Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. június 11., szombat Ki nem álmodott már korrózióálló és csekély fo­gyasztású autóról? Kétségtelen, hogy mind több műanyagot építenek be a gépjárművekbe, de az itt látható példa ellenére még sok megoldatlan kérdés vár a tudósokra. Japánból érkezett hírünk szerint lábszárral, lábfejjel és vállal működtethető gépko­csikat készítettek, hogy azok is élhessenek a gyors helyváltoztatási lehetőséggel, akiket eddig leg­feljebb tolókocsiban szállítottak, összeállításunkból ezúttal sem hiányoznak a mindennapi autózás fi­gyelmét érdemlő kérdései. összeállította: Pilisy Elemér Autóvezetés napszemüveggel Itt a nyár, és egyre több autóvezető visel napszem­üveget. Divatból vagy hóbort­ból? Luxusból vagy véde­kezésből, a szemet bántó káprázással szemben? Két­ségtelenül a szemüveg —, de csak az orvos által elő­írt szemüveg — arra szol­­­gál, hogy látásunkat javít­sa. Az orvosi szempontok különösen fontosak a gép­kocsivezetőknél. Köztudott például, hogy a vastag ke­ret leszűkíti a látómező te­rületét. Aki egyébként vas­tag keretes szemüveget sze­ret viselni, annak gépko­csivezetéshez másik szem­üveget kell használnia. En­nek kerete legyen keskeny, de legjobb, ha a szemüveg csupán felülkeretes kiképzé­sű. Így nem szűkíti a látó­teret. Egyébként akinek jo­gosítványa előírja vezetés­kor a szemüveg viselését, annak ajánlatos, hogy tarta­lékoljon a kesztyűtartóban egy pótszemüveget is. .Leg­alább olyan fontos bizton­sági követelmény ez, mint, hogy rendelkezzünk tarta­lékégőkkel a gépkocsihoz. De mire jók az enyhén színezett napszemüvegek? Tapasztalatból tudjuk: sok vezető nem is annyira köz­lekedésbiztonsági szükséglet­ből viseli, mint inkább di­vatból. Nem veszélyesek ezek a közúti forgalomban? Erre a kérdésre egy nyugat­német kutatócsoport hatá­rozott nemmel válaszolt. Feltételként azonban kikö­tötték, hogy fényelnyelési képességük nem haladhatja meg a 10—15 százalékot. Csak azt ne gondolja senki, hogy ettől jobban fog látni! Ez a tévhit ugyanis veszé­lyes kockázatokra csábíthat. Senki se képzelje, hogy a napszemüveg megvédi a vakítástól, mert ilyen szem­üveg még nincs forgalom­ban. Az enyhén színezett napszemüveg csupán olyan esetekben véd, amikor a fény visszaverődik az útfe­lületről. Ilyenkor sem lehet több a fényelnyelés 30—40 százaléknál. Fontos, hogy szemünket sohase kényeztessük el. Aki különösebben nem ér­zékeny, csak akkor hasz­náljon napszemüveget, ha a napsugárzás olyan erős, hogy az autópálya szinte „izzik a forróságtól”. Nálunk nyáron a déli és a kora dél­utáni napsütésben lehetnek ilyen fényviszonyok a Bala­ton körül. (A mediterrán országokban, ahová évente sok turista eljut, persze sok­kal gyakoribb.) Ilyenkor a látóérzék nem képes alkal­mazkodni a látómezőben uralkodó fénysűrűséghez (egyszerűen kifejezve: vilá­gossághoz), tehát olyan fénysűrűség áll elő, amely az átlagos napfényt jóval meghaladja. Ez a jelenség felléphet a napsütötte ha­vas tájon is, ahol „szikrázik a hó”, gátakon vagy nagy vízfelületek fölötti hidakon, magas hegyekben és lenyug­vó napsütésnél. De soha­sem szürkületben, vagy éj­jel! Némely megszállott napszemüveg-imádó vezető ugyanis még ekkor sem ve­szi le napszemüvegét. Nem tudják, hogy a mesterséges elzárkózás a fényhatás elől értelmetlen dolog, annál is inkább, mert a vezetőnek szüksége van minden in­formációhordozó fénysugár­ra. A napszemüveg az autó­ban tehát csak annyiban lehet hasznos, amennyiben elősegíti a látásélességet, a megkülönböztetési érzékeny­séget, a kontrasztos látást, a fényhez és sötéthez való al­kalmazkodást, a színkülönb­ségek érzékelését. ■ ( B. I. Biztonságban... Ez csak egy humoristának juthat eszébe: biztonsági öv a forró nyári utazásokhoz A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gyakorlattal rendelkező FOGATGAZDÁT felvesz az Egri Erdészetéhez. Jelentkezés az Egri Erdészet vezetőjénél, FELNÉMET, Fűrészüzem mellett, telefon: 10-734. Fontos gazdasági érdek fű­ződne hozzá, hogy minél nagyobb számban szülesse­nek kisebb tömegű, megfele­lően korrózióálló és cseké­lyebb fogyasztású személy- és haszonjárművek. E kívá­nalmak megvalósításának fontos eszközei a kön­­­nyűfémek és a műanyagok. Az alumínium fokozottabb alkalmazása a gépjárműve­ken kétségkívül csökkenti a jármű tömegét, s ezáltal kisebb lesz a tüzelőanyag­fogyasztás is, ugyanakkor megmarad a jármű korábbi hasznos terhelhetősége (sőt bizonyos esetekben nő.) Ám nem szabad figyelmen kí­vül hagyni — vélik egyes szakemberek —, hogy az alumínium előállításához jó­val több energia szükséges, mint a többi szerkezeti anyagokéhoz, ami valame­lyest rontja az energiamér­leget. Energiamegtakarítás azonban mindenképpen ki­mutatható. Nyugatnémet adatok sze­rint 1950-ben átlag 3 kg műanyagot építettek be egy személygépkocsiba, 1960-ban már 10 kg-ot, 1970-ben 40-et, és 1980-ban már a 100 kg-ot is elérte ez a mennyiség. És ezek a számok figyelmen kívül hagyják a szintetikus kaucsukféléket és a műszá­lakat, amelyekből kb. 50 kg található ma egy személy­autóban (40 kg kaucsuk és 10 kg műszál.) A teherautóknál jóval nagyobbak az egyes modellek közti különbségek, ezért egységes adatokkal itt nem szolgálhat a statisztika, annyi azonban bizonyos, hogy ezeknél több műanya­got használnak fel, mint a személygépkocsik építésénél. Jó példa erre a képünkön látható nyerges vontató, amelynek vezetőfülkéje túl­nyomórészt sajtolt műanyag­ból készült, s a gyártás szerszámköltsége kb. egyötö­de, mint a hagyományos, teljesen acélból készülő ve­zetőfülkénél. A műanyag fül­ke legfőbb előnye, hogy kor­­rózióállósága révén élettar­tama nagyobb. (KS) Gépkocsik a kar nélküli vezeték részére Lábszárral, lábfejjel és vállal működtethető gépko­csikat fejlesztettek ki Japán­ban a thalidomid-ártalo­m áldozatai és más testi fogya­tékos személyek számára, akik nem képesek a hagyo­mányos, kézzel működtetett gépjárművek vezetésére. Az új láb- és lábfej-mű­ködtetésű gépkocsik — az első Japánban kifejlesztett ilyen jellegű járművek — nemrégiben megjelentek a piacon is, követve a koráb­ban kidolgozott modelleket, amelyeket olyan vezetők számára készítettek, akik elvesztették fél karjukat, vagy fél lábukat, avagy akik tolókocsihoz voltak kötve. Néhány éve árusítanak már Japánban olyan kész­letet, mellyel automata gép­kocsik átalakíthatók moz­gássérült vezetők számára. Azonban az utóbbi időkig Japán nem állított elő olyan gépjárművet, amelyet olyan személyek vezethetnek, akik egyik karjukat sem tudják használni. Eredetileg ezek a szemé­lyek nem is kaphattak veze­tői engedélyt, azonban az a széles körű felismerés, hogy ezeknek a fogyatékos embe­reknek fokozott szükségük van a helyváltoztatásra azt eredményezte, hogy az el­múlt év júliusában módosí­tották az idevonatkozó tör­vényt, lehetővé téve, hogy a testi fogyatékosok is meg­szerezhessék a gépjármű-ve­zetői jogosítványt. E változásra a japán gépkocsigyártók hozzákezd­tek a testi fogyatékosoknak szánt gépkocsik kidolgozásá­hoz. Bár néhány prototípust autókiállításon már bemu­tattak, az új modellek most kerültek első ízben hazai piacra. A meglévő kis kocsikból átalakított modellek olyan berendezésekkel vannak el­látva, melyeket kifejezetten lábfejjel, lábszárral és vállal való működtetésre terveztek. A gépkocsigyárak saját járműveiket teljesen függet­len modellként dobják piac­ra, ahelyett, hogy valamely szokványos típusnak olyan változatát állítanák elő, mely speciális felszereléssel van ellátva a karjukat hasz­nálni nem tudó vezetők szá­mára. Az új gépkocsiknak spe­ciális szerkezetei vannak a vezetésre és a ki- és beszál­lásra egyaránt.­­ Az ajtó kívülről láb­bal nyitható ki. Az ajtó be­lülről való kinyitására és becsukására az ajtó belső falára, az autó kárpitjához közel nagy, lábbal működ­tethető szerkezetet szereltek fel. Az ajtózárat jobb vál­lal lehet kezelni, az érdes felület lehetővé teszi a gép­kocsivezető válla érintésének könnyed felfogását. A gép­kocsi gyújtás- és indítókap­csolóit a műszerfal alsó sze­gélyének közepére helyezték el és lábbal működtethető. Kormányzás: a vezető a bal lábát a kormánypedálra helyezi és a kívánt irányba vízszintesen elfordítja. A ve­zető jobb lábbal működtet­hető pedál lenyomásával válthatja a sebességet. Parkolás: A kézifék, me­lyet a vezető bal oldalán helyeztek el, a bal combbal működtethető. A fő féket olyan reteszelő mechaniz­mussal látták el, amely megakadályozza a gépkocsi lassú gurulását, amennyiben a féket állás közben kiold­ják. Az index-kapcsoló a vezető fejtámasza bal, illet­ve jobb oldalán található és kezelése fejjel történik. A gépkocsi világításkapcsolója, valamint az ablaktörlő és ablakmosó szerkezet az ajtó belső falán nyert elhelyezést és azokat a gépkocsivezető jobb válla működteti. A gépkocsi kürtje akkor szólal meg, ha a gépkocsivezető jobb lábbal lenyomja a kap­csolót. A biztonság kedvéért a gépkocsivezető ülését há­romágú övvel szerelték, fel, mely automatikusan körül­öleli a vezetőülésen helyet foglalót. Tekintettel arra, hogy egy testi fogyatékos személy nem valószínű, hogy ki tud­ja cserélni a defektes gumi­abroncsot, a kerekeket spe­ciális gumikkal szerelték fel, olyanokkal, melyekkel 60 kilométeres óránkénti sebes­ség mellett mintegy 100 ki­lométert lehet megtenni az abroncs defektje után. Az új modellek ára Toki­óba való szállítással 2 mil­lió yentől 2,4 millió yenig terjednek, 500 ezer yennel magasabbak, mint a stan­dard modellek költsége, amelyekből ezek származ­nak. A Kavicsbánya Vállalat hatvani üzeme felvételre keres: Szállításvezetőt: középiskolai végzettséggel és felsőfokú szállítási vizsgával. Bányamestert: (művezetőt) műszaki technikumi­­­­égzettséggel. Mozdonyvezetőt: V—22-es Diesel-mozdonyra. Nehézgépkezelőt: T—100-as tológépre. Fizikai munkásokat: (lehet nyugdíjas is) akiket betanítunk szállítószalag-kezelőnek. JELENTKEZÉS A HELYSZÍNEN. 13 Apró kis „villámok” Egyik-másik gépkocsira földet söprő fémbetétes gu­miszalagot szerelnek tulaj­donosaik. Ezeknek a „vil­lámhárítóknak” a feladata az lenne, hogy az autóról elvezessék az áramot, hogy kiszálláskor az ajtó vagy a kilincs ne rázza meg az utast. Ezeknek a védőeszkö­zöknek azonban nincs meg­felelő hatásuk. Menet közben a szalagok le-felcsapódnak, többet vannak a levegőben, mint az úttesten, így csak részben földelnek. A kilincs érintésekor ka­pott kisebb-nagyobb áram­ütést az elektrosztatikus fel­­töltődésből adódó kisülés okozza. A feszültsége meg­lehetősen magas, de az áramerőssége csekély, s az egészséges gyermekben, fel­nőttben kárt nem okozhat. Az ilyen áramütést azonban nem mindenki viseli egy­formán. Azok, akik vezetés köz­ben sokan­ izegnek-mozognak — a műanyag üléssel való súrlódás következtében — gyorsabban töltődnek fel elektromossággal. Kánikulá­ban, ha megizzadunk, csök­ken a feltöltődés, miután a nedvesség levezeti az ára­mot. Természetesen nemcsak a műszálas ülések segítik elő a gyorsabb feltöltődést, fokozódhat, ha ruhánk is műszálas alapanyagból ké­szült. Mitől keletkezik ez az áram? Ha két rossz veze­tőt — ide tartoznak a mű­anyagok és az abból készült textíliák is — egymással szoros érintkezésbe hozunk és összedörzsölünk, akkor a feltöltődés megszakad, az elektronok az egyik anyag­ról a másikra áramlanak. Miután ezek az anyagok nem vezetik az elektromos­ságot, így nem folyhatnak az elektronok vissza. Ha e két anyagot egymástól eltá­volítjuk — vagyis amikor a kocsiból kiszállunk —, akkor az egyik anyag pozitív, a másik negatív töltésű ma­rad, és a kettő között elekt­romos mező képződik. A gyakorlatban ez a­­ kö­vetkezőképpen megy végbe. Ameddig ülve maradunk, addig a töltések az érintke­zési felületekhez kötődnek. Amikor az ülésről felemel­kedünk, vagy ha a cipőnket a kocsipadról felemeljük, az ülés és a ruházatunk egy­mással ellentétes töltésű lesz. Ha viszont a kocsiból kiszállunk, akkor a ruhánk elektromos töltése az em­ber testén s a talajjal érint­kező cipőtalpon keresztül kisülhet. Az elektromos töl­tés kisülhet a jármű fém­­szerelvényeinek érintésekor is. Kiszálláskor tehát, mi­előtt még az útra tennénk a lábunkat, az egyik kezünk­kel fogjuk meg az ajtó ke­retét. Ekkor ugyanis a fel­halmozódott elektromos töl­tés a nagy kiterjedésű kéz felületén át távozik anélkül, hogy észlelhető áramütés következne be. Több más, saját magunk által kikísérletezettt fogás­sal is elkerülhetjük a kelle­metlen ütést keltő apró kis „villámokat”. B. I. GOMBATERMELŐK, FIGYELEM! Laskagomba termesztésére alkalmas átszövetett alapanyag szövetkezetünk gombatelepén 420,— Ft/g áron kapható. Megkeresésére a termeléssel kapcsolatos tájékoztatót postafordultával a megadott címre megküldjük. „ARANYKALÁSZ” MGTSZ, SAJÓVÁMOS, gombaüzem.

Next