Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-10 / 7. szám
A síelők is elkezdték... (Tudósítónktól) Kitűnő hóviszonyok mellett a Kékesi Sas rendezésében tartották meg az 1980. évi Heves megyei síbajnokság műlesikló és óriás műlesikló számait. A 36 induló közül az alábbi versenyzők értek el dobogós helyezést. Műlesiklás: Ifjúsági leány: 1. Kékesi Judit (PAKÜSE), 2. Bukovszky (K. Sas), 3. Boza (PAKÜSE). Serdülő II. leány: 1. Szakács Mária (PAKÜSE), 2. Sásdi (PAKÜSE), 3. Tóth (Galya SC). Serdülő I. leány: 1. Berecz Ágnes (K. Sas), 2. Tóth (Galya SC). Ifjúsági fiú: 1. Kovács Tamás, 2. Végh (mindkettő K. Sas). Serdülő II. fiú: 1. Bácsy László, 2. Gallovits, 3. Bukovszky (mindhárom K. Sas). Serdülő I. fiú: 1. Molnár Sándor, 2. Bartók, 3. Budaházi (mindhárom K. Sas). Felnőtt, férfi: 1. Bognár Tibor (K. Sas), 2. Lóczi (Galya SC), 3. Vida (Galya SC). Óriás műlesiklás. Ifjúsági leány: 1. Kékesi Judit (PAKÜSE), 2. Boza (PAKÜSE), 3. Horváth (K. Sas). Serdülő II. leány: 1. Szakács Mária (PAKÜSE), 2. Tóth (Galya SC). Serdülő I. leány: 1. Berecz Ágnes (K. Sas), 2. Tóth (Galya SC), 3. Kalcsó (K. Sas). Ifjúsági fiú: 1. Kékesi Lóránt (PAKÜSE), 2. Végh (K. Sas), 3. Balogh (Galya SC). Serdülő II. fiú: 1. Bácsy László, 2. Gallovits, 3. Koczka (K. Sas). Serdülő I. fiú: 1. Budaházi István, 2. Bognár, 3. Bartók , (K. Sas). Felnőtt, férfi: 1. Bognár Tibor (K. Sas), 2. Vida (Galya SC), 3. Lóczi (Galya SC). A díjakat Varga Gyula, a megyei síszövetség bírói bizottságának elnöke adta át. Gembiczki Béla Rajt előtt a startnál (Fotó: Szabó Sándor) Innen—onnan Szekszárdon befejeződtek a 15. téli úttörő-olimpia asztalitenisz-versenyeinek országos döntői. A Heves megyei úttörők közül Jenei Zoltán korcsoportjában a harmadik helyen végzett. Január 12-én és 13-án rendezik meg Egerben a Gárdonyi Géza Gimnázium tornatermében Heves megye ez évi felnőtt egyéni asztalitenisz-bajnokságát. Nevezni január 10-ig lehet a megyei szövetség címére. Az eredeti elképzeléstől eltérően nem március első vasárnapján, hanem február 17-én, vasárnap kezdődnek a labdarúgó NB II. tavaszi küzdelmei. Az utolsó mérkőzéseket június 15-én bonyolítják le. Január 12-én immár másodízben kerül megrendezésre a mátrai téli tömegsportnap Kékestetőn. A KISZ, Gyöngyös városi Bizottságának és a Kékestetői Sas Sportklubnak közös rendezése lesiklásban, futásban és ródlizásban várja az indulókat szombat délelőtt 10 órára. Nevezni a versenyek előtt a helyszínen is lehet. Végleges, hogy Herbert Prohaska, az Austria Wien válogatott labdarúgója abban a pillanatban, amikor felnyílnak a sorompók a külföldi játékosok előtt Olaszországban, az AC Milanhoz szerződik. Az 1980. évi egri járási asztalitenisz egyéni bajnokság győztesei. Felnőttek, férfi, egyéni: Kormos (Bélapátfalva); női egyéni: Boros Ágnes (Bélapátfalva). Férfi páros: Bogdán I.—Kormos (Bélapátfalva). Női páros: Boros —Udvari (Bélapátfalva, Sírok). Vegyes páros: Bogdán —Boros V. (Bélapátfalva). Ifjúságiak. Fiú, egyéni: Tóbik (Sírok). Leány, egyéni: Vancsó Éva (Bükkszék). Carlo Alberto de Oliveira brazil labdarúgó 850 ezer dollárért az Espanol játékosa lett. Hároméves szerződést írt alá barcelonai csapathoz. ★ Vasárnap megyei téli csúcstúrára kerül sor a Mátrában az Aranyjelvényesek az olimpiára tömegsportmozgalom keretében. A résztvevőket Gyöngyösről, a városi KISZ-bizottság elől autóbusszal szállítják a rajthelyig, hét órakor. A mezőny Mátrafüredről az Erdészeti Szakiskola elől indul 8 órakor Kékestető irányába, majd húsz kilométer megtétele után érkeznek Mátrafüredre vissza. A téli csúcstúra szintideje öt óra, amelyre minden érdeklődőt szívesen látnak a rendezők. fl három „gigász” csatája A norvég főváros Bislet nevű jégstadionjában a világ legjobb három gyorskorcsolyázó nemzete — Norvégia, Szovjetunió, Egyesült Államok — randevúzik, férfiversenyzőik négytávú összetettben a sprintviadalon mérik össze adásukat. A nagy érdeklődés természetesen a háromszoros világbajnok amerikai Eric Heiden formáját kíséri, hiszen tőle a Lake Placid-i téli olimpián bajnoki „címgyűjtést” vár az Egyesült Államok sportszerető közvéleménye. Nos, Heiden az első napon nem is okozott csalódást, megnyerte az 500 és a 3000 méteres távokat is. Az már más kérdés, hgy csapata ezzel is csak utolsó a három „gigász” csatájában ... Téli szünet—sítáborral A téli iskolai szünet utolsó hetét az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola 20 diákja Bánkúton, sítáborozással töltötte. A Diák Sportkör ODK-szakosztálya szervezésében a részt vevő elsős és másodikos tanulók Busák László és Kővári Tibor tanárok vezetésével a sportág alapelemeit sajátították el. Az eredményes táborozáshoz több szerv, az Egri Közúti Igazgatóság, a Szilvásváradi Állami Gazdaság és Erdészet, valamint a H. Papp József Sportegyesület nyújtott támogatást. A kitűnő hóviszonyok, az esti világítással ellátott és felvonóval szerelt sípálya élménygazdag hat napot biztosított a téli táborozóknak, akik napközben kiadós sítúrákat is tettek a közelebbi, távolabbi Blikkhegységi tájakra. 1 1980. január 10., csütörtök Edzőtáborban gyűjt erőt az Eger SE női kézilabdacsapata Az új esztendő első napjaiban megkezdődött az idei feladatokra történő felkészülés a legtöbb szakosztályban. A hatékony munkavégzés érdekében, akik csak tehetik, naponta többszöri edzéssel készülve igyekeznek minél több erőtartalékot összegyűjteni, aminek egyik legalkalmasabb módja az edzőtáborozás. Az Eger SE NB I B-s női kézilabdacsapata január 2-án kezdte az alapozást Tardoson, ahol felkerestük a táborlakókat, az ebéd utáni pihenő vége felé közeledve, éppen a délutáni edzésprogram teljesítésére készültek a játékosok. Volt azonban még néhány szabad perc arra, hogy szót váltsunk Bereczky György edzővel, aki készséggel állt rendelkezésünkre. — Mi történt az elmúlt évi bajnokság óta a csapat háza táján? — November hónapban nagyrészt szüneteltek az edzések, csupán a Dobó István kupaversenyt megelőző napokban jöttünk össze néhány alkalommal. A kupát tartalékosan is sikerült megnyernünk, és azt követően már rendszeresen folytattuk a felkészülést. Csupán az ünnepek alatt tartottunk ismét szünetet. — Miből áll egy napi program az edäeUebem ha a C — Tardoson naponta három foglalkozást tartunk. A reggeli ébresztő után a több, mint két kilométer hosszú, nagy erdei tornapályát futják végig a lányok és csak azt követően reggeliznek. A délelőtti edzésen a láberő fejlesztését szolgáló „hófoci” után az erőfejlesztő teremben végzünk speciális feladatokat. Délután ismét futás következik. Tegnap például a szarvaskői várhoz futottak fel a játékosok kétszer is, a ma délutáni adag pedig ugyancsak kétfordulós futás lesz a tornapályán. Időközben, amíg a játékosok a bemelegítő gyakorlatokat végezték, végignéztük az arcokat, hogy kik is alkotják az alapozó keretet. A tavalyi csapatból itt van Nacsa, Takács, Verebélyi, Hegedüsné, Grósz, Vincze, Tóth, Szabó és Káló. Két újonnan igazolt játékosa is van a csapatnak. Szentesről jött a balkezes Horváth, Békéscsabáról pedig Erki igazolt az ESE-hez. A szakvezető érthető örömére egyévi szünet után ismét együtt készül a csapattal Csatlósné, aki közben édesanya lett, továbbá a már régebben visszavonult Bodóné is újból megpróbálkozik a játékkal. Megtudtuk az edzőtől, hogy nincs velük egyelő« a pcaxiniítet miatt most még könnyített edzésmunkát végző Bajzátné, de rá feltétlenül számítanak. Sajnálatos viszont, hogy Honfiné egészségi okok miatt végleg befejezte az aktív sportolást. A játékosok vezényszóra indultak a kijelölt távolság megtételére, s mi magunkra maradva az edzővel, a további napok programjáról beszélgettünk. — Tardosról Felsőtárkányba megyünk, ott folytatjuk az erőgyűjtést január 10-ig, azután pedig Egerben, heti nyolc edzéssel készülünk az idei feladatokra — mondta a szakvezető. Az áprilisban kezdődő bajnokság előtt a Népújság Kupa, a Lehel Kupa, a vidékbajnokság, az Eger Kupa mérkőzései következnek egymás után. Még soha nem sikerült olyan gazdag programot összeállítani a téli hónapokra, mint most. Remélem, mindez együtt jól szolgálja majd a felkészülésünket. ,, A játékosok közben túljutottak az első körön. A sort, mint a futásban mindig, most is Hegedüsné vezette. Az edző órájára nézve elégedetten nyugtázta az időeredményeket ... Fesztbaum Béla Athéntől Moszkváig csúcs az ötkarikás versenyek történetében AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK felújítását eldöntő tanácskozás harmincéves évfordulójára, 1924-re ismét a francia főváros kapta a rendezés jogát. Párizst Coubertin személyes kívánságára juttatták előnyhöz a másik három jelentkező várossal szemben, hiszen az ókori versenyeket életre keltő elnök restelkedett hazája első, 1900-beli kudarcáért. A terv megvalósulása azonban veszélyben forgott, mert az előkészületek csaknem hagyományosan vontatottan, lassan mentek előre. Olyannyira, hogy 1923 végén félhivatalosan felkérték Los Angeles városát: átvállalnák-e a versenyek lebonyolítását? A kedvező válasz megérkeztéig azonban rendeződtek a nehézségek. A második, Párizsban sorra kerülő olimpia, a műsoron levő sportágak kivételével minden tekintetben csúcsot jelentett az ötkarikás versenyek történetében. Párizsban azonban már csak tizenhét sportágban rendeztek versenyeket. Egyrészt, mert lassan kialakult az olimpiák állandó műsora. Jellemző lehet, hogy például Moszkvában az ötvenöt esztendővel ezelőtti műsorból csak három szám (a tenisz, a rögbi, és a művészeti verseny) hiányzik majd. Másrészt pedig a téli sportágak önállósítási akciója sikerrel járt, s így az Antwerpenben még műsoron levő műkorcsolya és jégkorong legjobbjai már nem vetélkedtek a nyári olimpián. A jeges sportok önálló olimpiai versenyének gondolata még 1911-ben a NOB Budapesten tartott ülésén merült fel. Előbb azonban közbejött a háború, majd a skandináv országok váratlan ellenállása késleltette a megvalósítást. A norvégok és a svédek saját, már akkoriban nagy múlttal rendelkező hagyományos versenyeiket féltették. A PÁRIZS ELSŐ REKORDJÁT pedig a részvétel jelentette, hiszen már 44 ország (Antwerpenben 29) több mint háromezer versenyzőjét küldte el. Az akkor csodálatosnak ítélt, napjainkban korszerűsítve használt colombes-i stadion gyors salakján hat új atlétikai világcsúcsot és tizenöt olimpiai rekordot, illetve beállítást jegyeztek fel. A tourelles-i uszodában rendezett versenyek mérlege két világ- és tíz olimpiai csúcs. A versenyzők elszállásolásáról az olimpiai falu előhírnökeként már közösen, a stadion közelében gondoskodtak. A pazar, francia eleganciával rendezett megnyitó és záróünnepély az egykori szemtanúk szerint napjainkban is megállta volna a helyét. S végül az utolsó rekord, amelyről egyébként a versenyzők bizonyára szívesörömest lemondtak volna, a hőség volt. A trópusi, fülledt levegőben olykor 45 fokot mutattak a hőmérők. Paavo Nurmi, a versenyek akkoriban huszonhét éves hőse azonban még a kánikulától sem hagyta zavartatni magát. Az 500 méteres futókörben előbb alig egy óra leforgása alatt két távon (1500 és 5000 méteren) olimpiai rekorddal előzte meg vetélytársait, majd a mezei futásban is győztesként szakította át a célszalagot. A fullasztó hőségben pedig a 38 induló közül csak huszonhárom érkezett a célba, de az órával a kezében futó Nurmi egyszerűen legyőzhetetlen és utolérhetetlen volt. A finn atlétika fénykorát élte. A kiváló futó mellett Villé Ritola a 10 000 méteres síkfutásban és a 3000 méteres akadályfutásban, a harmadik X-en túl járó Aliin Stenrros maratoni futásban győzött. Jönni Myyrä immár második aranyérmével alapozta meg a finn gerelyhajítás mai napig tartó hegemóniáját. Az utolsó alkalommal megrendezett ötpróbát pedig Eero Lehtonen nyerte. Az ötpróba egyébként az olimpia egyik emlékezetes nagy versenye marad. A közelmúltban elhunyt Somfai Elemér kiválóan küzdött, de a 200 méteres síkfutásban elért időeredményét tévesen hirdették ki, és ezzel a már megnyert aranyéremtől esett el, akárcsak a távolugró Robert Le Gendre. Az amerikai ötpróbázó a finn és a magyar atléta mögött a harmadik helyre szorult, de közben távolugrásban , az ugyancsak amerikai Hubbardnál, a távolugrás igazi aranyérmesénél kerek harminc centiméterrel többet (776.5) teljesítve — fantasztikus világcsúcsot állított fel. Ezzel a világcsúccsal vigasztalódott, hiszen a távolugrásra elfelejtették nevezni. Még szerencse, hogy az aranyérem a családban, az amerikai atléták családjában maradt... AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK versenyzőinek fölénye mind jobban kidomborodott.1 A tengerentúliak kilenc sportágban nyertek aranyérmet. Köztük két ökölvívó, a légsúlyú La Barba és a pehelysúlyú Field profiként folytatta pályafutását, s egyikük sem állt meg a hivatásos világbajnoki címig, Johnny Weissmüller a százméteres gyorsúszás egyperces álomhatárát elsőként áttörő csodaúszó pedig a világsikert aratott Tarzan-filmek későbbi címszereplőjeként váltotta nem éppen aprópénzre az olimpián szerzett hírnevét, népszerűségét." A nemzetek nem hivatalos pontversenyében akkoriban csak az aranyérmeket számolták, s az Egyesült Államok versenyzői (45) több első helyezést szereztek, mint az utánuk következő három nemzet legjobbjai — Finnország (14), Franciaország (13) és Nagy-Britannia (10) — együttvéve. Nekünk magyaroknak csak két első helyezés jutott. Az egyiket Posta Sándor, a kiváló kardvívónyerte, a csapat kudarcát akarván feledtetni, ahol 5:2- es vezetés után vesztettek az olaszok ellen, a másik Halasy Gyula dr. nevéhez fűződik. A kiváló sportlövő a felszabadulás utáni időszakban kapitányként is sikerrel működött. A KÖVETKEZŐ, IX. NYÁRI OLIMPIA viszont már a sport világméretű elterjedését, az olimpiai gondolat erősödését bizonyította. Az elnökségről leköszönt Coubertin betegsége miatt nem lehetett jelen, de személyes üzenetét negyvennyolc ország, több mint háromezer versenyzője hallgatta az amszterdami olimpiai stadionban. Az egyik nagy eseménynek a háborúban vesztes Németország nagyszerűen felkészült versenyzőinek visszatérése bizonyult. A másikat pedig a nők további egyenjogúsítása jelentette, hiszen már az atlétikában is ott lehetnek a rajtnál. A sport elterjedésével, fejlődésével szélesedett a versengés, új nemzetek versenyzői kértek szót a nemes vetélkedésben, így argentin ökölvívók, chilei és algériai— francia maratoni futók, egyiptomi birkózók álltak a győzelmi emelvényen. Japán sportja úszásban és atlétikában jelentkezett. India gyeplabdázói nagyszerű sorozatukat kezdve 50 000 néző (!!) előtt győztek a házigazdák ellen. A labdarúgótornát pedig immár második alkalommal az 1930-ban rendezett első világbajnokság győztes csapata, Uruguay válogatottja nyerte és így tovább... Csökkent viszont az amerikaiak fölénye, egyedül Barbutti győzött a 400 m-es síkfutásban. A MAGYAROKRA FELFIGYELT A SPORTVILÁG. A kardvívók duplázása, a csapat és Terstyánszky Jenő sikere nem számított meglepetésnek, de az ökölvívó Kocsis Antal, a kisvasutas és a Párizsban még „csak” ezüstérmes birkózó Keresztes Lajos, a kétszeres olimpiai bajnok Kozma István felfedezője és edzője is legjobbnak bizonyult. S aranyéremmel jutalmazták a bírálók dr. Mező Ferenc munkáját. Az „Olimpiai játékok története” című művét is. A sors iróniája, hogy a kedves Feri bácsi, a NOB ötvenes évekbeli magyar tagja ekkor még csak a leírásokból ismerte Olympiát, jóval később jutott el az ókori játékok színhelyére, s a győzelmi eredményhirdetésnél nem lehetett jelen. A takarékoskodó vezetők itthon „felejtették” ... Vad Dezső \