Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-19 / 144. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 144. szám ÁRA: 1983. június 19., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Félkész - Már megint sikerült felfedeznünk a spanyolviaszt. Mert mi történik. Egyre többet és egyre többször hallok például a félkész családi házak és lakások árusításáról. Hinnek a lehetőségnek az előnyeit most nem akarom részletezni. Való igaz: aki szeret vakolni, festeni, parkettázni, villanyt és vízvezetéket szerelni, csempézni meg mit tudom én, mi mindent csinálni, az vesz egy ilyen félig kész lakásnakvalót. Sokkal olcsóbb, mint az, amelyikbe csak be kell költözni. Így hát megéri. Látszólag. Mert mi van olyankor, ha a teljes áron vásárolt és befejezettnek kikiáltott otthonról az első napok bódítóan kellemes, mámorosan édes hangulatának elszálltával egyszercsak kiderül, hogy a két- vagy háromszoba-összkomfort imitt-amott nem egészen olyan, mint amilyent el lehetett volna várni azért a temérdek pénzért? Púpos a parketta, hullik a csempe, a vízcsapot nem lehet elzárni, a fűtőtest dermesztően hideg és így tovább és így tovább. Félkész termék ez is. Ráadásul a teljes árért. Tessék mondani, hány évtized múlt el azóta, hogy ezt a módszert kitaláltuk? Méghozzá: micsoda haszonnal. A mostani új ajánlatnak csupán annyi az előnye, hogy előre megmondják, valóban nincs befejezve, de nem is kérnek érte annyi pénzt, mint tették korábban, így tisztességes. Csak az a bibéje ennek az egész új kitalálásnak, hogy eléggé elterjedt a burkolt formája is. Tudok például arról, hogy a külföldre kiszállított terméket csupán húsz százalék árengedmény megadása esetén volt hajlandó a rendelő átvenni, mert „félkész” állapotban lévőnek találta. Tudok áruról, amit azonmód visszafordítottak kamionostul, mivel ennél is baj volt a befejezettséggel. De példákért nem kell feltétlenül a határainkon túlra mennünk. Legutóbb vásárlásaim is arról győztek meg, hogy itthoni üzleteinkben bőségesen kínálnak nem egészen tökéletes cikkeket a teljes árért, így jártam egy porszívóval és egy fűnyíró géppel egy hét leforgása alatt. Az sem vigasztal, hogy a takarításihoz használatos szerkezet külhonból érkezett. Valahogy nincs ez így jól. Eszembe jut, valamikor törték magukat az emberek, ha valamelyik üzletben „exportból visszamaradt” cikkre bukkantak. Tessék meggondolni: ami odakint nem felelt meg, az nekünk még mindig „szuper" volt. Micsoda mérce ; ez? Ezek az idők már elmúltak. Elmúltak... ? G. Molnár Ferenc Tizenhat ágyú, mint 1552-ben ... — Egy hétvégén 12 ezer látogató — Építik a Dobó-bástyát — Július végén nyit a Gárdonyi-ház Roham a vár látnivalóiért Az esős hétvége mit sem rontott az érdeklődésen, csoport után csoport érkezik az egri várba. Alig fél óra alatt kiderül, hogy az esernyős, esőkabátos látogatók között vannak iskolás osztálykirándulók Dunakesziről, Tatárszentgyörgyről, Újfehértóról, Balmazújvárosról, cipőszövetkezeti dolgozók Rakamazról, nyugdíjasok Kecskemétről. És csak jönnek, jönnek, mint annak idején a törökök.. . A rohamra felkészült a történelmi erődítmény, természetesen nyitott kapukkal, s vonzó látnivalókkal a már ismert gyűjtemények kiállítása mellett. Ami a „várvédőket” is meglepte — tudjuk meg dr. Petercsák Tivadartól, a vármúzeum tudományos titkárától —, az, hogy a diákság iskolához kapcsolódó szervezett kirándulásai a korábbi, májusi tetőzés helyett júniusba csaptak át. Csak az elmúlt hét végén — 12 ezren fordultak meg itt. A múzeumi világnap (május 18-a volt) óta, berendezett ágyútermeket találni a délkeleti bástya mindkét szintjén. A két korabeli típus — a kisebb falionetta vagy sugárágyú és az öblösebb bombarda — mintájára valósághű másolatokat készítettek. Az Egri Vasöntöde a több mint tíz ágyút teljes egészében társadalmi munkában öntötte, s ezzel felbecsülhetetlen szolgálatot tettek a vármúzeum számára. A fa ágyútalpakat az istenmezejei téeszben csinálták. Ágyúkból majdan éppen tizenhat darabot szeretnének kiállítani, annyit, amennyivel az 1552-es ostrom idején a hős várvédők rendelkeztek. Régi rajzok, leírások után rekonstruálják a tűzmesterek felszerelési tárgyait is, láthatók a lőporos hordók, villás kanócok, alabárdok, döröckölők, utazó ládák... Új kiállítás fogadja az érdeklődőket a gótikus palota földszinti termében. A tavalyi, korai oszmán szőnyegek után most a Közel-Kelet kerámia kultúrájába enged bepillantást az Iparművészeti Múzeum kölcsön kapott anyaga. Tervezik később a keleti hímzések tárlatát. Ebben az esztendőben is több milliót költenek a vár helyreállítására. Folyik a Dobóbástya építése, a Sötét kapu feletti terület rendezése, szigetelése, a falszakaszok felújítása. A kőtár most csinosodik, az egyik ág románkori darabokkal még az idén bemutatható lesz. A keleti várfal alatt húzódik északi irányban egy kazamataszakasz, amit több éves bezártság után idén a nagyközönség számára is feltártak. A vár közeli szomszédságában levő Gárdonyi-ház július 29-től fogad újra látogatókat. Az idegenforgalom élénkülése az elkövetkező nyári hetekben várható, jönnek majd gyerekek is szép számmal a különféle táborokból. Sőt — ahogy már lenni szokott —, szeptemberben megint az ország legkülönbözőbb tájairól az iskolás csoportok. A vármúzeumot és a Gárdonyi-házat az elmúlt időszakban évente csaknem félmillióan keresték fel. Eger dicső múltjának köszönhetően, s ahogyan azt, annak emlékeit ma is őrzi. Érdeklődő turisták az egri várban ■ Mintaelőkészítés az öntödében (Fotó: Szántó György) Sugárágyú az „őrhelyen” Tanáravató ünnepség az egri főiskolán Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tegnap tartotta meg tanévzáró tanáravató ünnepi tanácsülését az intézmény dísztermében. A vendégeket, a végzős hallgatókat, a szülőket és hozzátartozókat, dr. Orbán Sándor főigazgató-helyettes köszöntötte. Az ünnepségen többek között jelen volt Barta Alajos, a Heves megyei Pártbizottság első titkára, és Németh László, az Eger városi Pártbizottság első titkára is. Az évzárón dr. Szűcs László főigazgató mondott avatóbeszédet, majd átadta a végzős hallgatóknak a diplomát. Az 1982—83-as tanév végén 284 hallgató kapta meg a szaktanári oklevelet, köztük két laoszi végzős is. A Marx Károly-alapítvány első díját ebben az évben Ecsédi Károly, harmadéves magyar—történelem szakos a második díját Baráth Ágnes, negyedéves történelem —ének szakos hallgató kapta meg. A „Jó tanuló— jó sportoló” alapítványban Kovács Ágnes negyedik évfolyamos földrajz— testnevelés szakos és György István harmadévfolyamos biológia—testnevelés szakos hallgató részesült. A tanévzáró ünnepségen dr. Nagy József főigazgató-helyettes hirdette ki a hallgatói pályázatok jutalmazottainak névsorát. Az ünnepély a Szózat hangjaival ért véget. XV. országos őrsvezető-találkozó Egerben Pajtás, daloljunk... Kegyes volt az egri időjárás szombat délután a vörös nyakkendősökhöz. Legalábbis, a napok óta szemerkélő eső helyett napsütés fogadta azt a harsány, vidám csapatot, melynek tagjait az ország minden részéből hozta a vonat a XV. országos őrsvezető-találkozóra. Mintegy 120-an érkeztek , a legtalpraesettebbek, a legügyesebbek a nagyszabású, ötnapos rendezvényre. Már az első délután kellemes program részesei lehettek. A kicsomagolás után különleges városnéző sétára vitték az egri fiúk, lányok a kíváncsi vendégeket. Különlegesre, hisz a legszebb belvárosi utcákon, tereken nemcsak a műemlékeket csodálhatták meg, de a megyeszékhely iskolásai mini-műsorainak is tapsolhattak, öt órakor került sor az ünnepélyes megnyitóra. A főiskola díszudvarán sorakoztak fel az egyenruhás tisztségviselők és kísérőik, akik már hetek óta készülődtek, hogy átvehessék a történelmi város kulcsát. Az elnökségben többek között helyet foglalt Nemes Péter az MSZMP KB munkatársa, Mlinkó László, a KISZ megyei bizottságának titkára és Ballner Károly, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának tagja. Révészné Rőgős Zsuzsanna megyei úttörőelnök megnyitója után Gáti József, a Munkásőrség országos parancsnokhelyettese átadta tíz pajtásnak a Csillagos iránytű elnevezésű kitüntetést, melyet elmúlt esztendei kiemelkedő munkájukkal értek el. A jövőben Eger város alapítványára is pályázhatnak a találkozó résztvevői. Mint Békési József, a városi tanács elnökhelyettese elmondotta: azok, akik évente szintén pályázat útján elnyerik a „Sikerült” elnevezésű díjat, Heves megye székhelyének vendégszeretetét élvezik majd. A „Csillagos iránytű” ez évi pályázatának kiírására közel 2400 pályamunka érkezett. Közülük — az úttörőszövetség és a munkásőrség közös zsűrijének döntése alapján — a tamási Bajcsy- Zsilinszky Endre, az aszódi Petőfi Sándor, a bajai Petőfi Sándor, az oroszlányi Béke, a verpeléti Hámán Kató, a nagykállói Irinyi János úttörőraj, valamint a szarvasi Delfin, a salgótarjáni Miki egér, a körmendi Omega és a vásárosnaményi Béke őrs kapta meg a Munkásőrség országos parancsnokának jutalmát, a Várhegyi György szobrászművész által alkotott plakettet. A pajtások hosszan tartó dísztapssal köszöntötték a jutalmazottakat, majd dalolással ért véget a megnyitó. Béke és barátsági hónap Minden réteg képviseltette magát Az Országos Béketanácsnál elkészítették a béke és barátsági hónap eseményeinek összegezését. A beszámolóból is kitűnik, hogy az immár hagyományos eseménysorozat jól szolgálta a béke, a társadalmi haladás ügyét, megfelelő fórumokat teremtett a cselekvő békevágy kifejezésére. A béke és barátsági hónapok eseményeinek középpontjában a napokban kezdődő prágai béke-világtalálkozó állt. A fórumokon állampolgárok százezrei ismerkedhettek meg a nagyszabású seregszemle résztvevőihez intézett üzenet szövegtervezetével, egészíthették ki javaslataikkal annak tartalmát. A hónap nyitányaként május 6-án kibővített tanácsülést tartottak a Parlamentben. Május 9-én a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házban ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a győzelem napjáról. Szerte az országban is nagygyűléseket rendeztek, s méltatták a béke ügyét, a társadalmi haladás jelentőségét. Ebben az időszakban alakult meg az Országos Béketanács ifjúsági és diákbizottsága, azzal a céllal, hogy összehangolja a fiatalok békekezdeményezéseit, hozzájáruljon a tudatos politizálás fórumainak megteremtéséhez. Ennek jegyében adott otthont május 7-én Budapest a nagyszabású ifjúsági békefesztiválnak. A tényekből kitűnik: társadalmunk szinte minden rétege képviseltette magát a rendezvényeken. Az egyházak is közreműködtek: országszerte felekezeti, illetve összevont papi békegyűléseket tartottak, ahol megerősítették, hogy támogatják az Országos Béketanács céljait, a béke ügyének előmozdítását. A béke és barátsági hónap idején megemlékeztek Simon Bolivar születésének évfordulójáról, Afrika napjáról, a magyar—lengyel barátságról. Vendégünk volt Romes Csandra, a Béke Világtanács elnöke is. (MTI)