Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 2P2. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ARA: 1,40 FORINT 1981. augusztus 29., szombat Nem csupán hóban, sárban... Tanácskozások visszaté­­tése témája a nő, aki egy­ben mezőgazdasági szak­ember. Elhangzott már olyan kijelentés is, amely szerint általában helyte­len, ha ezt a pályát vá­lasztják,­ mert­ egy fiatal lány, anya sem fizikailag, sem pszichikailag nem al­kalmas arra, hogy hó­ban.­ sárban járjon. S mivel erre nem al­kalmas.­­ ugyanígy általá­ban vezetésre sem. Rend­szerint halljuk is a szá­mítást; férjhez megy, gyermeket hoz a világra. Otthon marad gyesen — „ugye ez érthető” ■— teszik hozzá mindjárt álszent egyetértéssel. S ha az a gyerek lázas...!? Mire vi­szont megérik a vezetésre, akkorra már elhanyaglta a továbbképzést, ifjú lendü­lete megtört, a család ter­hének gondjai miatt bele­szürkült a hétköznapokba. A végeredmény pedig: az agronómus, az­ állatte­nyésztő, a vízépítő lány, érettségi szintjén is ellát­ható feladatok mellett gör­­nyed az íróasztaloknál. Vajon így igaz-e min­den? Ha meghallgatjuk a­­ a fiatal szakemberek véle­­ményét, valami egészen más, kerekedik ki. Milyen megterhelést bír el a nő, mint a mezőgaz­daság munkása? Mai mo­dern mezőgazdaságunkban, már régen nem a kézi munkáé, a nyers erőé a Szó. De ha véletlenül akad még kézzel végzendő mun­ka, egy kis kapálás, egy kis egyelés, kire vár? A nőkre. Mint ahogy — a gépeket kiegés­zítendőn — ott kell lenniük a répa- és krumpliszedésnél, de még sorolhatnánk néhány olyan munkát, amit nem a meleg szobában végeznek a me­­zőgazdaság dolgozói. Egy lépéssel tovább A mezőgazdaság szakszerű irányítása nem merül ki abban — és nem abban merül ki! —, hogy a ve­tőgépen a sortávolságot ellenőrzi az agrármérnök. Szükség van üzem- és munkaszervezőre, értéke­sítési­­ szakemberre, hogy csak a legkézenfekvőbb dolgokat soroljuk. Vajon erre­­ is alkalmatlanok a mezőgazdaság szakember­­női? Ki sem kell lépni a szövetkezetek, az állami gazdaságok irodáiból, s máris számtalan olyan feladatkört találni, mely­re igen­is alkalmasak. És e munkahelyeken a kis­gyermek, a család nem akadálya a továbbképzés­nek sem. Nagyon sokszor elmond­tuk : szemléletváltozásra van szükség ahhoz, hogy a mezőgazdaság női szak­emberei megtalálják az­ őket megillető helyüket. Mert nem csupán hóban, sásban dolgoznak a me­zőgazdászok. Deák Rózsi ű ; i­lést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az ellátás általános szín­vonalának emelése, a lakos­ság munkaerő- és anyagi tar­talékainak hatékonyabb fel­­használása érdekében az El­nöki Tanács törvényerejű rende­leteket alkotott a kis­üzemi és a szövetkezeti gaz­dálkodás jogi feltételeinek továbbfejlesztésére. A szö­vetkezetekre vonatkozó tör­vényi rendelkezéseket módo­sító törvényerejű rendelet a szükségletekhez gyorsan igazodni képes szervezeti formákat hozott létre: a kis szövetkezetet, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szak­csoportot. Módosítva korábbi törvény­­erejű rendeletét, az Elnöki Tanács rendelkezéseket foga­dott el a lakosság fogyasz­­­­tási szolgáltatásainak csak­nem felét nyújtó kisipar to­vábbfejlesztésére. Az új jog­szabály felszámolja a­­ ma már szükségtelen jogi korlá­tozásokat. Az Elnöki Tanács felha­talmazta a Minisztertanácsot a polgári törvénykönyvnek a polgári jogi társaságokra vo­natkozó szabályaitól eltérő együttműködési forma, a gazdasági munkaközösség szabályainak megalkotására. Fenti célkitűzésekkel össz­hangban — módosítva a társadalombiztosításról szóló törvényt —, az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendelettel bővítette a kisiparosok, a magánkereskedők, továbbá segítő családtagjaik társada­lombiztosítási­­ ellátását. E­­szerint a kisiparosok és a magánkereskedők — tevé­kenységük sajátosságaiból adódó kisebb eltérésekkel­ —, társadalombiztosítási szem­pontból a munkaviszonyban állókkal azonos helyzetbe kerülnek, segítő családtag­ként közreműködő házastár­suk pedig jogot szerez a nyugellátásra, és a baleseti ellátásra. Az ismertetett jogszabályok 1982. január 1- én lépnek hatályba. * Az Elnöki Tanács ezután igazságszolgáltatási szerve­zeti és személyi kérdésekben határozott: módosította egyes bíróságok illetékességi terü­letét, továbbá bírákat válasz­tott meg és mentett fel.. Az Elnöki Tanács végül egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Bővülő telefonhálózat Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Mátraballán — Szeptemberben: 2-es műsor Kékestetőről — Jön a teletex! Országszerte folytatják a postafejlesztést Tíz év alatt —, hogy csu­pán a legutóbbi időszakot említsük — a Magyar Pos­ta kereken 2,5 milliárd fo­­rintot költött beruházások­­ra. 5S százalékkal növelte a telefonelőfizetők táborát, s az állomások háromnegye­dét kapcsolta a modern távhívó rendszerbe. Ugyan­ekkor háromszorosára bőví­tette a tetexes lehetőségeket, üzembe helyezte a solti, jászberényi rádiós nagyadó­­kat, a taliándörögi űrtáv­közlési földi állomást, az úgynevezett „klasszikus” postamunkát pedig több mint 400 új hivatallal, szá­mos új szolgáltatással fej­lesztette. Ám mindezek elle­nére is nagy még a lemara­dás: távbeszélő rendszerünk­nek csak a szinten tartásá­ra legalább további 32 mil­liárd forint kellene, még mindig 260 ezren várakoz­nak telefonra, a meglévő hivatalok közül minden harmadik alkalmatlan már a forgalom zökkenőmentes biztosítására. Ilyenekről és hasonlókról szólt pénteken dr. Buják Konstantin, a Magyar Pos­ta vezérigazgatójának első­ helyettese azon a sajtótájé­koztatón, amelyet a kétna­pos, ma délben befejeződő XI. országos postás konfe­rencia alkalmából rendeztek Miskolcon. A szakma rangos találko­zóján előadások sora tűzte napirendre a gondokat — egyidejűleg hangot adván azoknak az igazán tisztelet­re méltó­­ törekvéseknek is, amelyekkel változtatni kí­vánnak a jelenlegi helyze­ten. Mint megtudtuk: a VI. ötéves terv­ folyamán továb­bi csaknem 19 milliárd fo­rintos fejlesztés­ történik a posta területén. Kecskemét után jövőre Békéscsabát is bekapcsolják a távhívásos telefonhálózatba. Még az idén bővítik az egri, a gyön­gyösi és a mátraballai táv­beszélőrendszert, s legkésőbb 1985-ig kétezer új vonalat kapnak a hatvaniak. Továb­bi jó hír, hogy­­ Kékestetőn már szolgálatra „élesztik” az új tv-adó II. műsor su­gárzására alkalmas beren­dezéseket,­ rövidesen meg­kezdődnek a próbák, s ha minden sikerül, szeptem­berben vételi lehetőségekkel örvendeztetik meg a nagy­közönséget. Folytatódnak a hagyomá­nyos megoldással összeha­sonlíthatatlanul gyorsabban üzembe helyezhető konté­nerközpontok telepítése — Gyula város már olyant kap, amely már a helyközi auto­mata hívást is lehetővé te­szi —, sőt telex után elekt­ronikus telefonközpontot adnak át rendeltetésének a tervidőszak végéig. Buda­pesten egységes rádió-tele­fonszolgálat kialakítására kerül sor, ami gépkocsiba is szerelhető készülékek használatára is módot te­remt, s foglalkoznak a rá­diós személyhívás vidéki ki­próbálásával. Míg a telex­­kísérletekkel azon lesznek, hogy a televízió ernyőjére a kép levételével vagy meg­hagyásával fontos informá­ciókat is közvetlenül felvi­hessenek. A hagyományosabb posta­­munka szolgáltatásait — többi között — a kereske­delmi pénzbegyűjtés általá­nosabbá tételével, egységes csomagolóanyagok árusítá­sával, az önkiszolgálás szé­lesítésével, három új góchi­vatal létesítésével fejlesztik. Nem utolsósorban pedig a Magyar Posta 67 ezer dol­gozóját kellő ismereteket — a kulturált magatartást tan­tárgyként is oktató — tan­folyamokkal készítik föl növekvő feladataikra. • Az egri intermanuális központban, a 01-es számon csúcsfor­galomban 15 alkalmazott veszi és továbbítja a hívásokat Mikrofilmen az előfizetők. A legmodernebb megoldás: a mikrofilmre rögzített előfi­zetői adatokat MINOX vetí­tőn másodpercek alatt meg­találják a postai dolgozók, s továbbítják az érdeklődők­nek. Képünkön­ Nádas Ká­­rolyné. (Fotó: Feri Márton) A Markazi-tó partján kis­üzem­— nagy fela A markazi tó partján a Mátravölgye Termelőszö­vetkezet melléküzemága je­lenti az ipart , csaknem szá­zan dolgoznak itt a Ganz Villamossági Művek, illetve a Budapesti Híradástechni­kai Gyár részére. Bérmun­kájuk az idén hatmillió fo­rintos árbevételhez juttatja az erőmű szomszédságában gazdálkodó szövetkezetét. A telefonközpontok védelmét szolgáló biztosítósáv — a BHG gyártmányaiban — a világ minden tájára elkerül. Fodor Józsefné ezek közül állít össze egyet. (Fotó: Kőhidi) Lázár György látogatása a Magyar Néphadseregnél­ ­ r [UNK] Zoltán György,­ az­­ MSZMP Poli­t­i­ka­i­ f­­i­zottságának ; tag­­ja,, a­­ Minisztertanács­­ elnöke pénteken' a Magyar Nép­­hadsereg több­ egységéhez látogatott el. Programját a Honvédelmi Minisztérium­ban kezdte, ahol, Czinege Lajos, , hadseregtábornok, honvédelmi miniszter fogadj­­a,­­majd tájékoztatta a­ ho­­ni légvédelem helyzetéről. Ezt követően Lázár György a honi légvédelmi csapatok tevékenységével is­merkedett és felkeresett több honi légvédelmi alakulatot. Útja először Pápára ve­zetett, ahol katonai­ tiszte­letadással fogadták. A fo­gadásnál jelen volt Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára, az Országgyűlés hon­védelmi bizottságának elnö­ke. Bakó Ferenc alezredes­nek, az alakulat parancsno­kának jelentése után a kor­mány elnöke megtekintette a pilóták oktatását szolgáló korszerű technikai­­ eszközö­ket,.. .megismerkedett, ,a.­pülési­­ ismeretét­. .. ekáját'írta. Sánk V. oktatásának' -módsze­­r­eivel.K Ezután , megnézte' .a pilótáktól m­agasfokú techni­kái­­ .felkészültségét, ' ráter­mettséget kívánó MIGr csa­­­lád­ok . re­pülőgép-bemuta­tó­­ját, a készültségi­­ szolgála­tot.-és egy. vadászrepülőgép próbariadóját. A­ Minisztertanács­­ elnöké­­­nek­ programja egy rádió­­technikai alegységnél foly­tatódott. A­ parancsnok je­lentése után Lázár György megtekintett több, különbö­ző rendeltetésű lokátortecni­­kai berendezést. Ezt köve­tően az egyik dunántúli légvédelmi rakétarendszer­rel ismerkedett meg,­­ ahol tájékoztatták a rakétakomp­lexum főbb jellemzőiről. Végezetül a­­ kormány el­nöke találkozott a honi­ lég­védelmi hadsereg­­ vezetői­vel, parancsnokaival. Elis­meréssel sz­ólt a katonák derekas helytállásáról, a látottakról. Berva, MEZŐGÉP, Ramóna Az iparosodó Heves Közhelynek tűnik ma már azt emlegetni, hogy 10 esz­tendővel ezelőtt még kuko­ricát törtek a Finomszerel­­vénygyár Hevesi gyárának üzemcsarnokai helyén. De az már egyáltalán nem elcsé­pelt frázis, hanem a fejlő­désnek igenis komoly bizo­nyítéka, hogy akik 10 éve földművelők, ma már bo­nyolult­­ műszerekhez, gépek­hez szükséges alkatrészeket gyártanak. A szó: ipar, a gazdálkodás új tartalmát is jelenti Heve­sen a nagyközségben és a járásban. A Finomszerel­­vénygyár például ebben az ötéves tervben mintegy nyol­cvanmillió forintot fordít a hevesi gyár fejlesz­tésére, s így az üzem egy­­ része alkalmassá válik a je­lentős nyugati és szocialista exportot hozó pneumatikai alkatrészek gyártására, is. A fejlesztés sorába tarto­zik, hogy a MEZŐGÉP he­vesi gyáregysége megfelelő fejlesztéssel három új ter­mék előállítását tervezi eb­ben az ötéves tervben. Elő­­­zetes tájékoztatás szerint a METALLOGLOBUS tarna­­szentmiklósi telepének fej­lesztésére mintegy nyolcszáz milliót, szántak. A járás e legnagyobb beruházása to­vábbi lépést jelent a színes­fémeknek, a hulladékból való visszanyerésére. Mindemellett sokan töre­kednek a munkakörülmé­nyek javítására is. Ezt szol­gálja az idén a Ramóna és a Budaganz­­ szövetkezetek kisebb beruházása, melyek a munkahely korszerűsítését jelentik._____— . ...

Next