Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 144. szám ÁRA: 1983. június 19., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Félkész -­ Már megint sikerült fel­fedeznünk a spanyolviaszt. Mert mi történik. Egyre többet és egyre többször hallok például a félkész családi házak és lakások árusításáról. Hinnek a le­hetőségnek az előnyeit most nem akarom részletezni. Való igaz: aki szeret vakol­ni, festeni, parkettázni, vil­lanyt és vízvezetéket sze­relni, csempézni meg mit tudom én, mi mindent csi­nálni, az vesz egy ilyen félig kész lakásnakvalót. Sokkal olcsóbb, mint az, amelyikbe csak be kell köl­­­­tözni. Így hát megéri. Látszó­­­­lag. Mert mi van olyankor,­­ ha a teljes áron vásárolt és befejezettnek kikiáltott otthonról az első napok bó­­dítóan kellemes, mámoro­san édes hangulatának el­szálltával egyszercsak ki­derül, hogy a két- vagy háromszoba-összkomfort imitt-amott nem egészen olyan, mint amilyent el le­hetett volna várni azért a temérdek pénzért? Púpos a parketta, hul­lik a csempe, a vízcsapot nem lehet elzárni, a fű­tőtest dermesztően hideg és így tovább és így tovább. Félkész termék ez is. Rá­adásul a teljes árért. Tessék mondani, hány­­ évtized múlt el azóta, hogy ezt a módszert kitaláltuk? Méghozzá: micsoda haszon­nal. A mostani új ajánlatnak csupán annyi az előnye, hogy előre megmondják, valóban nincs befejezve, de­­ nem is kérnek érte annyi pénzt, mint tették korábban, így tisztességes. Csak az a bibéje ennek az egész új kitalálásnak, hogy eléggé elterjedt a burkolt formája is. Tudok például arról, hogy a külföldre kiszállí­tott terméket csupán húsz százalék árengedmény meg­adása esetén volt hajlan­dó a rendelő átvenni, mert­­ „félkész” állapotban lévő­nek találta. Tudok áruról, amit azonmód visszafordí­­tottak kamionostul, mivel ennél is baj volt a befeje­zettséggel. De példákért nem kell feltétlenül a határainkon túlra mennünk. Legutóbb vásárlásaim is arról győz­tek meg, hogy itthoni üz­leteinkben bőségesen kínál­nak nem egészen tökéle­tes cikkeket a teljes árért, így jártam egy porszívó­val és egy fűnyíró géppel egy hét leforgása alatt. Az sem vigasztal, hogy a ta­karításihoz használatos szer­kezet külhonból érkezett. Valahogy nincs ez így jól. Eszembe jut, valamikor törték magukat az embe­rek, ha valamelyik üzlet­ben „exportból visszama­radt” cikkre bukkantak. Tessék meggondolni: ami odakint nem felelt meg, az nekünk még mindig „szu­per" volt. Micsoda mérce ; ez? Ezek az idők már el­múltak. Elmúltak... ? G. Molnár Ferenc Tizenhat ágyú, mint 1552-ben ... — Egy hétvégén 12 ezer látogató — Építik a Dobó-bástyát — Július végén nyit a Gárdonyi-ház Roham a vár látnivalóiért Az esős hétvége mit sem rontott az érdeklődésen, csoport után csoport érkezik az egri várba. Alig fél óra alatt kiderül, hogy az eser­­nyős, esőkabátos látogatók között vannak iskolás osz­tálykirándulók Dunakeszi­ről, Tatárszentgyörgyről, Új­­fehértóról, Balmazújvárosról, cipőszövetkezeti dolgozók Rakamazról, nyugdíjasok Kecskemétről. És csak jön­nek, jönnek, mint annak idején a törökök.. . A rohamra felkészült a történelmi erődítmény, ter­mészetesen nyitott kapuk­kal, s vonzó látnivalókkal a már ismert gyűjtemények kiállítása mellett. Ami a „várvédőket” is meglepte — tudjuk meg dr. Petercsák Tivadartól, a vármúzeum tu­dományos titkárától —, az, hogy a diákság iskolához kapcsolódó szervezett kirán­­dulásai a korábbi, májusi tetőzés helyett júniusba csaptak át. Csak az elmúlt hét végén — 12 ezren for­dultak meg itt. A múzeumi világnap (má­jus 18-a volt) óta, beren­dezett ágyútermeket találni a délkeleti bástya mindkét szintjén. A két korabeli tí­pus — a kisebb falionetta vagy sugárágyú és az öblö­sebb bombarda — mintájá­ra valósághű másolatokat készítettek. Az Egri Vasön­töde a több mint tíz ágyút teljes egészében társadalmi munkában öntötte, s ezzel felbecsülhetetlen szolgálatot tettek a vármúzeum számá­ra. A fa ágyútalpakat az is­­tenmezejei téeszben csinál­­ták. Ágyúkból majdan éppen tizenhat darabot szeretnének kiállítani, annyit, amennyi­vel az 1552-es ostrom ide­jén a hős várvédők rendel­keztek. Régi rajzok, leírá­sok után rekonstruálják a tűzmesterek felszerelési tár­­gyait is, láthatók a lőporos hordók, villás kanócok, ala­­bárdok, döröckölők, utazó ládák... Új kiállítás fogadja az ér­deklődőket a gótikus palota földszinti termében. A ta­valyi, korai oszmán szőnye­gek után most a Közel-Kelet kerámia kultúrájába enged bepillantást az Iparművésze­ti Múzeum kölcsön kapott anyaga. Tervezik később a keleti hímzések tárlatát. Eb­ben az esztendőben is több milliót költenek a vár hely­reállítására. Folyik a Dobó­bástya építése, a Sötét kapu feletti terület rendezése, szigetelése, a falszakaszok felújítása. A kőtár most csinosodik, az egyik ág ro­mánkori darabokkal még az idén bemutatható lesz. A ke­leti várfal alatt húzódik északi irányban egy kaza­mataszakasz, amit több éves bezártság után idén a nagy­­közönség számára is feltár­tak. A vár közeli szomszéd­ságában levő Gárdonyi-ház július 29-től fogad újra lá­togatókat. Az idegenforgalom élén­külése az elkövetkező nyári hetekben várható, jönnek majd gyerekek is szép szám­mal a különféle táborokból. Sőt — ahogy már lenni szo­kott —, szeptemberben me­gint az ország legkülönbö­zőbb tájairól az iskolás cso­portok. A vármúzeumot és a Gárdonyi-házat az elmúlt időszakban évente csaknem félmillióan keresték fel. Eger dicső múltjának kö­szönhetően, s ahogyan azt, annak emlékeit ma is őrzi. Érdeklődő turisták az egri várban ■ Mintaelőkészítés­ az öntödében (Fotó: Szántó György) Sugárágyú az „őrhelyen” Tanáravató ünnepség az egri főiskolán Az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola tegnap tartotta meg tanévzáró­ ta­­náravató ünnepi tanácsülé­sét az intézmény dísztermé­ben. A vendégeket, a vég­zős hallgatókat, a­­ szülőket és hozzátartozókat, dr. Or­bán Sándor főigazgató-he­lyettes köszöntötte. Az ün­nepségen többek között je­len volt Barta Alajos, a He­ves megyei Pártbizottság el­ső titkára, és Németh László, az Eger városi Pártbizottság első titkára is. Az évzárón dr. Szűcs Lász­ló főigazgató mondott ava­tóbeszédet, majd átadta a végzős hallgatóknak a dip­lomát. Az 1982—83-as tanév végén 284 hallgató kapta meg a szaktanári oklevelet, köztük két laoszi végzős is. A Marx Károly-alapítvány első díját ebben az évben Ecsédi Károly, harmadéves magyar—történelem szakos a második díját Baráth Ág­nes, negyedéves történelem —ének szakos hallgató kapta meg. A „Jó tanuló— jó sportoló” alapítvány­ban Kovács Ágnes negye­dik évfolyamos földrajz— testnevelés szakos és György István harmadévfolyamos biológia—testnevelés szakos hallgató részesült. A tanév­záró ünnepségen dr. Nagy József főigazgató-helyettes hirdette ki a hallgatói pályá­zatok jutalmazottainak név­sorát. Az ünnepély a Szózat hangjaival ért véget. XV. országos őrsvezető-találkozó Egerben Pajtás, daloljunk... Kegyes volt az egri idő­járás szombat délután a vö­rös nyakkendősökhöz. Leg­alábbis, a napok óta sze­merkélő eső helyett napsü­tés fogadta azt a harsány, vidám csapatot, melynek tag­jait az ország minden ré­széből hozta a vonat a XV. országos őrsvezető-találkozó­ra. Mintegy 120-an érkeztek , a legtalpraesettebbek, a leg­ügyesebbek a nagyszabású, ötnapos rendezvényre. Már az első délután kellemes program részesei lehettek. A kicsomagolás után különle­ges városnéző sétára vitték az egri fiúk, lányok a kí­váncsi vendégeket. Különle­gesre, hisz a legszebb bel­városi utcákon, tereken nem­csak a műemlékeket csodál­hatták meg, de a megye­­székhely iskolásai mini-mű­sorainak is tapsolhattak, öt órakor került sor az ünne­pélyes megnyitóra. A főis­kola díszudvarán sorakoztak fel az egyenruhás tisztségvi­selők és kísérőik, akik már hetek óta készülődtek, hogy átvehessék a történelmi vá­ros kulcsát. Az elnökségben többek között helyet foglalt Nemes Péter az MSZMP KB munkatársa, Mlinkó László, a KISZ me­gyei bizottságának titkára és Ballner Károly, a Magyar Úttörők Szövetsége Orszá­gos Tanácsának tagja. Révészné Rőgős Zsuzsan­na megyei úttörőelnök meg­nyitója után Gáti József, a Munkásőrség országos pa­rancsnokhelyettese átadta tíz pajtásnak a Csillagos iránytű elnevezésű kitünte­tést, melyet elmúlt eszten­dei kiemelkedő munkájuk­kal értek el. A jövőben Eger város alapítványára is pá­lyázhatnak a találkozó részt­­vevői. Mint Békési József, a városi tanács elnökhelyette­se elmondotta: azok, akik évente­­ szintén pályázat útján elnyerik a „Sikerült” elnevezésű díjat, Heves me­gye székhelyének vendég­szeretetét élvezik majd. A „Csillagos iránytű” ez évi pályázatának kiírására közel 2400 pályamunka ér­kezett. Közülük — az úttö­rőszövetség és a munkásőr­ség közös zsűrijének döntése alapján — a tamási Bajcsy- Zsilinszky Endre, az aszódi Petőfi Sándor, a bajai Pe­tőfi Sándor, az oroszlányi Béke, a verpeléti Hámán Kató, a nagykállói Irinyi János úttörőraj, valamint a szarvasi Delfin, a salgótarjá­ni Miki egér, a körmendi Omega és a vásárosnaményi Béke őrs kapta meg a Mun­kásőrség országos parancs­nokának jutalmát, a Várhe­gyi György szobrászművész által alkotott plakettet. A pajtások hosszan tartó dísztapssal köszöntötték a jutalmazottakat, majd dalo­lással ért véget a megnyitó. Béke és barátsági hónap Minden réteg képviseltette magát Az Országos Béketanács­nál elkészítették a béke és barátsági hónap eseményei­nek összegezését. A beszá­molóból is kitűnik, hogy az immár hagyományos ese­ménysorozat jól szolgálta a béke, a társadalmi haladás­­ ügyét, megfelelő fórumokat teremtett a cselekvő béke­vágy kifejezésére. A béke és barátsági hó­napok eseményeinek közép­pontjában a napokban kez­dődő prágai béke-világtalál­­kozó állt. A fórumokon ál­lampolgárok százezrei ismer­kedhettek meg a nagyszabá­sú seregszemle résztvevői­hez intézett üzenet szöveg­­tervezetével, egészíthették ki javaslataikkal annak tar­talmát. A hónap nyitánya­ként május 6-án kibővített tanácsülést tartottak a Par­lamentben. Május 9-én a MOM Szakasits Árpád Mű­velődési Házban ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a győzelem napjáról. Szerte az országban is nagy­gyűléseket rendeztek, s mél­tatták a béke ügyét, a tár­sadalmi haladás jelentősé­gét. Ebben az időszakban ala­kult meg az Országos Béke­­tanács ifjúsági és diákbi­zottsága, azzal a céllal, hogy összehangolja a fiatalok bé­kekezdeményezéseit, hozzá­járuljon a tudatos politizá­lás fórumainak megteremté­séhez. Ennek jegyében adott otthont május 7-én Buda­pest a nagyszabású ifjúsági békefesztiválnak. A tényekből kitűnik: tár­sadalmunk szinte minden rétege képviseltette magát a rendezvényeken. Az egyhá­zak is közreműködtek: or­szágszerte felekezeti, illetve összevont papi békegyűlése­ket tartottak, ahol megerő­sítették, hogy támogatják az Országos Béketanács céljait, a béke ügyének előmozdítá­­sát. A béke és barátsági hónap idején megemlékeztek Simon Bolivar születésének évfor­dulójáról, Afrika napjáról, a magyar—lengyel barátság­ról. Vendégünk volt Romes Csandra, a Béke Világta­nács elnöke is. (MTI)

Next