Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

MÁJUS VAN t Érdekességek mindenfelől Új kutyafoglalkozá­s Párizsban 1201­ taxisofőr­­nő testőrrel, azaz jól meg­termett kutyával indul min­dennapi útjára. A kutya, a vezető melletti első ülésen ül, pofával az utas felé. A v­­ető azonban kedvesen elmagyarázza: „Ne izguljon, manaeur, a kutya csak az utasításomra ugrik önre”. A testőrkutyának jobb helye lenne a vezetőt az utastól elválasztó, szellőzőnyillások­­kal ellátott üveg mögött. Az ausztráliai pók már nem életveszélyes Az ausztráliai Atrax in­­hut­ s pókfajta arról ismere­tes, hogy csípése az ember­re nézve is halálos. Eddig erre semmilyen ellenanya­got n­em ismertek. Az ausz­tr­i­­­ai szakembereknek azonban nemrég sikerült olyan szérumot kidolgozniuk, amely megbízhatóan véd az Atrax ributi csípése ellen. Rekord, de nem a rekord kedvéért A 28 éves indiai szállodai alkalmazott Nilim Kumar 72 órát töltött egy kis üveg­­szobában 72­ mérgeskígyó­ra­, amelyek marása egyen­ként is halálos. Nem akar­tam rekordot felállítani — mondta. Kísérletemnek célja az volt, hogy bebizonyítsam az embereknek, hogy a kí­gyók nem álnokok, s meg­érdemlik a törődést. Az ad­minisztrátor kígyókat­­ gyűjt. Több mint 500 követője van, akiket e hüllők fogá­sára és helyes gondozására tanít. Menekülés az asszonytól Egy amerikai közvéle­­ménykutató iroda felmérést végzett, s megállapította, hogy azok, akik rendszere­sen kocognak a New York-i Central Parkban, jóval gyakrabban válnak el, mint azok, akik csak otthon ül­nek. Az elemzők arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a rendszeres kocogás nyil­vánvalóan befolyásolja az ember jellemét. Gondolatai világosabbak lesznek, s bát­rabban meri otthagyni fele­ségét. Az ellenállhatatlanság titka Brit kutatók egy csoport­ja kijelentette: sikerült kü­lönleges férfiillatot előállí­taniuk, amely nagy csáberő a nők többsége számára. A találmány bevezetése már megtörtént. Az alkotók vé­leménye szerint, gyakorlati­lag minden férfi ellenállha­tatlan lesz, ha borotválko­zás után ilyen illatú arc­vi­zet használ. Nagyfokú humanizmus Egy londoni bíró amikor a baleset következtében fér­jüket elvesztő özvegyeknek kártérítést állapít meg, na­gyobb összeget ítél az öre­gebb és csúnyább asszo­nyoknak. Az a véleménye, hogy a szépeknek és fiata­labbaknak kevésbé van szükségük pénzre, mert ha­marosan ismét férjhez men­nek. Főnökök és titkárnők Belgiumban egy felmérés során megállapították, hogy a titkárnők 79 százaléka főz a főnökének kávét, 81 százaléka intézi a főnök magánlevelezését és nyara­lását, 43 százaléka a főnök privát bankügyeit, 33 száza­léka a főnök családi levele­zését, 30 százaléka becso­magolja a főnök ajándékait, 18 százaléka pedig a főnök vásárlásait is lebonyolítja. Vajon ez csak belga speci­alitás? EZ AZ ÉN IDŐM (Fotó: Zeit im Bild) Humor­szolgálat Egy londoni társaságban bemutatnak a háziasszony­­nak egy urat: — Ez Mr. Harrison a Ka­­nári-szigetekről... — Ez nagyszerű! Énekel­ne nekünk valami szépet? — Miből gondolod, hogy ez az Albin optimista.’ — Abból hogy az utolsó pénzen is pénztárcát vett. ★ A szórakozott tudóssal közli asszisztense, hogy fia született. A tudós a mik­­roszkópról fel sem pillant, ha így válaszol: — Lenne olyan szives ezt megmondani a feleségem­­nek is? — Már nem v­agy olyan figyelmes hozzám, mint ez esküvő előtt! — Te talán már láttál olyat, hogy­ valaki a vonat után fut, amikor már rajta ül?★ Az orvos megvizsgálná a beteget és megkérdezi tőle:­­— Mit szeret jobban? A bort, vagy a nőket? — Az az évjárattól függ, doktor úr... Két hollywoodi csillag be­szélget. — Hallom, férjhez mész egy milliomoshoz. Szerelem első látásra? — Csak második látásra. Az első látásnál ugyanis még nem tudtam, hogy mit­ Hornos. — Papa, io«~, hogy te egy osztályba jártál a Károlyka papájával? — Igaz. — Ez lehetetlen. — Miért? — Mert ő ML.:K­ZL...me#!Írá, hogy ő volt az osztály leg­­jobb tanulója. Az óvó néni egy gyermek­­kesztyűt talál az óvoda előtt. Megmutatja a gyere­keknek és megkérdezi tő­lük: — Kié ez a kesztyű? — Ugyanolyan, mint az enyém — mondja Mónika. — Ezek szerint a tied? — Nem, óvó néni kérem. Én az enyémet elvesztettem. < Illyés Gyula: Hegyi­ útjain az idősödésnek Igen, elmaradt a szem. .lőttünk tovább. Elmaradt a fü­l. Megint egy fog. Egy ujj­al-el­­maradozott, majd elmaradt az orr. Zihat meg-megállva a tüdő, elmaradt! Akadt máris siránkozó közöttünk, hazugul túlsajnáltatva magát, hiszen ezután maradt csak el az agy. fis jelzett leállást a szív. Kitört most már a jajveszek, a nagy, de egyre színészies túlzással, mert hiszen jöttünk, csak jöttünk, ámulva tovább. Elmaradt bár a kezdetén a láb. Lelkes Miklós: Cseresznyefák Cseresznyefák a világlángú szélben átrobbannak kigyúló kerítésen. Kék utcák két kart szélbezárón szállnak. Épülnek füttyös, lengő kártyavárak. A kártyavárak tükörképe lebben tükörkézben és gyöngyös égszemekben. Ó, ezüst füstöt elfújó varázslat — vibráló szikrák, ívek, fecskeszárnyak! Egy nagy-nagy tükör mélyén őszült ég ül, felhő felfénylik, újra elsötétül. Újra kék utcák fényimádón szállnak. Csalogatnak csillagzó kártyavárak, s ahogy megyek, a világvégi szélben új viráglángok gyúlnak észrevétlen. A tavasz ez a harc forrongása, béke, méhek virágkehelynyi menedéke s a napsütésben cseresznyefák lángja, mely a virágzó szélben szállna, szállna. ■ ■ A közlekedés fiatalkorú áldozatairól Felmérés az NSZK ban A statisztika­i riasztó: 1989. és 1979. között az utcai bal­eseteket szenvedett gyerme­kek és 18 év alatti fiatalok szám­a az NSZK-ban 31 szá­zalékkal nőtt. 1978-ban a német utakon 1354 gyermek lelte halálát. 86 691-en sé­rültek meg baleset során. „Ez a magas baleseti arány csak akkor csökkenthető, ha a felnőttek a közleke­­désben megváltoztatják­­ ma­gatartásukat a gyermekek­kel szemben” — véli a Né­met Közlekedésbiztonsági Tanács. Különösen a 15—17 éve­sek forognak veszélyben. Az ő körükben a baleseti ada­tok 85 százalékkal maga­sabbak az­­ átlagnál,ami­­­ a motorosok nagy számára vezethető vissza. A moto­rosok száma 1969-től 1978- ig 745 százalékkal, 0,16 mil­lióról 1,37 millióra növeke­dett. A baleseti ráta a 10—14 éveseknél is 40 százalékkal emelkedett, míg az óvodás­korúaknál 26 százalékkal, a 6—9 éveseknél 12 százalék­kal csökkent. Feltűnő, hogy a fiúk a lá­nyoknál messze nagyobb hányadban szenvedtek bal­esetet gyalogosként. Az arány: 72—28 százalék. A gyalogos balesetet szenved­tek legtöbbje a 6—7 évesek közül kerül ki. A legfőbb okok: a nem megfelelő ma­gatartás az átkeléseknél, il­letve a hirtelen előbukka­nás váratlan helyről. A kerékpározó gyerekek közül a legtöbb baleset a 12—13 éveseket érte. A ke­rékpáros balesetek száma az utóbbi 20 évben évről évre nőtt. A gyermekek túlságo­san fiatalon merészkednek kerékpárral az utcára. Saj­nos az egész NSZK-ban hi­ányzik az utak mellől a ke­rékpárút. Nemzetközi összehasonlí­tásban az NSZK áll az első helyen a gyermekbaleseti statisztikában. A helyzet ja­vítása végett a Német Köz­lekedési Felügyelőség évek óta oktatási programokkal, filmekkel, különböző akci­ókkal, szülőknek rendezett szemináriumokkal igyekszik előírni a balesetek számának csökkenését Szerelmes vagyok. Igen. Ezen nincs mit csodálkozni. Én is lehetek szerelmes, mert szerelmesnek lenni nagyon jó do­log, sokkal jobb, mint boldogtalan­­nak lenni. Igaz is: hallottak már olyat, hogy valaki boldog­talan akart lenni? De olyat igencsak, hogy valaki szerelmes. Hát én is az akarok lenni, illetőleg már az is vagyok, olyan szerelmes mint egy ágyú. Békeharcos lé­vén, olyan szerel­mes, mint egy jég­ágyú. Szerelmes vagyok. Kibe? Ez, azt hiszem, tel­jesen lényegtelen. Nem az a fontos, hogy kibe, az sem, hogy miért, hanem az állapot a fontos. Az a lebegő, virgonc, magával ragadó fur­­csa állapot, melyben magamhoz ölelném az egész világot, pon­tosabban csak a fe­lét. A nőnemű fe­lét. illetőleg annak is inkább bizonyos korosztályait. Sze­relmes vagyok sző­kébe és barnába, vörösbe és lilába —• most láttam egy ilyen hajú nőt, majdnem dicsértes­­sékkel köszöntem, azt hittem, hogy püspökné­l karcsú­­ba és molettba. Szerelmes vagyok. Mert május van. S mert májusban mindenki nagyon szerelmes. Meg is kérdeztem Károly bácsit a szomszéd­ban, hogy ő is sze­­relmes-e ilyenkor. Humorkásan mondta hogy szívesen lenne az bármikor, de mi­re ő már odaérne, hogy learassa szerel­­me gyümölcseit, na­­gyon elfáradna. Meg már arra sem em­lékszik pontosan, hogyan is kell a gyü­­mölcsöket leszakíta­ni. Mondta Károly bácsi bölcs belenyug­vással de azért há­rom perc alatt még megfordult egy olyan domborodó lány után, aki e gyümöl­csöket érlelni feltét­lenül az arra rátér, metyek közé tarto­zik. De hát Károly bá­csi lassan már nyolc­vanéves a felesé­ge meg csak hatvan is alig múlt, így hát Károly bácsi, mint gyü­mölcsszedő, ala­posan kidolgozhatta már magát törté­nelmileg még nem is olyan nagyon ré­gen. De én? Én most vagyok szerelmes. Mert május van. Mert orgonavirágzás van. Mert zöld fű selyme legyen nász­ágyunk. Mert senki ne hallja, ne tudja hol járunk. Mert, hogy valaki nyugod­tan, szabadon má­­jusozhasson a sze­­retemmel, hogy bol­dogan dúskálhasson a gyümölcsökben, ah­­hoz nélkülözhetetlen, hogy senki ne hall­ja, ne lássa. Se a férje, se a felesége. Maradjon szigorúan négyszemközt a sze­­relemmel és a sze­relmével. Dúskálkod­­ni négyszemközt a legjobb így május táján is. Jaj, de szerelmes is vagyok így május­ban." — Miket írsz te itt össze? — Hogyhogy mi­­két? S egyáltalán miért olvasol bele a kézira­tomba? — Az most nem érdekes, az érdekes, hogy te nem olvasol bele a naptárba... — Mit olvassak rajta? — Hát, hogy még csak április van... — Ahá! De mire e sorok napvilágot lát­nak, már gyönyörű május lesz, és én májusban mindig ,szerelmes vagyok.. . — Az m­ás — bó­lintott megértően kollégám — nem tudtam, hogy te programozod is ma­gad. .. Helyesen cselekszel — tette hozzá és kihátrált a szobámból. Nem op­timista típus. Nem bízik benne, hogy az áprilisra május jön, a télre tavasz. Az ilyeneknek nem is való a szerelem. Csak nekem. Ó, egek, hogy tudnék is sze­retni, ha nem szag­gatna a reumám még a selymes, har­matos vizes fű gon­­dolatától is... Szerelmes vagyok. Meg reumás. És gyümölcsöt szedni szaggató derékkal megoldhatatlan fela­dat. Májusban is. Gyurkó Géza­­ Májusi vallomás Magyarul és magyarán A címbeli két nyelvi for­máról azért szólunk, mert éppen napjainkban bizony­talanodnak el sokan a hasz­nálatukban. Az sem vélet­len, hogy a jugoszláviai Kos­sa János nyelvművelő cik­keinek gyűjteménye ezzel a címmel jelent meg: Magya­rul, magyarán. A magyarul szóalakot határozószóként ál­talában ebben a használati értékében emlegetjük: ma­gyarul beszél, tud magyarul is, beszéljünk szépen magya­rul, magyarul is megjelent stb. De már sajátos jelentéssel vállal versbeli kulcsszerepet ebben a versrészletben: „Tisztán, csengőn verselni magyarul / Valaki csak tőled ha megtanul” (Bözödi György: Tisztán csengőn). Szólásszerű alakját is hal­lottuk már: Magyarul beszél, mégsem értjük, mit akar mondani. A magyarán határozó je­lentésváltozatairól és­­ sajá­tos hangulati töltéséről ezek a nyelvi formák árulkodnak. Mondd meg magyarán, te­hát: beszélj nyíltan, ne tit­kolózz. — Magyarán meg­mondja az igazat: nem ker­tel, nem rejti véka alá vé­leményét. — Ezekből a pél­dákból is kitűnik, hogy a magyarán nyelvi formát eb­be a rokon értelmű szó- és k­i­f­ejezéssorba i­l­leszt­hetj­ü­k bele, nagyon érthetően, nyíltan, félreérthetetlen vi­lágossággal, nyíltsággal: őszintén, kereken, egyene­sen. Régi latin és magyar szó­­lásokat tartalmazó és értel­mező kiadványokban talál­kozhatunk a magyarán szó­alaknak még egy jellemző használati értékével. A can­­tores amant liquores latin szólást így mondhatjuk ma­gyarul, tehát magyarra le­fordítva : A kántorok szere­tik az italt. A szólást értel­mező azonban arra int, hogy ez a mondás magyarán, így hangzik: Kántorok, bő torok. A titulus sine vitulo ugyan­csak latin szólásmód magya­rul, tehát pontos magyar fordításban ilyen formát nyer: Cím, ökör (azaz va­gyon) nélkül. Értelmezett alakban: A puszta cím va­gyon, tekintély nélkül sem­mit sem ér. Ha valóban magyarán meg akarjuk mondani, hogy mi­re utal ez a latin szólás, ak­kor ezekből a nagyon szel­lemes régi szólásformákból kell válogatnunk. Száraz ke­nyér, túró nélkül, fenn az ernyő, nincsen kas, fakó ko­csi, kenderhám, nemes em­ber, szurdolmány; három réfnyi titulushoz, maroknyi jövedelem. A magyarán ki­fejezés tehát azt is jelenthe­ti, hogy a magyar gondolko­dásmódnak, valóságháttér­­nek megfelelően átfogalmaz­zuk a szótárs nyelvi formáját és mondanivalójának lénye­gét. Dr. Bakos József

Next