Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 6. szám
6. Egy hónap alatt 12 %-kal nőtt a munkanélküliek száma Hogyan vállalhatunk munkát külföldön? A Heves Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese, Csatári Szilárd azzal kezdte a munkanélküliséggel kapcsolatos tájékoztatóját, hogy tovább romlott a helyzet megyénkben. Sajnos, ez immár nem újság! De lássuk az adatokat: az elmúlt év decemberében 22 ezer 800-an keresték fel a központ munkaerőszolgálati irodáit. Köztük olyanok, akiknek egyáltalán nincs munkájuk, s olyanok is, akik más területre pályáznak, s most még csak érdeklődnek... Az elmúlt hónapban — novemberhez képest — 12 százalékkal nőtt megyénkben a munkaviszonyban nem állók száma, ez az év végére elérte a 15 ezer 700 főt. Nekik pillanatnyilag 879 álláshelyet tudnak ajánlani, ez 10 százalékkal csökkent a korábbi hónaphoz képest. Ennek az alig ezer munkahelynek az 53 százaléka ipari, 11 pedig kereskedelmi szakmákhoz kapcsolódik, a többi úgynevezett „vegyessaláta.” Jelentős — 1100 — a pályakezdő munkanélküliek száma, közülük 948-an részesülnek segélyben. Egyébként a korábbinál 13 százalékkal többen — 13 ezer 600-an — kapnak járulékot. S mint a központ statisztikájából kiderül: az említett időszakban szűkebb hazánkban a munkanélküliség rátája — a keresőképesekhez viszonyított állástalanok aránya — elérte a 10 százalékot. A megye két térségében ez az arány még jelentősebb: Pétervására környékén 15, míg Heves körzetében 17 százalékos. Decemberben 147 közhasznú munkát végzőt tartottak nyilván, átképzésben, illetve az első szakmát adó oktatásban az említett időszakban 392-en vettek részt. A tavalyi év utolsó ülésén a Heves Megyei Munkaügyi Tanács számos intézkedést tett a helyzet javítására. Egyebek között 26,8 millió forintot adott különböző vállalatoknak, ezeknél várhatóan 194 új munkahelyet teremthetnek a közeljövőben, így például Pélyen, ahol 35 dolgozót várnak gyógynövény-feldolgozásra, Poroszlón 25-en kaphatnak majd munkát egy kisszövetkezetben, míg Bükkszenterzsébeten 50 munkással kezdenek virágfeldolgozáshoz. A szakképzési alapból is jelentős összeget, 24,6 millió forintot osztottak szét három munkáltató cég és tíz iskola között, hogy elősegítsék a szakmunkásképzést, illetve a tanműhelyek fenntartását. A munkaügyi központ — lehetőségéhez képest — továbbra is igyekszik segítséget és támogatást nyújtani a rászorulóknak. Lapunk viszont azzal az összeállítással kíván hozzájárulni a munkanélküliek gondjainak megoldásához, amelyben a külföldön ajánlott lehetőségeket adjuk közre. HÍRLAP, 1992. január 8., szerda Ausztrália, Új-Zéland, Japán Ausztráliában a kormány minden évében a munkaerőpiac szükségleteinek megfelelően határozza meg a külföldi munkavállalók arányát. A kontinensen mindenekelőtt a magas képzettséggel rendelkezők remélhetnek munkát. Erről bővebb felvilágosítást Ausztrália budapesti nagykövetségén (VI. ker. Délibáb utca 30.) adnak. A munkát keresőktől többnyire részletes életrajzot kérnek, amihez mellékelni kell egy olyan írást is, amelyben a pályázó felsorolja azokat az adatokat, amelyek a munkaadót általában érdekelhetik. A bizonyítványok angol fordítását és két angol nyelvű referenciát is ajánlatos beszerezni. Figyelni kell az angol mintára: a táblázat-formában megírt önéletrajz összállításánál arra, hogy a felsorolás azzal a tevékenységgel kezdődjék, amelyet a pályázó utoljára végzett. A munkafeltételeket Ausztráliában messzemenőleg törvények és munkügyi bíróságok szabályozzák. A munkaszerződésnek a következő pontokat kell tartalmaznia: a tevékenység kezdetének időpontja, a feladat leírása, alá- illetve fölérendeltség, felmondási idő, a munkaidő hosszú, éves szabadság. Ausztráliában általában ötnapos a munkahét, a törvényes munkaidő heti 35 és 40 óra között mozog. Minden munkavállalót évente legalább három hét fizetett szabadság illet meg, a négy hét azonban az általános. A felmondási idő mindkét fél részéről igen rövid. Megegyezik a fizetési periódussal, vagyis ahol hetente fizetnek bért, ott egy-két hét, illetve ahol havonta, ott egy hónap. Néhány hasznos tanács: a rangok Ausztráliában — sem az üzleti, sem a magánéletben — nem játszanak nagy szerepet. Fontosak azonban a klubok. Az ausztrálok munka után szívesen térnek be kollégáikkal egy sörre, a meghívást illetlenség visszautasítani! Aki Új-Zélandban kíván munkát vállalni, hasonló előírásokkal számolhat, mint amelyek Ausztráliában érvényesek. Magyarországon Új-Zéland képviseletét az ausztrál nagykövetség látja el. Japánban külföldiek csak egészen kivételes esetben találnak munkát, és ennek fő oka a nyelvi nehézségekben keresendő. Ajánlatos tehát elsajátítani e leggyakrabban használt japán kifejezéseket. Üzleti tárgyalásokon elengedhetetlen az angol nyelv alapos ismerete is. Japánban külföldiek gyakorlatilag csak külföldi cégeknél találnak munkát, illetve azon kevés vállalatnál, amelyek kifejezetten külföldi munkaerőt keresnek. Ezeket munkaszerződés alapján küldik a Felkelő Nap országába. Akik Japánban kívánnak dolgozni, azoknak szükségük van az illetékes japán hatóság engedélyére. Ezt azonban csak akkor kapják meg, ha a jövendőbeli Japánban működő munkaadó a japán hatóságoknak igazolni tudja, hogy a foglalkoztatás az üzem érdekeit szolgálja, mivel azt a bizonyos tevékenységet japán munkavállaló nem tudja elvégezni. A munkaszerződés a szükséges engedély nélkül érvénytelen. A munkavállalásra feljogosító beutazó vízumot az illetékes japán külképviseletnek (Budapest, II. ker. Rómer Flóris u. 58.) kell megadnia. A külföldiek munkavállalási lehetőségei Finnországban meglehetősen korlátozottak, mivel szigorú szabályok vonatkoznak a tartózkodás időtartamára, és a munkavállalási engedélyek kiadására is. További nehézség, hogy meglehetősen nehezen elsajátítható az ország két hivatalos nyelve, a finn és a svéd. A nagyvárosokban el lehet boldogulni az angollal és a némettel is, de franciául igen kevesen beszélnek. Azoknak a külföldieknek, akik három hónapnál hosszabb ideig akarnak Finnországban tartózkodni, és munkát is kívánnak vállalni, még a beutazásuk előtt tartózkodási és munkavállalási engedélyt kell szerezniük az országukban működő finn diplomáciai képviseleten. A kérvények elbírálása általában kéthárom hónapot vesz igénybe. A Helsinkiben működő Munkaközvetítő Hivatal (Työvoimatoimisto) csak azoknak a külföldieknek szerez munkát, akiknek a házastársa finn állampolgár. Különösen azoknak a külföldieknek jók az esélyei a munkavállalásra akik computer-szakértők, mérnökök és építészek. A munkajogi feltételeket általában az adott ágazati érdekvédelmi szervezetek és a munkaadó közötti szerződések határozzák meg. A törvények csak a 30, illetve annál több dolgozót foglalkoztató munkahelyekre vonatkozólag határozzák meg a munkavállalók és a munkaadók közötti viszonyt. A külföldi munkavállalók ugyanannyi bért kapnak, mint finn kollégáik, ami azt jelenti, hogy ez legalább a munkaszerződésben meghatározott minimális munkabér. Ezenkívül a munkavállalónak fizetett szabadság is jár. Az iparban az átlagos munkaidő napi 8, heti 40 óra. Az éves szabadság általában 25 munkanap. Akiknek még négyévesnél kisebb gyerekük Finnországban van, azok napi munkaideje 6 óra, a társadalombiztosítás azonban pótolja a további 2 órára jutó bért. Az 1988 óta érvényes munkajogi reform óta Finnországban a felmondási idő maximum hat hónap. Szigorú szabályok vonatkoznak az egészség- és munkavédelemre. Németországban A német munkaerőpiac telítettsége miatt 1973 óta „toborozási stop” van érvényben az országban. Ez azonban csak a három hónapot meghaladó, nem önálló kereső tevékenységre vonatkozik. Mind a szezonális munkavállalói (három hónapos időtartam), mind pedig a vendégmunka-vállalói megállapodás engedélyezésére magyar részről az Országos Munkaügyi Központ illetékes. A tartózkodási engedélyt a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségén, illetve a Pécs környékén lakók a pécsi főkonzulátuson szerezhetik be. A kérelemhez csatolni kell három útlevélfényképet, a munkaszerződés munkaadó általi igazolását, valamint be kell mutatni az érvényes útlevelet. Az engedély megadásának időtartama változó, mindenkor az eset bonyolultságától, illetve különlegességétől függ. A munkaszerződés megkötésekor figyelni kell arra, hogy a munkaadó megkösse a törvényben előírt biztosításokat (betegség, szociális és nyugdíjbiztosítás). A munkaidőt, bért, túlóradíjat, szabadságot, s egyéb juttatásokat az iparban központilag meghatározott tarifaszerződések szabályozzák. A szerződésszegés következménye — amely a munkaadóra és a munkavállalóra egyaránt érvényes — az azonnali felmondás lehet, illetve kártérítés követelése. A normál felmondási időt — a munkaviszony tartamától függően — a törvény, illetve a tarifaszerződés szabályozza. Álláshoz — nyugati szomszédainknál — több módon is hozzá lehet jutni: országos napilapok vagy helyi újságok hirdetései nyomán, közvetlenül a leendő céghez benyújtott pályázat útján. A helyileg illetékes munkaerőhivatalok, tanácsadó szolgálatok elvileg szintúgy kínálhatnak kinek-kinek munkát. Azt azonban nem árt azért tudni: nagy a konkurenciaharc, amely főleg a nyelvi nehézségekkel is küzdő nem német anyanyelvűeket érinti. Ausztriában — külföldiek esetében — már szóbeli munkavállalási szerződés is érvényes, de — ha például háztartási alkalmazottakat vagy ipari tanulókat vesznek fel —, az írásos megegyezés kötelező előírás. Noha Ausztriában az osztrák törvények szerint a szóban megkötött alku után is megkezdhető a munka, mégis az írásos szerződést ajánlják. A munkaviszony befejeztekor sem feltétel az írásos forma, tehát a szóbeli közlés is érvényes, viszont az írásos forma mindezek ellenére ebben az esetben is javasolt. A felmondási határidő egy hónap, ha a munkavállaló akar kilépni. Ha az állást a munkaadó szünteti meg, ez hat hét a két évnél nem régebbi, a cégnél letöltött munkaviszony esetében. Ha valaki 25 évig vagy tovább volt hűséges ugyanahhoz a vállalathoz, öt hónap felmondási idő illeti meg. A munkások törvényes felmondási határideje 14 nap. Ha a munkaviszonyt megszüntetik, minden dolgozónak alapvető joga, hogy minősítő bizonyítványt kapjon, amely azonban — sem állandó, sem szerződéses munkaviszony megszűnte végén — nem tartalmazhat az illetővel kapcsolatban negatív kitételt. A külföldiek — így a magyarok is —, akik Ausztriában szándékoznak dolgozni, először is tartózkodási engedélyt szerezzenek be. Ezt indulás előtt az osztrák konzulátus illetve Ausztriába érkezésük után az ottani, külföldieket ellenőrző rendőrség, a Fremdenpolizei adja ki. A tartózkodási engedélyen kívül foglalkoztatási engedélyre is szükség van. Ezt vagy a tartományi vagy a helyileg illetékes munkaerő-hivatalnál kell kérni. A foglalkoztatási engedély ugyanakkor feltétele a munkavállalói engedély kibocsátásának, amelyet a munkába lépéskor be kell mutatni. Ez csak egy meghatározott állás betöltését teszi lehetővé, így munkahelycsere esetén újra kell kérni. A kerületi közigazgatási hivatal által kibocsátott munkavállalási engedély és a munkaerő-hivatalok által kiállított foglalkoztatási engedély időbeli érvényessége összhangban kell, hogy legyen. Legalább öt évi ott-tartózkodás után kapható Ausztriában korlátlan tartózkodási engedély. Ennek feltétele az érvényes munkavállalói engedély és a büntetlen előélet hatósági igazolása. a HEVESwm Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Barkóczy u. 7. sz. 3301.(PF.:23) T.:36/13-644 Fax: 36/12-333 Egy lap amely a megye minden olvasójához szól! Svédországban Mindenekelőtt svéd munkaadót kell keresniük. Ilyen bőségre akad a svéd újságokban. Ha a kapcsolatfelvétel megtörtént — személyesen vagy írásban —, előzetes munkaszerződést kell kérni a jövendőbeli munkáltatótól. Ezt az igazoló okmányt három fényképpel együtt a magyarországi svéd nagykövetségen lehet benyújtani, angol, német vagy francia nyelven kitöltendő kérdőív kíséretében. Ezután kb. két hónapba telik, amíg a Munkaengedélyezési Hatóságtól, megérkezik a pozitív válasz. Svédországba három hónapos tartózkodási ideig nem szükséges vízum. Ha ennél tovább marad a külföldi az országban — jelen esetben munkavégzés céljából —, akkor a hatóság a tartózkodási engedélyt a munkavállalási engedéllyel együtt megadja, külön kérelem nélkül. A munkaszerződést a helyszínen írásban, közös megegyezéssel kötik meg a felek. Ebben pontosan meghatározzák mind a munkaadó, mind a munkavállaló jogait és kötelezettségeit, illetve az esetleges szerződésszegés jogi következményeit. Üdülési és Szanatóriumi Igazgatóság 1992. február 15-től bérbe adja a parádfürdői szanatórium „B” épületében lévő vendéglátó egységet (235 m2) 3 éves időtartamra. A pályázatot az alábbi címre kell benyújtani a megjelenést követő 30 napon belül: Mátra-Bükkvidéki Üdülési és Szanatóriumi Igazgatóság Mátrafüred, Pf. 8. A versenytárgyalás időpontjáról a pályázókat írásban értesítjük.