Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-20 / 170. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. július 20., szerda Napi teendő Egészséges munkamegosztással A nagyközségek jellegüket tekintve attól függően különböznek egymástól, hogy járási székhelyek-e, üdülőtelepülések, vagy agglomerációs körzetben terülnek el. Jó néhányuk mindhárom kritériumnak megfelel. A községi pártbizottságok a tanácsok politikai munkáját e sajátosságokhoz alkalmazkodva, a nagyközségek és községek megnövekedett jog- és hatáskörét figyelembe véve irányítják. Ez napjainkban számos figyelemreméltó új vonással gazdagodik. Egészséges munkamegosztás van kialakulóban a községi párt- és tanácsi szervek között. Fejlődött a munkatervek összehangolási módszere. Ennek ellenére még mindig előfordul átfedés a tanácsi és pártszervek tevékenységében. Ezt esetenként azzal indokolják, hogy a tanácsoknak minden év decemberében egy évre szóló munkatervet kell készíteniük, míg a községi pártszerv csak az azt követő év márciusától készít munkatervet fél évre. A községi pártbizottságok testületei egyre inkább helyesen választják meg azokat a fő kérdéseket, amelyekben határozni kell a községi tanácsok munkájában. Ám a számottevő változás ellenére helyenként még ma is előfordul az aprólékos beavatkozás. Ez nemcsak szétaprózza a pártszerv tevékenységét, de csökkenti a tanácsi vezetésben dolgozók felelősségét, esetenként magában hordja a szakszerűtlen állásfoglalás veszélyét is. Egyes pártszervezetek úgy értelmezik az operativitást, hogy beavatkoznak a konkrét ügyek intézésébe. A helyesen felfogott operativitás viszont azt jelenti, hogy gyorsan észlelik, értékelik és elemzik a nem kívánatos jelenségeket. Feltárják az ismételten előforduló hibák okait, összefüggéseit és a tanácsi illetékes szerveket késztetik a szükséges intézr. Mindinkább figyelembe veszik a községi pártbizottságok irányító munkájában, hogy a tanácsi szervek nemcsak végrehajtói, hanem részesei is a politika alakításának. A pártbizottságok feltárják a végrehajtás során a községek politikai, gazdasági és társadalmi problémáit, vagy javaslatot tesznek azok okainak gondos vizsgálatára és megoldásuk módjára. Ezt a tevékenységet megfelelő elemzés előzi meg. A községi pártbizottságok testületének állásfoglalását az elvipolitikai tartalom jellemzi, és a gyakorlati végrehajtás feladatait a községi tanács vezetésére bízzák. Fontos eszköze a tanácsok pártirányításának a káderpolitikai elvek következetes érvényesítése. A községi pártbizottságok ennek megfelelően segítik és ellenőrzik az állami személyzeti munkát. Meghatározott körben döntenek, vagy közreműködnek a káderek kiválasztásában, gondoskodnak politikai képzésükről, továbbképzésükről, segítik nevelésüket. A községi tanácsok csak akkor tudnak eredményesen dolgozni, ha a pártszervektől rendszeres és tartalmas információkat kapnak. A pártirányítás viszont az állami élet főbb területein folyó munka ismeretét. Az informálás módszere a községi pártbizottságok vezetésében kialakult. Egyrészt a községi tanácsok elnökei szinte kivétel nélkül tagjai a községi párt-végrehajtóbizottságoknak — és így első kézből ismerik a legfontosabb politikai döntéseket —, továbbá a községi párt-végrehajtóbizottságok megfelelően élnek jogaikkal és rendszeresen beszámoltatják a tanácsok kommunista vezetőit. Az irányítás része, hogy a község területén a tanácsi és más társadalmi gazdasági szervek tevékenységét összehangolják. Ebben is fejlődés mutatkozik. Ma már megfelelően elhatárolják a feladatokat, ésszerű a munkamegosztás, a község fejlesztési, ellátási, kulturális és más kérdéseiben. A pártellenőrzés jelentős helyet foglal el a tanácsokat irányító munkában. Mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy a tanácsoknál és a szakigazgatásban miként érvényesül a párt politikája. Több helyen ellenőrizték például a jogpolitikai elvek megvalósítását, a tanácstörvény végrehajtását, a népképviseleti, illetve az önkormányzati jelleg érvényesülését és hatékonyságát. Természetesen, vannak még olyan községi pártszervek — mindenekelőtt a községi pártvezetőségek —, amelyek az ellenőrzést leszűkítik például arra, hogy a tanács vezetőit beszámoltatják a községpolitikai feladatok egy-egy részterületének megoldásáról, a tanterembővítésről, bizonyos személyi ügyekben hozott határozatok felülbírálásáról és hasonlókról. Az a helyes, ahol átfogóbb, elvi kérdésekben gyakorolják az ellenőrzési jogot. A pártélet demokratizmusa, továbbá a pártirányítás hatékonysága szükségessé teszi, hogy a tanácsokat teljes önállósággal és hatáskörrel, az azonos szintű pártszervek irányítsák. Alapjában ez így is van. Ám néhány községi pártvezetőség úgy fogja fel a tanács pártirányítását, hogy a vezetőket (az elnököt, a titkárt) ők irányítják, a tanácsi apparátus irányítását pedig kiadják a község területi pártalapszervezeteinek. Ez természetesen helytelen felfogás, még ha abból indulunk is ki, hogy legyen a községterületi pártalapszervezetek kommunistáinak is mivel foglalkozniuk. Elvileg is helytelen a tanácsi vezetők, illetve az apparátus irányításának ilyen mechanikus szétválasztása. A községi közös tanácsok működési területén nyilvánvalóan eltérő érdekek is jelentkeznek. Gyakori, hogy egy-egy adott létesítmény, iskola, óvoda, vagy út megépítésénél ki-ki a saját lakóhelyét szeretné előnyben részesíteni. Nehéz az eltérő érdekek egyeztetése. A községi pártbizottságoknak mégis őrködniük kell azon, hogy a közös községi tanácsban lehetőleg a lakosság lélekszámának megfelelően legyenek képviselve a székhely és társközség állampolgárai. Másrészt törekedniük kell arra, hogy a közös tanácsú községek társközségeinek tanácstagjai önálló tanácstagi csoportot alkossanak, amely negyedévenként ülésezik és kifejezetten az adott társközség fejlesztéséi feladataival foglalkozik. Így sokkal inkább egyeztethetők az eltérő érdekek is, jobban érvényesülhet a társadalmi igazságosság. A közös tanácsok tevékenységének segítése a jövőben is kiemelt feladat marad. Ezért indokolt, hogy a pártszervek ilyen irányú munkájukat napi teendőjüknek tekintsék. Dr. Arató András Fotókiállítás Bulgária életéről Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára fogadta a bolgár szakszervezeti küldöttséget A Stefan Rizov vezette bolgár szakszervezeti küldöttséget tegnap a megyei pártbizottság székházában fogadta Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára. Tájékoztatta őket a párt és a szakszervezet kapcsolatáról. Ezt követően az SZMT székházában Lévai Ferenc, az SZMT titkára részletesen tájékoztatta a vendégeket a megye életéről, rövid áttekintést adva történelmi múltunkról, s részletesebben szólva a felszabadulás óta, a megye iparában és mezőgazdaságában elért fejlődésről. Részletesen elemezte a tervek teljesítésével kapcsolatos munkánkat, gondjainkat, majd rátért arra hogyan segíti a napi feladatok megoldását, a megyében élő mintegy 126 ezer szakszervezeti tag. Tájékoztatót adott a szakszervezetek első életéről, a termelést segítő, valamint a politikai és kulturális nevelést szolgáló munkáról. Hangsúlyozta, nagyon nagy figyelmet szentelnek a választott tisztségviselők felkészítésének. A tájékoztatók után került sor annak a kiállításnak megnyitására, amely a mai Bulgária életét mutatja be. Megnyitó beszédében Todorka Georgina Nikolova hangoztatta, milyen nagy jelentősége van az együttműködésnek, a baráti kapcsolatok fejlesztésének, a baráti ország eredményei megismerésének. A fotókiállítás az SZMT előcsarnokában tekinthető meg. LESZ-E PÉNZ RÁ? Szép tervekben nincs hiány Kimondani is jó: összesen mintegy háromszáz telek kialakítására volna lehetőség Gyöngyösön. Ezeken a területeken főként csoportos lakásokat lehet építeni. Arra a kérdésre, mennyi ideig lesz elegendő ez a telekszám, azt válaszolta a városi műszaki osztály vezetője, Szabó Béla főmérnök, hogy legalább öt évig. — A további lehetőség megkeresése is folyik már — tette hozzá — mert a lakossági igényeik folyamatos kielégítésére kell törekednünk. A legfrissebb: a város északi részén több mint hatvan telek használatba adásáról döntött a végrehajtó bizottság. A Kálvária-dombon további 140, az Epreskert utcában mintegy 40—50, az északi részen pedig hozzávetőleg 100 lakás készülhet el, ha... — Egyelőre nincs pénzünk, de még azt sem tudom megmondani, mikor jutunk hozzá ahhoz az összeghez, ami nélkül sem a terület birtokba vétele, sem a közművesítése nem megy. Hogy honnan lehet a százezreket előteremteni? Ez a fejtörés oka.Nem volna lehetséges az állami beruházásban készülő tömbépületekből néhány lakást elhagyni és annak a pénzösszegéből finanszírozni a magánerőből történő építkezések előkészítését? — Ma már ez a megoldás sem kivihetetlen de csak az előkészítés idején lehet erről határozni. A kész építési tervet nem módosíthatjuk. Ez érthető. Azon sincs mit csodálkozni, hogy a döntés a helyi hatóság jogkörébe tartozik. De — nem árt a felettes szervvel, esetünkben a megyével tanácskozni előzőleg. Ugyanis az a fajta mozgás, amely más városokban is érzékelhető, hogy a lakótelepekről igyekeznek el néhányan „barátságosabb” környezetbe, ugyanakkor pedig a közeli településekről talán ugyanannyian a városba, ez a mozgás a mátraalji településen is megvan. — Gyöngyös középfokú központ — mondta a főmér. •nők —, ez a szerepe nem változott. Azzal is számolunk, hogy néhány év elteltével tovább növekszik a laikosság száma. Igaz, új ipari üzemeket nem telepítünk a városba, ennek pedig velejárója, hogy a családok beáramlása is csökken. De az is a velejárója, hogy kevesebb állami lakás épül. Talán még az is a következménye, hogy végső összegezésben a valamennyi lakásberuházás mértéke visszafogottabb. Például: a mostani tervidőszakban 650- nel kevesebb otthonba költöznek az emberek, mint az előző ötéves terv során. Érthető, ha ilyen módon is a családok arra „kényszerülnek”, hogy maguk oldják meg lakásgondjaikat.Ehhez pedig telek kell, no és pénz, pénz. De a város külső képe is meghatározó. Mi legyen az elöregedett épületekkel, és az úgynevezet zsellérközökkel? — A város belső részének az átépítését egyelőre el kellett halasztanunk. A Kosuth Lajos utcától északra eső terület modernizálására pedig pályázatot írtunk ki. Sok jó ötletet kaptunk, de egyik terv sem ajánl hiánytalan megoldást. Az sem biztos, hogy az országban egyedülálló, úgynevezett zsellérközöket teljes egészében meg kell szüntetnünk. Igen, jó volna átmenteni a múltnak ezt a gyöngyösi sajátosságát az utókornak. Mint ahogy arra is gondolni kellene, hogy az új tömbök monotóniáját, egyhangúságát megszüntessék. — Erre törekvéseink érzékelhetőek is — mondta a főmérnök —, amire nem egy példát találunk a csoportos lakások kialakításánál. Arra is ügyelünk, hogy ezen belül is változatosság jöjjön létre. A nagyobb épületekre jó példa a Pacsirta-telep most folyó építkezése. Tőle nem messze áll már egy másik, több szintes lakóház, ugyancsak a változatosság példájaként. De az is igaz, hogy a pénz ebben a kérdésben is meghatározó jellegű tényező. Az már kevésbé érthető, miért nem alakítanak ki a tömbépületek földszintjén garázsokat? — Ellenállásra találunk az érdekelteknél is, akár OTP-, akár szövetkezeti lakásról legyen szó, mert megemelkedik az egy lakásra jutó költség. De más területen sincs egyértelmű helyeslés a garázsokkal kapcsolatban. Egy szó mint száz: most is, mint annyiszor — a pénzen múlik minden szép terv megvalósítása. A pénz pedig. . . ? A mi munkánkon. G. Molnár Ferenc Tehergépkocsik soron kívül Az Állami Biztosító és az AUTOKER megállapodása Az Állami Biztosító, valamint az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat vezetői megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a magántulajdonban levő, úgynevezett totálkáros tehergépkocsik, lakókocsik és utánfutók helyett meghatározott esetekben soron kívül újak igényelhetők. A soron kívüliség azokat illeti meg, akiknek az Állami Biztosító kötelező felelősségbiztosítás, vagy Casco-biztosítás alapján kártérítést nyújtott, s egyben a roncs tulajdonjogáról a biztosító javára lemondtak. Ha a károsult nem főfoglalkozású fuvarozó, az AUTOKER — de csakis a nála három évnél nem régebben újonnan vásárolt — jármű helyett, főfoglalkozású fuvarozóknak pedig hat évnél nem régebben vásárolt jármű helyett új tehergépkocsi (lakókocsi, utánfutó) soron kívüli vásárlását teszi lehetővé. Ha a teherautó három, illetve hat évnél idősebb, avagy, ha a tulajdonos azt már korábban használtan vásárolta, a totálkár után is csak használt gépjármű soron kívüli vásárlására jogosult. A megállapodás értelmében közületek, valamint tőkés országokból származó járművek, illetve használtan vásárolt lakókocsik, utánfutók tulajdonosai nem jogosultak a soron kívüli vásárlásra. (MTI) 3. Lángvágás pb-gázzal Fél év óta sikeresen alkalmazzák a propán-butánt a lángvágásra a MÁV Székesfehérvári Járműjavítójában. Az eljárást hazai szabadalom felhasználásával vezették be az acetilén (disszu) gázhiány áthidalására. Az újítás lényege, hogy a pb-gázpalackhoz különleges fúvókákat csatlakoztatnak. Az új módszerrel a korábbinál termelékenyebbé és gazdaságosabbá vált az acélszerkezetek darabolása, a vasszerkezetek melegítése. A lángvágás négyszer olcsóbb propán-bután gázzal, mint a disszugázzal, a művelet gyorsabb, a vágási felület is simább. A MÁV Székesfehérvári Járműjavítójában az új módszerrel félév alatt több mint félmillió forintot takarítottak meg. (MTI) A könyv művészeinek találkozója Kedden kezdődött a könyvkötő kisiparosok II. országos találkozója. A háromnapos tanácskozásra az ország szinte valamennyi megyéjéből több mint harminc mester érkezett. Az idei program rendkívül gazdag és változatos. Kiállítás és házi bemutató adott ízelítőt a könyvkötészet helyzetéről. Különösen nagy értéket képviselnek azok a múlt századi darabok, amelyeknek felújítását a tanácskozáson jelenlévők végezték. Ezek közül is kiemelkedett a kecskeméti múzeum tulajdonában lévő, a XIX. század első feléből származó Keresztelőkönyv, amelybe annak idején Petőfi Sándor születését is bejegyezték. A háromnapos szakmai továbbképzés alatt szó lesz a könyvkötőszakma kultúrtörténeti jelentőségéről, a könyvkötészeti anyagokról és technológiákról, a könyvkötészet jelenéről és a fejlődés várható irányairól. A megnyitó előadáson elhangzott, hogy ennek a szép hagyományokkal rendelkező kézműves iparágnak még nem megoldott az utánpótlása, s hogy a mesterség bár megőrzi kézműves jellegét, lépést tart a korral. A megoldatlan jövő és a most dolgozók kis száma ellenére, a szakmai továbbképzésre nagy gondot fordít a Kisiparosok Országos Szervezete.