Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
2. Feltartóztatott hajók A román hatóságok tíz ukrán és egy szlovák teherszállító hajót tartóztattak fel Galac kikötőjében azóta, amióta életbe lépett az ENSZ Jugoszláviával szemben elrendelt szigorított embargója — közölte a román televízió. A hajók az ukrajnai Reni és a törökországi Iszmáilija felől érkeztek, és vasércrakományukkal Linz felé tartottak. A galaci hatóságok szerint a hajók nem rendelkeztek ENSZ-engedéllyel arra, hogy áthaladhassanak a szerbiai Duna-szakaszon. Utazási adó Irakban Az iraki minisztertanács döntése értelmében mostantól kezdve 15 ezer dináros (hivatalos árfolyamon 45 ezer dolláros) adót kell fizetnie minden iraki állampolgárnak, ha külföldre kíván utazni — közölte a bagdadi sajtó. Ez a lapok szerint csupán egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyeket azért hoztak, hogy megállítsák az iraki dinár árfolyamának gyors csökkenését. A dinár hivatalos bagdadi árfolyamon 3 dollárt ér , a feketepiacon azonban egy dollárért több mint 50 dinárt adnak. Az utazási adóval a kormány csökkenteni kívánja az amerikai valuta iránti belső keresletet. Hyundai-tervek A Hyundai dél-koreai autóipari vállalat meghirdette „Global Top 10” nevű programját, vagyis a cég az évtized végére be szeretne kerülni a világ első tíz legnagyobb autógyártója közé. Világszerte az elbocsátások és az összeszerelő üzemek bezárásának gondjával küszködnek az autóipari cégek, a szakértők ezért is figyeltek föl az ambiciózus dél-koreai tervre. A Hyundai a mostani évi 845 ezerről 2000- re évi kétmillióra kívánja növelni gyártott gépkocsijainak számát. Megfigyelők azt várják, hogy az autóipart érő megrázkódtatásokat három-három nagy japán, illetve amerikai vállalat, két-három európai gyártó és rajtuk kívül egy-két más ország autóipari cége élheti túl. Ez utóbbiak között lehet a Hyundai is, amely jelenleg a világ 18. legnagyobb cégének számít. Ro Te Yut is beidézik? A dél-koreai hatóságok közlése szerint Ro Te Vu egykori államfő is számíthat idézésre abban a mind szélesebb korrupciós botrányban, amely egy 1991-ben kötött, több milliárd dolláros hadiipari szerződés ügyében robbant ki. A szöuli számvevőszék jelenleg azt vizsgálja, hogy Ro mélyebben belekeveredett-e az amerikai General Dynamics cégnek állítólag tisztességtelen módon juttatott 5,2 milliárd dolláros megrendelés ügyébe. A védelmi minisztérium szerint sok új letartóztatás várható. A törvény elé idézendők között tábornokok és tengernagyok is akadnak. A rubel gyengélkedése A rubelövezet várhatóan nem éri meg az 1995-ös évet — így vélekednek a Nemzetközi Valutaalap szakértői. John Collins- Smee, az egykori Szovjetunióval foglalkozó IMF-részleg igazgatója sajtóértekezletén kifejtette, hogy a rubel árfolyama nem stabilizálódott, s erre a közeljövőben sincs komoly esély. A rubel árfolyama a dollárhoz képest rendre mélypontrekordokat állít be, így a minap már 823 rubelért adtak egy amerikai dollárt. Gazdasági szükségállapot? Leonyid Kucsma ukrán miniszterelnök gazdasági szükségállapotot akar bevezetni, hogy letörje a parlament reformellenességét, és küzdhessen az infláció ellen. A Financial Times című brit lapnak adott nyilatkozatában az ukrán kormányfő azt mondta, hogy kérni fogja a parlamenttől a kormány rendkívüli gazdaságpolitikai felhatalmazásának féléves meghosszabbítását, és új jogokat is követel, például: el kell venni a parlamenttől a vétójogot gazdasági ügyekben, a nemzeti bankot közvetlen kormányfelügyelet alá kell helyezni az inflációgerjesztő hitelkiáramlás megfékezésére, és a kormány ellenőrizze ezentúl az állami vagyonalapot is, a privatizáció meggyorsítására. VILÁGTÜKÖR Brit lapok az uralkodónő látogatásáról Tizenhatod részben magyar II. Erzsébet magyarországi fogadtatása jele annak, hogy Magyarország Nyugat-Európában képzeli el jövőjét, habár ingatag gazdasága még sokáig nem alkalmas a teljes jogú EK-tagságra — írta a The Times című brit lap tegnapi számában Alan Hamilton tudósító. Hozzátette: a látogatás a kitűnő brit-magyar kapcsolatok megkoronázása, és jelzi a brit és a közös piaci szándékot, hogy legalább társult tagként üdvözöljék Magyarországot a nyugateurópai klubban. Az újság beszámolt arról, hogy Németország keleti részétől eltekintve, ez az első királynői látogatás a néhai Varsói Szerződés egyik volt tagállamában, és az uralkodó parlamenti beszéde ugyancsak rendkívüli esemény lesz. A királynő sztároknak kijáró fogadtatásban részesül a történelmileg monarchista magyarok részéről — írta a tudósító. Megjegyezte: a királynő semmit sem fog látni a Magyarországot most legjobban aggasztó jugoszláv menekültproblémából. A The Daily Telegraph Budapestre küldött munkatársa, Robert Hardman azt írta a lap tegnapi számában, hogy Magyarországon a királynőt sajátjuknak tekintik, mivel a sajtó bőven taglalta, hogy Mária királyné nagyanyja, Rhédey Claudia grófnő magyar volt. Ettől azonban II. Erzsébet csak tizenhatod részben magyar, és a grófnő erdélyi otthona ma egyébként is Romániában van — olvasható a The Daily Telegraph-ban. Az újság idézte Antalpéter Tibor londoni magyar nagykövetet: — A látogatás kinyilvánítása annak, hogy Magyarország megtette a kommunizmustól a többpártrendszer felé vezető út rá eső részét, és bátorítás az üzleti világ számára is. John Birch budapesti brit nagykövet így nyilatkozott: — Nagy-Britannia Magyarország kommunizmusból való kiemelkedését közös kihívásnak és közös feladatnak tekinti. Egyes magyar politikusok panaszkodtak, miért látogatja meg a királynő Budapest egyik legszegényebb körzetét, fölkeresvén egy hajléktalanotthont. — A királynő mindig szereti megtekinteni a jótékonysági szervezetek munkáját — mondta a brit lapnak egy budapesti brit követségi alkalmazott. A The Daily Telegraph megjegyezte azt is, hogy a királynő a Béla király úton fog lakni, a szovjet blokkbeli előkelőségek használta állami vendégházban. A tegnapi budapesti, Kossuth téri fogadás. A két ország himnuszának elhangzása után II. Erzsébet és Göncz Árpád ellépett a díszegység előtt. ( Tv-fotó) Kérdőjelek A kompromisszumok művészete A politika a lehetőségekkel való manőverezés művészete. A frappáns megállapítást jó néhány diplomáciai kézikönyvben olvashatjuk, ám a szellemes hasonlat önmagában még nem segít a konkrét döntések meghozatalában. A lehetőségek kitapogatása ugyanis jobbára azzal a kérdéssel egyenértékű: hol van a még elfogadható kompromisszumok végső határa a saját magunknak, illetve a partnereknek? Helyes vagy helytelen volt-e például elfogadni az EK által támasztott, kétségtelenül kemény feltételeket a magyar húsexport ügyében? Alávetni magunkat olyan szabályozásnak, amely rengeteg többletfeladatot és többletköltséget jelent? A kormány számára sem volt könnyű a döntés, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a földművelésügyi miniszter előbb a brüsszeli kívánalmak részleges visszautasításáról nyilatkozott, ám pár órával később a kabinetülésen mégis igent mondtak az EK-követelményrendszerre. Kompromisszum született? Kétségtelenül, hisz ellenkező esetben az embargó fenntartásával, s így további jelentős bevételkieséssel kellett volna számolni. Hasznos volt tehát a kompromisszum ? Nyilvánvalóan, hisz lehetővé tette a kiviteli tilalmak brüsszeli feloldását. És a bősi beruházás ügyében aláírt alávetési nyilatkozat? Nem változott-e ott is a magyar álláspont a hágai bíróság elé terjesztendő dokumentum megszövegezésében? Valamelyest mindenképpen. Más kérdés, mi okozott volna nagyobb kárt: a szlovák féllel történő kompromisszumkeresés elutasítása, vagy a környezetvédelmi megfontolás részleges feladása? Erre persze mindenki más választ adhat, ám az bizonyos: a baj legfeljebb a kompromisszumok tartalmával lehet, nem megkötésük szorgalmazásával. Ez ugyanis a realitások kikerülhetetlen kényszere, diplomáciai szükségszerűség. Mi több, néha művészet... (FEB) Egy befektetési lista élén Nyugati üzleti körök még mindig Magyarországot tartják a tőkebefektetések szempontjából legkedvezőbb terepnek — ez derül ki az amerikai üzleti körök hetilapja, az East European Investment Magazine által közölt felmérésből. Eszerint a megkérdezett nyugati üzletemberek Magyarországot, utána Lengyelországot, Csehországot, Oroszországot és Kazahsztánt tartják a legjobb befektetési terepnek a volt szocialista országok közül. Hetedik helyen Észtország áll, kilencedik Ukrajna — emelte ki a cikkből az ITAR-TASZSZ. A felmérés készítői az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tagországainak 620 képviselőjét kérdezték meg. Az üzletembereknek a 27 országot tartalmazó listáról egyetlen országot kellett kiemelniük, azt, amelyet a legjobb befektetési terepnek tartanak. A válaszadók közül 131 nevezte meg Magyarországot, 120 Lengyelországot, 94 Csehországot, 54 Oroszországot és 32 Kazahsztánt. Az ITAR-TASZSZ kiemelte, hogy az egy évvel korábbi, hasonló felméréshez viszonyítva jelentősen nőtt azok száma, akik szívesen fektetnék be tőkéjüket Oroszországban. Javult Szlovénia, Kirgizisztán, Fehéroroszország és Lettország megítélése is. (MTI) HÍRLAP, 1993. május 5., szerda Bérégovoy búcsúztatása Néhány óra alatt több ezer ember rótta le kegyeletét hétfőn délután az öngyilkossá lett volt francia miniszterelnök, Pierre Bérégovoy ravatalánál a párizs Val-de-Grace katonai kórházban. Felkereste a ravatalt Francois Mitterrand elnök, Edouard Balladur miniszterelnök, az előző és a jelenlegi kormány több tagja, a francia szocialista párt küldöttsége, sok politikus, közéleti személyiség. A koporsót a késő esti órákban gépkocsival átszállították Nevers városába, amelynek tíz éven át Bérégovoy volt a polgármestere. A helyi hercegi palotában felállított ravatalnál egész éjszakán át virrasztást tartottak a polgármesteri hivatal munkatársai és a volt miniszterelnök családjának tagjai. Reggel megnyitották azt a város lakói előtt, hogy ők is búcsút vehessenek egykori képviselőjüktől és elöljárójuktól. Bérégovoyt egyházi szertartással búcsúztatták tegnap a városi katedrálisban, annak ellenére, hogy öngyilkosságot követett el, s ilyen esetekben általában az egyház megtagadja a búcsúztatást. A francia katolikus püspöki kar álláspontja szerint azonban a búcsúztatás „a hit kérdése”, és egyben jelképe az isteni megbocsátó szeretetnek. A szertartás után Mitterrand mondott búcsúbeszédet egykori közeli munkatársa és barátja ravatalánál. A temetésen ott volt a francia politikai élet számos vezetője, és több ország miniszteri szinten képviseltette magát. Pénzbüntetés a libamájrombolóknak Felfüggesztett pénzbüntetésre ítélte a franciaországi Dax város bírósága annak a „parasztkommandónak” a tagjait, akik 1991 októberében a délnyugat-franciaországi Montfort-en-Chalosse közelében megállítottak egy — részben Magyarországról származó —, libamájat szállító teherautót, és megsemmisítették a szállítmányt. A tettesekre 10.000-25.000 frankos pénzbüntetést róttak ki — ezt felfüggesztették —, ám meg kell fizetniük a szállítmány tulajdonosa, egy belga export-import vállalat több mint félmillió frankos kárát. A bíróság viharos körülmények között tárgyalt, mivel a helyi parasztszervezetek mintegy hatszáz tagja kora reggeltől tüntetett társaik mellett a városban. A tüntetők traktorokkal zárták el a bevezető utakat, majd trágyát és libatollat szórtak szét több szupermarket előtt és néhány útkereszteződésben, végül felsorakoztak a bíróság előtt, és csendben vártak az ítélet kihirdetésére. Amikor azonban az elhangzott, egy kisebb csoport nekitámadt a készenlétben álló rohamrendőröknek, és tojással dobálta meg őket. (MTI) Felértékelt korona A Szlovák Nemzeti Bank hétfőn 3 százalékkal felértékelte a szlovák koronát a cseh koronához viszonyítva, a kétoldalú elszámolásokban keletkezett szlovák többlet miatt — jelentette az ADN hírügynökség. Április 29-e óta 50 millió ECU értékű szlovák többlet keletkezett a kétoldalú klíringelszámolásban. Az ezt megelőző időszak szlovák többlete pozsonyi adat szerint 600 millió koronára tehető. A Cseh Nemzeti Bank már áprilisban 2 százalékkal felértékelte a szlovák koronát a cseh valutához képest. (MTI) City-merénylet : nincs tettes S -Britanniában a rendőrfa három személyt szabadon bocsátott azok közül, akiket a múlt szombati City-beli pusztító merénylettel kapcsolatban őrizetbe vett. Hat másik letartóztatottat már korábban elengedtek, egy őrizetest pedig még továbbra is kihallgatnak, de más feltételezett bűncselekményekkel kapcsolatban. Brit hírszerzői források szerint az IRA terroristái a nyolcvanas években finomították módszereiket, és ez meglátszik a brit biztonsági erők gyenge teljesítményén. Korábban Nagy-Britanniában tevékenykedő merénylőcsoportjaikat addig használták, amíg csak lehetett — vagyis amíg a rendőrség a nyomukba nem ért , újabban azonban minden bizonnyal csak tucatnyi emberből álló kis tervezőcsoportot tartanak a brit szárazföldön, és az akciók elkövetésére az Ír Köztársaságból és Észak-Írországból érkeznek új és új, a biztonsági erők számára ismeretlen emberek, akik egy-egy merénylet után visszavonulnak az ismeretlenségbe. A nyolcvanas években Líbiától kapott Semtex robbanóanyag fogytán van, ezért mindinkább műtrágyából készített robbanókeveréket használnak a terroristák. Az Ír Köztársaságban néhány éve már ellenőrzik a műtrágya forgalmazását, de a terroristák mégis hozzájutnak: tavaly áprilisban és a múlt szombaton is ezzel az anyaggal döntötték romba a City egy részét. 1983-ban a londoni Harrods áruházi robbantásnak hat halálos áldozata volt, gyanúsított azóta sincs. 1984-ben a terroristák a brightoni Grand Hotelt robbantották fel, miközben a kormányzó konzervatív párt ott tartotta éves értekezletet — öt ember meghalt. Egy ember életfogytiglani börtönbüntetést kapott. 1988-ban, 1989-ben és 1990-ben öt merényletet követtek el katonai célpontok ellen Nagy-Britanniában, 14-en meghaltak, ötvenen megsebesültek — egyetlen gyanúsított sincs azóta sem. 1991 februárjában az északír terroristák aknavetővel lőttek a brit miniszterelnökség Downing Street 10. épületére Londonban — senkit sem sikerült perbe fogni. Néhány nappal később az egyik legnagyobb londoni pályaudvaron történt merénylet, egy ember meghalt, 40 megsebesült — gyanúsított nincs. Tavaly februárban egy újabb pályaudvari robbantásban 30-an megsebesültek, majd áprilisban a City-ben hárman életüket vesztették, 90-en megsebesültek , senkit sem fogtak el. S a sort még lehetne folytatni. Brit lapkommentárok szerint bajos, hogy Nagy-Britanniában három miniszteriális kormánybizottság és három minisztérium közvetlen felügyeletével hat titkos szervezet (köztük a politikai és a katonai kémelhárítás és a hírszerzés szervezetei) küzdenek a terroristák ellen, a Scotland Yard háromféle központi terrorizmusellenes csoportján és a rendőrség helyi erőin kívül és felül. Szakértők szerint ez a bürokrácia és a rivalizálás receptje, és akadályozza a terrorizmus elleni harc hatékonyságát. Messzebbre tekintő politikai megfigyelők reményt látnak a békére az Ír Köztársaság és Nagy-Britannia kormányközi együttműködésében, amelynek eredménye lehet Észak-Írország hetvenes évek elején megvont önkormányzatának visszaállítása, cserébe azért, hogy az Ír Köztársaság hivatalosan lemond területi igényéről. Az újabb brit-ír próbálkozásokat azonban nehezíti, hogy a brit koronához ragaszkodó észak-írországi protestáns többség érdekeinek londoni kiárusítását gyanítja az önkormányzati tervben, a katolikus kisebbség ír Köztársaság-párti szélsőségesei pedig attól tartanak, hogy ha az önkormányzatban az Ír Köztársaság támogatásával békésen javulna a katolikus érdekek képviselete, akkor bázisukat veszítenék. Brit és ír kormánykörökben egyaránt úgy vélik, hogy az EK maastrichti uniószerződése sokat segíthet: a szerződésbe foglalt szubszidiaritás elve ugyanis újfajta, nemzetközi jogilag érvényes szabványt teremt a helyi döntéshozatalra, végső soron az önkormányzatra. A nemzetközi jogra való hivatkozás, gyakorlatilag a nemzetközi fórumokhoz való fellebbezés lehetősége esetleg csitítani fogja a jövőben az észak-írországi helyi erők gyanakvását az eddig brit-ír körre korlátozódott rendezési kísérletekkel szemben.