Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-28 / 24. szám
8. oldal A társulat legfontosabb mai szolgáltatásai ♦VÍZI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE ♦ GENERÁLKIVITELEZÉSBEN KOMPLEX VÍZMŰÉPÍTÉS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ♦ TRANSZPORTBETON, BETONELEM GYÁRTÁSA, ÉRTÉKESÍTÉSE, HELYSZÍNRE SZÁLLÍTÁSA ♦ ÖNTÖZÉS ÉS TALAJJAVÍTÁS KOMPLEX MELIORÁCIÓVAL KÖZÜLETEKNEK ÉS LAKOSSÁGNAK Cím: 3360 Heves, Petőfi S. u. I. Telefon: 06-36/346-611 Telefax: 06-36/346-805 Hirdetés 1995. január 28., szombat A 150 esztendős múlt kiváló minőségű munkára kötelezi őket Heves legjobbja, a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat A dél-hevesi térségben napjainkban is a legjobban dolgozó gazdálkodó szervezetek közé sorolható a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat. Kettős jubileumot ünnepel tu lajdonképpen ebben az esztendőben a cég, éppen 150 esztendeje, hogy a Tisza szabályozásának valóra váltása érdekében létrehozták azt az egyletet, amelyet a mai cég is a jogelődjének tekint. Ugyan akkor pontosan 35 éve alakult meg a társulat közvetlen jogelődje, a Sarud-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat, amely az eltelt évtizedekben igen jelentős feladatokat oldott meg mind az ártéri területek vízrendezésében, mind pedig egyéb sajátos tevékenysége során. Köszönhető ez annak a fejlődésnek, amelynek a mai dolgozók közül is sokan a részesei voltak. E folyamat egyik elindítója volt a társulat mai ügyvezető igazgatója, dr. Ozsvári László. A Tisza-szabályozástól a Tisza-tó programig Több emberöltőnyi nemzedék életútja kísérhető végig a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat másfél évszázados múltra visszatekintő történetén keresztül. Az előző század negyvenes éveiben - amikor gróf Széchenyi István, az akkori vízszabályozási királyi biztos a szakember Vásárhelyi Pállal karöltve elhatározták a folyószabályozási munkák megkezdését — igen fontos feladatként határozták meg többek között a Tisza rendezését. Ennek érdekében új szervezeti kereteket is kellett teremteni az árterületek lecsapolásához, a belvizek rendezéséhez. Ennek nyomán 1845. július 24-én alakult meg a Hevesi Tisza-szabályozási Egylet, amelyet a mai társulat - figyelembe véve az érdekeltségi területek nagy részének azonosságát, továbbá a hasonló elképzeléseket és teendőket is - méltán tart hosszú távon a jogelődjének. E gazdasági egység létrehozása találkozott gróf Széchenyi István törekvéseivel, s a létrejötte utáni években, évtizedekben igen aktív részese, volt a Vásárhelyi Pál által kidolgozott,egységes Tisza-szabályozási program megvalósításának. A korabeli források rögzítik, mekkora küzdelmet folytattak annak’ér"dekében, hogy megszüntessék az évenként többször is jelentkező árvizeket a Tisza völgyében, lehetővé tegyék a belvizek eltűnését, s ezáltal megakadályozzák az igen sok áldozatot követelő malária terjedését. Szerepet játszott ez az egylet a múlt század utolsó negyedében az öntözéses gazdálkodási mód megteremtésében és széles körű elterjesztésében is. 1948-ig ez a cég Heves- Szolnok-Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozási Társulat elnevezéssel végezte a munkáját. Nem túl szerencsés fordulatot hozott életében 1948. március 15. Ugyanis a központi államakarat következtében államosították a vízgazdálkodással foglalkozó társulatokat is. Rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy ez az intézkedés rendkívül elhamarkodott, elhibázott lépés volt. Az egyre gyarapodó negatív visszajelzések és a termelésből kiinduló kezdeményezések alapján született meg az 1957. évi 48. törvényerejű rendelet a vízgazdálkodási társulatok szervezéséről. A további jogi szabályozások nyomán azután körvonalazódtak e tevékenység legfontosabb feladatai. Államilag is elismerték tehát az ilyen gazdálkodó szervezetek létjogosultságát. Az újabb nagyon fontos dátum: 1960. június 17. Ekkor alapították Kiskörén az egyszer már említett Sarud-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulatot, amely a mai cég közvetlen jogelődje. Öt település - Pély, Sarud, Kisköre, Tarnaszentmiklós és Tiszanána - termelőszövetkezetei hozták létre. Hat esztendővel később áttette székhelyét Hevesre a gazdálkodó szervezet,é s ekkor vette fel a mai nevét, s lett Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat. 1966-ban csatlakozott még Atány, Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Kömlő és Tenk valamennyi, akkor meglévő termelőszövetkezete is. Három év telt el, amikor a társulati tagsággal rendelkező települések tanácsai is bekapcsolódtak a cég életébe, munkájába. Ennek révén abban az időben 305 kilométeres belvízlevezető hálózat és 33 kilométer hosszúságú öntözőcsatorna rendszeres karbantartását és felújítását látták el. Melioráció, vízrendezés, drénezés és vízművek A már említett, a belvízlevezetőket és az öntözőcsatornákat „életben tartó” folytonos karbantartás és felújítás mellett az alaptevékenységeik között kell számon tartanunk a meliorációt, a belvízszabályozást. Természetesen hozzájuk fordulnak az érdekeltségi területeiken lévő települések önkormányzatai, ha belvízlevezető csatorna építésére vagy annak kibővítésére, földút létesítésére van szükségük. Ellátják a társulat dolgozói a legkülönfélébb tereprendezési munkákat is, ezen túl részt vesznek völgyzáró gátak töltésének kialakításában, folyókon gátak építésében úgyszintén. A folyamatos fejlődést szolgáló beruházásokat igen körültekintően végezték el, ennek is köszönhető például a ma már legalább 50 millió forint értékű lézervezérlésű drénezőgép, amely egyaránt alkalmazható dréncsövek és postai fénykábelek fektetéséhez, földbe helyezéséhez. További munkáik között szerepel még ivóvízhálózat kiépítése, öntözőtelepek létesítése, de vízműveket is építenek. Ma már nyugodtan elmondhatják, hogy tulajdonképpen egész Kelet-Magyarország térségében dolgoznak munkatársaik és gépeik. Újabban profiljuk szerint az infrastruktúra-fejlesztések során jelentkező legfontosabb beruházások megvalósításában vesznek részt. Az elmúlt esztendőben megkezdett és az idén folytatott munkáik sorában olyan helyszínek szerepelnek, mint Heves, Hort, Gödöllő, Albertirsa, Cegléd és Tápiószentmárton. Ezek többségében egyébként szennyvíz-átemelő műveket készítenek. Ugyancsak kiemelten fontos feladatnak tekintik a hevesi komplex fejlesztési programban való részvételüket. Annál is inkább, hiszen ez a vidék egybeesik a társulat működési és érdekeltségi területének döntő részével. E program keretében szennyvíztisztítómű, vízbázis létesítése, a kommunális hulladékokat összegyűjtő telepek vízrendezése az elsőrendű megoldandó teendőjük. Emellett ugyancsak fontosnak tartják a Tisza-tó programban való közreműködésüket, jelenleg az előkészítés folyik ebben. A kor követelményeinek megfelelően környezet- és tájvédelmi tennivalók, szolgáltatások ellátása különösen nagy hangsúlyt kap a munkájukban. Leginkább arra vannak tekintettel, hogy az érdekeltségükhöz tartozik a Bükki és a Hortobágyi Nemzeti Parknak mintegy ötezer hektárnyi területe. Az imént elsoroltakon túl pedig a vízügyi ágazat átszervezésével olyan új feladatok is jelentkeznek, mint az öntözésben a kisgazdaságok számára telepek tervezése, kivitelezése, s a szaktanácsadás. Igazodni kívánnak a földtulajdonokhoz is Egész feladatkörüket, tevékenységüket át kell tekinteniük, ha szolgáltatásaikkal maximálisan igazodni kívánnak a földalap-tulajdonnal és a föld használati jogával kapcsolatos változásokhoz. Mindehhez érdemes fellapozni az Alkotmánybíróság 5/1993. (II. 12.) számú határozatát, amelyet jelenleg elég kevesen ismernek a szükséges részletességgel. Ez a jogforrás paragrafusaival egy hosszú idő óta vitatott helyzetet próbál rendezni. Mégpedig oly módon, hogy alkotmányellenesnek minősíti a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. tvr. végrehajtására kiadott és a 88/1990. számú MT. rendelettel módosított 41/1977. MT. számú rendelet 9. szakaszának (6) bekezdését. Ezzel együtt ezt a rendelkezést megsemmisíti. A vízgazdálkodási társulatok szempontjából pontosan megfogalmazza azt, mi tekintendő a társulat érdekeltségi területének. Eszerint az a terület, amelyre a helyi közcélú vízgazdálkodási feladat ellátása során megvalósuló vízilétesítmény műszaki hatása kiterjed. Azt is pontosan szabályozza, hogy nemcsak jogi személyek, hanem állampolgárok is érdekeltek lehetnek vízgazdálkodási társulat működésében. Ahhoz, hogy a vízgazdálkodási társulatok el tudják végezni közcélú teendőiket - a belvízlevezetést és -rendezést, az öntözőhálózat kialakítását, a szükséges földmunkákat, stb. -, az érdekelteknek érdekeltségük arányában hozzájárulást kell fizetniük! Meg is indokolja a jogszabály azt, hogy miért tekinti polgári jogi kötelezettségnek az érdekeltségi hozzájárulás kötelező fizetését. Eszerint a vízgazdálkodási társulat, miután közcélú feladatot lát el, ennek érdekében az érdekelteknek szolgáltatást nyújt, ami nem más, mint a vízilétesítmények műszaki hatásának a biztosítása. Ennek ellenértéke pedig az érdekeltek által lerótt érdekeltségi hozzájárulás. Mindezzel pedig tulajdonképpen az is kimondatik, hogy a társulat és az érdekelt között polgári jogi jogviszony keletkezik, s ebben az esetben a Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezése értelmében a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A készülő új társulati törvény tervezete is ennek érvényesülését igyekszik elősegíteni. A felvételen egyik fontos munkájuk, a jászapáti vízmű központi gépháza látható A 150 éves múltra visszatekintő Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat mai ügyvezető igazgatója, dr. Ozsvári László A társulat dolgozója a dréncsövek összeillesztését végzi A különböző földmunkák ugyancsak a vízgazdálkodási társulat alapfeladatai közé tartoznak