Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-16 / 88. szám
TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES MEGYEI 1993. ÁPRILIS 16. PÉNTEK HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 88. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT J r= IPnESEN’ Április 19—24. között a 3 éves születésnapot is ünnepeljük együtt. Lapozzon a 2. oldalra! Megéri! Tb-választás Mától: kopogtatócédulák A települési önkormányzatok jegyzői ma kezdik meg azoknak a kopogtatócéduláknak a postázását, amelyekkel a szavazásra jogosult állampolgárok részt vehetnek a május 21 -én esedékes társadalombiztosítási önkormányzati választáson. Az értesítéseket legkésőbb április 23-ig mindenkinek meg kell kapnia, de a választók nyilvántartása a polgármesteri hivataloknál is megtekinthető. A törvény szerint minden önkormányzat megválaszthatja, mely szervezetnél készítteti el a választók névjegyzékét. Amennyiben a nyilvántartásba vétellel kapcsolatban bármely választópolgár kifogással kíván élni, első lépésként az illetékes önkormányzati hivatal ügyfélszolgálati irodájához, illetve a jegyzőhöz fordulhat jogorvoslatért, legkésőbb április 26-ig. Az egyéb tudnivalókról a 3. oldalon olvashatnak. (MTI) Feltartóztatott hajók Galati-ban A galati-i román vámparancsnokság megtiltotta három, vasércszállító magyar hajókonvoj továbbhaladását a Dunán. A hajókat Bem ukrán kikötőben rakták meg, és Dunaújváros, illetve Linz kikötőjébe szóltak fuvarleveleik, ám nem rendelkeztek a román vámosok közlése szerint az ENSZ szankcióbizottságának a rakományra vonatkozó engedélyével. MÁV-vizsgálat a pörbölyi tragédiáról Egyértelműen a buszvezetőt tartja felelősnek a baleset bekövetkeztéért a pörbölyi tragédia okát vizsgáló, MÁV-on belüli bizottság. Megállapították azonban a mozdonyvezető mulasztását is, aki az írásos rendelkezésben előírt 15 kilométeres óránkénti sebesség helyett 78 kilométerrel közelítette meg az átjárót. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke szerint a mozdonyvezető nem hibáztatható, mivel a kérdéses átjáróban az előírás szerint nem kellett a sebességet korlátozni. Koszorúzás Illyés Gyula sírjánál Illyés úgy maradhatott önmaga, hogy szembe kellett kerülnie a diktatórikus hatalommal — mondta Tornai József, a Magyar Írószövetség elnöke tegnap, a költő-író halálának 10. évfordulóján. Illyés sírjánál — a Farkasréti temetőben — a családtagok, barátok és tisztelők mellett a szülőföld nevében Pálfa, Cece és Ozora önkormányzata, valamint a szekszárdi pedagógiai főiskola képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. Újabb csecsemőgyilkosság Lelkiismeretlen anya ellen indított nyomozást Kecskeméten a rendőrség. Az ismeretlen nő vasárnap hét óra körül egy életképes leánygyermeket szült, majd a csecsemőt egy reklámszatyorba tette, és egy utcai szeméttárolóba dobta. Az újszülött kihűlt és meghalt. Halálos snóblizás Dunaföldváron a rendőrség őrizetbe vette G. Lajos 35 éves helyi lakost, mert lakásának udvarán szóváltás közben kedden este egy vascsővel agyonverte M. Kálmánt. A 29 éves férfi a helyszínen meghalt. Az elkövető a holttestet ezután fóliába tekerte, és kivitte a város egyik bokros területére, ahol megpróbálta elrejteni. Az elsődleges vizsgálat szerint a gyilkos és későbbi áldozata stóblizás közben vitatkoztak össze. G. Lajost a rendőrség őrizetbe vette, s indítványozta az előzetes letartóztatásba helyezését. A márciusi létminimum A létminimum az átlagos családtípusnál — amely két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből áll, valamint városban él — márciusban 43.300 forintra emelkedett. Februárban ugyanennek a családnak a létfenntartás még 42.900 forintba került. Egy főre számolva a létminimum márciusban 10.820 forintot ért el, s ez az országos átlagra jellemző szám. A legtöbbet a városi egyedülállóknak kell a létfenntartásra költeniük, 15.200 forintot. Országos tanácskozás előtt „Nálunk még passzívak az orvosok” A hét végén Egerben rendezik meg a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségének második tanácskozását. A társaságról mind ez idáig viszonylag keveset lehetett hallani megyénkben, holott itt él és dolgozik egyik vezetőjük, dr. Kristofori György, aki Sírokban és környékén körzeti orvos. Az esemény előtti napokban rendelőjében beszélgettünk vele. — Ezekre a tanácskozásokra az orvosok egész családja meghívást kap — kezdte dr. Kristofori György. — Éppen ezért kellemes helyekre szervezzük ezeket, tavaly Zalakaroson voltunk, s most Egerben. Ám szempont volt még az is, hogy Heves megyében kevesebb a szövetségi tag, mint a Dunántúlon, ahol alakult ez a szakmai közösség, s szeretnénk, ha ez a helyzet változna, fel tudnánk kelteni a figyelmet. — Ezek szerint nemcsak a szövetségi tagokat hívták meg? — Valamennyi falusi körzeti orvos meghívót kapott Magyarországról. Ugyanis nekünk is megvannak a saját, specifikus problémáink, amelyeket városon nem lehet annyira érezni. Nekünk mindenkit el kell látnunk, gyerekeket, időseket, más az ügyeleti rendszer is. A szövetség is azért alakult meg, hogy védjük az érdekeinket, jogi segítséget kapunk, s kiadunk egy újságot is, amelyben szakértőink értelmezik a ránk vonatkozó jogszabályokat. Meg kell, hogy mondjam: sokszor másképpen szólnak ezek az értelmezések, mint az önkormányzatok tisztségviselőinek a szájából. — Az önök érdekeit az önkormányzatokkal szemben kell védeni? — Igen, mert ők a munkáltatók. A falusi orvosok több mint kilencven százaléka még nem vállalkozó, hanem közalkalmazott. De volt már vitánk a saját minisztériumunkkal is, mert az állásfoglalásuk nem volt egyértelmű. — Vannak már a szövetségnek sikerei, el tudtak valamit érni? — Hát, nagyon remélem, hogy vannak is, meg lesznek is. A besorolásukban már sokat segített a szövetség, s most harcolunk, hogy az alapbérünkön felül megkapjuk azokat a juttatásokat, amelyek járnak nekünk. Gondolok a gépkocsivezetői, vagy a vezetői pótlékra. Vannak régiók, ahol ezeket jobban akceptálják, vannak, ahol kevésbé. (Folytatás a 13. oldalon) A Parlamentben a módosított személyi jövedelemadóról Az Országgyűlés szerdai ülésnapján módosította a magánszemélyek jövedelemadójának szabályait, így a jövőben nem kell személyi jövedelemadót fizetni a várandóssági pótlék, valamint bizonyos feltételek mellett a munkahelyteremtő beruházásokra kapott támogatások után. A Tisztelt Háznak három törvényjavaslatról kellett döntenie a személyi jövedelemadóval kapcsolatban. Szabó Iván pénzügyminiszter csak a költségvetési bizottság javaslatát támogatta, míg a többieket jogtechnikai okokra hivatkozva elfogadhatatlannak minősítette. (A további részletekről lapunk 2. oldalán olvashatnak tájékoztatást.) Napi ezer csirke Csehiből Ünnepélyes keretek között nyílt meg tegnap környékbeli húsboltokba. A pétervásárai körzeti Egercsehiben a Broiler Baromfifeldolgozó és Ke- összeállításunkkal mai lapszámunk 13. oldalán Keskedelmi Bt. üzeme. A településen jelenleg 36 jelentkezünk, embernek kínál munkalehetőséget az üzem, ahonnan naponta ezer „csehi csibe” indul útnak . (Fotó: Perl Márton) Éhségsztrájk Sírokban Ötszázmilliót kér a munkástanács-elnök Nem mondhatni, hogy szimpatizáló sokaság vette körül tegnap a siroki Mátravidéki Fémművek előtt Mikola Józsefet, a helyi munkástanács elnökét, aki reggel hat órakor éhségsztrájkba kezdett. A délután kétórai „fáfrontkor” a dolgozók szinte pillantást sem vetve rá haladtak el mellette, a környéken megjelent újságírókkal sem kívántak szóba állni. Mikola József fölött a gyár kerítésén a következő feliratok voltak olvashatóak: „Tisztelt ÁVÜ! Éhségsztrájkom a siroki gyár gyorsabb átalakulásáért kiált!”, és „Szilágyi elvtárs! Elloptál kétmilliót , amnesztia az egri bíróság jutalma, még nyolcszázezer, korkedvezmény és raktárkulcs már nincs. Távozzál a csőszerelőktől!” A külső szemlélő számára némileg érthetetlen jelszavakat maga a munkástanács-elnök magyarázta el lapunk munkatársának : — Kettős célja van az éhségsztrájknak — mondta. — 1992. szeptember 15-től késik az átalakulásunk. Kaptunk három vezérigazgatót azóta, akik csak szidják az Állami Vagyonügynökség vezetőit. A felszámolásunk bármelyik pillanatban megkezdődhet, ha az ÁVÜ nem ad ötszázmillió forintot. A másik dolog: 1989-ben volt egy közérdekű bejelentésem, mert már nagyon bántott, hogy az elmúlt években háromszázmilliót vittek innen ki az elvtársak. Közöttük az én mostani főnököm, Szilágyi elvtárs is, aki a csőszerelő műhely vezetője. Őt most helyezte vissza a munkaügyi bíróság, és meg is jutalmazták bruttó nyolcszázezerrel, munkabérkiesés címén. Le akarom leplezni a korrupt egri rendőrséget és ügyészséget is. Ugyanis, amikor a nyomozás már jó úton haladt, akkor leállították az egészet amnesztia miatt. Szeretném, ha Szilágyi távozna a csőszerelők éléről, s nem lenne raktárkulcsa. — Meddig tart az éhségsztrájkja? (Folytatás a 3. oldalon) Szakmai egyeztetés után a kormány elé kerül • • Öt megye érdekelt a Tisza-tó jövőjében Immár negyedszázada, hogy felépült a kiskörei vízlépcső. Gazdasági céllal hozták létre, miután elektromos áram termelésére, valamint az öntözés térségi megvalósítására tervezték. Azóta a térség élete jelentősen megváltozott, s szakmai körökben ma már az öt megyét érintő Tisza-tóról beszélnek. Ennek jövőjét, fejlesztési lehetőségeit vállalta egy tervezet kidolgozásával a Tisza-tavi Tárcaközi Koordinációs Munkabizottság, amely elképzeléseit az egyeztetések után a kormány elé tárja. Ezt a tervezetet vitatták meg tegnap délután Budapesten, a MTESZ székházában, a Magyar Hidrológiai Társaság rendezésében. Tarnai András, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője, az említett tárcaközi munkabizottság elnöke tartott előadást. Ebben részletesen kifejtette, hogy a magyar vízügyi szakemberek körében az elmúlt negyedszázad főbb történéseit rögzítették a Tisza-tó mentén. Annak érdekében végezték ezt az úgynevezett „hatásvizsgálatot”, hogy felvázolhassák a régióban levő települések továbbfejlesztésének lehetőségeit. Ebben a munkában az Ipari és Kereskedelmi, a Környezetvédelmi és Településfejlesztési, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi, valamint a Földművelésügyi Minisztérium szakértői vettek részt. (Folytatás a 3. oldalon) Milliókat vágott zsebre Csaló igazgató A BRFK Gazdaságvédelmi Osztálya csalás bűntettének alapos gyanúja miatt — K. Sándorné sárbogárdi lakos feljelentésére — eljárást indított Cz. József szegedi lakos ellen, aki, mint az Express Tranzit Kft. ügyvezető igazgatója, ígéretet tett külföldi bankoktól hitel beszerzésére. Erről egyébként szerződést is kötöttek, és az ügylet lebonyolításáért Cz. József először 850 ezer forintot, majd később másfél millió forintot kapott, ám az ügyintézés elmaradt. Az ügyvezető igazgató hasonló módszerrel csalt ki 15 millió forintot B. Istvánnétól, s az ügyletben az „Express Tranzit Kft. Nemzetközi Fuvarozási és Fuvarszállítási Speditőr Iroda XIII., Szegedi u. 2., I. em. 4. sz.” bélyegzőt használta. Ám a Cégbíróság közlése szerint ilyen kft. a nyilvántartásban nem szerepel. Az ügyben tovább folytatják a vizsgálatot a csaló vezetővel szemben. (MTI) Nem várható stílusváltás Orbán Viktor a Fidesz-kongresszusról A hét végén Debrecenben tartandó tisztújító — sorrendben ötödik — Fidesz-kongresszuson a küldöttek nem kizárólag egy személyt választanak a párt élére — követve a magyar parlamenti pártok gyakorlatát —, hanem vele együtt egy programot, egy követendő irányvonalat is. Ezt Orbán Viktor, a fiatal demokraták parlamenti frakciójának vezetője mondta tegnap politikai háttérbeszélgetésen. A Fidesz-politikus úgy értékelte: a kongresszustól ugyan nem várható markáns politikai stílusváltás, de ennek ellenére a tanácskozás fontos állomása lesz az öt évvel ezelőtt megalakult párt életének. A Fidesz egyelőre egyetlen elnökjelöltje beszámolt arról is, hogy mint minden pártban, úgy természetesen a Fideszen belül is vannak véleménykülönbségek, ezért több kérdésnél is számít vitára, de azok semmi esetre sem politikai jellegűek lesznek. Orbán Viktor a debreceni tanácskozás egyik legfontosabb napirendi pontjának a párt új szervezeti és működési szabályzatának elfogadását tartja. Véleménye szerint az alapszabály mellett várhatóan vita alakul ki az „egy település — egy pártszervezet” elképzelés, az elnöki jogosítványok, valamint a névváltoztatás körül. A küldöttek — a Fidesz első elnökének, valamint vezető testületének 2 évre szóló megválasztása mellett — mérlegre teszik a parlamenti képviselőcsoport, a választmány és az Országos Tanács munkáját. (MTI)