Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-15 / 140. szám

Sztárok szerelmei A nőfaló és a hűséges A szóbeszéd szerint Tom Jones eddig már több száz hölggyel töltötte együtt az éjszakát, volt közöttük fotómodell, színésznő, sportoló, s ki tudja még, hány híresség. Tom Jones szülőföldjén, Walesben azonban inkább az énekes pályafutására büszkék, kalandjaira már kevésbé. Nem is olyan régen az angol bulvársajtó hírt adott arról is, hogy a sztár leginkább az autó hátsó ülésein, vagy éppen egy tágas szekrényben szeret intim kapcsolatot teremteni kiválasztottjaival. Jones kalandjaiban tulajdonképpen csak egyetlen furcsaság van, mégpedig az, hogy nős. Felesége, Linda öt évvel idősebb férjénél, s a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy hites urát meglehetősen ritkán látja. Ám mint mondja: „Beérem ezekkel a ritka találkozásokkal is, Tomtól elég egy kedves szó, egy simogatás is néhanapján. Egyszóval, boldog vagyok.” így hát Tom Jones sem panaszkodhat. Ágyba cipeli azokat a csinos hölgyeket, akikbe épp belebotlik. „Így van ez rendjén — mondja az énekes. — Szerintem bolond ember az, aki megfékezi vágyait. Márpedig nekem ne mondja senki, hogy egy egészséges lelkű embert hidegen hagy a szép nők látványa.” Tom Jones szabad házassága akár példaértékű is lehetne. Feleségét mindenesetre csak sajnálni lehet, mert Tom bármennyire is kedves hozzá, csak ritkán látogatja meg. Szívesebben tölti el idejét Los Angeles-i villájában... Más nőkkel. Homlokegyenest ellenkező életfelfogást vall a világ egyik legkiválóbb muzsikusaként ismert Sting, aki a hetvenes évek táján tűnt fel a rock hatalmas színpadán. A rekedtes, ámde mégis kristályosan tiszta hangú énekes egyedülálló hírnevet szerzett magának a rock világában : nincsenek nőügyei, az a hír járja róla: végtelenül hűséges élettársához, egy ír származású színésznőhöz, akitől három gyermeke született. Sting egyszer a következőket nyilatkozta: „kipróbáltam a dolgokat, lefeküdtem sok nővel, de most már elég volt.” Azonban senki sem hitte el neki ezt a történetet, mindenki azt mondta, ez csak jópofaság, mert Sting nem ilyen. Nos, valóban nem ilyen. Tornatanárból lett énekes, harcol minden olyan dolog ellen, ami károsítja az egészséget, szennyezi a környezetet. Nem véletlen, hogy a jótékonysági koncerteken (például a legendás Live Aid-en) ő az első számú sztár. Sting egyébként rendkívül sokoldalú tehetség, fellép a Broadway-n, több filmben is szerepel. Ám amennyire csapodár a művészet területén, annyira hűséges párjához, akivel nem kötött, s nem is fog házasságot kötni. Egy gyenge pillanatában azt is elárulta: „számomra nincs fontosabb a gyerekek sim boldogságánál. Karácsonykor is büszkén néztem, ahogy a srácok szinte széttépték egymás kezében az ajándékba kapott plüss Sting-bábukat...” (zahemszky) Lengyelország: Drága doktor úr A lengyel egészségügyi ellátás leginkább súlyos gondjairól ismert. Kevés a kórház, a férőhely, súlyos problémákat okoz az állandó gyógyszerhiány. A hazaihoz hasonló „ingyenes”, ellátás mellett azonban országszerte kiépült az úgynevezett szövetkezeti orvosi hálózat, amely legalább a tehetősebbek számára magasabb szintű szolgáltatásokat nyújt, nem kórházfolyosói pletykák, hanem kifüggesztett árjegyzékek alapján. Ezek az árak az itteni keresetekhez képest bizony nem alacsonyak. Egy látogatás a szakorvosnál 300 forintba kerül, egy teljes vérkép 500 forint, egy EKG 100 Ft, hasi ultrahang 400. Ha a kedves beteg magával viszi a beadandó injekciót, ahogy ez itt szokás, hiszen még a kórházban sem lehet biztos az ember abban, hogy rendelkeznek az éppen szükséges gyógyszerrel, már tizenöt forintért hajlandók megszűnni. A legdrágábbak a nőgyógyászati és a fogászati szolgáltatások. A fogamzásgátlással kapcsolatos egyszeri tanácsadás 150 forint, az abortusz 1000 forinttól fölfelé. A fogorvosnál csak az érzéstelenítésért 120 forintot számíthatnak fel, egy foghúzás 300 Ft, a tömés 700 forintba is belekerülhet. Az árak természetesen folyton emelkednek, hiszen Varsó kezdi utolérni — legalábbis drágaságban — a nyugati fővárosokat. Szállodai szobát napi száz dollár alatt már nemigen lehet találni, a magántaxi, amely odaáll a Holliday Inn elé, a 300 méterre levő Marriott Hotelbe 500 forintért viszi át a kedves vendéget. Ha valaki lakást akar venni, igencsak borsos árakra számíthat — Varsó belvárosában négyzetmétere már 450 dollár. Miss Amerika Színes bőrű a szépségideál A 25 esztendős joghallgató, Marjorie Judith Vincent személyében ismét fekete bőrű szépségkirálynője van az Egyesült Államoknak. Úgy tűnik, az óceánon túl mostanság színes bőrű a női szépségideál, hiszen tavaly is néger lány fejére került a Miss Amerikát megillető korona. Marjorie Judith az amerikai szépségkirálynő-választások történetében a negyedik fekete bőrű győztes. Az új Miss Amerika egy méter 67 centiméter magas, és húsz dekagramm híján 50 kiló. Hawaii születésű, folyékonyan beszél franciául, jelenleg japánul tanul, s emellett még szépen zongorázik is. V:T ' .. . •- ' ■' •• ' > ■' . V . ' '• ' 'fs 'V '-i V ' '' r':" -y.':' . " / ■ i :i ::' X ’ ^ S, ' i !■' • "V ''l . 1 ................. 6. Hírlap 1990. szeptember 15., szombat UFO-jesen idegen lények, vagy gömbvillámok? Az UFO-jelenségek utólagos vizsgálatakor bizony sokszor kiderült, hogy gömbvillámot véltek UFO-nak, vagyis azonosíthatatlan jelenségnek, objektumnak. Nem véletlen, hiszen a két jelenség megjelenési formája olykor megtévesztően hasonlít egymásra. Épp ezért vált szükségessé a gömbvillám tulajdonságainak és viselkedésének minél pontosabb leírása. A világon sok-sok ezer adat gyűlt össze a gömbvillám-megfigyelésekkel kapcsolatosan, így mára már elég pontos képet tudunk alkotni a gömbvillámok tulajdonságairól és viselkedéséről. Egely György fizikus a „Kulcs a negyedik dimenzióhoz” című munkájában az esetleírások segítségével ismerteti meg velünk a gömbvillám jelenségét. Az elemzésből kiderül — szerinte — mi lehet és mi nem lehet gömbvillám, azaz hol húzhatjuk meg a határvonalat a gömbvillám és más jelenségek között. Most pedig nézzük (Egely szerint), milyen azonosíthatatlan jelenségek nem sorolhatók a gömbvillámok közé. Elsősorban azokat nem—bár eléggé bizarrul hangzik —, amikor idegen lények megjelenéséről szólnak a beszámolók. A jelenség alakja is nagyon fontos lehet. A gömbvillám mindig forgástest, de lehet gömb, ellipszoid, esetleg körte vagy buborék alakú. A föld közelében esetleg előfordulhat, hogy félgömbbé torzul, de soha sem lehet kocka vagy téglatest. A gömbvillám kontúrja nem olyan határozott, mint a szilárd testeké, bár meglehetősen nagy távolságokból mindez éles és határozott benyomást kelthet. Tehát ha egy beszámoló határozott kontúrokról szól, akkor a gömbvillám jelenségét nagy valószínűséggel kizárhatjuk. A gömbvillám mérete is bizonyos határok között mozog. Általában húsz-harminc centiméter átmérőjű, de ritkábban előfordul több méteres is. Azonban a hét-nyolc métert meghaladó, határozott alakú, fényes testek már bizonyára nem gömbvillámok. A gömbvillám csupán néhány percig létezik. Ahol a látványosság negyedóránál tovább tart, akkor már az nem magyarázható ezzel a hipotézissal. Lényeges a szín is. Elvétve ugyan előfordulnak szürkés-feketés megfigyelések, de a többségre mégis jellemző, hogy a gömbvillám teste az egész felületén világít. Előfordulhat az is, hogy vibrál — de nem alszik ki —, és újra megjelenik. Lényeges, hogy nem ver vissza fényt. A környezet színei, például ég, föld, felhő, nem tükröződhetnek rajta. Ezért a fémes felületektől jól elkülöníthető, így a szül és a felület jó megfigyelése támpontot adhat a megkülönböztetéshez. A gömbvillám az esetek 95 százalékában nyáron keletkezik, tehát más évszakokban megjelenő fényjelenségek bizonyára nem azok. „Ha a megfigyelt jelenség nem gömbvillám, még nem jelenti azt, hogy szükségszerűen Földön kívüli eredetű. Jó néhány olyan természeti jelenség vagy mesterséges tárgy akad még, ami szokatlan módon viselkedhet, s amiről ma még semmit sem tudunk.” — úja könyvében Egely. A gömbvillám fontosabb tulajdonságainak ismertetése után nézzük meg, milyen dolgok nehezítik meg az UFO-tól való megkülönböztetését. Egyaránt megjelenhetnek gyönyörű napsütéses időben. Ha például a Föld felszínét villámcsapás éri, ekkor keletkezhet az úgynevezett villámkő. (A gömbvillám földi eredetű jelenség, villámláskor alakul ki, annak egy különleges formája.) A Winans-tó mellett talált öt méter hosszú villámkőben két olyan ásványt is találtak, amelyek egyébként nem fordulnak elő Földünk kőzetei közt. Ezenkívül a villámkőből olyan pici fémgömböcskék kerültek elő, amelyeket többször tekintettek mesterséges eredetű termékeknek, de valójában nem azok. Gyakran előfordul, hogy a gömbvillám kísér valamit, ugyanakkor szinte ugyanezek az UFO-megfigyelések visszatérő motívumai is, így mindkét esetben természetesen jogosan érezzük azt, hogy a minket követő tünemény mögött értelem áll. A gömbvillámok, az UFO-k közös tulajdonsága még, hogy zavart okoznak az elektromos rendszerekben és a rádiózásben. Ilyen esetek elsősorban repülőgépeken fordultak elő, mert ott igen sok az elektromos berendezés, és ezek meghibásodása és újbóli megjavulása elég feltűnő. Egyaránt kifejtenek fizikai hatást emberre és tárgyakra is. Többször előfordult az észlelőkkel, hogy a falhoz nyomódnak. A biológiai hatások is nagy hasonlóságot mutatnak, így például a beszédzavar, fejfájás, hányinger, álmatlanság, emlékezetkiesés, elektromos ütések, „rázások”. Az UFO-k és a gömbvillámok nagyon hasonló módon mozognak. Mindkettő látszólag minden előzmény nélkül jelenik meg, gyorsan képesek helyet változtatni, hihetetlen rövid idő alatt felgyorsulni és lefékezni. Gyakran előfordul az is, hogy csoportokban láthatóak. Ilyenkor a megfigyelő úgy véli, hogy egy anyahajót lát, amely kisebb felderítőeszközeit bocsátja ki magából. A fentiekből is látható, hogy a leírásokból sokszor még a szakembernek sem sikerül egyértelműen eldönteni, vajon mit is látott az észlelő. Most pedig nézzünk egy ilyen esetet. Cs. István levele Felsőványról így kezdődik: „1990. január 1-jén 22 óra és 22 óra 30 perc között Nagykőrösről kocsival hazafelé mentem. Az úttal párhuzamosan egy erdősáv húzódik. Ebben az erdőben vettem észre először ezt a fényjelenséget, amit akkor még nem tudtam, mire véljek. Ez a fényjelenség az autómmal párhuzamban haladt bent az erdőben. Majd körülbelül 100 méter megtétele után mögém jött, és újabb 10 másodperc elteltével az autóm fölé szállt. Nappali világosság lett a kocsiban, és körülötte 50 méteres körzetben. Levettem a lábam a gázpedálról, és a kocsi ugyanúgy 80 kilométeres sebességgel haladt tovább, mint addig. Próbáltam fékezni, de nem éreztem fékhatást. Az autó ugyanúgy haladt, mint addig. Lassan közeledtem a kereszteződéshez, ahol el kellett kanyarodnom Lajosmizse felé. De ez a tolóerő akkor sem szűnt meg, amikor a 90 fokos kereszteződéshez érkeztem, és úgy, ahogy mentem, befordultam az autómmal. A legmeglepőbb az volt, hogy a kocsi meg sem csúszott. Úgy éreztem, mintha valami oldalról tartotta volna. A kereszteződés után körülbelül még 100 —150 méteren keresztül tartott ez a tolóerő a fényjelenséggel együtt. Utána az egyik pillanatról a másikra megszűnt mindkettő. Ezek után az autóm a rendeltetésének megfelelően üzemelt.” Az idézett történet a maga nemében is különlegesnek számít. Többször hallottunk már ugyan olyan kiterjedt fényjelenségekről, amelyek járműveket követnek, de akadnak olyan beszámolók is, amikor a gépkocsi felett elhaladó jelenség a motort leállította, megszüntette a gyújtást, vagy kioltotta a fényszórókat. De ez utóbbi eseményt elolvasva — valahogy — mégiscsak megmozdul a fantáziánk. No persze, még ilyen rejtélyesnek tűnő események mögött sem kell mindig okvetlenül keresni — ahogy sokan gondolnák — a velünk rafináltan játszadozó földönkívüli értelem nyomait. Lehetett talán egy gömbvillám is!? Nem véletlen, hogy Egely Györgytől kértem levélben szakvéleményt. „Az autóstörténet túl furcsa, hogy gömbvillám legyen, bár igaz, hogy a gömbvillám tud erőt kifejteni, de tolni ilyen hosszú távon nem szokott. Ezért nem hiszem, hogy az eset — ahogy le van írva — gömbvillám lenne” — úja válaszlevelében Egely György. Vasné Tana Judit UFO vagy gömbvillám? Egely szerint: maga a kép elvileg lehet gömbvillám, a csík esetleg a lencse villanása, de lehet hamisítvány is. Az eredeti negatív és egyéb információk (keletkezés körülményei, milyen negatívra, milyen géppel készült a kép, szemtanúk, megfigyelő kora stb.) segítenének a kérdés megválaszolásában. Sokan így képzelik el az UFO-jelenségek keletkezését Egy skót erdész találkozása egy UFO-nak vélt gömbvillámmal. a) (1979. november 9-én, 10 órakor történt.) A közeli tisztáson egy 6 méter átmérőjű szürkés-feketés gömböt, valamint két kisebbet látott. b) A jelenség helyén talált nyomok rajza. (A történet részletesen Egely György: A titokzatos gömbvillám c. könyvében.)