Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-11 / 189. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. augusztus 11., csütörtök B­efejeződtek a világ­­ egyik legnagyobb vi­torláshajójának a „Szedov­­nak” felújítási munkálatai. A sorra kerülő — Európát megkerülő — útvonalon szov­jet és külföldi tengerésztisz­ti iskolások vesznek részt. A másodvirágzását élő „Szedov” tavalyelőtt töltötte be nyolcvanadik évét. Ko­rábban a másik nagy vitor­lásha­jóval — a Kruzenstern­­nel —, hosszú időn keresztül hidrográfiai szolgálatot lá­tott el. 1966-ban a „Szedov” a szovjet Halgazdálkodási Minisztériumhoz került, ahol jövendő hajóskapitá­nyok és fedélzetmesterek ok­tatóhajójává alakították át.4 Tiszteletet parancsolóak a hajó méretei: vízkiszorítása hat és fél ezer tonna, a ha­jótest hossza 117,5 méter, a főárbóc magassága egy húsz­méteres lakóépületével azo­nos. A harminckét vitorla összfelülete meghaladja a négyezer négyzetmétert. Szél­csendes időben motormeg­hajtás biztosítja az előreha­ladást. A jövendő tengerészei jó gyakorlati iskolát kapnak a hajón. A különböző foglal­kozások céljára tantermeket, a szükséges navigációs mű­szerekkel felszerelt kapitá­nyi hidat is kialakítottak. Miért alkalmaznak éppen vitorlásokat a kiképzési cé­g „Szedov” a Jaltini-kikö­tőben lakja? A tapasztalatok sze­rint, a vitorlás hajón lehet a legszélesebb hajózási ismere­teket megszerezni. Kifejlesz­ti az olyan elengedhetetlen tengerésztulajdonságokat, mint a bátorság, fizikai erő, kitartás, jó szemmérték, óva­tosság, gyors reakcióképes­ség, kollektív szellem, egy­más segítése. Andrej Jeremin és Oles Ka­tasinszkij, az odesszai ten­gerésztiszti iskola hallgatói szolgálatban (Fotó: TASZSZ—APN—KS. A. Obuhovszk felv.) ROMÁNIA Biocil-kúra a gyógyfürdőben Sok éve már, hogy a ro­mán Aslan professzornő gyógyszerét, az öregedést gátló Gerovital-t megismer­te a világ. Most a román sajtó újabb jelentős orvosi felfedezésről számol be: egy neves temesvári orvos hatá­sos reuma elleni szert kísér­letezett ki, a Biocil-szérumot, amellyel injekció, cseppek, tabletták vagy kenőcsök formájában hatásosan keze­lik a beteg ízületeket. A Biocil-kezelést most fokoza­tosan bevezetik a romániai gyógyfürdőkben. A turisták előtt jól ismer­tek a román tengerpart vagy hegyvidék szépségei, de ke­vésbé tudnak arról, hogy az ország bővelkedik gyógyha­tású hőforrásokban is. Top­­lica, Szováta, Clanic Molda­­va, Herkulesfürdő, Buziás, Algyógy, Félix-fürdő és a többiek egyre több gyógyul­ni vágyó bel- és külföldi lá­togatót vonzanak. Új szállodák A Temes megyei turiszti­kai hivatal vezetője, Grozes­­cu­b­an erről így beszél: — Megyénk nem bővelke­dik hegyvidéki üdülőkben, kirándulóhelyekben, annál in­kább hévizekben. Nem csoda hát, hogy egyre inkább előnyben részesítjük a gyógyturizmust. A buziási és kalocsai gyógyközpontok mellett az elkövetkező évek­ben szeretnénk Temesvárt is fürdővárossá alakítani. A bő­séges termálvízforrások le­hetővé teszik ezt. Terveink szerint négyszáz személyes gyógyszálló épül a Bega­­parti városban. Buziáson még az idén impozáns 400 férőhelyes szállodát adunk át. Fürdő- és üdülőtelepein­ken újabb szállók, mene­dék- és kempingházak építé­sével növeljük az elszálláso­lási kapacitást. önellátó üdülők A Temes megyei gyógyfür­dőkön és üdülőtelepeken alaposan felkészültek a ven­dégek fogadására. A zökke­nőmentes ellátás biztosítása végett több egység ráállt az állattartásra és a zöldségter­mesztésre, az önellátó gaz­dálkodásra. A buziási gyógy­fürdő vállalat mellékgazda­ságában például év végéig négyszázra növelik a sertés­­állományt. Harminc hektá­ron kertészkednek, hogy a fürdőtelep kantinjai és étter­mei számára zöldséget és főzelékfélét juttassanak. Ezt teszik egyébként Kalocsafür­­dőn is, ahol az idén már az egész zöldségszükségletet sa­ját termelésből fedezik, és a sertéshús nagyobb részét sa­ját tenyésztésből teremtik elő. Orvosi kezelés — Minden lehetőséget ki­használunk, hogy a figyel­mes gyógykezelés mellett a fürdővendégeknek ■ kényel­mes elszállásolást, bőséges és változatos étkezést bizto­sítsunk — hangsúlyozta Iz­­gireanu Nicolae, a buziási gyógyfürdő vállalat igazga­tója. — Naponta mintegy 3000 gyógykezelésre kerül sor, ebből a melegfürdő, mo­tetta, paraffinos pakolás, masszírozás, aerozolos keze­lés, hidro- és fizikoterápia, gyógytorna sem hiányzik. Újdonságként említhetem, hogy bevezettük és eredmé­nyesen alkalmazzuk az aku­­punktúrás kezelést. Ugyan­akkor négy orvosi rendelőnk­ben Biocil Forté-val kezel­jük a betegeket. A kitűnő gyógyszer feltalálója, a ne­ves temesvári orvos gyakori vendége Buziásnak, ilyenkor maga kezeli, gyógyítja, állít­ja talpra a rászorultakat. A fürdővendégek száma egyre növekszik, a meglévő szállo­dákban, pavilonokban nem tudunk mindenkit elhelyez­ni, 750 belföldi üdülő elszál­lásolására kötöttünk szerző­dést a város lakóival. A most épülő második fürdő­központunk átadásával 700— 800 hellyel növekszik für­dővállalatunk vendégfogadó képessége. Gáti István Herkulesfürdő, Cserna-part * CSEHSZLOVÁKIA Nyár után­i tél előtt Csehszlovákiában évről-év­­re növekszik az idegenforga­lom. 1970-ben 3,5 millió lá­togatója volt az országnak, öt évvel később ez a szám 14 millióra nőtt, a nyolcvanas években pedig számuk húsz­millió körül állapodott meg. A külföldiek számára igen vonzó az ország keleti része, Szlovákia, gazdag természeti szépségeivel, sok fürdővel, sítereppel és történelmi mű­emlékkel. Csupán a Ma­­gas-Tátrát csaknem ötmillió turista, üdülő-gyógyulni vá­gyó és sportoló keresi fel évente. Az idegenforgalom fej­lesztése Szlovákiában is meg­követeli, hogy állandóan nö­veljék és javítsák, valamint bővítsék az elszállásolási le­hetőségeket, a sport-, gyógy­fürdő- és más intézmények szolgáltatásait. Mivel gazdag­szik az idei nyári turista­idény? Erre a kérdésre vá­laszolt a Szlovák Szocialista Köztársaság idegenforgalmi kormánybizottságának titká­ra, dr. Otto Knotek. Míg 1981-ben elsősorban a téli szezont szolgáló építkezése­ket fejeztük be, tavaly Dél- Szlovákiára fordítottuk a fő figyelmet, ahol igen kiadós termálvízforrások találha­tók. Idén a kilenc termálvi­zes gyógyfürdőhöz négy új medencét építünk, a vendég­látóipari létesítmények csak­nem kétezer ággyal bővül­nek. Új szervezési rendelke­zés lépett életbe a fizetőven­­dég-szolgáltatások terén is. Igaz, a látogatók eddig is megszállhattak magánlaká­sokban, de ez többé-kevésbé alkalomszerű volt. Az új rendszer ezt gazdaságilag előnyössé teszi, s így feltéte­lezzük, hogy az ilyen szállá­sok száma és minősége is ja­vul. Javul a tájékoztató szolgá­lat is. Az információs rend­szerbe a nyári idény alatt több szerkesztőség is bekap­csolódik: a TV-híradó, a Rádió „Jó reggelt” című műsora, a Kanyar (Zákruta) című műsor és mások. Egye­lőre cseh és szlovák nyelven tájékoztatják a turistákat, de egyezményt kötöttünk a prá­gai rádió szerkesztőségével, amely idegen nyelven is köz­vetíteni fog információkat. Miroslav Jaslovsky 5. JUGOSZLÁVIA Csúcsszezon az Adrián A Jugoszláviából érkező jelentések arról számolnak be, hogy az idei idegenfor­galmi szezon — az egyes or­szágokban tapasztalható lanyhulás ellenére — meg­felel az előzetes várakozás­nak. Az év első felében kö­rülbelül ugyanannyi külföl­di vendég érkezett, mint a múlt év hasonló időszaká­ban, de a devizabevétel mint­egy 40 százalékkal megha­ladja a tavalyit. Az üdülőközpontokban sok­kal jobb az ellátás, mint ta­valy. Több helyen, például a magyar turisták által külö­nösen kedvelt Isztria-félszi­­geten a vendégek nyilvántar­tás alapján rendszeresen kapnak még az általában hiánycikknek számító termé­kekből is. Egybehangzó a megállapítás, hogy az Adria északi részén általában jobb az áruellátás, mint Dalmá­ciában és a montenegrói tengerparton. Itt előfordul, hogy időnként nehéz hozzá­jutni egyes árukhoz, például piperecikkekhez és citrom­hoz. Július közepén az ország­ban több mint 730 ezer ven­dég töltötte évi pihenőjét, ebből 330 ezer külföldi. Kö­zülük több mint negyedmil­lióan üdültek a tengerpar­ton, ahol ez idő tájt a szállo­dai férőhelyek 80 százaléka, a sátortáborhelyek 60 száza­léka volt foglalt. A fizető­vendég-szobáknak azonban csak 40 százaléka talált gaz­dára. A legfrissebb jelenté­sek szerint a tengerparti szállodák augusztus 20-ig ki­tették a „Megtelt” táblát. * Leginkább a szlovén ten­gerparton gyarapodott a kül­földi vendégek száma: itt mintegy 22 százalékkal több a turista, mint tavaly. Az Isztria-félszigeten, a Kvar­­ner-öböl mentén 17 száza­lékkal több a külföldi nya­raló, mint a múlt esztendő­ben. A szigeteken és a ma­karskai tengermelléken va­lamivel kevesebb a külföldi, mint tavaly, Dubrovnikban és környékén körülbelül ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Igaz, itt augusz­tusban valószínűleg csökken a látogatók száma a nemrég pusztító erdőtüzek miatt. Jugoszláviában abban re­ménykednek, hogy az idei év idegenforgalmi bevételei összességükben jóval felül­múlják majd a tavalyit. Ez pedig jelentősen javíthatja az ország fizetési mérlegét. (g­­i ) Fürdőzők a makarskai tengerparton (Fotó: KS) LENGYELORSZÁG Harc a levegő és a vizek tisztaságáért Azt hihetnők, hogy a len­gyelországi gazdasági válság nem kedvez a környezetvé­delemnek. Ez kézenfekvő volna, de a levegő és a vi­zek tisztaságáért vívott harc — a fennálló gondok elle­nére — nem került háttér­be. A természetvédelem, va­lamint a városiasodás és technikai fejlődés során ke­letkező veszélyek problé­mája bekerült a Hazafias Újjászületési Mozgalom, a (PRON) első kongresszusá­nak határozatába is. Adókedvezmények Lássuk például a gazdasági reform bevezetését. Régeb­ben minden beruházás — a természetvédelem területén szintén — központi döntés­től függött és központi tá­mogatást kapott. Ma azon­ban a gyárak maguk gaz­dálkodnak a megkeresett alappal, amelyet — a re­formnak megfelelően — fej­lesztésre fordítanak. A kör­nyezetvédelemnek kedvez ez, akárcsak az adókedvez­mény-rendszer, amelyben az állam a porleválasztó beren­dezéseket, szennyvíztisztító­kat készíttető, felszereltető, vállalatokat részesíti. A lehetőséggel kivált a vegyi üzemek élnek, ame­lyek környezetükre káros, romboló hatással vannak, így tesz a lublini vajdaság­ban működő „Pulawy” Nit­rogénműtrágya Művek is. Fennállásának 17 esztendeje alatt közel tízmillió tonna műtrágyát állított elő. A műtrágya úgy kell az or­szágnak, akár a kenyér. Az érem másik oldala azonban az, hogy a gyár a levegőt porral és gázzal, a vizet nitrogénvegyületekkel szen­­­nyezi. • Mindez tönkreteszi a talajt és a növénytakarót. Amikor a Pulawy Nitrogén­­műtrágya Művek felépült, az erdő a gyárkerítés mögött kezdődött. Ma ez az erdő széle két kilométerrel vissza­vonult. A kiszáradt fákat ki kellene vágni, a helyükön ma legfeljebb gyér fű nő. 34 ezer tonna mérgező por Az elmúlt évben a lublini vajda elrendelte, készítsenek jelentést a Nitrogénművek környezetszennyezéséről. A jelentésből kiderült, hogy a gyár kéményein a szűrők csupán a por 75 százalékát választják le, a többi a lég­körbe kerül. Ez a „többi”: az ammóniumsalétrom, kar­­bamid és szénpor, valamint a kéndioxid, ammónium­­dioxid és nitrogénoxid tar­talmú szennyeződés, — évente 34 000 tonna. S mind több por kerül a levegőbe, mert bővítették a gyárat. Bővíteni kellett, mert a me­zőgazdaságot el kell látni a műtrágyával. Ez a népélel­mezési program alapfelté­tele. Mindenkinek megéri Mit tehettek? A gazdasá­gosság és a természet érde­kében tervet készítettek a füst- és porszűrés moderni­zálására. Természetesen, ez nem olcsó mulatság, így hát az 1983-tól 1990-ig tartó munkaprogramot két sza­kaszra osztották. Az első fázisban, 1987-ig, korszerű­sítik a kevésbé költségigé­nyes porleválasztó berende­zéseket. A második fázisra tervezik a nagy és költsé­ges felszerelés, például az ammóniumsalétrom-üzem komplex porleválasztóinak és a biológiai szennyvíz­­tisztító berendezésnek épí­tését. Nagy fába vágták fejszé­jüket, igaz, de a reális terv támogatására már jelentke­zett a vajdaság, a mezőgaz­dasági és természetesen a környezetvédelmi tárca. Nagy pénz lesz, de végül min­denkinek megéri. Romuald Augustyniak összeállította: Gyurkó Géza

Next