Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-13 / 189. szám
A TÁRSADALOM PERIFÉRIÁJÁN (2.) Egy ifjú „bűnöző” vallomásaiból Az igazságszolgáltatás területén dolgozónak elég kevésszer adatik meg,hogy az elkövető személyiségét a vele való beszélgetések alapján tökéletesen megrajzolhatná magában. Az eljárás kötöttségei, a határidők akadályozzák ezt. Pedig különösen a fiatalkorú tetteseknél nagyon is szükség lenne rá. A ritka alkalmak egyikében volt része rír. Magyar Elemérnek. — T F. 17 éves. Furcsa viselkedése a meghallgatások során késztetett arra, hogy többet foglalkozzam vele. Vallomásaiból kerekedett ki az a kép, ami, úgy gondolom, eléggé jellemző a hasonló utat megjárt fiatalokra. Ezért is rögzítettem az általa elmondottakat, ezekből olvashatók az alábbi részletek: „Apám öt osztályt járt, anyám nyolcat, jeles eredménnyel. Édesapám nem beszámítható, mindig a börtönben van. ötéves voltam akkor, amikor először elvitték. ..-n laktunk, ez öt ház összesen. Anyukám beteg, szívinfraktusa volt, meg idegösszeroppanása többször — apám miatt. Lacika most 12 éves, Pesten van, gyógyterápiás intézetben. Csontgyenge és szellemi fogyatékos. Képtelen felfogni egy tárgy értelmét. Istvánka kilencéves. Ő értelmes, de nagyon rendetlen. Most Kisterem,én van intézetben, több mint egy éve nem láttam ■ ■. Szép emlékek róluk? Anyám tanítgatott olvasni, mindig könyvet vesz nekem. Apám? Tőle kaptam életem legelső könyvét, születésnapomra. Ha nem volt ittas, beszélgettünk rá” „Tízéves lehettem. Édesapám megint be volt zárva. Iskolában voltam. Egyszer csak hivattak az igazgatóhoz, mondták, vigyem a táskámat is. Azt mondták, elvisznek egy időre. Először örültem neki, hogy kocsikázunk. ■. Több helyen is voltam intézetben, többször megszöktem. B.-n kérdeztem a bírótól, lehet-e ti javítóban pénzt keresni, azt mondta, lehet. A javcsiban a srácok mondták, hogy napi két forintot lehet keresni. Úgy gondolom, a bíró becsapott. A pénz könyvekre kellett volna, meg arra, hogy hazaküldjek belőle édesanyámnak. Erdőjárásán nyugodt, csendes volt az élet, ott jobban is foglalkoztak velünk. Kisterenye zsúfolt volt, nem lehetett rendesen sportolni, kikapcsolódni. Igaz, délutánonként adtak kimenőt. Amikor később anyám beteg lett, a szíi rokonok elvállaltak. Józsi bácsi, anyám testvére, egyszer részegen jött haza, mondta, nincs pénze, nem tud tovább iskolába járatni. Pénzt adott a buszra, mondta, menjei haza. Ezután csavarogtam Hatvanban. Este igazoltattak . . . kérdeztél ki vagyok, meg ilyen rutinkérdéseket... akkor éjszaka a fogda előterében aludtam ...” ..A jarcsiban mindig jöttek utánam magnóval a többiek, nem hagytak olvasni. Egyszer éjjel a lábujjam közé papírt tettek és meggyújtották, verekedés is volt.” ,,A nemi felvilágosítást könyvekből tudtam meg. Kapcsolatom volt már lánnyal, de szexes nem. Csak beszélgettünk. Édesanyja meghalt, az édesapja börtönben van. Ő is gondozott, bátyjával nem tartja a kapcsolatot. Vele sem találkoztam már egy éve. A címe megvan, írtam neki innen is levelet. Jó barátom kettő volt, ők is szerettek olvasni, könyvtárba járni. Életemben az volt a legjobb, amikor egy tengerész barátommal a Balatont körbehajókáztuk. Ez akkor volt, amikor jó tanulmányi eredményemért Zánkára vittek el, jutalomból. A tetoválást (horgony, teknősbéka, kereszt) is ott csinálták, a barátok beszéltek rá ...” „Munka? Mindig is matróz szerettem volna lenni, a MAHART-nál. Könyveket is olvastam róla. Pár szót már angolul is tudok: yes, az igen, no, az nem, sea, az a tenger, a love azt jelenti, hogy nevetni, a girl nagyot jelent. A kiejtést majd úgy tanulom meg, hogy golyót teszek a nyelvem alá.’’ „Amikor legutóbb Gyöngyösön találkoztunk, anyám is azt kérdezte, miért kellett ezt nekem csinálni. Miért kellett? Valahogyan csak ki kellett szabadulni az intézetből, papírom nem volt. Dolgozni tehát nem tudtam ...” ,.Mi lesz ezután? Ha ki szabadulok, megpróbálok egy kis pénzt összegyűjteni — munkát vállalok, úgy hallotam egyébként, hogy Tökölön a börtönben lehet dolgozni. Azután megpróbál lak továbbtanulni, megpróbálok jelentkezni a MAHART-hoz. Vagy tiszti iskolába. . . Anyámhoz megyek először vissza, az öcséimet is megpróbálom kihozni az intézetből, megpróbálom apámat is kordában tartani, ha kiszabadul.” „Magánélet? Három gyermeket tervezek. Nekik majd tanulságszinten elmesélem az életem ...” Részletek a hivatalos jegyzőkönyvből: ,,T. F. gyanúsított előadom, hogy először az italból ha akartam betörést elkövetni. Eszközül egy, a helyszínen talált vasdarabot használtam. Az ablakrácsot kifeszítettem és a táskát az így keletkezett nyiláson bedobtam a helyiségbe... A behatolás mégsem sikerült, ugyanis a nyitáson nem fértem be." ..A vegyesboltot jól ismertem. Gyermekkoromban idejártam vásárolni, így a pénzt is könnyen megtaláltam . . . Ezután Salgótarjánba utaztam, ahol a lopott pénzből élelmet és könyveket vacakoltam. A Csillagképek atlasza, a Bajvívó manáról és a Robinson utolsó kalandja című könyveket vettem meg...” ★ A járásbíróság T F.-et háromrendbeli betöréses lopás büntette miatt jogerősen tízhónapi — a fiatalkorúak börtönében letöltendő — szabadságvesztésre ítélte. Szalay Zoltán DÍSZKŐ - EGY JELENSÉG TERMÉSZETRAJZA (III.) Kortünet vagy kórtünet ? John Travoltát pályafutása csúcsán az újságírók szívesen hasonlították az ötvenes évek nagy ideáljaihoz: James Dean-hoz, vagy Elvis Presley-hez. A hangzatos és elsősorban reklámcélú összehasonlításnak azonban kevés köze van a valósághoz. A diszkóláznak, noha Travolta éppolyan munkásgyereket, személyesít meg, mint egykor James Dean s a maga módján ő is lázad a hétköznapok ellen, még sincs köze az ötvenes évek „dühös fiataljainak”, vagy a hatvanas évek lázadó beatnikjeinek világához. Elég egy pillantást vetni az elmúlt két évtized történetére. A hatvanas évek vége felé, a nagy lázadásokkal, a háborúellenes tiltakozásokkal, a polgárjogi küzdelmekkel, a forró nyarakkal, a woodstocki fesztivállal tetőzik a beatmozgalom. Akkor időszerű társadalmi vonatkozású események, alulról, a fiataloktól kiinduló kezdeményezések, progresszív szellemi áramlatok izgatták és mozgatták meg az ifjúságot, a közvéleményt Ki-ki állást foglalhatott valami ellen vagy mellett. A popzenében például ezt a korszakot, Jimy Hendrix és Janis Joplin, illetve Tom Jones, a filmben pedig az Easy Rider (nálunk Szelíd motorosok) és a Muzsika hangja egyidejű ellentétes pólusú sikere jellemezte. A diszkójelenségben ez a két véglet Jonh Travolta alakjában összemosódott. Travolta-Manero ugyan lázad, de a világtól csak azt követeli, hogy szombat esténként jól érezhesse, kitáncolhassa magát A diákmozgalmakat, az illuzórikus társadalmi méretű lázadások korszakát követő depresszió, a politikai, gazdasági változások tették lehetővé egy végletekig manipulált szórakozási forma, egy nemzetek sokaságára kiterjedő, mindent behálózó kultúrgépezet térhódítását és eluralkodását. „Restaurációs rongyrázók” Amíg a hatvanas évek törvényszerűen egyre inkább perifériára szoruló ideáljai — ma már tudjuk — a maguk módján hamis illúziókat kergettek, addig mai hasonmásaik csupán „restaurációs rongyrázók”. Nemcsak Travolta vagy a Bee Gees állítható ide példaként, hanem a Rolling Stones, Paul McCartney, Red Stewart, vagy akár dzsessz-zenészek is, akiket szintén elkapott a „gépszíj", s ha magatartásukban nem is, de zenei világukban mindenképpen alkalmazkodtak a diszkójelenséghez. A pop és tudatipar, a tömegkommunikációs eszközök ugyanis gondosan megszűrik a mezőnyt, s aki nem alkalmazkodik, a perifériára szorul. Még a polgárpukkasztó punk sem kerülhette el sorsát. Rövid időn belül jól jövedelmező üzleti vállalkozássá lett. Ellenkultúráról, lázadásról, spontán társadalmi, illetve zenei mozgalmakról így egyelőre szó sem eshet. A beat, mint mozgalom meghalt, szerepét teljesen átvette a pop- ipar, amelynek szorításából egyelőre nem mutatkozik menekülés. Lázadás helyett beilleszkedés A diszkójelenség egyik szellemi atyja Robert Stigwood, — a zenészek szakmai körökben a „rockzene sírásójának’’ nevezik —, volt az első üzletember, aki megérezte, felfigyelt ezekre a változásokra. Előbb csak kiaknázta, majd a nagy sikereket látva tudatosan is lovagolta, irányította az eseményeket. Nem kis szerepe van abban, hogy a hetvenes évek második felében ilyen nagy szerepet kapott a fiatalok életében a diszkó, ő, aki egy évtizeddel ezelőtt még olyan „újító” zenekarokat, zenészeket menedzselt, mint a Cream, Eric Clapton vagy Blind Faith — felismerte, hogy az idők végérvényesen megváltoztak. A fiatalokból az érvényesülés vágya kiszorította a lázadás energiáit. A felnövő új nemzedék, amelynek bőségesen van szabad ideje, pénze, energiája, már nem a társadalmi harcokban akar kitűnni, hanem szórakozni, felejteni akar. Stigwood és társai erre alapozva teremtették meg az új szórakozási és zenei formát, a Travolta-modellt, azt az életérzést, életfelfogást, amely a ,mindig mosolyogni”, „végy lezserre mindent’’, és a „gyere, táncolj” sloganokból áll össze. így jöttek létre a szabad idő kultúristállói, a diszkók, ahol a fogyasztó már mindent készen kap; vágyait, ideáljait, a divatot, a követendő életcélt, az ehhez szükséges eszközöket és tánc közben fölösleges energiáit is levezetheti. Ezt a manipuláltságot, a sekélyes tartalmat, az ember elidegenedettségét, a környező tárgyi világnak való alárendeltséget, jól leplezi a formai megoldások magas színvonala, a technikai csodavilág tökéletessége, a táncrítus helyszíneinek pazar kiállítása. A diszkóvilágban már minden készen van. Az embernek csak annyi dolga van, hogy megfizesse és elfogyassza a felszolgált javakat. A hetvenes évek apolitikus, tanácstalan, megosztott ifjúsága engedelmeskedik is a politikai, kereskedelmi, ipari, tömegkommunikációs apparátus felszólításának. Ahogy Cseh Tamás is megénekelte egyik dalában: „Hát én vagyok a hetvenes évek ifja, aki nemi leszek, s úgy se más, csak víg, elégedett / festett.” (VÉGE) Sebők János ?Mind-keleti vendégeink Magyarországon és a Szovjetunióban tanuló vietnami diákok 22# tagú csoportja tanulmányozza ezekben a napokban a Heves megyei fiatalok életét. A több mint egyhetes programban üzemek, intézmények látogatása szerepel. Számos tapasztalatcserével- képünk az egyik baráti találkozón készült vendégeinkről. (Perl Marton felvétele) * lI műsorok: Kossuth 8.25 Szociológiai figyelő. 8.54 Beszélni nehéz. 9.06 Szimfonikus zene. 9.45 Kis magyar néprajz. 9.50 Tarka mese, kis mese. 10.05 Fecskék és fruskák. (Regény). 10.30 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.45 Kamaramuzsika. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Örökzöld dzsesszi melódiák. 14.15 Operettfelvételek. 14.41 Amatőr zenei együttesek felvételeiből. 15.10 Hidas Frigyes—Gál Zsuzsa: Hajnaltól estig. 15.27 Winnetou (Regény). 16.10 Kritikusok fóruma. 16.20 Egy nyírségi nótafa: özv. Sörlei Györgyné. 16.30 Magyar előadóművészek. 17.07 Hova visz az út? 17.32 Nótacsokor. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat 20.00 Walter Gieseking összes Mozart-felvételeiből. 21.03 Népdalok. 21.30 Háttérbeszélgetés. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 A dzsessz világa. 23.20 Székács János Kurtág György műveiből játszik. mélyhegedűn. Petőfi 8.05 Operettegyüttesek. 8.21 Tíz perc külpolitika. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 A Csehszlovák Néphadsereg központi zenekara játszik. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Népi zene. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Irány, a melegedő (Tóth Benedek írása). 13.30 Színes szőttes. 14.00 Kettőtől négyig... 16.00 Szóból ént az ember... 16.33 Útközben. 16.35 Néhány perc tudomány. 16.40 Fiatal együttesek Salgótarjánban. 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzéseikről. 19.25 Tabuk nélkül — takarékosan. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Közvetítés az Újpest Dózsa—Rába ETO ^ bajnoki labdarúgómérkőzés II. félidejéről. 20.45 Válas(s)sz! 21.37 Portré slágerekből. Ihász Gábor. 22.27 Herman zenés játékaiból. 23.15 Angol madrigálok. 23.30 Vukán György szerzeményeiből. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Index. Gazdaságpolitikai magazin (A tartalomból: Ember helyett robotok Gyöngyösről — Ahol az ércet dúsítják — Aratás után). Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Dobog Béla — Cigánydalok — Sport — 18.00 Észak-magyarországi krónika — 18.25 Lap-és műsorelőzetes... 9.00 Tévétorna. 9.05 Óvodások filmműsora. 9.25 Csata fekete-fehérben. 9.45 Delta. 10.05 Derrick (NSZK bűnügyi film). 11.05 Lehet egy kérdéssel több? 16.45 Emberi furcsaságok. 17.30 Egészségünkért. 17.35 Kuckó. 18.05 Ifjúsági napló. 18.30 Hol tart. 18.45 Staféta. 19.10 tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Jean Gabin-sorozat. Állat az emberben (Francia film). 21.35 Vészcsengő (Dók. film). 22.35 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Pécsi szint. 20.30 Autó-motorsport. 20.50 Tvhíradó 2. 21.10 A vadon világa (Ismeretterjesztő filmsorozat). 21.35 A zárka (Tévéfilm). NwüsmG 1980. augusztus 13., szeld*