Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-11 / 189. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 11., csütörtök Befejeződtek a világ egyik legnagyobb vitorláshajójának a „Szedovnak” felújítási munkálatai. A sorra kerülő — Európát megkerülő — útvonalon szovjet és külföldi tengerésztiszti iskolások vesznek részt. A másodvirágzását élő „Szedov” tavalyelőtt töltötte be nyolcvanadik évét. Korábban a másik nagy vitorláshajóval — a Kruzensternnel —, hosszú időn keresztül hidrográfiai szolgálatot látott el. 1966-ban a „Szedov” a szovjet Halgazdálkodási Minisztériumhoz került, ahol jövendő hajóskapitányok és fedélzetmesterek oktatóhajójává alakították át.4 Tiszteletet parancsolóak a hajó méretei: vízkiszorítása hat és fél ezer tonna, a hajótest hossza 117,5 méter, a főárbóc magassága egy húszméteres lakóépületével azonos. A harminckét vitorla összfelülete meghaladja a négyezer négyzetmétert. Szélcsendes időben motormeghajtás biztosítja az előrehaladást. A jövendő tengerészei jó gyakorlati iskolát kapnak a hajón. A különböző foglalkozások céljára tantermeket, a szükséges navigációs műszerekkel felszerelt kapitányi hidat is kialakítottak. Miért alkalmaznak éppen vitorlásokat a kiképzési cég „Szedov” a Jaltini-kikötőben lakja? A tapasztalatok szerint, a vitorlás hajón lehet a legszélesebb hajózási ismereteket megszerezni. Kifejleszti az olyan elengedhetetlen tengerésztulajdonságokat, mint a bátorság, fizikai erő, kitartás, jó szemmérték, óvatosság, gyors reakcióképesség, kollektív szellem, egymás segítése. Andrej Jeremin és Oles Katasinszkij, az odesszai tengerésztiszti iskola hallgatói szolgálatban (Fotó: TASZSZ—APN—KS. A. Obuhovszk felv.) ROMÁNIA Biocil-kúra a gyógyfürdőben Sok éve már, hogy a román Aslan professzornő gyógyszerét, az öregedést gátló Gerovital-t megismerte a világ. Most a román sajtó újabb jelentős orvosi felfedezésről számol be: egy neves temesvári orvos hatásos reuma elleni szert kísérletezett ki, a Biocil-szérumot, amellyel injekció, cseppek, tabletták vagy kenőcsök formájában hatásosan kezelik a beteg ízületeket. A Biocil-kezelést most fokozatosan bevezetik a romániai gyógyfürdőkben. A turisták előtt jól ismertek a román tengerpart vagy hegyvidék szépségei, de kevésbé tudnak arról, hogy az ország bővelkedik gyógyhatású hőforrásokban is. Toplica, Szováta, Clanic Moldava, Herkulesfürdő, Buziás, Algyógy, Félix-fürdő és a többiek egyre több gyógyulni vágyó bel- és külföldi látogatót vonzanak. Új szállodák A Temes megyei turisztikai hivatal vezetője, Grozescuban erről így beszél: — Megyénk nem bővelkedik hegyvidéki üdülőkben, kirándulóhelyekben, annál inkább hévizekben. Nem csoda hát, hogy egyre inkább előnyben részesítjük a gyógyturizmust. A buziási és kalocsai gyógyközpontok mellett az elkövetkező években szeretnénk Temesvárt is fürdővárossá alakítani. A bőséges termálvízforrások lehetővé teszik ezt. Terveink szerint négyszáz személyes gyógyszálló épül a Begaparti városban. Buziáson még az idén impozáns 400 férőhelyes szállodát adunk át. Fürdő- és üdülőtelepeinken újabb szállók, menedék- és kempingházak építésével növeljük az elszállásolási kapacitást. önellátó üdülők A Temes megyei gyógyfürdőkön és üdülőtelepeken alaposan felkészültek a vendégek fogadására. A zökkenőmentes ellátás biztosítása végett több egység ráállt az állattartásra és a zöldségtermesztésre, az önellátó gazdálkodásra. A buziási gyógyfürdő vállalat mellékgazdaságában például év végéig négyszázra növelik a sertésállományt. Harminc hektáron kertészkednek, hogy a fürdőtelep kantinjai és éttermei számára zöldséget és főzelékfélét juttassanak. Ezt teszik egyébként Kalocsafürdőn is, ahol az idén már az egész zöldségszükségletet saját termelésből fedezik, és a sertéshús nagyobb részét saját tenyésztésből teremtik elő. Orvosi kezelés — Minden lehetőséget kihasználunk, hogy a figyelmes gyógykezelés mellett a fürdővendégeknek ■ kényelmes elszállásolást, bőséges és változatos étkezést biztosítsunk — hangsúlyozta Izgireanu Nicolae, a buziási gyógyfürdő vállalat igazgatója. — Naponta mintegy 3000 gyógykezelésre kerül sor, ebből a melegfürdő, motetta, paraffinos pakolás, masszírozás, aerozolos kezelés, hidro- és fizikoterápia, gyógytorna sem hiányzik. Újdonságként említhetem, hogy bevezettük és eredményesen alkalmazzuk az akupunktúrás kezelést. Ugyanakkor négy orvosi rendelőnkben Biocil Forté-val kezeljük a betegeket. A kitűnő gyógyszer feltalálója, a neves temesvári orvos gyakori vendége Buziásnak, ilyenkor maga kezeli, gyógyítja, állítja talpra a rászorultakat. A fürdővendégek száma egyre növekszik, a meglévő szállodákban, pavilonokban nem tudunk mindenkit elhelyezni, 750 belföldi üdülő elszállásolására kötöttünk szerződést a város lakóival. A most épülő második fürdőközpontunk átadásával 700— 800 hellyel növekszik fürdővállalatunk vendégfogadó képessége. Gáti István Herkulesfürdő, Cserna-part * CSEHSZLOVÁKIA Nyár utáni tél előtt Csehszlovákiában évről-évre növekszik az idegenforgalom. 1970-ben 3,5 millió látogatója volt az országnak, öt évvel később ez a szám 14 millióra nőtt, a nyolcvanas években pedig számuk húszmillió körül állapodott meg. A külföldiek számára igen vonzó az ország keleti része, Szlovákia, gazdag természeti szépségeivel, sok fürdővel, sítereppel és történelmi műemlékkel. Csupán a Magas-Tátrát csaknem ötmillió turista, üdülő-gyógyulni vágyó és sportoló keresi fel évente. Az idegenforgalom fejlesztése Szlovákiában is megköveteli, hogy állandóan növeljék és javítsák, valamint bővítsék az elszállásolási lehetőségeket, a sport-, gyógyfürdő- és más intézmények szolgáltatásait. Mivel gazdagszik az idei nyári turistaidény? Erre a kérdésre válaszolt a Szlovák Szocialista Köztársaság idegenforgalmi kormánybizottságának titkára, dr. Otto Knotek. Míg 1981-ben elsősorban a téli szezont szolgáló építkezéseket fejeztük be, tavaly Dél- Szlovákiára fordítottuk a fő figyelmet, ahol igen kiadós termálvízforrások találhatók. Idén a kilenc termálvizes gyógyfürdőhöz négy új medencét építünk, a vendéglátóipari létesítmények csaknem kétezer ággyal bővülnek. Új szervezési rendelkezés lépett életbe a fizetővendég-szolgáltatások terén is. Igaz, a látogatók eddig is megszállhattak magánlakásokban, de ez többé-kevésbé alkalomszerű volt. Az új rendszer ezt gazdaságilag előnyössé teszi, s így feltételezzük, hogy az ilyen szállások száma és minősége is javul. Javul a tájékoztató szolgálat is. Az információs rendszerbe a nyári idény alatt több szerkesztőség is bekapcsolódik: a TV-híradó, a Rádió „Jó reggelt” című műsora, a Kanyar (Zákruta) című műsor és mások. Egyelőre cseh és szlovák nyelven tájékoztatják a turistákat, de egyezményt kötöttünk a prágai rádió szerkesztőségével, amely idegen nyelven is közvetíteni fog információkat. Miroslav Jaslovsky 5. JUGOSZLÁVIA Csúcsszezon az Adrián A Jugoszláviából érkező jelentések arról számolnak be, hogy az idei idegenforgalmi szezon — az egyes országokban tapasztalható lanyhulás ellenére — megfelel az előzetes várakozásnak. Az év első felében körülbelül ugyanannyi külföldi vendég érkezett, mint a múlt év hasonló időszakában, de a devizabevétel mintegy 40 százalékkal meghaladja a tavalyit. Az üdülőközpontokban sokkal jobb az ellátás, mint tavaly. Több helyen, például a magyar turisták által különösen kedvelt Isztria-félszigeten a vendégek nyilvántartás alapján rendszeresen kapnak még az általában hiánycikknek számító termékekből is. Egybehangzó a megállapítás, hogy az Adria északi részén általában jobb az áruellátás, mint Dalmáciában és a montenegrói tengerparton. Itt előfordul, hogy időnként nehéz hozzájutni egyes árukhoz, például piperecikkekhez és citromhoz. Július közepén az országban több mint 730 ezer vendég töltötte évi pihenőjét, ebből 330 ezer külföldi. Közülük több mint negyedmillióan üdültek a tengerparton, ahol ez idő tájt a szállodai férőhelyek 80 százaléka, a sátortáborhelyek 60 százaléka volt foglalt. A fizetővendég-szobáknak azonban csak 40 százaléka talált gazdára. A legfrissebb jelentések szerint a tengerparti szállodák augusztus 20-ig kitették a „Megtelt” táblát. * Leginkább a szlovén tengerparton gyarapodott a külföldi vendégek száma: itt mintegy 22 százalékkal több a turista, mint tavaly. Az Isztria-félszigeten, a Kvarner-öböl mentén 17 százalékkal több a külföldi nyaraló, mint a múlt esztendőben. A szigeteken és a makarskai tengermelléken valamivel kevesebb a külföldi, mint tavaly, Dubrovnikban és környékén körülbelül ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Igaz, itt augusztusban valószínűleg csökken a látogatók száma a nemrég pusztító erdőtüzek miatt. Jugoszláviában abban reménykednek, hogy az idei év idegenforgalmi bevételei összességükben jóval felülmúlják majd a tavalyit. Ez pedig jelentősen javíthatja az ország fizetési mérlegét. (gi ) Fürdőzők a makarskai tengerparton (Fotó: KS) LENGYELORSZÁG Harc a levegő és a vizek tisztaságáért Azt hihetnők, hogy a lengyelországi gazdasági válság nem kedvez a környezetvédelemnek. Ez kézenfekvő volna, de a levegő és a vizek tisztaságáért vívott harc — a fennálló gondok ellenére — nem került háttérbe. A természetvédelem, valamint a városiasodás és technikai fejlődés során keletkező veszélyek problémája bekerült a Hazafias Újjászületési Mozgalom, a (PRON) első kongresszusának határozatába is. Adókedvezmények Lássuk például a gazdasági reform bevezetését. Régebben minden beruházás — a természetvédelem területén szintén — központi döntéstől függött és központi támogatást kapott. Ma azonban a gyárak maguk gazdálkodnak a megkeresett alappal, amelyet — a reformnak megfelelően — fejlesztésre fordítanak. A környezetvédelemnek kedvez ez, akárcsak az adókedvezmény-rendszer, amelyben az állam a porleválasztó berendezéseket, szennyvíztisztítókat készíttető, felszereltető, vállalatokat részesíti. A lehetőséggel kivált a vegyi üzemek élnek, amelyek környezetükre káros, romboló hatással vannak, így tesz a lublini vajdaságban működő „Pulawy” Nitrogénműtrágya Művek is. Fennállásának 17 esztendeje alatt közel tízmillió tonna műtrágyát állított elő. A műtrágya úgy kell az országnak, akár a kenyér. Az érem másik oldala azonban az, hogy a gyár a levegőt porral és gázzal, a vizet nitrogénvegyületekkel szennyezi. • Mindez tönkreteszi a talajt és a növénytakarót. Amikor a Pulawy Nitrogénműtrágya Művek felépült, az erdő a gyárkerítés mögött kezdődött. Ma ez az erdő széle két kilométerrel visszavonult. A kiszáradt fákat ki kellene vágni, a helyükön ma legfeljebb gyér fű nő. 34 ezer tonna mérgező por Az elmúlt évben a lublini vajda elrendelte, készítsenek jelentést a Nitrogénművek környezetszennyezéséről. A jelentésből kiderült, hogy a gyár kéményein a szűrők csupán a por 75 százalékát választják le, a többi a légkörbe kerül. Ez a „többi”: az ammóniumsalétrom, karbamid és szénpor, valamint a kéndioxid, ammóniumdioxid és nitrogénoxid tartalmú szennyeződés, — évente 34 000 tonna. S mind több por kerül a levegőbe, mert bővítették a gyárat. Bővíteni kellett, mert a mezőgazdaságot el kell látni a műtrágyával. Ez a népélelmezési program alapfeltétele. Mindenkinek megéri Mit tehettek? A gazdaságosság és a természet érdekében tervet készítettek a füst- és porszűrés modernizálására. Természetesen, ez nem olcsó mulatság, így hát az 1983-tól 1990-ig tartó munkaprogramot két szakaszra osztották. Az első fázisban, 1987-ig, korszerűsítik a kevésbé költségigényes porleválasztó berendezéseket. A második fázisra tervezik a nagy és költséges felszerelés, például az ammóniumsalétrom-üzem komplex porleválasztóinak és a biológiai szennyvíztisztító berendezésnek építését. Nagy fába vágták fejszéjüket, igaz, de a reális terv támogatására már jelentkezett a vajdaság, a mezőgazdasági és természetesen a környezetvédelmi tárca. Nagy pénz lesz, de végül mindenkinek megéri. Romuald Augustyniak összeállította: Gyurkó Géza