Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-15 / 269. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Párbeszéd Napjainkban mind több fórumon, mind többször hangzik el, milyen nagy szükség van a pedagógusok és a szülők párbeszédére. Természetesen, nem új e szemlélet hiszen az iskola és a család egymástól függetlenül sohasem létezhetett. A nagyobb és a kisebb közösség kapcsolata azonban olykor nem.felhőtlen”, mint mindenfajta emberi viszonyban, akadnak súrlódások, nézeteltérések. Ám ezeket a sérelmeket sohasem szabad elhallgatni, lenyelni, mert félő, hogy az együttmunkálkodás csorbát szenved. Viszont az is igaz, hogy i — csakúgy, mint a barátságban, vagy a házasságban — az alkalmazkodás is fontos, enélkül bármilyen emberi kapcsolatot elképzelni lehetetlen. Alsó tagozatos tanítókkal, napközis nevelőkkel beszélgettem. Mondják, amíg a gyerek kicsi, szinte naponta találkoznak, szót válthatnak a szülőkkel. Különösen első osztályban. Hiszen reggelente vagy az anya, vagy az apa kíséri az iskolába a gyereket, s így háromnegyed nyolctól alkalom nyílik arra, hogy elmondják az esetleges problémákat, meghallgassák a jó tanácsokat. Délután megintcsak a szülő megy a hatévesért, s egy-két információt mindig cserél a napközis tanító nénivel. Ám, ahogy a tanuló cseperedik, mintha lazulna a kapcsolat. Anyuka, apuka sokszor úgy véli, a csemetéje „sínen van”, a tanár dolga, hogy megtanítsa a tananyagot. S a kapcsolattartás mindössze arra korlátozódik, hogy a munkából hazaérvén megkérdezi a gyereket: „Tanultál, fiam?” Több felső tagozatos nevelőtől hallottam: van olyan szülő, aki egész tanévben sem a szülői értekezletre, sem a fogadóórákra nem megy el. Az ellenőrzőben üzengetés egymásnak még nem enyhít a bajon néhány sorral, egy beírással nem lehet megszüntetni a gondokat. A szülői munkaközösség élő kapocs az iskola és a család között. Hosszú évek óta a vállalkozó kedvű apákból, anyákból verbuválódik, s demokratikusan választják meg őket. De nem egy helyütt az a probléma, hogy működése formális: tevékenysége csak arra korlátozódik, hogy összeszedje az iskolai kirándulásra, a ballagásra a pénzt. Az új oktatási törvény szellemében most megnövekszik a szülői munkaközösség szerepe. A választott kis közösség arra hivatott, hogy hathatósabban képviselje a családot, nagyobb segítséget nyújtson az iskolának. A megalakuló iskolatanácsok célja, hogy bővítse a kört egyben szorosabbá fűzze a már meglevő kapcsolatot. Ám az új testületek csak akkor érhetnek el eredményt, ha átgondolt, alaposan kidolgozott programmal készülnek a feladatokra, mindkét részről. Így valósulhat csak meg valódi párbeszéd szülő és pedagógus között. Mikes Márta XXXVII. évfolyam, 269. szám ARA, 1986. november 15., szombat Sikeres fél évtized zárult Megkezdődött a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa pénteken délelőtt a Budapest Kongresszusi Központban megkezdte munkáját. A kongresszuson több mint hárommillió szövetkezeti tag képviseletében 736 küldött tanácskozik. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József, a kormány elnökhelyettese, valamint a kormány több más tagja, a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. A tanácskozást Göröncséri Károly, a Szövosz elnökségének tagja nyitotta meg. A kongresszus elé terjesztett írásos beszámolóhoz Szlameniczky István, a Szövosz elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Megállapította: a szövetkezeti mozgalom összességében sikeres időszakot tud maga mögött. Alkotóan részt vállalt az országos feladatok megvalósításából, növelte exportképességét és legtöbb területen nőtt a gazdálkodásának hatékonysága. A szövetkezeti kereskedelem árukínálata jól igazodott a kereslethez és sikerült felkarolták a kistelepülések ellátását is. A takarékszövetkezetek még egyetlen középtávú tervidőszakban sem léptek annyit előre, mint az elmúlt öt évben. A lakásszövetkezetek keretében 54 ezer család jutott új otthonhoz. Erősödtek a fogyasztási szövetkezetek nemzetközi kapcsolatai, az együttműködés immár ötven országra terjed ki. A szövetkezeteknek erősödött az önállóságuk és kibontakozott a kollektívák kezdeményező készsége. Az előadó foglalkozott a nehézségekkel is. Rámutatott, hogy a kiskereskedelemben túlságosan szűk az árrés és ez gátat szab a fejlesztési lehetőségeknek a kereskedők kellő anyagi elismerésének. Figyelmeztető, hogy csökkent a szövetkezetek versenyképessége a kiskereskedelem néhány területén. Esetenként hátrányos helyzetbe kerültek a mezőgazdasági termékek felvásárlásánál és a lakásépítésben. A feladatokról szólva hangsúlyozta: a jövőben még inkább a saját Németh Károly köszöntötte a küldötteket és átadta az MSZMP Központi Bizottsága, valamint Kádár János személyes üdvözletét, jókívánságait. Ezután arról szólt, hogy a párt nagyra értékeli a magyar szövetkezeti mozgalom, benne a erőre kell támaszkodni. Ezért is gyorsan és rugalmasan kell váltani a termelési és a termékstruktúrán, igazodva az igényekhez. Végül kifejezte meggyőződését, hogy a szövetkezeti kollektívák az elkövetkező időszakban képesek lesznek a további megújulásra. A kongresszus ezután meghallgatta a felügyelő- és a mandátumvizsgáló bizottság beszámolóját. A beszámoló és a szóbeli kiegészítés felett nyitott vitában szót kért Robert Beasley, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének vezérigazgatója, aki elismeréssel szólt a magyar szövetkezeti mozgalom részvételéről a szövetség munkájában. Kiemelte, hogy a nemzetközi szervezet jól hasznosítja egyebek között a szövetkezetépítés magyarországi tapasztalatait. Szólt arról, hogy fokozni kell a szövetkezetek versenyképességét, fel kell tárni a szakmai munka tartalékait azért, hogy a szövetkezetek tevékenysége az eddiginél is hatékonyabb legyen. A vitában felszólalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. fogyasztási szövetkezetek munkáját, társadalmunk elismeri és igényli hasznos tevékenységüket. Eredményeik méltán váltanak ki megbecsülést a nemzetközi szövetkezeti mozgalom nagy családjában is. Hangsúlyozta: a szövetkezetek szervesen beilleszkedtek az ország társadalmi és gazdasági életébe. Fontos szerepet töltenek be a lakosság áruellátásában, az életszínvonalpolitika megvalósításában, a közösségi gondolkodás és magatartás, továbbá az emberi kapcsolatok alakításában. A hárommilliós tagság, amelyet a meggyőződés és az anyagi érdekeltség köt a mozgalomhoz, nagy társadalmi erőt képvisel. A szövetkezetek a jövőben is abban a biztos tudatban tevékenykedhetnek, hogy a párt szövetkezetpolitikája tartós elemekre épül, és továbbra is biztos politikai alapot nyújt a munkához Németh Károly beszéde Budapesten megkezdődött a Szövosz X. kongresszusa. A képen: az elnökségben helyet foglalt Németh Károly (középen), az MSZMP főtitkárhelyettese (MTI-fotó: Kiss G. Péter felv. — Népújság telefotó — KS) (Folytatás a 2. oldalon) 2,20 FORINT Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület állásfoglalás-tervezetet vitatott meg az 1987. évi népgazdasági tervjavaslatról és az ebből adódó szakszervezeti feladatokról. Foglalkozott többek között a munkahelyi demokráciáról 1982-ben hozott MTA SZOT határozattal kapcsolatos néhány kérdéssel. További napirendi ponttal foglalkozva az elnökség rámutatott: szükségesnek tartja, hogy a SZOT központi iskolán szociálpolitikai főiskolai tagozatot hozzanak létre. A főiskolai képzés célja, hogy a szociálpolitikai feladatokat ellátó dolgozók tudományos ismereteket szerezzenek, amelyeket elsősorban a szakszervezeti mozgalom e területtel foglalkozó szervezeteiben és a nagyvállalatok vezetői munkaköreiben hasznosíthatnak. A testület megtárgyalta a SZOT-díj adományozásának eddigi tapasztalatait, és határozatot fogadott el az elismerés javaslati rendszerének fejlesztésére. Az elnökség fontosnak tartja a jelölés nyilvánosságának szélesítését, a szakszervezeti tagság aktívabb részvételét a javaslatok kialakításában. Ennek érdekében a SZOT titkársága évenként felhívással fordul az irodalmat, a művészeteket értő és kedvelő, a művelődéspolitikáért felelősséget érző dolgozókhoz, munkahelyi kollektívákhoz, hogy javaslataikkal segítsék a döntések megalapozását. A testület szabályozta a javaslattétel, a díjak odaítélésének néhány gyakorlati kérdését is. VISONTÁN IS Brigádvállalások a NOSZF évfordulójára Több szocialista brigád, üzemi kollektíva felajánlotta, hogy a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére növeli munkájának hatékonyságát, hozzájárul ahhoz, hogy vállalata a szigorúbb gazdálkodási és termelési követelményeknek megfelelhessen. A jubileumi munkamozgalmak sokszínűek, a vállalások szorosan kapcsolódnak az üzem új feladataihoz, változó termelési struktúrájához, racionális gazdálkodási, takarékossági törekvéseihez. A Mátraaljai Szénbányák Visontai Thorez Bányaüzemének Szeptember 6. szocialista brigádja — amelyek legtöbb tagja csaknem két évtizede, a visontai szénmező kitermelésének megkezdése óta dolgozik együtt — a szomszédos Gagarin Hőerőmű zavartalan fűtőanyagellátását kívánja segíteni. A hőerőművet ugyanis a visontai szénmező látja el az üzemeltetéséhez szükséges fűtőanyaggal, s a zavartalan munkához a szénszállítmányoknak folyamatosan és egyenletesen jó minőségben kell megérkezniük. A brigád tagjai olyan újításon is dolgoznak, amelynek bevezetésével javítani lehet majd a kitermelt szén minőségét. A 47 tagú kollektíva — amely évente csaknem másfél millió tonna szenet termel — arra is vállalkozott, hogy szükség esetén a gépek javításában is közreműködik, ha ezek rendbehozása különben elhúzódna és akadályozná a folyamatos termelést. ' Emlékezés Münnich Ferencre Születésének 100. évfordulója alkalmából pénteken a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában megkoszorúzták Münnich Ferencnek, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének emléktábláját. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja és Horváth István, a KB titkára, a Minisztertanács részéről Czinege Lajos és Marjai József miniszterelnökhelyettesek helyezték el a kegyelet és a megemlékezés virágait. A Belügyminisztérium képviseletében Kamara János belügyminiszter és Kovács György, a minisztérium pártbizottságának titkára, a Honvédelmi Minisztérium nevében Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter és Györgyi Béla vezérőrnagy, a minisztérium pártbizottságának titkára, a Külügyminisztérium képviseletében Várkonyi Péter külügyminiszter és Varga István a minisztérium pártbizottságának titkára koszorúzott. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége koszorúját Ispánovits Márton főtitkár és Sebes Sándor, az országos bizottság tagja, a Fővárosi Tanács és az V. kerületi tanács koszorúját Farkasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese és Szekeres László, az V. kerületi tanács elnöke helyezte el az emléktáblán. Elhozták a megemlékezés virágait Münnich Ferenc ,családjának tagjai, egykori harcostársai, barátai, a nevét viselő intézmények képviselői. A FELSZABADULÁSI JUBILEUM ALKALMÁBÓL Ünnepi tanácsülés Hevesen Felavatták Péterfi Gizella pannóját, Szabó Tamás rézdomborművét Megyénk negyedik városának felszabadulása alkalmából ünnepi tanácsülésre került sor pénteken Hevesen, amelyen megjelent többek közt Kiss Barnabás, a megyei pártbizottság munkatársa és dr. Kovács Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese. Miután Kontra Gyula, a városi tanács elnöke üdvözölte a résztvevőket, Lukács József, a városi pártbizottság és a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság munkatársa emlékezett meg a negyvenkét esztendővel ezelőtt történtekről, azokról a napokról, amikor a Malinovszkij marsall vezette II. Ukrán Front katonái elhozták a szabadsággal azt a lehetőséget, hogy a békés hétköznapok munkájával emberhez méltó körülmények közt egy szebb jövőt ígérő társadalmat építhessenek az e tájon élők. • Mint többek közt hangsúlyozta, e lakosság — miként egész országunk népe — élni tudott a szabadsággal. Fejlődésünk eredményei láthatók, lemérhetők. Ezt fémjelzi a várossá válás követelményeinek teljesítése a település szépülése, gazdagodása. „A felszabadulásunk óta ,eltelt negyvenkét év, a megtett út hiteij, tükrözi fejlődésünket. Gyors ütemben nőtt az anyagi javak termelése, az életszínvonal. Ez akkor is igaz, ha időnként — mint napjainkban is — átmeneti nehézségekkel kellett és kell megküzdenünk. A megtett út ma már történelem, az emlékezés kötelességünk." Az ünnepi beszéd után került sor arra, hogy ismét átadásra kerüljön az 1984-ben alapított Pro Urbe kitüntető díj, melyet ezúttal a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet kollektívája kapott meg. Kő Pál Munkácsy-díjas érdemes művész alkotását, a dolgozók nevében Kövei Lajos, a tsz képviselője vette át. A tanácsülés további részében dr. Kovács Sándorné felavatta Szabó Tamás szobrászművész bronz művét (a város címerét ábrázolja), mely ezentúl a tanács épületének homlokzatát díszíti, valamint Péterfi Gizellának azt a nagyméretű pannóját, amely a tanács üléstermében kapott helyet. Mint dr. Kovács Sándorné mondta: ritkán adódik egy település életében, hogy két műalkotás avatásának örülhetnek egy napon. Dicséretes, hogy az itt élő emberek az anyagi javakkal való gyarapodás mellett szükségét érzik a szellemi, kulturális javakban való gazdagodásnak is, amely hozzátartozik életünk teljességéhez. A fejlődő kisvárosban növekvő szerepet kap a művészet is, mely sajátos világával és formanyelvével alakítja a település arculatát szebbé, hangulatosabbá téve azt. Az események befejezéseként Kontra Gyula megnyitotta azt a kiállítást, melyen a művészek munkáit láthatják az érdeklődők a múzeumi kiállítóhelyiségben. ,bev. Németi Zsuzsa