Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

. .ezután kezdődött az izgalmas, nevettető műsor. . Tájak, korok, múzeumok... Van, aki hátizsákkal indul útnak hétvégeken, s a ter­mészetben keresi a kikapcso­lódást. Van, aki a tévé előtt pihenteti magát, aki olvas, aki kertészkedik, aki sportol és folytathatnánk a sort a végtelenségig. Remek szabad idő eltöltés­nek bizonyult az 1978-ban meghirdetet Tájaik, korok, múzeumok közművelődési ak­ció. Lényege annyi, hogy a a múzeumokat látogatók egy igazoló pecsétet kapnak. A lakóhelyükön egy pont, más helyen két pontot ér egy-egy látogatás. A szorgalmas mú­zeumba járóknak arany, ezüst-, bronzjelvény mellé ingyenes múzeumi belépővel is kedveskednek a szervezők. S hogy sikere volt ennek az akciónak, bizonyítéka: eddig több, mint 200 ezren vettek részt országszerte. Az egri 3. számú Általános Iskola úttörőinek sem jelent gondot, hogy hová is menje­nek vakációzni, amióta meg­hirdették a múzeumba járók akcióját. Minden nyáron úgy szervezik a programot, hogy letáboroznak valahol és vé­gigjárják a környék neve­zetességeit. Szarvas, Pécs, Nyíregyháza volt eddigi ki­indulási pontjuk és 43 mú­zeumot kerestek fel, amiért aranyjelvényt kaptak. S­ hogy mennyi élményt jelen­tett mindez, arról tanúskod­nak a tablók, a fényképek, diák. Természetesen az egész iskola nem tud egyszerre­­ út­ra kelni, ezért a táborozók megörökítik, hogy merre jár­tak, mit láttak. Minden nap megírták krónikájukat. — Sokan még egyáltalán nem jártak múzeumba — mondja Dobó Zoltánné, a hatodikosok osztályfőnöke, a kirándulások egyik szervező­je. — Ez ösztönzött bennün­ket arra, hogy részt vegyünk az akcióban. A sűrű progra­mok ideje alatt mindig vi­gyázunk arra, hogy ne le­gyen terhes a gyermekeknek a hirtelen rájuk zúduló in­formációmennyiség. S­ hogy igazán emlékezetessé tegyünk egy-egy táborozást, a végén mindig megszerveztük azt a vetélkedőt, amelynek témája a látottakból tevődött össze. Az úttörőélet vidámságait is mindig magunkkal vit­tük — veszi át a szót Majo­ros Gáborné csapatvezető, majd egy pontértékelő táb­lázatot mutat. Felirata: ne­mes tettek táblázata. Azok kerülhettek a névsorba, akik elkészítették társaik reggeli­jét, vagy akiknek a legna­gyobb rend uralkodott a szo­bájában az esti párnacsaták után. Sok kedves barátot is­merhettünk meg útjaink so­rán. A hatodik osztályos Kiss László arról mesél szívesen, amit a mátészalkai Zalka Máté és a nyíregyházi Józsa Múzeumban látott. A lányok­nak — Takács Mártának és Bóta Tündének — a várak tetszettek a legjobban. Külö­nösen a siklósi, ahol a Ten­­kes kapitányát is forgatták. A hatodikos Molnár Katalin így emlékezett naplójában a múzeumi táborról: . .ez­után kezdődött az izgalmas, nevettető műsor, amelyben mindenki kitett magáért ...” S nemcsak a műsorban tet­tek ki magukért a 3-as isko­la pedagógusai, úttörői, ha­nem a meghirdetett akcióban is. Talán más iskolák is kö­vethetik hasznos kirándulá­saik útvonalt. Érdemes. A boldog nyertes Átadták a fiatalok a közlekedésbiztonságért pályázat fő­dí­ját,­egy kempingkerékpárt. Képünkön: a boldog nyertes, Kiss Attila egri kisiskolás, Szántó Márton, a megyei KISZ­­­-T?­írság titkára és Huszár Mihály 1. századot, a megyei MWBT titkára társaságában. (Fotó: Szántó György) wock a moziban (2.) A „Vadak’-tól a legvadabbakig 1953-at ittak, amikor el­készült az első rockfilm, a „Vadak’. A rendező, John Sturges viszonylag ismeret­len fiatalembert, Marion Brandot szerződtette a f­­­zerepre. A vállalkozásra csak rend­kívüli nehézségek árán si­került pénzt szerezni. A producerek szívesebben nyúltak a zsebükbe, ha a náci hadtestek elleni fényes győzelmekről, vagy a soha nem létező szovjet fenyege­tettségről kívánt valaki já­tékfilmet forgatni. A „Va­­dr' " sztorija lényegesen el­­állt a hollywoodi klisék­től: a Brando vezette mo­toroscsapat városról városra száguldozik, de a fiúk mind­addig szolidan — és persze, látványosan — viselkednek, amíg beléjük nem kötnek. A száguldás és a randalíro­­zás vége a változtatást nem tűrő világban egy gyilkos­ság és a Brando tragédiája. A filmben rendkívül erőtel­jesen használták fel a kor­szak ekkor induló rock ze­nészeinek (Chuck Berry, Fats Domino) felvételeit. A „Vadak" után — bár a fiatalok körében óriási si­kert aratott, Brando befu­tott és százezrek utánozták őt — hosszabb­ csend követ­kezett. Eközben a rockzene­­ folyamatosan vívta a harcát a társadalmi elismerésért és nagy erőkkel azt igyeke­zett bizonyítani, hogy vala­hol a popzene is zene. A változás és az elsöprő erejű áttörés végül a kontinensen következett be. A siker kul­csa ezúttal is egyetlen név: The Beatles! A liverpooli négyek rövid két év alatt halhatatlanná váltak, nem is csoda, hogy a rajongók mindenütt a Beatlest kívánták látni és hallani. Természetesen a film is felfedezte őket. Ri­chard Lester vállalkozott arra, hogy filmet készít a gombafejűek főszereplésé­vel. Nem véletlenül esett a producerek választása Les­­terre: igazi mesterember és manapság is talán az egyet­len angol rendező, akinek munkáit bármikor és bárhol el lehet adni. Az ,,Egy ne­héz nap éjszakája" és a „Help!" egyaránt világsiker lett. A Beatles-filmek diadal­menetét talán csak­ egyetlen film tudta felülmúlni. Ez Feltehetően fellélegeztek a KISZ Füzesabonyi Járási Bi­zottságának munkatársai, amikor májusban a kompolti lakóterület Hámán Kató alapszer­vezetének tagjai új­­ titkárt választottak. Felléle­geztek, mégpedig azért, mert személyétől gyors változást reméltek, s nemcsak ők, ha­­­­nem az itteni KISZ-esek is.­­ Az történt ugyanis, hogy már régóta vegetált a moz­­­­galmi élet, az akkori veze­tőségnek egyszerűen nem­­ látszott a munkája. Felada­tukat képtelenek voltak el­­­­látni. Beletörődtek például­­ abba, hogy nincs egy hely,­­ ahol összejöjjenek legalább a formális KISZ-taggyűlések megtartására. Tehetetlensé­gükre jellemző volt, hogy amikor azt próbálták szá­­­­mon kérni tőlük, hogy mi­ként kapcsolódtak be lakó­helyük közéletébe — keresve a bajok forrását, kihez for­dultak segítségért, mit tet­tek a helyzet megváltoztatá­sáért —, úgy érezték magu­kat­ mintha legalábbis az Iránban fogva tartott ame­rikai túszprobléma megoldá­sát követelték volna Carter helyett a kompolti KISZ-tit­­kártól. Ezek után továbbra is­­ úgy viselkedtek, mintha az égvilágon semmi közük nem lenne az egészhez. A rosszmájú „szurkolók” természetesen most is hallat­ták hangjukat: — Attól, hogy megváltozik a titkár szemé­lye, az alapszervezetben még , nem történik semmi érdem­leges. — mondták. A puszta I ténytől nem is történt volna. Azonban Gyetvainé Jakkel­­ Ilona mér nem tartozott , pedig az 1967-ben készített „Szelíd motorosok” volt, amelyet Dennis Hopper ren­dezett, és amelyben két olyan színész tűnt fel, mint Peter Fonda és Jack Ni­cholson. Ezt az alkotást a műfaj egyik alapfilmjeként tartják számon és egyönte­tű vélemény, hogy ennyire pontosan még nem sikerült visszaadni a hatvanas évek generációjának érzéseit, életszemléletét. A képpel mindvégig szoros kapcsolat­ban lévő zenét a Steppen­­wolff, a Byrds, Jimmy Hend­rix és Roger McGuinn játs­­­sza. Természetesen a Beatles­­filmek és a „Szelíd motoro­sok” után is készültek nívós munkák („Tommy", „Lisz­­tománia”, „Zabriskie Point”, „Éjféli cowboy”, „Eper és vér”), de az olyan „alkotá­sok”, mint a „Szombat esti láz”, a „Pomádé” jelentő­sen rontják az összképet. Nemcsak a rock, hanem egy egész generáció lejáratása volt a „Hazatérés”. Hal Ashby teljes egészében a hatvanas évek rockslágerei­nek bejátszására bízta az alaphangulat megteremté­sét, de a végtelenül banális sztori szinte meggyilkolta a szüntelenül feldübörgő ze­nét. Sajnos kevés rendező­nek sikerült magáévá tenni a pudovkini elvet: „A zene mindig fokozza a kép kife­jező erejét!” Francis Coppo­kez­dő KISZ-titikárok közé, hiszen korábban az egri köz­gazdasági szakközépiskolába­n is ellátta ezt a funkciót. Végtelenül agilis természeté­re jellemző módon, azonnal felmérte a helyzeteit, s mun­kához látott. Megszerezte a szükséges engedélyeket, s rendbehozták az elhagyott, régi iskola egyik helyiségét. Ez volt a klub. A társadalmi munkások közül többen nem titkolt­ büszkeséggel egyre gyakrabban jártak be ide, és sokan mások is szívesen töltötték itt szabad idejüket a szintén társadalmi munká­ban felújított játékok között, vagy a televízió előtt. Gyor­san megszületett tehát az igény: ki kellene pofozni még egy-két termet. S ma — ennek eredményeként — már a helyi MHSZ is itt tarthat­ja KRESZ-oktatását. Kiala­kítottak ugyanis egy sport­szobát, egy klubhelyiséget, s egy tévétermet. Volt már te­hát megfelelő környezet, ahol többek között Kilián-foglal­­kozásokat szervez­hettek a helyi úttörőknek. Az ered­mény ennél a próbálkozás­nál sem maradt el. Szervezettségükre jel­lemző, hogy túlléptek a pró­bálkozások küszöbén. Most már határozott tettek követ­keztek. Az országgyűlési vá­lasztások napján ügyeletet tartottak, s a KISZ-esek mentek el a múze­umával azokhoz az idős bácsikhoz nénikhez, akik betegségük miatt nem tudták a szava­zóhelyiségekben leadni vok­­sukat jelöltjükre. Talán ek­kor született az újabb ötlet, ha, az „Apokalipszis, most” rendezője nem véletlenül hallgatott végig több ezer nagylemezt, mire a Doors, a Tangerin Dream, a Rolling Stones és a Creedence Clearwater Revival zenéje mellett döntött. Az utóbbi két-három év­ben észrevehetően megtor­pant a rock. Nem lehet vé­letlen, hogy éppen most ké­szítette el Martin Scorsese az­ „Utolsó valcert” (1978), amely a Band zenekar tag­jainak elbeszéléseit f elhasz­nálva a közelmúlt rockkor­szakának fontos dokumen­tuma. Mostanában sok száz új zenekar alakult, de egy­séges stílusról aligha beszél­hetünk: a punkból az „új hullámba” viszonylag kön­­­nyű volt az átmenet, de va­jon miből táplálkozik az, aki filmjét a hetvenes évek végének popzenéjével kí­vánja illusztrálni. Lehet, hogy William Friedkin lá­tomása válik valóra? Friedkin éppen a zene se­gítségével, az Al Pacino fő­szereplésével készült „Sétá­lókéban (Cruising, 1980) az erőszakhoz fordul és ismét elővezeti a bőrruhát. Ám a „Sétálókéban már nem meghökkentő, hanem félel­met keltő ez a fekete bőr­ruha . Ligeti Nagy Tamás hogy megszervezzék az öre­gek napját. De maradt energiájuk a legfiatalabb nemzedékre is, amikor a nyáron lefestették a helyi bölcsőde kerítését. Természetesen, amikor a nemrégiben felépült káli ta­nácsháza építkezés utáni ta­karításáról volt szó, az ille­tékesek nyugodtan fordulhat­tak a szívesen társadalmi mun­kázó fiatalokhoz. Ebből aztán érthető, hogy a helyi vezetők is szívesen adnak támogatást, ha ezt igénylik. — Talán ezt a kapcsolatot kellene még gördülékenyeb­bé tenni, s akkor nem lenne semmi gondunk. — mondja temperamentumos termé­szetét igazolóan a fiatal KISZ-tittkár. Egy dolgot azonban szerényen elhallgat. Nemrégiben megkapta a KISZ-kb Dicsérő oklevelét. ★ Feltehetően fellélegeztek a KISZ Füzesabonyi Járási Bi­zottságának munkatársai, amikor májusban a kocnpolti lakóterület Hámán Kató alapszervezetének tagjai új titkárt választottak, s öröm­mel sóhajtottak most is, hogy a fentiekről beszámolhattak. Ez volt tehát a múlt és a jelen Kompodon. S hogy mi­lyen lesz a jövő? Arról már most sokat elárul az a tény, hogy egyre több KISZ-en kí­vüli fiatal is csatlakozik programjaikhoz, rendezvé­nyeikhez. Ők pe­ i­g azt tart­­ják: ajtajuk bárki előtt nyit­va áll, csak be kell lépni rajta... Kiss Szabó Ervin (Következik: „Made in Hungary”) Múlt és jelen Xompolton A képen Dennis Hopper, az ben. Ő rendezte a legendás „Apokalipszis, most” című film­­„Easy Rider"-t. M­ai műsorok Kossuth rádió 8.27 Világablak. 8.56 Be­szélni nehéz. 9.98 Zenekari muzsika. 9.44 Kis magyar néprajz. A bábtáncoltató betlehemezés. 9.49 Tarka mese, kis mese. 10.05 Kagy­lózene. Ünnepeink árnyai és fényei. 10.35 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50 Kriti­kusok fóruma. 11.30 Gencsy Sári és Svéd Sándor ope­rettfelvételeiből. .12.20 Ki nyer ma? 12.35 Házunk tá­ja. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Dzsesszmelódiák. 14.10 Kóruspódium. 14.31 Így lát­tam Bartókot. A mikrofon­nál: Székely Júlia. 15.10 Bemutatjuk új kamarazene, felvételeinket. 15.26 MR 10—14 Iskoláik — őrsök — barátok. 16.10 Érdemes-e beülni?— avagy művezetők az iskolapadban. 16.35 Ma­gyar fúvószene. 17.07 Dél­utáni rádiószínház. Na­­rancsfelfújt. Saul Bellow r.­játéka. 17.36 Szimf. zene. 18.15 Esti mese. 20.00 Gon­­dolat. A rádió irodalmi lap­ja. 20.45 Népdalest. 21.35 Ilosfalvy Róbert operaáriá­kat énekel. 22.30 Kodály: Gordonka-zongora szonáta. 22.51 „Tervezzük az em­ber minőségét.” 23.06 Ba­rokk versenyműve­­:. 0.10 Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor táncdalaiból. Petőfi rádió 8.05 Könnyűzene — hang­szerszólók. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. Dallamok, emlékek. 9.28 Színes népi muzsika. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Az MR népi zenekara ját­szik. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Két otthon között. Riport. 13.30 Színes szőttes. 14.00 Kettőtől négyig... 16.00 Mindenki iskolája. 16.40 Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből. 17.10 Olvasó­kör Pozsonyban. 17.30 Ötö­dik sebesség. 18.33 Opera­­részi. 19.25 Külföldről ér­kezett . . . Népzene. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 139-660. A Magyar Rádió automata közönségszolgála­ta. 22.30 Kellemes pihenést! 8.30 Tévétémna. 8.35 Iskola­tévé. 9.25 Delta. 9.45 Sándor Mátyás tévéfilmsorozat 2. rész (ism.). 10.45 Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedő­műsor. 11.15 Margot Werner műsora. 15.05—16.00 Iskola­tévé. 16.18 Műsorismertetés. 16.20 Hírek. 16.25 Manidlo. Lengyel film. A főszereplő békés családi életét való­sággal felborítja a bőbeszé­dű idegen, aki képeket kí­nál eladásra. 17.00 Reklám. 17.10 Felkínálom a nép­­gazdasági hasznosításra. 17.50 Che kézjegye. A Ho­rizont szerkesztőség műso­ra. 18.05 Az Országházból jelentjük. 18.55 A Közön­ségszolgálat tájékoztatója. 19.00 Reklám. 19.10 Tévé­torna. 19.15 Esti mese. Ma­zsola fázik. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Az Angyal visszatér. Angol bűnügyi filmsorozat. A diplomata lánya. A dip­lomata adósságba keveredő fia kábítószercsempészek „hálójába” kerül. Segítségé­re siető testvérének bátyja cinkosai több alkalommal is életére törnek. Szeren­csére Angyal mindig idő­ben érkezik... 20.50 Szép­­teremtő kaláka. Népművé­szek Erdélyben. 21.50 Tisz­­telendők. Libanon. Hús­vét Libanoniban. 22.50 Tv-hir­adó. 2. műsor 19.03 Műsorismertetés. 19.05 Nas Ekran — a mi képernyőnk. A pécsi Jedec­it stúdió szerb-horvát nyel­vű nemzetiségi műsora. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Far­kas Ferenc 75 éves. A bű­vös szekrény. Az opera té­véváltozata . 21.05 Tv-hír­adó. 21.25 Éjszakai utazás. A. Gelman színműve a Sze­gedi Nemzeti Színház elő­adásában, felvételről. 23.00 Reklám. TÓI ^ "Tüt

Next