Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

Milyen az élet a sivár falak mögött? „Aszódon is kék az ég” — Az ezzel a címmel ké­szült filmet minden gyerek­nek levetítették, aki az aszó­di javító-nevelő intézetbe került. Arról szól, hogyan érkeznek ide a srácok, mi­lyen az életük ebben a zárt világban. — emlékszik vis­­­sza Ujj Katalin, az egri 6. számú Általános Iskola fiatal pedagógusa, aki az intéz­ményről írott szakdolgozatá­nak is ezt a címet adta: „Aszódon is kék az ég”. Beszélgetésünkkor mind­járt előrebocsátja­ a felmé­rést, amelyből a diploma­­munka született, két pszicho­lógus segítségével még 1973- ban végezték, így azóta min­den bizonnyal sok tekintet­ben változtak a körülmé­nyek, a módszerek. A ta­pasztalatok és különösen a tanulságok azonban — úgy gondoljuk — ma is időálló­ak. — Mik voltak az előzmé­nyei annak, hogy épp ezt a témát választottad? — A jászberényi tanító­képzőben működött egy gyermek- és ifjúságvédelem­mel foglalkozó tudományos diákköri csoport, amelynek én is tagja voltam. Számos vizsgálatot végeztünk a ve­szélyeztetett helyzetű gyer­mekek életéről, körülményei­ről. Ezeknek tapasztalatait pályamunkákban összegez­tük. Első dolgozatomat egy iszákos család két gyerme­kéről készítettem. Természe­tesen elmentünk tanulmány­útra is különböző intézetek­be. Jártunk a Fóti Gyermek­­városban, s eljutottunk Aszódra is. Az akkor kívül­ről sivár, sötétnek tetsző in­tézmény felkeltette a figyel­memet. Kiváncsi voltam, va­jon milyen lehet belülről az élet, s persze az is érdekelt, mely okok juttatnak tizen­éveseket ebbe a zárt világba. Ez volt tehát az elsődleges­­ indíték a szakdolgozathoz. — Milyen módon végez­ted a kutatásokat­! Különféle tesztek alapján, amelyeket a csoport tagjai­val közösen állítottunk össze, a kiválasztott hatvan fiú közvetlen kikérdezését pedig az intézet két pszichológusa végezte. Magam három na­pot töltöttem Aszódon, tehát volt időm a nevelőkkel is beszélgetni. — A főbb tapasztalatok? — A­ kérdések között ilye­nek szerepeltek, minthogy: mivel foglalkoznak a leg­szívesebben, mi volt életük legszebb és legrosszabb él­ménye, milyen a kapcsola­tuk a szüleikkel, hogyan képzelik el a beilleszkedé­süket a későbbiekben. Ter­mészetesen statisztikai ada­tokra is szükségünk volt. A megkérdezettek többsége túl­koros volt sokgyermekes csa­ládból származó. Sokukkal egyáltalán nem törődtek a szüleik, vagy mert a Vv­­i börtönben voltak vagy mert nagyon elfoglaltak. A j­elm­é­­­nyeikkel kapcsolatos vála­szaik is érdekesek: a leg­rosszabb, hogy az apa foly­ton verte, állandó volt a ve­szekedés a családban. A leg­szebb — az első nő, az első italozás társasággal stb. Kü­lönböző szituációkat, törté­neteket is leírtunk a tesz­tekben s a véleményüket kértük azokról. Úgy tűnt, ezek a gyerekek tisztában vannak vele, mi a helyes és mi a rossz. Lelkileg sérül­tek, s a többségüket a kö­rülményeik juttatták odáig, hogy bűncselekményt köves­senek el, vagy teljesen ne­­velhetetlenekké váljanak, „elvaduljanak”. Jellemző pél­da, hogy a néhány napos szünetről visszatérve többen azt mondták: egyáltalán nem érezték otthon jól magukat, jobb nekik az intézetben . .. — Az intézet nevelői ho­gyan segítenek a gyerekek­nek a társadalomba való visszatérésben? — Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy korszerű, jól felszerelt intézmény. A szobákban heverők varrnak, könyvtár, klubok, tornate­rem, hatalmas kert áll ren­delkezésükre a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Van is­kola, rendszeres oktatás, és szakmát is tanulhatnak. A nevelők állandó programok­ról gondoskodnak a számuk­ra. kirándulásokat, sportver­senyeket, mx>zilátogat­ásokat szerveznek, hogy elfelejtes­sék velük a rossz emlékeket. Munkálkodásuk eredményes­ségét bizonyítja az a sok le­vél, személyes látogatás, ame­lyekkel a gyerekek megkö­szönték, hogy embert farag­tak belőlük. — A tanulságok? — Bár már szinte köz­helynek számít a megálla­pítás, a felmérésből mégis az derül ki, elsősorban a szü­lők felelőtlensége, nemtörő­dömsége az oka annak, hogy ezek a fiúk idáig jutottak már tizenéves korukban. Persze, a családi környezet mellett az iskola is sokat segíthet mindennek az elke­rülésében. Számomra is sok tanulsággal szolgált az aszó­di felmérés, s mivel az ál­talános iskola első osztályá­ban tanítok, igyekszem a tapasztalatokat a magam ja­vára is hasznosítani. A vé­szés vértezett helyzetű, rossz, családi körülmények között élő gyermekek száma — a legújabb vizsgálatok szerint is — egyáltalán nem fog csökkenni. Tehát nekünk. tv3^ o öfád­ 1 onVri­a ,V­iszorünv hívott lobban odafi­gyel­jün­k rájuk! Az ea ven kén­ti e’bolyéi ge~ a korrene+álá­ cok, a rendszere'; ádiások, úgy érzem, hasznos mód«y~ rei lehetnek ° a verebek h &­' fr ír cin­gba, v­aló név ol ve - nek. Zoltán Gyermekek hátrányos helyzetben­­;, Esélyek és egyenlőtlenségek Vannak olyan kisdiákok, akik nap nap után készü­letlenül, rendetlenül, kial­­vatlanul érkeznek az isko­lába. Tanáraik és társaik látják, a képességeiknek nem megfelelően szerepelnek. Az ilyen gyerekekért régebben keveset tettek. „Nehéz ese­teknek” könyvelték el őket, akik a hátsó padba kerül­nek, egy idő múlva az osz­tályból is kikopnak, egy­két évet még bukdácsolnak, majd otthagyják az iskolát és elmennek dolgozni. Az iskola „versenyében” alul­maradnak. Hogy mekkora ez a réteg, csak az utóbbi évek szociológiai vizsgálataiból derült ki. Az új társadalmi rendünk 35. évében még mindig jócskán vannak olyanok, akik nem végezték el az általánost, vagy majd­nem teljesen analfabéták. Valóban igazuk lenne a pesszimista társadalomku­tatóknak, akik az állítják, hogy a hátrányok újrater­melődnek, s akik mélyre kerülnek, egyre lejjebb sül­lyednek az általános szint­hez képest? Társadalmunk gyors mozgásnak indult, s rövid idő alatt új problé­mák merültek fel. Régebben az ilyen tanulók helyzeté­ben elsősorban a családok rossz anyagi körülményei, a szegénység tükröződött, most viszont a gyermekek sorsát az alkoholizmus és a válások nagy száma teszi tönkre. Minőségileg ugyan más a helyzet, de az ered­mény ugyanaz: magának he­lyet nem találó és érzelmi­leg fogyatékos emberek nő­nek fel. Emelkedik a fia­talkori bűnözés aránya, sokan képtelenek beilleszkedni társadalmunkba: a vallás­ban, vagy más, zavaros ideo­lógiában keresnek kiutat. Társadalmunk egyik alap­­követelménye és fejlődésé­nek záloga az esélyek egyen­lőségének biztosítása. Kérdé­ses, hogy az iskola jelenleg képes-e arra, hogy a gyer­mekeket valódi képességeik­nek megfelelő eredményre serkentse. Fél lábbal nehéz verseny futni. Jó példa erre a rádióban nemrég elhang­zott adat: míg a régi rend­szerben egy értelmiségi szü­lő gyermekének negyvenszer nagyobb esélye volt értel­miségivé válnia, mint a fi­­zi­kai dolgozóénak, addig ma „csak” tizenhétszer. Csökkent a hátrány, de még mindig óriási. Hát még azok milyen eséllyel indulnak, akik alkoholista szülők ke­zei között nőnek fel, vagy csonka családban! Hátrá­nyuk hatalmassá válik. Hogyan képes segíteni az iskola és a társadalom a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekeken? A terhek egy részét át tudja vállalni, korrekciós osztá­lyok alakulnak, a nehéz anyagi helyzetet szociális segélyekkel lehet ellensú­lyozni, de az állami beavat­kozás lehetősége korlátozott. A hivatásos gyermekvédel­mi hálózat csak a családból kiemelt gyermekek számára próbálja szellemi és testi fejlődésük biztosítékát meg­adni. Ez a biztosíték azon­ban kétséges, kétszer is meg kell gondolni, hogy ilyen eszközökkel éljenek. A csa­ládot szinte lehetetlen pó­tolni, ezenkívül igencsak el­szomorító jelentéseket lehet olvasni nevelőintézeteinkről. Megyénkben a tanulók 15 százaléka van hátrányos és veszélyeztetett helyzetben. Ez mintegy öt és fél ezer kisdiákot jelent. Súlyosak a gondok Füzesabony, Kál, Besenyőtelek Poroszló, Szi­­halom, Tiszanána, Tarna­­örs, Átány, Tarnazsadány, Hatvan I-es számú, Felső­­tárkány, Eger III-as, IX-es, és XI-es számú iskoláiban, valamint Tarnalelesz, Verpe­­lét, Egercsehi, Gyöngyös Ill-as, V-ös számú és Gyön­gyöspata iskolai körzeteiben. Az utóbbi években egyre több nehéz gyermeksorssal találkozni. Mit tehetünk? Ha még mindig nem is eleget, de egyre­ többet. Hi­szen nem teljesen kihasznál­tak társadalmi és politikai szervezeteink lehetőségei. Erősebb társadalmi összefo­gással, nagyobb felelősség­érzettel jóval többet tehe­tünk a gyermekekért. Külö­nösen sokat végezhet az út­törőszövetség­ kis közössé­geinek útján, mert a hátrá­nyos helyzetű, de különösen a vezélyeztetett környezet­ben élő kisdiákok visszahú­­zódóak, nem könnyű meg­közelíteni őket. A velük való több törődés a közösség szempontjából mindig hasz­nosabb, mint az élvonalbeli gyermekekkel való mutatós foglalkozások sora. Az isko­lától pedig lehetőleg távol kell tartani a versengés ká­ros szellemét és több időt kell szentelni a közösség­nek. Talán ez az egyik útja annak, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek a „sza­márpadból” kikerüljenek és társadalmunk teljes értékű állampolgáraivá váljanak. Gábor László Úttörők a csillagvizsgálóban Együttműködés a TIT-tel A kapcsolat még az el­múlt év nyarán kezdődött. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat az egri Há­­mán Kató Megyei Úttörő­­ház helyiségeiben rendezte meg a nyári egyetem elő­adássorozatát. A sikeren felbuzdulva elhatározták, hogy ezt az együttműködést állandóvá teszik és bővítik. A múlt hét végén a két in­tézmény vezetői munkameg­beszélést tartottak és szer­ződést írtak alá. A megállapodás kölcsönös előnyökkel jár. Az úttörő­­ház helyet biztosít a nyári TIT-rendezvénynek, ennek fejében a társulat szellemi tőkéjét bocsátja a kispajtá­sok rendelkezésére. Az úttörőházi gyermekkö­zösségek és a felnőtt úttö­rővezetők számára kirándu­lásokat, előadásokat és an­­kétokat szervez. A tervezett programok között szerepel például találkozó az Élet és Tudomány és a Föld és Ég című folyóiratok munkatár­saival. A TIT segít megnyitni az úttörők előtt a különböző tudományos intézmények kapuját: a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába, a Pla­­netáriumba, az Uránia Csil­lagvizsgáló Intézetbe, a Ter­mészettudományi Stúdióba és a Központi Fizikai Kuta­tó Intézetbe viszi el az ér­deklődő pajtásokat. Ezenkívül az úttörőház különböző foglalkozásaihoz rendelkezésre bocsátja esz­köztárát: diasorokat, filme­ket, hanganyagokat. Két egyforma sor Az ábrán látható két olyan sor, amelyben a jelek egyformán követik egymást. Melyik ez a két sor? Az elmúlt heti Dominó cí­mű rejtvényünk helyes megfejtése: a jobb felső és bal alsó dominókockát kell megcserélni, így minden ol­dal pontösszege nyolc. Sor­solás szerint az egy-egy if­júsági könyv nyertesei: Herkules Henriette, Felsőtár­­kány Fő út 129.: Szlusni Ju­dit, Selyp, Vörösmajori út 59.: Telek József, Erdőkö­­vesd, Hunyadi út 59. E heti rejtvényünk meg­fejtését február 1S-ig küld­jétek be szerkesztőségünkbe amelynek ame: 3300 Eger, Beloianisz u. X KOSSUTH 8.27 Szocialista brigádok­­ akadémiája. 8.56 Beszélni nehéz. 9.08 Operaáriák. 9.46 Kis magyar néprajz. 9.51 Tarka mese, kis mese. 10.05 Kagylózene. 10.35 Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50 Zenekari mu­zsika. 11.30 Népdalok. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Örökzöld dzsesszme­­lódiák. 14.20 Népdalok. 14.44 Konok emlék. 15.10 Igor Ojsztrah hegedüs. 15.28 MR 10-14. 16.08 Kri­­­­tikusok fóruma. 16.18 Ze­nekari muzsika. 17.07 KÖ­­FÉM. 17.32 Dalok Buda­pestről. 17.44 Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Tudósítás bajnoki jégkorongmérkő­zésekről. 19.20 Gondolat. 20.05 A bányamester (Ope­­rettrészl.). 20.30 Nótacso­kor. 21.06 A szomszédság nevében. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Kodály: Kilenc epig­ramma. 22.45 Bölcsész-túl­­tengés, PETŐFI 8.05 Operettfelvételek. 8.20 Nagyvárosi gor­dok az USA-ban. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 Tánc­­zene Varsóból. 10.00 Zene­­délelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Népi zene. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Nyugdíjasok. 13.30 Színes szőttes. 14.00 Ket­tőtől négyig ... 16.00 Min­denki iskolája. 16.33 Üt­közően. 16.35 Néhány perc tudomány. 16.40 Barátság­­sláger expressz. 17.10 Kül­földről érkezett... 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 Könnyűzene — hangszer­szólók. 18.45 Daloló, muzsi­káló tájak. 19.25 Reflek­torfényben Közép-Ázsia. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Trió. 22.27 Granadai vásár (Operettrészletek). SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Gyári belépő. Fizetés telje­sítmény szerint. Szerkesztő: Tolnai Attila — Dean Martin énekel — 17.30 Tíz perc mezőgazdaság. Az Ál­lategészségügyi Állomás miskolci igazgatóságán. Szerkesztő-riporter: Borso­di Gyula — A miskolci kamarakórus madrigálokat énekel. Vezényel Reményi János — Sport — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika — 18.25 Lap- és mű­sorelőzetes . . . 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 10.25 Delta. 10.45 San Francisco utcáin (Amerikai tévéfilmsorozat). 1930 Le­het egy kérdéssel több? 13.55 Iskolatévé (ism.). 16.30 Az éjszaka angyalai (Belga filmsorozat). 17.30 A nyelv világa. 18.15 Su­likomédiák. 18.45­­ Staféta 18.55 A közönségszolgálat tájékoztatója. 19.10 Tévé­­torna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Pest- Buda, Budapest (Dók. film). 20.35 Egy szerelem három éjszakája (Magyar filmmusical). 22.10 A se­bészminiszter Borisz Va­­sziljevics Petrovszkij. 22.50 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 19.05 Nas Ekran — A mi képernyőnk. 19.30 Tv-hír­adó. 20.00 Magyar tudósok. 20.40 Kertünk-ud­varunk. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Jo­­han­ t és az öreget (Kana­­da: film). 1980. február láb, sicrU*

Next