Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Erőszak Bizonyára sokakat megdöbbentett a hír: edzés közben, a Dunán rálőttek a magyar kenuválogatott egyik tagjára. A légpuska golyóját a fiatalember szemöldökcsontja megállította. Végül is nem károsodott súlyosabban az egészsége. Megmaradt a szeme. Hogy mindezt miért tette az ötvenkilenc éves horgász? Mert a kenu odébblökte a damilját. Persze a jelek arra utalnak, hogy nem egy véletlen „agyelborulásról” van szó, hanem egy előkészített akcióról, hiszen mi másért tartotta volna a horgászbot mellett a fegyverét?! Az eset kapcsán számtalan kérdés megfogalmazódik. Például: hogy merte emberre fogni a puskát egy állítólag eddig normálisnak tartott magyar polgár? Avagy: egy horgászzsinór odébblökéséért manapság már golyó járna? Mert hogy akkor még mi mindenért kellene előkapni a coltot?! Szerencsére egyedi esetről van szó. Korántsem dívik nálunk ez a vadnyugati virtus. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy egyre sűrűbben találkozunk az erőszakkal a hétköznapok során. Azzal, amellyel hajdan legfeljebb a tévéhíradóban szembesülhettünk, egy-egy külföldi esemény ürügyén. Most pedig egyre gyakrabban értesülhetünk róla, hogy például a futballpályák környékén törnek-zúznak egyesek, mert nem úgy szerepelt a csapat, ahogy szerették volna. S, ha még azt is hozzátesszük, hogy nemcsak az erőszak mételyezi kapcsolatainkat, hanem ennek, hogy úgy mondjam valamelyest finomabb változata, a durvaság is — különösen a tömegközlekedési eszközökön, bevásárlás közben találkozhatunk ilyennel — akkor cseppet sem lehetünk büszkék önmagunkra, cseppet sem nézhetünk bizakodva a jövőbe. Végül is mit lehet tenni, hiszen a körülöttünk lévő világból is sok hír érkezik az ilyesmiről, amely azt jelzi, hogy nehéz mindezt felszámolni. Gépeket térítenek el, ártatlan anyákat vernek puskatussal, fiatal fiúkat ölnek fegyverrel, állami szinten alkalmazzák a vegyi gázokat az országok háborújában. Egyetlen megoldás létezik: művelt, tájékozott, kiegyensúlyozott emberek nevelése a kiegyensúlyozott családokban, a kiegyensúlyozott iskolákban, a kiegyensúlyozott társadalmakban. Szinte lehetetlennek tűnik, hiszen mindig, mindenütt akad selejt — hallom a megjegyzést. Lehetséges, de másképp nem képzelhető el emberi világ, csak így, ha az értelem legyőzi az ösztönöket/ Homa János XXXIX. évfolyam, 87. szám 1988. április 13., szerda ÁRA: 1,80 FORINT A Piotrkow Trybunalsky Vajdaság első titkára Heves megyében Stanislaw Kolasa, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Piotrokow Trybunalski Vajdaság első titkára tegnap Heves megyébe látogatott. A vendéget és kíséretét, így a feleségét, Jolanta Kolasát, valamint Zdzislaw Paprockit, a Lengyel Népköztársaság nagykövetségének tanácsosát és Elzbieta Banasiak lengyel újságírónőt Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára, Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Németh László, az egri városi pártbizottság első titkára fogadta Egerben, a megyei pártbizottságon. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen Barta Alajos szólt megyénk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. Időszerű kérdésekről szólva, egyebek mellett elmondta, hogy nagyon fontos politikai eseményre, a májusi pártértekezletre készül a tagság. A most folyó taggyűléseken vitatják meg az MSZMP országos értekezletének állásfoglalás-tervezetét. Az alapszervezetek mintegy 30 százaléka már túl van ezeken a taggyűléseken. A tapasztalat szerint, a tagság indokoltnak tartja az értekezlet összehívását, s minden egyes alkalommal felelősségteljes vitában fogalmazza meg véleményét. Így többek között azt is, hogy a XIII. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában nagyobb következetesség szükséges. Bátrabban kell fellépni a korrupció, a munka nélküli jövedelemszerzés ellen. A tagság félti a szocializmus értékeit, úgy tartja, hogy továbbra is indokolt fenntartani hazánkban az egypárt-rendszert. Barta Alajos összességében megállapította, hogy megélénkült nálunk a politikai élet, gyarapodik a politizáló emberek száma. Kitért arra is, hogy megnőtt az Országgyűlés szerepe és lehetőség nyílik önszerveződő csoportok kialakítására. Ezután Stanislaw Kolesa mutatta be a Piotrkow Trybunalski Vajdaságot. A negyvenkilenc lengyel „megye” közül, területét nézve, a huszonnegyedik helyen áll, s 635 ezer ember lakik ott. Viszont ipari termelésben a tizenharmadikok. Lengyelország ezen részén üveggyár, műanyag termékeket előállító vállalat, több könnyűipari üzem, csempeárugyár és bányagépgyár található. Legbüszkébbek a belhatowi erőműre és szénbányára, mint hangsúlyozta: az idén 40 millió tonna szenet ad át a külfejtéses bányaüzem a 4320 megawatt energia előállítására tervezett erőműnek. Szólt arról is, hogy a gyenge földek miatt nem büszkélkedhetnek mezőgazdaságukkal, egyébként a megye területének 34 százalékát erdő borítja. Elmondta, hogy 40 ezer párttagot tartanak nyilván, igaz, volt olyan időszak, amikor 53 ezren voltak. De örvendetes, hogy az utóbbi időben ismét növekszik a számuk. Kiemelte, hogy olyan politikai események, mint a tavalyi népszavazás, vagy az idei tanácsi választások, erősítik a megújulási folyamatot. Kitért arra is, hogy több részletet is átvettek a magyar választási szabályzatból, így például ezután ők is ábécé szerint sorolják fel a jelöltek nevét a szavazólapon. Befejezésképpen megjegyezte, hogy 1980- tól nehéz két évet éltek át, úgy kell cselekedniük, hogy ez ne ismétlődjön meg. Majd városnézésre indultak vendégeink. Megtekintették Eger történelmi belvárosát, délután pedig a Szalajka-völgybe vezetett útjuk, ahol a Mátra—nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szilvásváradi üzemének munkájába pillantottak be. Itt fogadta őket Egri Zoltán, a gazdaság főmérnöke és Búzás Imre, a pártbizottság titkára. A vállalat és az üzem helyzetéről szóló tájékoztatást követően, sétakocsizás keretében tekintették meg a pisztrángos tavat, az erdei múzeumot és a lipicai törzsállományt. Az egész napos program befejezéseképpen, az Eger— Mátra Vidéki Borgazdasági Kombináttal ismerkedtek, ahol Váradi János vezérigazgató és Rózsi Miklós, a pártbizottság titkára szólt munkájukról, majd Stanislaw Kolesa és kísérete visszautazott Budapestre. A megyei pártbizottságon Barta Alajos köszönti a lengyel vendégeket Ismerkedés Eger belvárosával (Fotó: Szántó György) Hazánkba látogat Nyikolaj Rizskov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására április 18. és 20. között hivatalos baráti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. (MTI) MEGYEI MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG HEVESEN A magyar nyelv hete A TIT Heves Megyei Szervezete, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága és a Megyei Művelődési Központ szervezésében, ez alkalommal Heves városa adott otthont a magyar nyelv hete megyei rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitásának. A Heves városi középfokú oktatási intézetben tegnap rendezett eseményt zenés irodalmi műsor vezette be. A megnyitó beszédet Juhász Lajos, az MSZMP Heves Városi Bizottságának első titkára tartotta. Kiemelte, hogy a mostani, huszonkettedik alkalommal megrendezett eseménysorozat, melynek alapgondolata a táj, a nyelv és az ember kapcsolata, arról tanúskodik, hogy a kultúra sohasem szorulhat háttérbe, mert jelenlétére a társadalomnak éppúgy szüksége van, mint az élőlényeknek a levegőre és a vízre. Erre int Kölcsey Ferenc is, amikor így fogalmaz: „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! Mert haza, nemzet és nyelv három egymástól várhatatlan dolog, s ki ez utóbbiért nem buzog, a két elsőért áldozatra kész lenni nehezen fog”. Igaz, hogy értékválságban élünk — mondta a szónok —, de abban nem lehet vita. (Folytatás a 2. oldalon) A gazdasági feladatokról, az évindítás tapasztalatairól Kibővített elnökségi ülés a MTESZ-ben Tegnap délután Egerben, a Technika Házában tartott kibővített elnökségi ülést a MTESZ Heves Megyei Szervezete. Először dr. Domán László megyei titkár köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Asztalos Miklóst, a megyei pártbizottság titkárát, Maróti Sándort, a Heves Megyei Tanács általános elnökhelyettesét. Ezt követően dr. Asztalos Miklós szólt a szőkébb hazánkbeli aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről. Elöljáróban elmondta, hogy a fő cél itt is az MSZMP gazdasági-társadalmi kibontakozási programjának végrehajtása. Ezt a célt szolgálják, egyben pedig az elkövetkező időszakok feladatait is meghatározzák a megyei pártbizottság által a közelmúltban hozott határozatok. Ilyen fontos tennivaló, hogy az itteni gazdasági egységek minél inkább járuljanak hozzá a népgazdasági egyensúly javításához, hogy növeljék a nem rubelelszámolású kivitelüket, illetőleg tegyenek meg mindent a tőkés import „kiváltására". Még jobban kell törekedni a takarékosságra. Követelmény, hogy mindenütt gyorsuljon fel a szerkezetátalakítás, a műszaki fejlesztés, ugyanakkor növekedjen a hatékonyság, a jövedelemtermelő képesség. Lényeges lenne, hogy a megyében működő bankszervek hitelezői tevékenységében nagyobb szerepet kapjon a gazdaságos export ösztönzése. Elengedhetetlenül szükséges továbbá az is, hogy jobban kihasználják a rendelkezésre álló tudományos potenciált, valamint hatékonyabban koncentrálják az erőket. Ennek utána a hevesbeli értelmiség helyzetéről szólt. Jelenleg mintegy 15 ezren rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, azaz az aktív keresek 8,1 százaléka. Az ilyen szakemberekkel való ellátottság azonban nem éri el az országos átlagot, s különösen kevés van közgazdászból. Ennek utána a megyei pártbizottság titkára időszerű foglalkoztatáspolitikai kérdésekről beszélt, majd az évindítás tapasztalatait elemezte. Kifejtette, hogy a vállalatok 1988-ra vonatkozó termelési prognózisai fél százalék körüli növekedést jeleznek, ami kisebb, mint amit az éves népgazdasági terv előirányoz. Sok cégnél a legfőbb akadályozó tényezőt a piaci kereslet, továbbá a hazai anyag- és alkatrészellátás problémái jelentik, de számottevő hányaduknál gondokat okoz az alacsony jövedelmezőség, illetőleg a tőkés importtal összefüggő nehézségek. Gyarapszik azoknak a termelési egységeknek a „tábora” is, amelyek a pénzügyi helyzetüket kedvezőtlenebbnek minősítik. Számítani lehet emellett a beruházások erőteljes visszaesésére is. Ami a mezőgazdaságot illeti: az időjárási feltételek jobbak, a nagyüzemek közgazdasági és pénzügyi helyzete viszont kedvezőtlenebb, mint egy esztendővel korábban. A gabonatermesztés szerepe továbbra is meghatározó marad. Biztató a gyümölcstelepítési kedv fellendülése, illetve az, hogy — az országos célkitűzésekkel összhangban — számottevően növekszik a fehérjében gazdag takarmánynövények vetésterülete. A közös gazdaságok többsége a létszámcsökkentéssel, a termelékenység fokozásával szándékozik megteremteni a bérszínvonal emelésének feltételeit. Dr. Asztalos Miklós szólt megyénk aktuális gazdaságpolitikai kérdéseiről (Fotó: Szántó György)