta. 20.30 Vezetők klub­ja. 21.00 öt perc meteoroló­gia. 21.05 Tv-híradó 2. 21.25 A Lautensack fivérek. (NDK tévéfilmsorozat.) Ev~l ----------------------------

Next