Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-18 / 65. szám
Egy sikeres pályázat Gyermekek a vízvédelemről Az Országos Vízügyi Hivatal, a Hazafias Népfront Országos Titkársága, a Magyar Úttörő Szövetség elnöksége támogatásával 1980-ban vízvédelemről szóló pályázatot hirdetett meg 6—14 éves korú gyermekek számára. Rajzokkal, dolgozatokkal, fotókkal egyéni és csoportos munkákkal lehetett pályázni az emberi környezet egyik alapvető meghatározó elemének, a víznek, a vízi környezetnek védelme témakörében. A pályaműveket az első lépcsőben az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, a Heves megyei Hazafias Népfront, a Heves megyei Környezetvédelmi Bizottság és a megyei úttörőelnökség képviselőiből álló bizottság bírálta. Megyénkből 54 rajz, 17 dolgozat és három fotó pályamű érkezett. Tekintettel arra, hogy a három fotópályázat színvonala elmaradt a rajz és dolgozat pályaművekétől ezért a díjakat az utóbbi két kategóriában osztották ki. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság díjait a gyöngyösi úttörőház szakköre (500 forint értékű könyvutalványt), Szőke Lajos, Ambrus József 7. osztályos tanulók, valamint a hatvani 5. számú Általános Iskola közössége nyerték. Egyéni rajz kategóriában első díjat nyert Tóbi László 7. osztályos diák, valamint a hatvani 5. számú Általános Iskola diákjai. Ezenkívül jutalmazták még a csoportos dolgozatokat, az egyéni dolgozatokat, valamint kiosztották a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának különdíját, amit Kiss Gabriella nagyfügedi általános iskolás nyert. Minden kategóriában az öt legjobb pályamű részt vesz az országos pályázaton is. A megyénkből beérkezett pályaműveket az egri úttörőházban kiállítás keretében kívánják bemutatni, majd vándorkiállítás formájában a megye általános iskoláiban is látható lesz majd. Ha nincs óránk, iránytűnk Ha úgy adódna, hogy nem vittetek magatokkal órát a túrára, vagy álmotokból felriadva nem látjátok, mennyi az idő, a madarak hangját figyelve tájékozódhattok. Például a csalogány éjjel 11 és 1 óra között hallatja hangját. Hajnali 4 óra után énekel a feketerigó és a cinege. öt óra után szólalnak meg a verebek. A bölömbika hangja este 9 óra után hallható. A baglyok esti 10 és éjjel három között huhognak. A virágok nyílása is jelzi az időt. A gyermekláncfű és a ciklámen reggel 6 és 7 között nyit. A vízirózsa és a kökörcsin 10 és 11 óra tájban. A becsukódásuk szintén meghatározott időhöz kötődik. Ha nincs nálatok iránytű, de a térképen való tájékozódáshoz szükséges északdéli irányt szeretnétek meghatározni, ennek is számtalan módja van a természetben. Ha órát viseltek, könnyű dolgotok van. A kismutatót a nap felé kell fordítani, s a 12-es szám és a kismutató közötti távolságot megfelezve megkapjuk a reggel 6-kor keleten, délben délen, este hatkor nyugaton áll. Reggel 9-kor délkeleten, 15 órakor délnyugaton. Népkerti tavasz (Fotó: Szántó György) Válasz a levélre Kemény fakockákon ültünk, és beszélgettünk az ifjúsági mozgalomról A KISZ-klub olyan mint egy táncterem. Ha csevegni akar az ember, s hozzá le is ülni, a fal mellé állított nagy, színes kockák közül választhat magának egyet, protekcióm van, én asztalt is kapok — ez már nem kocka, hanem hasáb. Kigyulladnak a neonok; itt minden színes, harsány, vidám. Fiatal. A színhely: az egri Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-klubja. Másodéves tanulók ülnek velem szemben a kockákon. Fiatalok, akik jó egy év múlva már munkások lesznek. Az utánpótlás megtisztelő cím birtokosai. A KISZ-szervezetekben most a levél a téma, amit a KISZ KB írt a szövetség tagjaihoz. Erre a levélre válaszolni illik. Például arra a megfogalmazásra is, ami így hangzik: „... a kívánatosnál és a lehetségesnél kisebb a KISZ-szervezet befolyása a munkásfiatalok, a mezőgazdaságban dolgozók körében”.... — Hadd kezdjem én! — Farkas Sándor gyöngyösi nyomdásztanuló, pelyhedző bajusszal — szóval, vannak az aktívak, a tisztségviselők, akik kötelességüknek érzik, hogy dolgozzanak. És vannak a többiek, akik ezt nézik, vagy oda se figyelnek. Nehéz a mozgósítás. Mert kevesen érzik azt, hogy jó ha együtt vagyunk és tudunk értékes programokat összehozni, ha akarunk. Az iskola ez alól kivétel, hiszen ez maga egy összetartó erő. De a munkahelyen ... Mag István autószerelőtanuló, az intézeti KISZ- bizottság titkára, gyorsan folytatja: — Szerintem sok fiatal nincs tisztában azzal, mire vállalkozik, amikor a KISZ- be lép. Ott vannak a Kiliánkörök, az előkészítő foglalkozások — a mozgalom múltját ismeri csak meg az ember, ami nekünk már történelem. Persze ez is kell, de a máról ugyancsak jó volna szólni. Előkészítjük az akcióprogramot, ez általános célkitűzés, keret. A kis közösségek saját ötleteikkel gazdagíthatják, maguk választhatják meg, mit akarnak csinálni. Egy biztos: dolgozni is kell. — Itt ugye mindenki tagja a KISZ-nek?__ — Nem, néhányan kimaradtak, mindig akadnak olyanok, akikkel nem tudunk mit kezdeni. A tanulók 80 százaléka itt KISZ- tag, vagy 15 százalékuk a lakóhelyi szervezethez tartozik. Nem is érdemes minden áron törekedni a teljességre, inkább a tagokkal kellene jobban dolgozni. ★ — Miért lettél KISZ-tag? — körkérdés mindenkihez. A válaszok némelyike ama levélre is válasz lehet. — Én az általános iskolában is sok közösségi munkát vállaltam — mondja Jen Ildikó, aki férfiszabónak készül — szeretek tagja lenni a közösségnek, tartozni valahova. Örülök, ha észreveszik az igyekezetemet a többiek. Itt először mindig a tanárunk javasolja, ki legyen a KISZ-titkár. Félév után az osztály már engem választott. — Én Mónosbélből jöttem — folytatja Faragó Judit, a leendő könyvkötő. — Amikor a végén jártunk az általános iskolának, a községi KISZ-titkár megkérdezte tőlünk: akartok-e KISZ-esek lenni? Akartunk, persze. Így aztán én nem is itt, az iskolában, hanem otthon maradtam KISZ-tag. Az én feladatom az ünnepségek szervezése. Van otthon egy klubunk, azt társadalmi munkában csináltuk. Odajárnak olyanok is, akik nem tagjai az alapszervezetnek. De ugyanúgy takarítanak a rendezvények után, meg dolgoznak a klubért, mint mi. Csak éppen nem KISZ- esek. Nem érdekli őket. Ebből a megjegyzésből egy kis vita kerekedik. — Mi az, hogy nem érdekli őket? Mi az, hogy tájékozatlanok? — dohog Farkas Sándor. — Nem lehet süketen járni! Ezt is csak bemesélik maguknak, mert most úgy sikkes, meg jópofa! — Van, aki azt mondja, nincs időm, dolgozni kell, ott a család — veszi vissza a szót a könyvkötőlány. — De azért az ilyenek is szeretnének egyszer-egyszer összejönni. Hát ebben segíthetünk. Simon Edit szintén könyvkötő, ugyanabból az osztályból : — Én úttörő-csapattitkár voltam. Amikor járni kezdtünk a Kilián-körre és sok mindenről vitatkoztunk, akkor döntöttem el, hogy KISZ- tag leszek. Olyan klassz dolgokat csináltunk, mindenről lehetett beszélni. Meg az is jólesett, hogy megbízásokat adtak, számítottak rám. ★ Megint vita. Egy ártatlan kérdéssel kezdődik: — Mi a dolga a tanulmányi felelősnek? Simon Editnek ez a megbízatása. — Havonként összesíti az osztályban az átlagot, miből rontottunk, vagy javítottunk. « — Csak ennyi? — ez a kérdés már nem olyan ártatlan. — Az legalább tanul — szólal meg Nagy Ferenc autószerelő, aki eddig csendben figyelte a beszélgetést. Alkalom röhinteni egyet. Hiszen úgyis jó ideje mossuk egymás agyát. — Mondjuk, mit szólnál ahhoz,, ami nálunk előfordult: félévkor az egyik sráchatból megbukott — folytatódik már komolyabban a megjegyzés. — Nálunk olyan volt, aki matematikából bukott meg. De hát jóformán összeadni sem tud. — És? És megbotránkoztatok, vagy nem is volt érdekes? — megint a fiúk heveskednek. — Azért itt is lehetne valamit tennie a KISZ-nek! " — A gimnáziumban olyanról hallottam — folytatja Bártfai Klára —, hogy aki megbukik, az nem lehet KISZ-tag. No, ezt azért túlzásnak tartjuk többen is. Bártfai Klára érettségi után került a szakmunkásképzőbe. Szintén nyomdásznak, könyvkötőnek készül. Korát tekintve kilóg a sorból. — Én ezt egyáltalán nem érzem — mondja. — Sőt ide jobban szeretek járni, mint gimnáziumba. Ott valahogy más volt, nem vették úgy komolyan az embert. A tanárok a szimpatikusakat, a jókat nagyon segítették, a többi meg tengett-lengett. Igaz, itt is van gondom. Szeretnék én már mással is foglalkozni, nemcsak a tanulással — mutatja jegygyűrűs ujját —, de ami a kollégiumunkban van, az nemcsak az én bajom. A lányok buzgón helyeselnek. Látni, mindegyik szeretne mondani valamit. Pedig jegygyűrűje még egyiknek sincs. A régi kollégiumból kiköltöztünk, a Lenin útra. Együtt a kereskedelmisekkel, s mi ott ötvenen csak vendégek vagyunk. Ha valamilyen problémánk adódik, nem merünk odamenni a vezetőhöz. A régiben olyan jó kis közösségünk volt, mindenki tudta a másik baját, gondját. Most meg? Még mi is szétszóródunk, nem nagyon törődünk egymással. — Igen, a múltkor, amikor megkérdeztük, miért nincs az étkezőben rezsó, azt mondták, mert felelőtlenek vagyunk, tönkretesszük. Honnan tudják, hiszen még soha nem adtak! — egymás szavába vágva beszélnek. — No, de a diáktanács. Biztosan van képviselője. Kiderül hogy Bártfai Klára a tagja, de órái miatt nem jár az ülésekre. Azt sem tudja, hogy a helyettese hogyan képviseli az ügyeket. A régi lemez: a KISZ-nek itt is lenne mit tennie. ★ Zay Ferenc, a KISZ-segítőtanár nem nagyon tudott közbeszólni a beszélgetésbe. A „kollégiumi ügyről” neki is az a véleménye, gyorsan kell érvényt szerezni a jogos kívánságoknak. A jogosaknak. Beszélgetni lehetne sokáig, de valamikor véget kell szakítani a legjobb eszmecserének is. Az hamar kiderült: a „levélre” van válaszolni valójuk ezeknek a fiataloknak. Hiszen a véleményük, a kritikájuk, a valahová tartozni akarásuk a mozgalomnak szól. Az öregedő KISZ-esnek talán megengedik a nagy szavakat: ezek a tinik magukénak érzik, tudják a jövőt. Hekeli Sándor BARÁTUNK: A KÖNYV Rajgyűlésen—vetélkedő Ebben az úttörőévben közösségünk — a Tyereskova raj — egyik vállalása az volt, hogy minél több könyvet olvassunk el, minél többen legyenek könyvtári tagok. Akciónknak a Barátunk: a könyv címet adtuk. Ennek kapcsán az egyik rajfoglalkozásunkon az abban lévő három őrs között vetélkedőt rendeztünk Tatay Sándor Puskák és galambok című könyvéből. Komoly, háromtagú zsűri bírálta el felkészültségünket. Első feladatként minden őrs kapott egy borítékot, amelyekben egy-egy szétnyírt kép darabjait találtuk. Ezt kellett egész képpé összerakni, s megmondani, jut eszünkbe róla. A mozaikokból egy puskát és galambokat ábrázoló fotót sikerült kirakni. Másodszorra arról a korról kellett mindent leírnunk, amelyben a regény cselekménye játszódik. Vagyis: a Magyar Tanácsköztársaságról. A harmadik fordulóban ismét képekkel kellett dolgoznunk, azokon a regény egyegy szereplőjének kedvenc időtöltését fedezhettük fel. Külön érdekessége volt a szellemi játéknak, a keresztrejtvény-fejtő részverseny, melynek során két felnőtt szereplő nevét kaptuk meg. A továbbiakban a mű legizgalmasabb jelenetét kellett lerajzolnunk, majd pedig mozgalmi dalokat adtunk elő. Befejezésként jelenetet rögtönöztünk a regényből, minden őrs saját választása szerint. Különösen a Tigris őrs játéka — a fiúk a búvóhely felfedezését mutatták be — ragadtatta tapsra a jelenlévőket. Az eredményhirdetéskor derült ki, hogy a rajgyűlésen tartott vetélkedőre a Mini-Manó őrs készült fel a legjobban, a második helyen pedig a Misa mackó és a Tigris őrs osztozott. Összejövetelünk sikere arra ösztönöz bennünket, hogy hasonlóan alapos felkészüléssel még sok ilyen érdekes, izgalmas rajgyűlést tartsunk . Mata Enikő Tyereskova raj Egerbakta Kossuth rádió. 8.27 Családerkölcs. 8.37 Zenekari muzsika. 9.44 Kis magyar néprajz. 9.49 Tarka mese, kis mese. 10.05 Diákfélóra. 10.35 Szerpentin. 11.35 Népi zene. 12.35 Magvetők. 12.55 Opera slágerek. 13.25 Dzsesszmelódiák. 14.07 Kóruspódium. 14.29 Kagylózene. Az unalom és ellenszerei. 15.10 Operaötösök. 15.28 MR 10—14. Iskolák—őrsök—barátok. 16.09 Kritikusok fóruma. 16.22 Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 17.50 Árak és átlagok. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Operettfelvételek. 19.35 Fischer Annie zenekari zongoraestje. 21.30 Külpolitikai klub. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Madrigálok. 22.40 Megjelent az ötödik! (A Magyarország története 1790—1848 c. kötetéről beszélget Hanák Péter). 23.00 Kamaramuzsika. Petőfi rádió 8.05 Csajkovszkij: Olasz capriccio. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 Válaszolunk hallgatóinknak. 9.43 T. Varga Anikó népdalokat énekel, Mihály Sebestyén citerán játszik. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Énekszóval, muzsikával. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Tanulj trió ... 13.30 Labirintus. 14.00 Kettőtől négyig. .. 16.00 Mindenki iskolája. 16.35 Néhány perc tudomány. 16.40 Fiataloknak! 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 Könnyűzene. 18.55 Nótacsokor. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Fiatalok a seregben. 21.00 Szemesnek áll a világ? 21.25 Hangverseny jugoszláv és magyar táncdalokból. 22.30 Vincze Ottó szerzeményeiből. 23.15 Klasszikus operettekből. 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 9.45 Delta. 10.10 Csendes Don (Szovjet filmsorozat). 11.15 Lehet egy kérdéssel több? 13.55 Üzlet a korzón (Csehszlovák film). 16.00 Gólyavári esték. Magyarország a második világháborúban. 10.50 A bábu (Lengyel filmsorozat). Az első figyelmeztetés. 17.45 Nyugalmunk érdekében. 18.15 A (film)kocka el van vetve. Filmtörténeti vetélkedő. 18.45 Staféta. Tíz perc ifjúság. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Derűre ború (Bábfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Századunk (Dokumentumműsor-sorozat). Végjáték a Duna mentén. 21.40 P. Howard. Írta: Rejtő Jenő. 22.35 Tv-híradó 3. , 2. műsor 20.01 A Gospel-karaván — Templom Harlemben. Közös éneklésre hívják a gospel-szertartás résztvevőit, akik az öröm, a fájdalom, a szenvedés hangján dalokat adnak elő. 20.55 Tv-híradó 2. 21.20 Jó fogás volt... (Kisfilm). 21.35—23.25 Az oparaigazgató (NSZK tévéfilm). MAI műsorok: TQÍ 1981. március 18. szerda___|| i 1