Népújság, 1989. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-19 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 142. szám 1989. június 19., hétfő Bush javasolni fogja Gazdasági és kereskedelmi segítséget Magyarországnak A Fehér Ház pénteken este bejelentette, hogy George Bush elnök javasolni fogja a törvény­­hozásnak: nyújtsanak gazdasági és kereskedelmi kedvezménye­ket Magyarországnak. A Fehér Ház közleménye sze­rint „az Egyesült Államok üd­vözli a magyar kormány bejelen­tett szándékát, hogy megbeszé­léseket kezd az ellenzékkel, első lépésként a többpárti választá­sok felé. Tekintettel a haladásra Magyarországon, az elnök tör­vényalkotást javasol majd, hogy biztosítsák Magyarországnak az általános vámkedvezményeket és engedélyezzék az OPIC (a külföldi amerikai beruházásokat támogató és garantáló kormány­­hivatal) működését”. Jóllehet az amerikai kormány szándékai már korábban ismere­tesek voltak, a bejelentést aligha véletlenül időzítették a Nagy Im­re és mártírtársai temetése utáni órákra. Az eddig ismertek sze­rint a törvényhozás mindkét pártja támogatja a kormány kez­deményezéseit a Magyarország­nak nyújtandó gazdasági kön­­­nyítésekre. Az általános vám­­kedvezményt főként fejlődő or­szágoknak nyújtják, hogy előse­gítsék kivitelüket az amerikai pi­acra. A rendszer bevezetésével egyes árucsoportokban mérsék­lődnének a vámok, ám aligha azoknál a cikkeknél, amelyek a magyar export többségét jelen­tik. Az OPIC tevékenysége jelen­tősen elősegítheti az amerikai gazdaság Magyarország iránti érdeklődését, a különböző beru­házásokat. Egyúttal tárgyal már a képvi­selőház arról, hogy az úgyneve­zett legnagyobb kedvezményt, azaz a normális kereskedelmi feltételeket ne az eddigi rendszer szerint, évenkénti hosszabbítás­sal nyújtsák Magyarországnak, hanem egyszerre ötéves időtar­tamra. Hír szerint remény van arra is, hogy a kedvezményt határidő nélkül, tartósan nyújtsák, ami lé­nyegében a Lengyelország szá­mára biztosított gyakorlatnak felelne meg. MTI Az értelmiség jelentős rétegét alkotják Diplomaosztó ünnepség a tanárképző főiskolán Az egri tanárképző főiskola életének hagyományosan kedves színfoltja a végzős hallgatók ta­nárrá avatása, melyre szombaton délelőtt került sor az intézmény dísztermében. A nyilvános ta­nácsülésen, melynek vendége volt dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves megyei ideológiai titkára is, 342-en kapták kézbe négy év munkájának gyümölcsét, az ér­tékes oklevelet. Dr. Perge Imre főigazgató-helyettes megnyitó szavai után vette kezdetét a ben­sőséges ünnepség, mely méltó befejezése a felsőfokú tanulmá­nyoknak, és egyben a főiskola 41. tanévének zárása is volt.­­ Tanárrá avatjuk önöket a tu­dományt művelő és tisztelő, nagy pedagógus egyéniségeket nevelő, jól ismert épület évszázados falai között, ahol már 150 évvel ezelőtt néptanítókat képeztek az akkor nehezen élő nép fiai tanítására — mondta beszédében dr Orbán Sándor főigazgató-helyettes, majd a hivatás kevésbé magasz­tos, árnyékosabb oldalairól is szót ejtett. Arról, hogy nem lehet közömbös, milyen közérzettel végzik munkájukat azok, akik gyermekeket oktatnak, nevel­nek, hiszen igen nagy felelősség nyugszik a vállukon, s kétségte­lenül az értelmiség jelentős réte­gét alkotják, így hát igen fontos, hogy a társadalom megbecsülje őket, s ennek érzetével tehessék dolgukat. Ráadásul a mai iskola (mely pedig egyre inkább az ér­deklődés középpontjába kerül) belső élete sem gondtalan, a kö­vetelmények és lehetőségek közt nincsen összhang. Mégis arra kell törekedniük, hogy tanítvá­nyaik minél kevesebbet érezze­­nek e feltételek hiányából. Az ifjú jelölteket arra biztatta dr.Orbán Sándor, hogy az iskolát így szeretve dolgozzanak, hiszen akkor emelhetnek szót azon ká­ros általánosítások ellen, melyek nem egyszer érik az oktatás munkásait. Csak így tisztelheti a közvélemény a lelkiismeretesen fáradozókat, akik néhány ké­nyelmes, hanyag kollégájuk mi­att többszörös terhet viselnek. Szót ejtett azokról a problémák­ról is, amelyekkel a pályakez­dőknek már az első hetekben meg kell birkózniuk: az alacsony kezdő fizetésről, az elhelyezke­dési nehézségekről az otthonte­remtés sokszor megoldhatatlan gondjáról,­­s ezek ellen nem te­hetett mást, mint okos megértést és türelmet kért a fiataloktól. Ezek után átadta a diplomákat a sikeres államvizsgát tett végző­söknek. Az újdonsült szaktaná­rok­­ és népművelők nevében Hi­deg Árpád köszönte meg a főis­kola oktatóinak munkáját, s bú­csúzott el az alma matertől. * A tanácsülésen a legkiemelke­dőbb hallgatók elismerésben ré­szesültek. Kitüntetéses oklevelet kapott Vadovics Klára. Évfo­lyamelső lett Fazekas Erzsébet. Közművelődési munkájáért Koczka Csatát jutalmazták. Fő­igazgatói dicséretben Vízi Csilla, Szomorú Olga, Horváth Lívia, Szelezsán Gabriella, Csintalan Csaba és Miloszemi László ré­szesült. Jó tanuló , jó sportoló kitüntetést az idén Sárosi Judit másodéves és Fazekas László harmadéves hallgatók kaptak. Az egri sortűz áldozataira emlékeztek Az egri Dobó István Gimná­zium előtt gyülekeztek pén­teken este nyolc órakor azok, akik egy szál gyertya meg­gyújtásával emlékeztek az egri sortűz áldozataira. Azokra, akiket 1956 decem­ber 12-én mészároltak le az egri főutcán. A Magyar De­mokrata Fórum egri cso­portjának felhívására egybe­gyűltek a hatvani temetőhöz vonultak, ahol a mintegy száz résztvevő elénekelte a magyar és a székely him­nuszt, valamint a Boldogas­­­szony anyánk kezdetű éne­ket, s Tóth József sírjánál hajtottak fejet a meggyilkol­tak emléke előtt. (Fotó: Koncz János) ÁRA: 4,30 FORINT HAMLET ÉS A TANKOK „A gond véresen komoly” (2. oldal) SZABADULNI A ZSÁKUTCÁBÓL... A hitelpolitika is oka a mostani elszegényedésnek (3. oldal) MINIKOSÁR - NAGY REMÉNYEKKEL „...s a bevételt — hat millió forintot — teljes egészében a mozgalomra fordították „ (6. oldal) BAJOR SÖRGYÁROS: A GYÖNGYÖSI SZERENCSEVADÁSZ 18 500 márkát fizetett (8. oldal) A 6-OS LOTTÓ NYERŐSZÁMAI 9, 10, 11, 14, 25, 28. Plusz: 7 Segítség a fiatal házasok és nagycsalá­dosok otthonteremtéséhez — Deviza­­számla külföldi tőkével létesülő társasá­goknak — Támogatják az újrakezdőket és a pályakezdőket — Kedvezményes felté­telek a szőlő- és gyümölcstelepítéshez Vállalkozói bank az OTP • Manapság lételemünkké vált a vállalkozás. Ahhoz, hogy a holnapunkat megalapozzuk, szükség van minden hasznos, elő­remutató törekvés felkarolására. A vállalkozók finanszírozására versenyben vannak a kereskedelmi bankok. Igyekeznek olyan feltételeket teremteni, hogy vonzóak legyenek az érdeklődők­nek. Az idén január 1. óta az Országos Takarékpénztár Heves Megyei Igazgatósága is vállalkozói banki tevékenységet lát el. Ennek a feladatnak egy részét a pénzintézetben a tanácsi és vál­lalkozási osztály üzleti alapon végzi. Amint Mikó Béláné osztály­­vezetőtől megtudtuk, szűkebb hazánkban a tanácsok és intéz­ményeik számláit vezetik, gyűj­tik a betéteiket és hitelt folyósíta­nak nekik. Január 1-jétől egyéb­ként folyamatosan a tanácsok számláin levő pénzeszközök után úgynevezett látra szóló ka­matot térítenek és ennél lényege­sen kisebb költséget számolnak a pénzforgalom lebonyolításáért. A megtakarított tanácsi össze­gek értékállóságát segíti elő a tartós betételhelyezés. Ezek ka­matát az OTP többször meg­emelte. A jelenlegi 10-20 száza­lék állja a versenyt a más bankok által biztosítottakkal. Egyébként egy-egy tartós betét lekötésénél a kamat mértéke az ügyfél, illetve a takarékpénztár illetékesei kö­zötti megállapodáskor dől el. Kedvező, hogy ebben az év­ben az országban egyedül szű­kebb hazánkban kísérleti jelleg­gel a tanácsok által tartós betétbe tett összegekből megyei hitelala­­pot képeztek. Ez fedezetet nyújt a kölcsönt igénylő szakigazgatási szervezeteknek ahhoz, hogy előbbre hozzák a következő évekre tervezettt infrastrukturális fejlesztéseiket. Az OTP szintén a tanácsok rendelkezésére áll, fo­lyamatos gazdálkodásukat elő­segítő kölcsönökkel, illetve munkabérhitellel is. A lakásépí­tésben és a területelőkészítésben közreműködő tanácsoknak ked­vezményes kamatfeltétellel vál­lalkozási hitelt folyósítanak. A fiatal házasok és nagycsaládosok otthonteremtését szolgálja, a kedvezményes kamatozású tá­mogatást kiegészítő kölcsön, amelyet a tanácsok kapnak, és osztanak fel a hiteligénylők kö­zött. Erre jó példa máris Ostoros, ahol élnek ezzel a lehetőséggel! Az Országos Takarékpénztár Heves Megyei Igazgatóságán a magánszemélyek, kisiparosok és kiskereskedők, a társasházak, la­kásszövetkezetek és egyéb gaz­dálkodási szervezetnek nem te­kinthetők számláit is vezetik és betéteket gyűjtenek tőlük. Az említett körbe tartozó számlatu­lajdonosokat megillető úgyneve­zett látra szóló kamat ebben az évben számottevően emelke­dett. Az erre vonatkozó szerző­désmódosításokat az érintettek megkapták. Ugyancsak jelentős a lekötött betétek utáni kamatok növekedése is, amelyek az elhe­lyezett összegektől, illetve az időtől függően 9-21 százalékig terjedhetnek. Amennyiben a társasházak és a lakásépítő szö­vetkezetek eleget tesznek felújí­tási alapot képező kötelezettsé­güknek, és számlájukat is az OTP vezeti, akkor az épületek közös részeinek felújításához hi­telt biztosítanak. Ekkor a tör­lesztési támogatás is elszámolha­tó. Hasonló hitelezési lehetősé­get adnak az önálló lakásfelújítá­sokhoz is. Az Országgyűlés által meg­szavazott törvény nyomán me­gyénkben is alakulnak a gazda­sági társaságok. A pénzintézet ezek számláinak vezetésére is vállalkozik. A vagyoni hozzájá­rulások elhelyezésére igazolást adnak az érintetteknek. Az üzleti tevékenység megkezdéséhez a cégbírósági bejegyzést megelő­zően ideiglenes számlát nyitnak azonnali ügyintézéssel. A külföl­di működő tőkével létesülő tár­saságokat rendszeres tanácsok­kal látják el, és devizaszámlát nyitnak nekik. Ilyen máris van a hatvani fiókjuknál, ahol egy nyugatnémet cégnek, mint KFT- tagnak a számláját vezetik. A fel­lendülő vállalkozásokat hitellel is segíti az OTP. Ez iránt jelentő­sen növekedett az igény az el­múlt öt hónapban. Míg tavaly ös­­­szesen 284-en kértek kölcsönt megyénkben, addig az idén má­jusig 169-en igényeltek vállalko­zási hitelt! Ennek az a magyará­zata, hogy a takarékpénztár al­kalmazkodik a pénzpiaci viszo­nyokhoz. Április 1-től egyéb­ként a vállalkozási hitelek kama­tait mérsékelték, a korábbi 20- 24 helyett 18-22 százalékra. Az egyéni és társas vállalkozóknak gazdálkodásukhoz a rövid- és középlejáratú kölcsönök széles skáláját kínálják, így például kö­­zéplejáratúakat adnak forgóesz­közök beszerzéséhez, továbbá beruházásra, vállalkozásra. A mezőgazdasági kistermelést segítik elő megyénk adottságait figyelembe véve a nagyüzemek által szervezett szőlő- és gyü­mölcstelepítésre kedvezményes feltételekkel. Támogatják az új­rakezdőket és a pályakezdőket is, akik vállalkozói tevékenysé­get folytatnak. A kölcsönhöz va­ló jogosultságukat a megyei ta­nács munkaügyi osztálya bírálja el. Magánkereskedői és kisipari munkához ez esetben a hitel ös­­­szege legfeljebb tíz esztendőre háromszázezer forint lehet. Eb­ből a kölcsönfelvételből négy évig a kamat és a bankköltség fi­zetésétől mentesül a vállalkozó és azt a foglalkoztatási alapból fi­zetik. A takarékpénztárnál új­donságként végzik az idén a vál­lalatok és szövetkezetek fő-, il­letve telepi számlájának vezeté­sét, betétjeik gyűjtését, illetve hi­telezését is. A pénzintézet tehát igyekszik sokoldalúan és aktívan közre­működni a többi kereskedelmi bankkal való nemes versenyben, segítve a vállalkozók felkarolá­sát, támogatását. Ezt alapvető­nek tartják további elismerésük­höz. Mentusz Károly Mit • •• //Q a jovor A kérdést az idén maturál­tak nem csupán az életbe indu­lók természetes aggodalmával tehetik fel, ennél jóval nyomó­sabb okuk is van erre. Közép­iskolák tucatjai ontják a mun­kaerőpiacra még manapság is a lényegében semmiféle szak­­képzettséggel nem rendelkező fiatalokat, akiknek még ilyen­olyan átképzésen, tanfolya­mon kell átesniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen az elhelyezkedésre. Mert ugye­bár a főiskolákon, egyeteme­ken alig egy kis részük kezdhe­ti el szeptemberben tanulmá­nyait. S a többiekre, a középis­­kolák padjaiban megszerzett általános ismeretekkel felvér­­­­tezettekre, jóformán nincs is kereslet. Ennek a jelenségnek úgy hi­szem, örülhetünk, még akkor is, ha az egyén életében ebből számtalan konfliktus adódhat. Az egész ország holnapja szempontjából vizsgálva a kér­dést, egyáltalán nem közöm­bös, hogy a továbbiakban már feltehetően nem vastagszik to­vább az értéket nem termelő aktatologatók és íróasztalnál ücsörgők rétege. Mi is volt jellemző az eddigi gyakorlatra? A csemete jól, rosszul leérettségizett, ám sok esetben arra már nem futotta a szellemi munícióból, hogy va­lamelyik felsőoktatási intéz­­­­mény kapuin belülre kerüljön. Arra csak kevesen szánták el magukat, hogy kitanuljanak egy becsületes kétkezi mester­séget, mondván: miért éppen ők adják alább, miért éppen ők legyenek az „áldozatok”. Egy időre — amíg nem nyer­nek felvételt — megteszi egy hivatali hely is, amelynek be­töltéséhez elegendő a közép­fokú képesítés. Sokan speku­lálhattak eképpen, mivel hogy — a három-négyszeres túlje­lentkezések szükségszerű ve­lejárójaként — számosan csa­lódtak reményeikben. Nosza, beindult a családi gépezet, s mivel annyira szegé­nyek azért nem vagyunk, hogy legalább összeköttetéseink ne legyenek, hamarosan akadt is egy valamirevaló íróasztalocs­ka. A vállalatok, hivatalok, in­tézmények — „hála” a bértö­meggazdálkodásnak — akko­riban még mutattak hajlandó­ságot az adminisztratív sze­mélyzet létszámának gyarapí­­tására. Idővel az egykor többre vá­gyók túlnyomó része elkényel­­mesedett, és megragadt ideig­lenesnek szánt munkahelyén. Jelképesen és szó szerint is egyre hízott és hízott az a ré­teg, amely hiába kuksolt nyolctól négyig az irodákban, lényegében a társadalom el­tartottjává vált, annak „vérén” élősködött. Akiknek ambíció­ja már ifjúkorukban zátonyra futott, azok megkeseredett, életunt emberek lettek, szinte észrevétlenül váltak hamisítat­lan bürokratává. Hogy a múlt ne kísértsen új­ra, a piac igényeit feltétlenül fi­gyelembe kell venni, s ez alól a munkaerőpiac sem kivétel. A képzeletbeli vádlottak padjára oktatásügyünk is oda kerül, hiszen átgondoltabb oktatás­­politikával mindez talán elke­rülhető lett volna. Napjainkra már elérkezett a 24. óra, hi­­­­szen a gimnazisták tömege­­ mind kevesebb „nyugdíjas” ál­lást talál magának. S ez így is j ' van rendjén... Buttinger László

Next