Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
Ötkarikás útmutató Északi síelés: skandinávok kontra Szovjetunió (II.) Ami a nyári játékokban az atlétika, az a téli ötkarikás események műsorában a sífutás: tán a legősibb, egyben legnagyobb becsben tartott programpont, arról nem is szólva, hogy a legtöbb érmet itt lehet gyűjteni a sportágak közül. (Szám szerint tíz külön viadalról van szó.) E népszerűségért azonban nagy árat kellett fizetni, hiszen az olimpiák rendezésének eszméjét is sokáig károsan befolyásolta az a terméketlen vita, amely a síelés körül folyt. A század első évtizedében ugyanis a jelentős hagyományokkal rendelkező skandináv nemzetek egyoldalúan e sportág mellett törtek lándzsát, az olimpiai programba csak ennek felvételét erőltették. Az 1879- es Huseby-verseny, majd az 1892-es Holmenkollen példázta, milyen hatalmas tömegbázisa van a sífutásnak Norvégiában, Svédországban. S ők nemcsak jól futottak, de ugrottak is. Az 1924-es chamonix-i eseményen szerepelt a 18 km és az 50 km (férfiakról van szó!), előbbit 1956-tól 15 kmre leszállították. Ugyancsak 1956- ban vették fel új számként a 30 km-t, a váltót (először 3, majd 4x10 km-en) 1936 óta rendezik. A nők 10 kmen 1952, 5 km-en 1964 óta vetekednek, a 3x5 km-es váltó 1956 óta van műsoron. A sáncugrás 70 m-es asztalról 1924 óta dívik, majd a specializálódás következtében jelentkező igényt kielégítendő a 90-es ugrást 1964- ben vezették be. A futás és ugrás kombináció — az északi összetett versenye — norvég javaslatra már az első olimpián programban volt, érthető okok miatt: négy egymást követő olimpián minden érem Norvégiáé volt. Az a tény, hogy Norvégia hosszú évtizedekig uralta az olimpiákat, főként a sífutásban elért eredményeinek köszönhető. A futás és a biatlon nagymértékben ki van téve az időjárás szeszélyeinek, így a változó hó- és a domborzati viszonyoknak. A legszembetűnőbben az 50 km-es távon jelentkeznek ezek a közreható tényezők, mert míg a svéd Hedlund 4:52:03 órával nyert 1928- ban, addig honfitársa, a „síkirály” Jernberg 2:50:27 órás teljesítményének köszönheti e távon 1956-os aranyérmét. Az északi államok „testvériesen” elosztoztak a bajnoki címeken: a férfiak eddigi 39 elsőségéből a svédeké 12, a norvégoké 11, a finneké pedig 10, s csak utána jön a Szovjetunió 5 bajnoki címmel. Igaz, a szovjet legénység csak 1956-ban kapcsolódott be a „hatalmi harcba”. A hölgyeknél viszont valósággal hengerelnek a szovjet lányok, 17 aranyéremből 10 az övék. 1964-ben Innsbruckban például mindhárom számban szovjet győztest avattak. Az északi összetett norvég triplázásáról esett már szó, arról viszont még nem, hogy a norvég Gröttumsbraaten (1924, 1928) mellett éppen nem skandináv sportolónak, az NDK-ból Ulrich Wehlingnek sikerült az a nagyon értékes bravúr, hogy két, egymást követő olimpián (1972, 1976) diadalmaskodott. Az ugrásban, az az érdekesség, hogy 90 m-en eleddig a három olimpián 3 különféle nemzeté lett a babér, s csak pótlásként: a legnagyobb ugrás minden idők históriájában a lengyel Fortunáé — 1972-ben 111 métert ugrott. S hogy mennyire nehéz tartani a formát, no meg a mindig megújuló kísérletezések éppen legmodernebbikét „bevetni”, arra bizonyíték, hogy duplázni a 70 m-es régi sáncon eddig csak a norvég Ruudnak sikerült, 1932-ben és 1936-ban. Csak a nyolcadik, az 1960- as olimpián tört meg a „skandináv varázs”, amikor a közös német csapatból Recknagel vitte a prímet. A biatlonistáknál az eddig kiosztott összes 24 éremből 10 a Szovjetunióé, s még azt a „fricskát” is megengedték maguknak, hogy a 3. váltóban rendezett olimpián csak ők nyertek... Kimutatás arról, mely nemzetek állnak élen az északi síelés ágaiban, érmek alapján: Sífutás: a. e. b. Nők: Szovjetunió 108 Férfiak: Svédország 12 Síugrás: 70 m-es sánc: Norvégia 11 10 6 90 m-es sánc: Norvégia 6 5 1 Északi összetett: 0 2 Norvégia 7 Biatlon:5 5 egyéni: Szovjetunió 22 váltó: Szovjetunió 30 7 3 0 Szauna, kondicióterem a dohánygyárban Az országban is ritkaságszámba menő üzemi létesítmény átadására került sor tegnap délután az Egri Dohánygyárban. Az üzem területéhez tartozó kispályás labdarúgás, illetve kézilabda céljait szolgáló területen 1978 őszén kezdték építeni saját kivitelezésből azt az épületkomplexumot, amelyet dr. Domán László, a vállalat igazgatója adott át rendeltetésének kedden délután. A kis helyet elfoglaló kétszintes épületben — amelyet szintén a gyár házi tervezője, Bóta István technikus vetett papírra — kényelmes öltözők, erőfejlesztő, izomerősítő berendezések, finn szauna, napfürdő és hidegvizes medence találhatók. A vállalat dolgozói igen jelentős társadalmi munkával segítették Eger új létesítményének létrejöttét. A karbantartó műhelyek munkásai mellett kivették részüket az építésből a Petőfi és a Balázs Ignác szocialista brigádok, de sokan segítették brigádon kívüli dolgozók is a beruházást Carter bojkottkampányának kudarca A nemzetközi közvéleményben éles ellenállást váltott ki az amerikai kormányzat felhívása, amely az afganisztáni események ürügyén azt követeli, hogy az 1980-as nyári olimpiai játékokat ne a Szovjetunióban, hanem más országban tartsák meg. Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke hétfőn Dublinban visszautasította Washington követeléseit és kijelentette: az olimpiát Moszkvában rendezik meg, és nem másutt. Monique Berlioux, a NOB igazgatója hétfőn Lausanneban leszögezte: a NOB 1974 október 23-án alapokmányával összhangban Moszkvának adta a 22. nyári olimpiai játékok rendezésének jogát. „Semmi okunk sincsen arra, hogy megvonjuk Moszkvától a rendezés jogát, hiszen példásan készül az olimpiára. Egyébként is az olimpiai játékokon nem politikusok, hanem sportolók vesznek részt. A kormányoknak nincs beleszólásuk a NOB döntéseibe. Azt, hogy egy ország sportolói távol maradnak-e a játékoktól vagy nem, csak az illetékes nemzeti olimpiai bizottság döntheti el” — mondotta a NOB igazgatója. Carter elnök bojkott-kampánya mindinkább kudarcba fullad az Egyesült Államok szövetségeseinek körében is. Hétfőn Joe Clark kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy országa nem bojkottálja a moszkvai olimpiát. A japán külügyminisztérium egyik magasrangú tisztviselője úgy nyilatkozott, hogy Tokió nem tesz eleget az amerikai felhívásnak és az olimpiai játékok megrendezésének kérdésében aláveti magát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntésének. „Ha az Egyesült Államok arra törekszik, hogy bojkottálja a moszkvai 22. nyári olimpiai játékokat, annak súlyos kárát láthatja majd — jelentette ki Mario Vasquez Rana, a Mexikói Olimpiai Bizottság elnöke, a pánamerikai sportszervezet vezetője. „Az 1984-es olimpiai játékok színhelye ugyanis a tervek szerint Los Angeles lenne, s az amerikaiak jelenlegi tevékenysége kétségtelenül kihathat majd a következő olimpiára is” — hangsúlyozta, majd kifejezte azt a meggyőződését, hogy Moszkvában rajthoz állnak mindazoknak az országoknak a sportolói, akik már jelentkeztek a nagy versenyekre. Rana hozzátette még, hogy a mexikói versenyzők az előzetes programnak megfelelően folytatják felkészülésüket a nyári randevúra. Djakartából keltezett hír szerint Indonézia feltétlenül részt vesz a moszkvai játékokon. Ezt nyilatkozta Sziregar, a nemzeti olimpiai bizottság főtitkára. „Versenyzőink szorgalmasan edzenek és reméljük, várakozásainknak megfelelően szerepelnek majd Moszkvában” — hangsúlyozta. Birkózás Már csak fél év van hátra a moszkvai nyári olimpiai játékok megnyitójáig, így érthető, hogy minden tekintetben egyre erőteljesebb ütemben folynak az előkészületek. A magyar sportolók színejava is edzőtáborokban készül már az ötkarikás versenyekre. Az elmúlt évben négy világbajnoki aranyérmet szerzett birkózóválogatott keretnek — Eger város és Heves megye sportja képviseletében — tagja Sipeki István is, aki tehetsége és eddigi eredményei mellett főleg szorgalmának, akaraterejének köszönheti az olimpiai kerettagságot. Az Eger SE 26 éves kötöttfogású birkózója jól ismert személy a sportág berkeiben, mégis meglepetésként hatott, amikor 1979 év nyarán, mostani kerettagságának a kezdetén behívták a válogatottba. Sipekit egy-két évvel ezelőtt még szakosztályon belül sem tartották a válogatottságra esélyesnek, sőt testsúly és ebből következő egészségi problémái miatt egyesek megkérdőjelezték birkózói pályafutásának további éveit. Az 57 kg-os testsúlyt csak nagy nehézségek árán tartani képes Sipeki miután ragaszkodott a birkózáshoz, a 62 kg-os súlycsoportban próbálta meg a versenyzést. A bizonytalanság és eredménytelenség időszakában még az I. osztályú minősítést sem tudta megszerezni, ezért kénytelen volt lemondani a felkészülést elősegítő kedvezményekről. A birkózószőnyegen lehetetlent nem ismerő versenyző azonban nem adta fel a harcot. Az elmúlt évi versenyeken már mindig a 62 kg-ban indult és szorgalmasan gyűjtögette az első osztályú minősítéshez szükséges pontokat. A magyar bajnokságokon, a későbbi világbajnok Tóth és klubtársa Lakatos mögött a harmadik helyen végzett. Bajnoki érmet szerzett tehát új súlycsoportjában, ami korábban az 57 kg-ban egyszer sem sikerült. Felfigyelt erre Hegedűs Csaba szövetségi kapitány is, aki már a nagy sikerű VB előtt behívta a keretbe Sipekit. A válogatott keret a világbajnokságot követően az őszi hónapokat végig együtt töltötte. Csak az év végi ünnepek idejére kaptak hosszabb eltávozást, akkor mindenki a saját szakosztályában edzett. Egyetlen nap sem maradhatott ki viszont a felkészülésből. A kemény munkához szokott birkózók egyéni szorgalmuktól függően az ünnepnapokon is igyekeztek konzerválni az addig megszerzett erőnlétet. Azokban a napokban keresték meg az egyesület és a szakosztály illetékes vezetői a birkózószövetség képviselőit, hogy érdeklődjenek a válogatottban szóba jöhető egri birkózók esélyeiről. A szövetségi kapitány a következőképpen jellemezte Sipekit: — A legteljesebb mértékben elégedett vagyok a szorgalmával. Sipeki mindent megtesz annak érdekében, hogy továbbra is tagja legyen a keretnek, pedig ez nem könnyű feladat. Amennyiben a következő versenyeken elért eredményeivel igazolja a várakozást, sérülés, vagy egyéb zavaró körülmény nem akadályozza, lehetőséget kap a bizonyításra és a magyar színeket képviselheti az áprilisban rendezendő prágai EB-n. A kerettagság ellenére az olimpiai kiküldetés ugyanis bizony elég távolinak tűnik Sipeki számára. Egyik legeredményesebb sportágunk 62 kg-os súlycsoportjában Tóth személyében világbajnok esélyese van a moszkvai utazásnak. Éppen ezért próbálkozott meg — ismételten — időközben Sipeki az 57 kg-ra történő fogyasztással, ahol könnyebben lehetne olimpikon, a kísérlet azonban csak részben és semmiképpen sem megnyugtatóan sikerült. A válogatott kapitánya a súlycsoportváltás problémáitól továbbra sem mentes esetről jegyezte meg az alábbiakat: — Sipeki a fogyasztással pontosan azokat az erényeit — robbanékonyság, küzdeni tudás — veszíti el, ami a válogatottságot jelentheti számára. Javaslom, hogy maradjon végérvényesen 62 kg. A versenyzővel történt legutóbbi beszélgetés során úgy tűnt, hogy ő maga is végleg leveszi napirendről a fogyasztás kérdését. Inkább minden erejét, szorgalmát a felkészülés és az eredményes szereplés szolgálatába állítja és megmarad új súlycsoportjában. Küzd és dolgozik tovább úgy, mint eddig, élve olimipiai kerettagságával járó nagyszerű lehetőséggel. Mindent megtesz azért, hogy önmagának soha ne tehessen szemrehányást. Meg aztán egy fél év alatt még sok minden történhet a birkózószőnyegen. .. Sipeki István (Eger SE) olimpiai kerettag (Fotó: Szántó György) F 1980. január III., szerda Pelé és Beckenbauer Budapesten Pelé, a már nyugdíjban levő futballkirály, a világbajnokságok hőse, sikerekben gazdag pályafutása alatt többször is játszott magyarok ellen , de sohasem járt Magyarországon. Beckenbauer, aki a Cosmos színeiben még manapság is csillog, viszont már szerepelt legnagyobb stadionjainkban, az NSZK válogatottjával és a Bayern Münchennel is. Most úgy tűnik, hogy mindketten jönnek mintegy 16.NWMM, kéthetes budapesti vendégjátékra. Arról van szó, hogy egy nagyszabású amerikai film készül, amelyben lesznek labdarúgással kapcsolatos jelenetek is. Az illetékesek között a filmfelvételek ügyében már előrehaladott tárgyalások folynak, s február—március folyamán valószínűleg megegyezés születik. A külföldi filmszakemberek már szemrevételeztek különböző sportlétesítményeket és elképzeléseiknek a Hungária úti MTK-VM-pálya felel meg leginkább. A készülő film történetéről nem szivároghat ki semmi, ez hétpecsétes titok, de arra van némi magyarázat, hogy miként jön össze Pelé, Beckenbauer és az MTK-VM- stadion. Negyven-negyvenöt évvel ezelőtti, háborús események közepette vívna labdarúgó-mérkőzést egymással egy nemzetközi csapat — ebben kapna szerepet .Pelé és Beckenbauer — egy másik együttessel, amellyel kapcsolatban az a kérés, hogy szőkéket, rövid hajúakat és futballozni is tudókat válogassanak ki a magyarok. Ebből némileg következtetni lehet arra — figyelembe véve a háborús időket, — hogy tulajdonképpen milyen együttes is lenne Peléék ellenfele. Félő azonban, hogy a magyar nézők csak a film Budapestre kerülése után láthatják az „öregfiú Pelét” és Beckenbauert, mert a felvételeket zárt kapuk mögött készítik. Igaz, lesz közönség is, de ők nem fizetnek belépőért, hanem pénzt kapnak a statiszta szerepért. Amennyiben végleges megállapodás születik, a nagy eseményt jelentő filmfelvételeket a hazai labdarúgóidény befejezése után, a nyáron készítik. Kellemes nyári ajándék lenne a magyar labdarúgórajongók számára, ha Pelének és Beckenbauernek lehetősége nyílna más budapesti szereplésre. Kérdés: mit engedélyez a szerződés. :; t Köszönjük a példát Amire nem vállalkoztak mások, azt megtette Egerben egy nyugdíjas pedagógus. Jégpályát épített a saját udvarán, hogy a szomszédok, rokonok, volt kollégák gyermekei megtudhassák, milyen nagyszerű szórakozás a korcsolyázás. Dr. Gönczi Lajosné, Mária néni már tavaly kísérletezett a pályakészítéssel, s bár akkor nem járt sikerrel próbálkozása, a kudarc nem szegte kedvét. Tavasszal egyengette az udvart, vízmértékkel ellenőrizte, hogy jó-e a szintezés, aztán várta a hideget, hogy feltölthesse a pályát. És sikerült! Gyermekektől hangos az udvar, segítenek a szomszédok, a szülők is a jég „hizlalásában", a hó eltakarításában. A kicsinyek öröme táplálja az ajándékozó jókedvét. Mária néni a sikertől felvillanyozva most szakember után jár, aki a gyerekeket korcsolyázni tanítaná. Esténként pedig, ha éppen nincs segítség, maga hordja vödörrel a vizet a jégfelületre, hogy másnap is fogadhassa látogatóit. A kis pályának nem kell propaganda. Tudnak róla elegen a környéken. A példát azonban elleshetik mások is. A lakótelepeken, játszótereken néhány felnőtt összefogva teremthet hasonló lehetőséget. Köszönjük a példát Mária néni. —gh— Két jégpálya nyílt Apc községi korcsolyasportot kedvelő fiataljainak régi vágya teljesült a napokban, amikor a sportkörön belül működő KISZ-alapszervezet tagjai — a kedvező időjárást kihasználva — a kézilabda-játéktéren jégpályát létesítettek. Január 12-én, a tanárok és szülők közreműködésével nagy sikerű ifjúsági tömegsportnapot rendeztek a jégen. A füzesabonyi 2. számú általános iskola udvarán a helyi honvédségi alakulat KISZ-fiataljai jégpályát alakítottak ki. Kedd reggelre mintegy húsz centiméterre „hizlalták” a jeget a 800 négyzetméter alapterületű pályán. A helyi MÁV Dózsa György és Kandó Kálmán szocialista brigád tagjai már korábban elkészítették a világítást, az esti órákban pedig az úttörők stúdiója szolgáltatja a zenét. Amíg az idő megengedi a testnevelési órákat a jégen töltik a tanulók. A Népújság tippjei a 3. hétre: 1. Ascoli—Torino x I 2. Avellino—Milan 2 % 3. Cagliari—Napoli i i. Fiorentina—Lazio i 5. Juventus—Catanzaro ! S. Perugia—Bologna ! 7. Róma—Pescara 1 8. Lecce—Pistoiese x 1 8. Palermo—Bari 1 10. Parma—Monza 2 11. Pisa—Genoa x 12. Sampdoria—Atalanta x 13. Spal—Verona * Pótmérkőzések: 14. Matera—Ternana X 15. Brescia—Taranto I M. Inter.—Bdineso 1 y