Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. július 2., szombat A D/E/Utf/tUf kerekasztala t Napjaink politikájában egyre jelentősebb szerepet ját­szik a gazdaság. Éppen ezért az élet szinte minden te­rületén hangsúlyoznunk kell fontosságát, de legfőkép­pen tenni kell érte. Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese is úgy fogalmazott 1983. jú­nius 20-i televíziós interjújában, hogy az idei esztendő vízválasztó szerepet tölt be. Eldönti, hogy túl tudunk-e lépni gazdasági nehézségeinken, vagy továbbra is a jelen, feszültségterhes időszakot éljük. Mindebben nem kevés szerep jut a fiataloknak, a KISZ korosztálynak. E témával kapcsolatban megyénkben az elmúlt hetek­ben két jelentős tanácskozásra is sor került. Az egri Ifjúsági Házban a fiatal értelmiség helyzetéről folyt a vita, míg Gyöngyösön, az Ipari Minisztérium államtit­kára mondta el véleményét a fiatalok szerepéről, a nyolcvanas évek gazdaságában, valamint a közéletben elfoglalt helyükről. Mindkét fórumon megfogalmazó­dott: tennivalónk van bőven. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a legilletékesebbekkel, az élet, a gazdaság külön­­böző területein dolgozó ifjú kommunistákkal kerekasz­­tal-beszélgetés keretében tovább folytassuk a felmerült vitákat. Ara próbáltunk választ kapni,­ hogy jelen gazdaságunk irányításában milyen szerep jut a fiata­loknak, a KISZ-eseknek? Az elvárásoknak megfelelően eleget tudnak-e tenni a követelményeknek, melyek a gazdaság intenzív fejlődését szolgálják? Beszélgető partnereink: Kovács Tibor, az egri Fi­­nomszerelvénygyár gépészmérnöke, Fábián Imre, az andornaktályai termelőszövetkezet ágazatvezetője, Varga István a Mátravidéki Fémművek Siroki Gyá­rának gépészmérnöke, Békés Tamás, a Hatvani Cu­korgyárak Hatvani Gyárának főenergetikusa. Vállala­tuknál valamennyien vezető KISZ-funkciókat látnak el. Lapunkat Kis Szabó Ervin képviselte. 3. NÉPÚJSÁG: Mennyire tart­ják partnernek a gazdasági vezetők a mindennapi mun­ka során a fiatalokat, s el­sősorban a KISZ-eseket? KOVÁCS TIBOR: Számos rendelet, intézkedés született már arra, hogy meg kell hallgatni a mi, vagyis a KISZ-esek véleményét is. Az azonban már tőlünk függ, hogy valóban használható dolgokat javaslun­k-e, vagy csak rábólintunk, s mi is formaságnak tekintjük az egészet. Meg kell teremteni annak a feltételét, hogy idő­ben tájékozódhassunk az adott témáról, érdemben felkészülhessünk arra, hogy valódi partnerekké válhas­sunk. FÁBIÁN IMRE: Termelő­­szövetkezetünkben elsősorban az üzemi négyszög keretén belül valósul meg a KISZ szerepe, véleményezési joga. Nagyon sok múlik azon, hogy milyen a KISZ-titkár szak­mai felkészültsége, vezetői rátermettsége A döntés előtt ugyanis nagyon sok fiatalt meg kell kérdezni. Mi sze­rencsés helyzetben vagyunk, mivel nagyon sok KISZ-tag középvezetői beosztást lát el. Így tehát a véleménynyilvá­nításra nemcsak a lehetőség adott... VARGA ISTVÁN: Élvez­zük gazdasági vezetőink bi­zalmát, feltétlenül partnerek­nek tekintenek bennünket. Lényegesnek tartom azonban, hogy csak olyan kérdések­ben nyilvánítsunk véleményt, amelyekhez valóban értünk is. Nem kell feltétlenül mindenben állást foglalnunk. Ki kell tudni választani azo­kat a problémaköröket ame­lyekhez a KISZ érdemben is hozzá tud szólni. BÉKÉS TAMÁS: Partner­nek tekintenek bennünket, s nemcsak akkor, amikor pél­dául az éves tervet készí­tik. Ez ugyanis természetes. Akkor is megkérdeznek, amikor valami váratlan do­log történik, s gyors, hatá­rozott in­tézkedésre van szük­ség. GAZSÓ LÁSZLÓ: A ta­pasztalatok többsége azt erő­síti, hogy a KISZ-nek akkor van kellő súlya az adott te­rületen, ha kellő mértékben befolyásolják a gazdasági életet, a tervek kimunkálá­sától, a megvalósításig. Kü­lönösen jók a tapasztalatok a mezőgazdaságban, összes­ségében pedig azt kell mon­danom, hogy a gazdasági ve­zetők nemcsak a véleményt kérik ki a fiataloktól, ha­nem a konkrét feladatok végrehajtásában is kellő súllyal számítanak rájuk. NÉPÚJSÁG: Sokszor éri vád a KISZ-eseket, hogy a felkínált lehetőségekkel nem tudnak kellőképpen élni. De vajon szakmailag és politikai­lag eléggé felkészültek va­gyunk-e? KOVÁCS TIBOR: Ha csak a középvezetőinkre gondolok, nálunk a Finomszerelvény­­gyárban igen­ sok — aho­gyan te fogalmaztál —, szakmailag és politikailag jól képzett fiatal dolgozik Többségüket a vállalat — természetesen munkájuk alapján — anyagilag és er­kölcsileg is­­ megkülönbözte­tett módon becsüli meg. Az azonban igaz, hogy a lehe­tőségeinket még a jelenlegi­nél is jobban ki kellene használnunk. Annál is in­kább, mert ez elsősorban rajtunk múlik. FÁBIÁN IMRE: Azt a leg­könnyebb bebizonyítani egy vizsgázó diákról, hogy mit nem tud. Ha olyan kérdé­sekben kérik véleményünket, melyekről nincsenek kellő szakmai tapasztalataink, vagy csak minimális beleszólási jogot biztosítanak, akkor ez azért történik, hogy admi­nisztrálhassák: bennünket megkérdeztek. Bizonyíta­nunk kell, hogy felkészültek vagyunk, vagyis azt a bi­zonyos rögös utat végig kell járnunk. VARGA ISTVÁN: Telje­sen egyet­értek Fábián Im­rével. A keresők negyven százaléka tartozik a fiatal korosztályhoz hazánkban. Már ezért is érdemes oda­figyelni a véleményükre. A tapasztalatok pedig azt mu­tatják, hogy igenis kezde­­ményezőek vagyunk.. BÉKÉS TAMÁS: Tovább mennék: nemcsak a gazda­sági kérdésekben, hanem po­litikai téren, az érdekvédel­mi tevékenységek során is arra kell törekednünk, hogy fenntartás nélkül elfogadja­nak bennünket. Ugyanis, ha egy KISZ-szervezet rosszul dolgozik, legyen bármilyen jó a gazdasági tevékenysé­ge, nem alakulhat ki jó vé­lemény a KISZ-ről vezetői körökben. GAZSÓ LÁSZLÓ: A közös ügyet szolgáló tisztességes kapcsolat két területen va­lósul meg. Elsősorban a ter­melésben, és másodsorban az elosztásban. A fiatalok ak­tívan hozzájárulnak ahhoz, hogy milyen vállalati ered­ményeik születnek. A KISZ azonban nem azért hirdet számtalan akciót, hogy egy­­egy szervezet mindegyiket működtesse. Ez megvalósít­hatatlan feladat lenne. Mind­ez azért van, hogy ki-ki vá­lassza ki a saját területén a legalkalmasabbat. Azt a néhányat azonban olyan szintre kell fejleszteni, hogy valóban szolgálja munkánk eredményességét. NÉPÚJSÁG: A KISZ X. kongresszusa konkrétan meg­határozta az ifjúság gazda­sági feladatait. Kiemeli, hogy az egyik legdöntőbb erőfor­rás az ember. Határozatba foglalja, hogy a műszaki­­technikai fejlődés meggyor­sításában többet kell vállal­ni. Központi kérdésként ve­ti fel a tervidőszakban az anyag- és energiatakarékos­ságot, a termőföld és a kör­nyezetünk védelmét, a bal­esetmentes munkavégzést. A KISZ-nek a bevált mozgal­mi, termelési akcióit is fel kell újítani! Hogyan tudunk mindezeknek eleget tenni? KOVÁCS TIBOR: Nálunk az elmúlt két-három évben még a korábbinál is jobban előtérbe került a gazdasági munkát segítő tevékenység. Ezt azért mondom, mert tu­dom, hogy a problémamen­tes időszakokban is nagy je­lentőséget tulajdonított a gyár vezetése ennek a kér­désnek. Nemrégen két mun­kabizottságot hoztunk létre, ezzel is hangsúlyozva azt, hogy egyre több akció tar­tozik ebbe a kérdéskörbe. Most azonban egy kicsit át­estünk a „ló másik oldalá­ra”. Az FMKT mozgalomtól kezdve, az Alkotó Ifjúság pályázatokig szinte minden­nel megpróbálkoztunk. Túl sokat markoltunk. Többször a kezdeményezéseink nem jutottak túl a próbálkozáso­kon. Ezért úgy döntöttünk, hogy a jövőben inkább a minőségre próbálunk jobban ügyelni. Nem akarunk most már új mozgalmakkal pró­bálkozni, inkább a régiek­nek kell tartalmat adni. Egyetlen kivétel a minőségi kör. A KISZ KB felhívásá­hoz kapcsolódva próbálko­zunk a beindításával, a ra­darmozgalom új alapokra való helyezésével. FÁBIÁN IMRE: Bizony, nagyok az erőtartalékaink. Bebizonyosodott, hogy ná­lunk az Alkotó Ifjúság moz­galom nem járt eredmén­­nyel. Ezért új utakon kel­lett elindulnunk. Az elmúlt év őszén beindítottuk az ag­rár­értelmiségiek tanácsát. Az eredmények között so­rolhatom ugyanakkor azt is, hogy szakmunkástanulóin­kat is kellőképpen aktivizál­ni tudtuk. A Szakma Ifjú Mestere vetélkedőn egyre nagyobb létszámban vesznek részt, s a színvonallal is elégedettek lehetünk. Ezért a gazdasági vezetés az anya­gi és erkölcsi elismerésről úgy gondoskodott, hogy a jövőben ennek is aktivizáló hatása legyen. VARGA ISTVÁN: Írásban rögzítettük, hogy a fiatal műszaki szakemberek és a közgazdászok milyen módon tudnak bekapcsolódni a Fém­műveknél a fejlesztési mun­kába. Előkészítettük az FMKT-mozgalmat, amit eb­ben az évben indítunk. Min­denki pontszám szerinti be­sorolást kap az értékelők­től. Meghatároztuk, hogy mennyit ér ha valaki a termelési munkában vesz részt, ha egy bizonyos újí­tást ad be, ezenkívül ké­pezi magát, esetleg új dip­lomát szerez. Elvárás, hogy az FMKT-­tagok évente egy szakdolgozatot készítsenek, amit majd az Alkotó Ifjú­ság pályázaton is szerepel­tetünk. Az értékelésben ez nagy szerepet játszik Akik pedig a pontozásos rendszer­ben az élen végeznek, „Ki­váló Ifjú Szakember” kitün­tetést kapnak. Az akcióév végén kiállítást rendezünk a legjobbak munkáiból, hogy mindenki láthassa, hogy ki, miért került a verseny so­rán az élre. Ezenkívül ja­vítani szeretnénk a fizikai és a szellemi dolgozók­ együtt­működését. Az előbb emlí­tett form­a jó lehetőségeket biztosít erre Évente kiírjuk a Ki minek mestere? elne­vezésű „bajnokságot” is, ami a különböző szakmákban jó lehetőséget biztosít a gya­korlati és az elméleti tudás felelevenítésére, felmérésére. Amit újdonságként szeret­nénk bevezetni, az a japán módszer, a manapság sokat emlegetett minőségi kör. Most azt tanulmányozzuk, hogy milyen formában le­hetne ezt alkalmazni, egy vagy esetleg több minőségi kör létrehozása vezethetne eredményre. BÉKÉS TAMÁS: A cukor­­gyártás köztudottan kam­pány jellegű munkát igé­nyel. Mozgalmi munkánk során arra kell a jövőben jobban vigyáznunk, hogy az viszont folyamatos legyen. Az Alkotó Ifjúság mozga­lom tapasztalatai: ez a for­ma nem bizonyult népszerű­nek. Mégpedig azért nem, mert az anyagi és az erköl­csi elismerés nem állt arány­ban a befektetett munkával Sokakat elriaszt, hogy hetek, hónapok hosszú fáradsága fekszik egy-egy pályamun­­kán. Lehet, hogy túl ma­gasra tettük a mércét. Ta­lán ellentmondásnak­­ tűnik, hogy a cukorgyár évek óta az újítási versenyek érté­kelésekor az élvonalba ke­rült, ugyanakkor nem tud­juk a fiatalok tömegeit ezen a területen igazán mozgó­sítani. Mégpedig azért nem, mert még mindig kevés az újítások finanszírozására biz­tosított anyagi fedezet, vall­juk meg sokszor még az er­kölcsi megbecsülés is. Az ifjúsági törvényben van egy pont, mely lehetőséget biz­tosít arra, hogy a KISZ- szervezet és a gazdasági ve­zetés valamilyen munkavég­zésre szerződést kössön. Ná­lunk ez hosszú éveken ke­resztül gyakorlat már. El­határoztuk, hogy háromszáz­ezer forint értékű gazdasági munkát végzünk, 30—50 ezer forintért. Ez jó a KISZ-szer­­vezetnek is, és a vállalat egészének is. Meglepő, hogy a fiatalokat mennyire kön­­­nyű rávenni arra, hogy sza­bad idejüket feláldozva in­gyen s bérmentve dolgozza­nak. Merthogy ez a szer­ződés értelmében szabad­idős tevékenység. Komoly, meg­alapozott kapcsolat alakul így ki a KISZ-szervezet és a vállalatvezetés között. GAZSÓ LÁSZLÓ: A me­gyei KISZ-b bizot­tság egy fo­lyamatos, terveszerű munkát alakított ki. Az elmúlt év­ben a Mátravidéki Fémmű­vek KISZ-bizottságának ez­­irányú tevékenységét ele­meztük, az idén pedig a Mátravidéki Cukorgyárak munkáját vizsgáljuk. Az ed­digi tapasztalatok birtoká­ban meghatároztuk azokat a feladatokat, amelyek a kongresszusi irányelvek vég­rehajtását segíti, így a gaz­dasági, politikai, agitációs munkában arra kell irányí­tani a figyelmet, hogy az alkotó embernek meghatá­rozott szerepe legyen. A minőségi fejlődésben csak úgy érhető el eredmény, ha az eddigieknél igényesebbek vagyunk saját és mások munkájával szemben. Elő­térbe kell, hogy kerüljön a mennyiségi szemlélet mellett a minőség, a megbízhatóság, s a gazdaságosság. Az álta­lunk tapasztalt hasznos mód­szerek elterjesztése érdeké­ben speciális képzéseket fo­gunk szervezni. Tervezzük többek között az intenzív nyelvoktatás megszervezését, mivel ma az idegen nyelv is­merete elengedhetetlen a mindennapi munka során. A KISZ-szervezeteket pedig arra ösztönözzük, hogy ne önmagukért szervezzék a termelési mozgalmakat, ha­nem az adott vállalat gaz­dasági eredményeinek javí­tásáért. Vegyenek részt az alkotó munkahelyi légkör megteremtésében, a közös gondolkodás és cselekvés megvalósításában. Békés Ta­más szólt már a kampány­akciók ellen Nagyon egyet­értek vele, mert munkánk­nak csak úgy van értelme, ha folyamatossá tudjuk ten­ni azt. Inkább kevesebbet „markoljunk”, de amit meg­fogtunk azt valóban tartsuk is kézben. NÉPÚJSÁG: Köszönjük a beszélgetést. Fiatalok és a gazdaság Kis Szabó Ervin Kovács Tibor Fábián Imre Varga István Gazsó László Békés Tamás

Next