Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-26 / 174. szám
Emlékek Prágából 1945 novemberében London híres hangversenytermében, az Albert Hallban 63 ország 30 millió fiataljának képviselői gyűltek össze néhány napra. A világ haladó ifjúságának konferenciáján megalakították nagy nemzetközi szervezetüket, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséget. Alig két évvel a londoni konferencia után, 1947-ben 72 ország mintegy 17 ezer fiatalja árasztotta el a nagy múltú csehszlovák főváros, Prága utcáit A magyar ifjúság 250 tagú küldöttséggel képviseltette magát A VIT- re indulók között volt Takács Gáborné is, aki a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa Központi Könyvtárában dolgozik, mint főkönyvtáros. A több mint harminc évvel ezelőtti eseményre szívesen emlékezik vissza. — Gyári munkásként dolgoztam, a Kőbányai Gumigyárban és a X. kerületet én képviseltem a prágai fesztiválon. Magyar javaslatra az öt világrészből stafétát is indítottak Prága felé. Hammerfest, New York, Sztálingrád (ma Volgográd), Bombay és Capetown városokból indultak el a stafétabotot vivő küldöttek. Hazánkba Jugoszlávia és Románia felől. Szegedre érkeztek meg a fiatalok, majd rövid ünnepség után a stafétabotot átadták nekünk, mi Komáromban találkoztunk a csehszlovák futókkal. Prágában tábortüzek lángjainál hangzott fel először Novikov szovjet zeneszerző indulójának a dallama: „Egy a jelszónk: a béke, harcba boldog jövőért megyünk .. s azóta is a világ demokratikus ifjúságának himnuszaként éneklik. A VIT kulturális programjaiban egyébként 3500 fiatal vett részt, 47 ország fiataljai adtak nemzeti műsort, 25 népművészeti rendezvény, hét baráti találkozó, 12 nagygyűlés, 37 filmvetítés, 12 táncest és még sok más érdekesség szerepelt a fesztivál programjában. — A kulturális programunkkal nem vallottunk szégyent. Főleg a népi táncosok kaptak sok tapsot. Külön megköszönte munkánkat a prágai kommunista pártbizottság. Arra is volt példa, hogy egy-egy ország fiataljai, — így a magyarok is — külön szervezés nélkül felkeresték egymást, beszámoltak országuk ifjúsági életéről, mozgalmi tennivalóikról. Takács Gáborné egyébként a következő, 1949-es budapesti találkozón is részt vett, mint kísérő. Csoportot vitt fel az akkori munkahelyéről, a Péti Nitrop^rművektől. Baranyi Imre Szövetkezeti UIT-nap Petőfibényőn A 3. számú úton vasárnap reggel mellettünk elsuhanó, VIT-emblémával, békefeliratokkal ékesített autóbusz mintegy hírnökként jelezte a nap eseményeit. Néhány perccel később már a kubai és magyar zászlókkal feldíszített petőfibányai sporttelepen voltunk. A színes forgatag mellett elsőként a közelgő XL Világifjúsági Találkozóra utaló plakátok, a VIT-trikókat árusító bódék tűntek az érkező szemébe. Hosszasabb szemlélődésre azonban nem volt idő, máris kezdődött a Heves megyei szövetkezeti fiatalok találkozóját bevezető ünnepi nagygyűlés, amelyen Gyenesei István, a KISZ KB mezőgazdasági és falusi osztályának vezetője számolt be a hallgatóságnak a Havannába utazó fiatalok előkészületeiről, beszélt a világtalálkozó jelentőségéről. Az ünnepséget követően a sportcsarnokban a szövetkezeti művészeti együttesek, néptáncosok, ének- és zenekarok, irodalmi színpadok mutatták be műsorukat — nagy-nagy közönségsikerrel. A legnagyobb tetszést a nézők körében kétségtelenül a viszneki gyermekek (fenti képünkön) váltották ki. Lelkes, könnyed néptáncbemutatóikkal már a nagyokra emlékeztettek. Osztatlan sikert aratott fergeteges táncjátékaival a gyöngyösi Vidróczki együttes is. A komolyzenei műfajok kedvelői pedig élvezettel hallgathatták a szövetkezetek Káli Bartók Béla kórusának műsorát. A spotrajongók is tetszésük szerint válogathattak a rendezvényekben . Számos résztvevőnek jelentett kikapcsolódást a sportcsarnokban berendezett könyvkiállítás és Nagy István egri gyűjtő kisgrafikai anyagából összeállított nemzetközi ex libris-bemutató. Sokan felkeresték az időközben visszaérkezett VIT- buszt, (bal oldali képért), amelynek belsejében béke- és szolidaritási plakátokat tekinthették meg az érdeklődők. A jól sikerült VIT-nap a hagyományos ifjúsági bállal zárult. ^» (Fotó: Szabó Sándor) Két nap a héthúros gitárral Csebokszáriban a napokban zajlott le a IV. amatőr dalfesztivál, amelyet az idén a havannai VIT jegyében rendeztek meg. A kulisszák mögött a nikkelezett elektromos szamovárokban elhűlt az erős tea, a falak mellett pedig gazdájára várt a tokjából kihántott megannyi gitár A fellépések közti szünetben a bárdok címeket cseréltek, s egymás dalait tanulgatták. Töltőtollát kissé megcsavarva szinte a levegőből szőtte és jegyezte be a felé nyújtott noteszekbe ritmikus rögtönzéseit Borisz Vahnyuk, a huszonöt éves bárd, a Krugozov című folyóirat tudósítója. Szemöldökét összehúzva „hangolta magát” fellépésére a csebokszári dalfesztiválok elmaradhatatlan résztvevője, a kazányi Vlagyimir Muravjov. A leningrádi Alfred Tarkovszkij viszont egy csöppet sem izgult fellépés előtt: nem is csoda, hiszen hivatásos színész, akinek a színpad a munkahelye. A nézők tapsa, miként a meleg nyári eső, elmosta a résztvevők izgalmát. A csebokszári fesztivált nagyszerűen szervezték meg — mondta a leningrádi Vjacseszlav Vahratyimov, akinek van összehasonlítási alapja, hiszen több össz-szövetségi dalfesztivál díjazottja. A fesztivál megmutatta, hogy Csebokszáriban kiváló amatőr énekesek vannak, akik jól kezelik hangszereiket, és gazdag repertoárral rendelkeznek. Egyáltalán nem véletlen, hogy a zsűri — a „hazai pályára” való legkisebb tekintet nélkül — Valerij Abokimov kvartettjét ismerte el a legjobb együttesnek. Vlagyimir Pavlov, aki a közönség díját nyerte el, szellemes dalaival hódította meg a hallgatóságot ... Tovább lehetne sorolni a résztvevők nevét, akik a három esztendeje alakult városi amatőr énekklub, a Horizont képviseletében léptek sikerrel színpadra. (zahemszky) A barátom egy igazi életművészi Ha csak teheti, egész napokat átődöng az utcákon. Többnyire komótosan ballag, közben énekelget, vagy fütyörészik. Alapelve, hogy mindent csakis nyugodtan szabad végezni, sohasem sietni, kapkodni, semmit sem túlzásba vinni. Barátom mégsem e tulajdonságával emelkedik az átlag fölé. Sokkal inkább udvariasságával, megnyerő külsejével, és azzal a rendkívüli rábeszélőkészségével, mellyel meghívatja magát másokkal egyegy kávéra, felesre, vagy sörre, esetleg egy vacsorára — mikor mihez, van kedve —, netán éppen moziba. Mindezt úgy: az áldozatnak szinte megtiszteltetés, hogy fizethet, neki. Ezeket azért mondom el, mert alig néhány napja annak, hogy jószerével egymásba botlottunk az utcán. Barátom természetesen azonnal felajánlotta, hogy meghívhatom egy „igaz baráti pofa” sörre. — Ne gyulladj be, édesapám, nem kérem ingyen azt az egy pofa sört! — váltott át a presszóban tőle teljesen szokatlan modorra. — Van egy magba jó sztorim egy ürgéről, mondhatom, jó fej egy hapsi!... De előtte: add már ide nekem a bérleted azokra az éjszakai filmekre. Olyan ciki, hogy az ember állandóan beköiörösje magát. Tudod, összeismerkedtem egy oltári klassz csallal ... Csak erre az egy alkalomra, nem akarok én megöregedni e mellett a nő mellett. Odaadtam, bár tudtam, többé nem látom viszont a bérletet. Ezek után még rendeltetett magának két sört és két szendvicset, amit hamarjában bekebelezett, majd végre belekezdett a mesélésbe: — Nohát, apukám, amióta nem találkoztunk, az alatt az idő alatt laktam én együtt, egy olyan madárral, akit szerintem még kitalálni se könnyű! Olyan égimeszelő típus, hosszúkás arc, kék szemek A nők el voltak ájulva tőle, de ő nem foglalkozott különösebben velük. Ha volt, volt, ha nem, hát nem. Biológusnak készült, járt is egy darabig az egyetemre. De hát, ott, ugye, tanulni kell, gyakorlatokra járni, máskülönben jöhet a pótlás. Mondanom sem kell, a srác nem nagyon rajongott érte. Fiacskám, én még ilyen mulatós kedvű pasit életemben nem láttam. Minden áldott este valahol ücsörgött. De nem ám kocsmában! Első osztály, meg bárok. Igaz, fizettek neki a csajok, haverok. Úgy tudott dumálni, hogy még az utolsó falatot is kibeszélte az ember szájából ... Van még esélyem nálad egy sörre? Bólintásomra folytatta : — A pénzügyei kriminálisak voltak. Állandóan valami fix keresetről papolt, hogy az Embertani Intézetben dolgozik mint főemlős-preparátor, havi háromezerért. A főbérlő meg el is hitte neki, csak akkor kapott észbe, amikor a fiú már négyhavi albérlettel tartozott. Volt olyan is, hogy elhozta magával az egyetem vadászlátcsövét, kerített egy puskát, aztán elindult fácánt lőni — persze, tiltott szezonban. Az istenfélő főbérlő majd meghalt ijedtében, amikor meglátta a szekrényben a fegyvert ... Te, van nálam egy tízes, igyunk még néhány sört!... Ja, még nem is mondtam, hogy a szobatársamat Drugicsnak hívták, a jó ég tudja miért. Már negyedik hónapja laktunk az albérletben, amikor kezdtek összecsapni a hullámok Drugics felett: a háziak egyszerűen lefoglalták az értékesebb holmijait — amelyek természetesen ugyancsak az egyetemről származtak. Volt szakközépiskolájából is érkezett egy fenyegető hangú levél — kiderült, hogy Drugics még mindig nem adta meg a tartozásait a gondnoknak. Az egyetemen sem állt már jól a szénája, hiángzott egy csomó gyakorlatról. Ráadásul egy bulin összejött egy olyan nővel, aki minden eddigi csajon túltéve, ragaszkodott hozzá. A kis naív azt hitte, jó partit fogott magának. Isten bizony, rosszul éreztem magam, amikor végül is fel kellett világosítanom a lánykát... A fenébe is, már megint megéheztem! Biztos van még nálad egy szendvicsre való! Ezt az újabb adagot is gyorsan eltüntette, s hozzá persze még két sört. — A lényeg az, hogy Drugicsot kicsapták az egyetemről, a háziak is nagy botrányt rendeztek. Írtak a szüleinek, végül az édesanyja jött el és fizette ki a hátralékot ... — No és, most mi van vele? Dolgozik valahol? — Hallottam híreket felőle korábban, akkor egy faluban dolgozott a postán. Aztán ott is csinált valami nagyobb balhét. Néhány hónapja viszont itt találkoztam vele. Katona. Alig ismertem rá. De nem látszott nagyon levertnek, azt mondta, mindjárt a kezdettől írnokként dolgozott, és puszipajtása a tiszteknek. — Az ilyen ember akár a jég hátán is megél! — Frászt, apuskám! Szerintem a srác azért mégsem igazi életművész! — összegezte barátom a történetet és a tanulságot. Azzal lehörpintette rövid együttlétünk alatti tizenkettedik üveg sörét és negyedik kávéját, továbbá behabzsolta nyolcadik szendvicsét, majd felállt és hirtelen távozott. Nem tudtam megharagudni rá. Azt az egyet azonban még akkor elhatároztam magamban, hogy a továbbiakban kerülöm az életművészekkel való találkozást. Szalay Zoltán Az életművész 1 II műsorok: RADIO KOSSUTH 8.25 Sirius kapitány haragszik. 9.03 Zenevár. 9.18 Czimer József amerikai jegyzete. 9.28 Schubert: G-dúr szonáta. 10.05 Ballagó idő. 10.25 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.40 Romantikus mesterek műveiből. 12.00 Déli krónika. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Brigádnapló. 13.40 Népi zene, nóták. 14.07 Garai Gábor vallomása a szülőföldről. 15.10 A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén. 15.39 Kurtág György műveiből. 16.10 A reformkor és a szabadságharc irodalmának hetei. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Haydnművek. 18.15 Kenyeres Zoltán könyvszemléje. 18.30 Esti magazin. 19.15 Bagoly a cégtáblán. 20 25 Népi zene, dalok. 21.16 Nagy siker volt! 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Dzsesszfelvételeinkből. 22.45 A holnap alapanyagai. 23.05 Részletek Weber operájából. PETŐFI 8.33 Huszka Jenő daljátékaiból. 9.30 Balesetek, tűzesetek, bűnügyek. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.33 A Szabó család. 12.33 Szöktetés a szerájból (részi.). 13.33 Muszorgszkij-művek. 14.00 Kettőtől ötig. 17.00 Mi, az első nemzedék. 17.50 Kapcsoljuk a Havanna utcát. 18.00 Gácsi Sándor jegyzete. 18.10 A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 18.33 Népdalkórusok. 19.00 Moszkvai slágerkoktél. 19.40 Romantikus operákból. 20.33 Iránytű. 21.43 A rádió operettjeiből. 22.33 Barokk zene. 22.50 Verbunkosok, nóták. 23.30 Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30.ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Tíz perc mezőgazdaság — Hogy minden szem magtárba kerüljön. Riporter: Borsodi Gyula — Horváth István cigánydalokat énekel. Vendégségben a brigádnál... a Miskolci Közlekedési Vállalat Május 1. szocialista brigádjánál. Riporter: Fongrácz Judit — Slágerpanoptikum — Sport 18.00 —18.30 Észak-magyarországi krónika — (Munkáslakásakció az LKM-ben. Eredmények az Egri Épületkarbantartó Szövetkezetnél) Eugen Cicero zongorázik — Lap- és műsorelőzetes. 9.00 Tévétorna. 9.05 Vezetők klubja. 9.40 Gazdag ember — szegény ember XII/4. 10.30 Delta. 10.55 Zene a „B” stúdióból. 11.30 Lehet egy kérdéssel több? 16.35 Prokofjev: Péter és a farkas. 17.00 Hogy a gyereknek jobb legyen... 17.30 Főszerepben a víz. 13.00 VIT — Kuba. 1S.30 Képek a trákok földjéről. 18.45 Szépen,, jól magyarul. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.35 Egy hang és néhány maszk. 21.30 Családi kör. 22.20 Tv-híradó 3. 2. műsor: 20.00 Fáklyásmenet. 21.40 Tv-híradó 2. 22.10—22.40 Világsztárok a discóban. Miçcés ® 1978. július 26., szerda i