Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

Vöröskeresztesek a polgári védelemért A közelmúltban rendezték meg a Vöröskereszt szerve­zésében az önkéntes ápolók III. megyei találkozóját. A találkozón dr. Gyűszű Mik­lós orvos-ezredes, a Magyar Vöröskereszt országos főtit­kárhelyettese tájékoztatta a megjelenteket, a Magyar Vöröskereszt­ országos főtit­­eredményeiről, további fel­adatairól. Értékelésében a főtitkárhelyettes ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyet a Magyar­­ Vöröske­reszt a nemzetközi kapcso­latok, az egészségvédelem, a családpolitika, a családvéde­lem, a véradómozgalom, az elsősegélynyújtó mozgalom szervezésében, a mozgalmi és szervezeti élet területén, valamint a polgári védelmi feladatok végrehajtásában kifejt. Tudott dolog, hogy a Vöröskereszt tevékenységé­nek minden munkaterülete közvetlenül, vagy közvetve segíti a polgári védelmi te­vékenységek eredményes végrehajtását. Nem kevésbé lényeges tevékenységük, hogy embertársaikon segít­senek. Balesetnél, sérülésnél nyújtott segítséggel, az anya­giakban ki nem fejezhető ér­téket, az emberi életet ment­hetik, vagy, lényeges egész­ségkárosodást előzhetnek meg. Elemi csapásoknál, ipari katasztrófáknál, vagy hábo­rús körülmények között, amikor a sok képzett egész­ségügyi szakember is kevés­nek bizonyul, még inkább jelentős szerepük. A Vöröskereszt mozgalmi, szervezeti és szakmai irányí­tásával az elmúlt években nagyban hozzájárult a la­kosság egészségügyi felké­szítéséhez, az egészségügyi szakszolgálati alakulatok, önvédelmi szervezetek első­segélynyújtó alegységeinek létrehozásához, és az anya­gi-technikai felszerelésekkel, különféle imitációs eszkö­zökkel történő ellátásához. S, ha végiggondoljuk, hogy e tevékenységüket, munkájuk, családi életük ta­nulásuk mellett vég­zik, kü­lön is elismerés illeti a Vö­röskereszt aktivistáit. Tevékenységük eredmé­nyességét az 1980. szeptem­ber 19—20-án Gyöngyös vá­ros. járás területén végre­hajtott polgári védelmi be­mutató gyakorlat keretében is érzékelhettük. Megnyug­tató volt látni, hogy egész­ségügyi alegységek idősebb és fiatalabb beosztottai, mi­lyen szakértelemmel, fele­lősségérzettel, komolysággal tevékenykedtek. Munkájuk­ban nem a feltételezés, ha­nem a valóságos helyzetben végrehajtandó konkrét fel­adat volt a meghatározó. Ugyanez a hozzáállás, fele­lősségérzet hatotta át a VI­­LATI egri gyáregysége egész­ségügyi alegységének tagjait, akik részt vettek és eredmé­nyesen szerepeltek Pest, Nógrád és Heves megye egészségügyi szakalegységei­nek versenyén. Az elméleti kérdések és a gyakorlati fel­adatok megoldásában is nagy segítséget kaptak a Vö­röskereszt szervezeteitől, ak­tivistáitól. Heves megyében különös jelentőséggel bír az önkéntes ápolónőképzés túl azon, ami az alaprendeltetésből adódik. A Mátra hófödte csúcsai, lejtői a külföldi és­­ hazai vendégek nagy számát vonz­zák, mindazokat, akik szere­tik, kedvelik a téli sportot, a síelést, szánkózást. Sajnos, az örömbe sokszor üröm is vegyül, a szép sport, az egészséges életmódra törek­vés a balesetek előfordulási lehetőségét is magába rejti. Itt is számíthatunk az ön­kéntes ápolónőkre, akik szombatjukon, vasárnapju­kon ügyeleti rendszerben se­gítenek bajba jutott ember­társaikon. A munka mellett közülük nagyon sokan saját önképzésüket is fő feladat­nak tekintik, továbbtanul­nak. A felszólalásokból is kiderült, hogy nagyon sokan a meghívottak közül e szer­vezeten belül ismerték fel továbbtanulásuk szükséges­ségét. Az­­ önkéntes ápolónők a tanfolyam elvégzése után, megfelelő felkészültség bir­tokában hathatós segítséget tudnak nyújtani az orvosok­nak, az egészségügyi alegy­ségek felkészítésében is. Bízni kell bennük, megfelelő szakirányítással tevékeny­ségük csak eredményes le­het. Jó volna elérni, hogy minél többen ismerjék meg az önkéntes ápolónők fele­lősségteljes hivatását, hogy minél többen gondoljanak saját egészségügyi képzett­ségük fejlesztésére. S ha em­bertársaiknak egy-egy köz­lekedési, vagy egyéb baleset előfordulásakor segítséget tudnak nyújtani, már meg­érte az idő, a ráfordított­­ energia. H. J. MSmimíí, UJJ] 199 Q. november 32., szombat 1980. november 1 ★ A Heves megyei Polgári Védelmi Parancsnokság híradója ★ A gyakorlat tanulságairól A polgári védelem fejlesz­téséről szóló határozatok alapvető feladatként rögzí­tik a lakosság fogyasztására alkalmas, szennyeződésmen­tes élelmiszerekkel, ivóvíz­zel történő ellátásának, a termelés folytatásának, új­bóli beindításának feltétele­it biztosító, a túléléshez nél­külözhetetlen anyagi javak rbv. védelmének megterve­zését, megvalósítását. Az anyagi javak — élel­miszer-, víz, takarmány kész­letek, gabonafélék és az ál­latállomány — rbv. védel­mét az egyéni gazdaságok, üzemek műszaki-technikai színvonalának megfelelően, azzal összehangoltan kellett megtervezni és folyamatosan megvalósítani. A­­ tervezés realitásáról csakis a gyakorlatok adnak pontos képet. A gyakorlatok mutatják meg, hogy egy rendkívüli időszakban ho­gyan tudjuk biztosítani ,az előzőekben megfogalmazott elvárásokat; a közigazgatás, az üzem vezetése hogyan készült, vagy készül fel szennyezett, fertőzött körül­mények közötti termelési, szolgáltatási feladatai ellá­tására. A község polgári vé­delmi parancsnoksága ho­gyan tud érvényt szerezni az anyagi javak rbv. védel­mére vonatkozó megelőző védelmi, hatósági előírások­nak. " A Gyöngyös városi-járási módszertani bemutatógya­korlat egyik mozzanata példásan igazolta, hogy a tervezés reális volt, megfe­lelt az elvárásoknak és biz­tosítják az rbv. védelem alapvető követelményeinek végrehajtását. Ludas község kimenekíté­si feladataival párhuzamosan került bemutatásra az egyé­ni gazdaságok kiszóródás el­leni védelmének megszerve­zése, és ezzel együtt való­sították meg az rbv. védel­mi előírásokat a község te­rületén tevékenykedő ven­déglátó, kereskedelmi egysé­gek, szövetkezetek, vállala­tok. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat telepén több 100 vagon gabona volt tárolva. Ennek védelmét a vállalat kollektívája a hely­színen található szükségesz­közökkel gyorsan, pontosan végrehajtotta. A község területén lévő közkutakat műtrágya szállí­tásánál hasznás műanyag zsákokkal fedték le. A ház­táji gazdaságok védelmét szintén a háztartásokban ta­lálható — kiszóródás elleni védelem céljára alkalmas — szükségeszközökkel a köz­ségi parancsnokság rkv. vé­delmi tervében rögzítettek alapján oldották meg. A mezőgazdaság nyitott üzem. Az előállított anyagi értékek védelme fokozottabb körültekintést igényel. Még­is a detki termelőszövetke­zet parancsnoksága ez a fel­adatát — a gyakorlatterv­ben rögzített védelmi köve­telményeknek maradéktala­nul eleget téve — ludasi te­lepén végrehajtotta. A vezetők és dolgozók az önvédelmi szervezet szak­mai irányításával példásan, dicséretreméltóan oldották meg feladatukat, a termelő­­szövetkezetben található tech­nikai eszközök és egysze­rű megoldások komplex al­kalmazásának különböző módszereit vonultatták fel. A tapasztalatok megerősí­tették, hogy a polgári vé­delmi gyakorlatokat fel le­het használni a már elkészí­tett tervek pontosítására, a gyakorlatok költségeit mini­málisra lehet csökkenteni ha ésszerűen használják fel a már meglévő anyagokat, eszközöket. Igazolódott az is, hogy a jól átgondolt, előké­szített gyakorlattal az üzem gazdaságilag hasznos tevé­kenységet végezhet. Az ilyen és ehhez hason­ló gyakorlatok jól szolgál­ják azt a célt, amelyet a minisztertanácsi határozatok, a honvédelmi törvényből eredően előírnak. Az ilyen gyakorlatok alkalmával le­het leszűrni,­­ hogy milyen technológiai megoldások szükségesek a szennyezett, fertőzött körülmények kö­zötti termelés folytatásához, a szennyezett, fertőzött anyagok feldolgozásához. Ez a gyakorlat is igazolta, hogy jó úton járnak, amikor a gyakorlatokat komplex jel­leggel szervezik, hajtják végre. Viczián Zoltán alezredes Hollandia 1981-ben három százalék helyett csupán más­fél százalékkal növeli kato­nai kiadásait. A holland tervhivatal számítása szerint 1981-ben a gazdasági növe­kedés mindössze 0,25 száza­lékos lesz, a munkanélküliek száma a jelenlegi 240 ezer­ről 280 ezerre fog emelked­ni, s a vásárlóerő másfél százalékkal csökken. A jövő évi állami költségvetés kö­zel 117 milliárd forintot irá­nyoz elő, amelyből a katonai kiadásokra 11 milliárd 400 millió forintot fordítanak. A gazdasági helyzet javí­tását célzó takarékossági in­tézkedések több katonai programot törölnek. Ezek között szerepel a Leopárd—1 harckocsik korszerűsítése, az elavult PSZH-k pótlása, a harci légvédelmi rakéták be­szerzése. Az intézkedés azon­ban nem érinti a 111 db F— 16-os gépet. ★ A NATO brüsszeli főpa­rancsnokságának közleménye szerint a NATO őszi had­gyakorlatán háromszázezer fő, 2500 harci repülőgép és 220 hadihajó vett részt, több millió tonna hadianyaggal és üzemanyaggal. Ebből megközelítőleg kettőszáz­ezer fő az NSZK területén. Hírek Majdnem valamennyi gya­korlaton részt vett az USA- ból légi úton Európába át­szállításra került tizenhét­ezer fős amerikai kontingens. A NATO katonai szakér­tők becslése szerint az idei őszi hadgyakorlat új­ vonása abban rejlett, hogy harminc­ezer brit katonát szállítot­tak Angliából repülőgépek­kel és hajókkal az európai kontinensre. A brit légióidat egy kis méretű Reforger-gya­­korlathoz hasonlítják. A gyakorlat célja volt az is, hogy bizonyítsák a brit fegy­veres erők mozgósítási és megerősítési képességét az NSZK-ban állomásozó Brit Rajnai Hadsereg állományá­nak kiegészítésére, illetve fel­töltésére. Az „igazi” Reforger-gya­­korlat mintapéldájául az amerikai katonai tervek szol­gálnak. Az USA a Reforger-mo­­dellhez hasonló átszállítás­sal tervezi megerősíteni az NSZK-ban állomásozó csapa­tait. Ennek érdekében a Pentagon pénzösszeget irá­nyoz elő újabb hadianyag­raktárak létesítésére Euró­pában. Jelenleg az USA há­rom hadosztály felszerelésé­hez (42 000 fő) elegendő rak­tárkészlettel rendelkezik Eu­rópában. Ezt a készletet 1985- ig jelentős mértékben kibő­vítik, hogy szükség esetén ki­lenc légi úton átszállított hadosztályt (108 000 fő) le­gyenek képesek felszerelni. A raktárak építése folyamat­ban van az NSZK-ban, Hol­landiában és Belgiumban. ★ Mario Duic nyugállományú vezérőrnagy az osztrák fegy­veres­­ erők hadkiegészítési helyzetével foglalkozva a kö­vetkezőket állapította meg: 1980-ban összesen 50 ezer hadkötelest hívnak be, amely rekordlétszámnak számít. A behívottak száma előrelát­hatólag 1983-ig növekedni fog, és ezt követően csökke­nő irányzatú lesz. A behí­vottak létszámnövekedése viszont növelni fogja az alapszolgálatot teljesítők fenntartási, felszerelési és ki­képzési költségét a beruhá­zási kiadások terhére. A mozgósítható haderő lét­számát 1986-ig 25 ezer fővel növelik, ami szükségessé te­szi további hadianyagok be­­szerzésát Feladatukat teljesítették A Gyöngyös városi Ingat­lankezelő Vállalatnál a pol­gári védelmi óvóhely terve­ző-kivitelező csoportot 1976 őszén szervezték meg. Tóth Jánost — a vállalat akkori főmérnökét — a ter­vező-kivitelező csoport ve­­zetőhelyettesének nevez­ték ki, azóta az élet úgy alakult, hogy már a csoport vezetői teendőit látja el. Az ötödik ötéves terv idősza­kára a­­ tervező-kivitelező csoport részére feladatként lett meghatározva, hogy sa­játítsák el a lakosság helyi védelmével kapcsolatos is­mereteket, olyan szinten, hogy azt eredményesen al­kalmazni tudják a gyakor­latban. Szeptemberben a városi szintű polgári védelmi gyakorlat keretében számot is adtak felkészültségükről. Tóth János azt a megbízást kapta, hogy szervezze meg és mutassa be a kiszóradás elleni védelem lehetséges módszereit, és az elzárkózás változatait. A feladat nem volt könnyű, megfeszített munkát követelt a csoport vezetőjétől és munkatársai­tól egyaránt. Az óvóhely tervező-kivitelező csoport­­vezető azonban nem ijedt meg a feladat nagyságától, vállalta a nehézségekkel együtt annak végrehajtását. A gyakorlat előkészítésének és végrehajtásának idősza­kában Tóth János ma­gas fokú polgári , védelmi felkészültségről adott számot. Nagy szorgalommal, lelkiis­meretességgel és pontos mun­kával biztosította a bemuta­tó gyakorlat célkitűzésének megvalósítását. A gyakorla­tot megszemlélő szakemberek nagy elismeréssel szóltak a kiszóradás elleni védelem­mel kapcsolatosan bemuta­tott módszerekről. Az a vélemény alakult ki, hogy az óvóhely tervező­kivitelező csoport a bemuta­tott védelmi módszereken keresztül nagyban hozzájá­rult a város lakosságának polgári védelmi felkészítésé­hez. Köszönet illeti az óvó­hely tervező-kivitelező cso­port vezetőjét és munkatár­sait lelkiismeretes munká­jukért. Kiss Károly Őrnagy É I 1 4

Next