Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-09 / 185. szám

8. oldal Hirdetés 1995. augusztus 9., szerda A TÁRSULAT LEGFONTOSABB MAI SZOLGÁLTATÁSAI X Vízi és környezetvédelmi létesítmények tervezése, kivitelezése X Generálkivitelezésben komplex vízműépítés, szennyvíztisztítás, szennyvízcsatornázás X Transzportbeton, betonelem gyártása, értékesítése, helyszínre szállítása . Öntözés és talajjavítás komplex meliorációval KÖZÜLETEKNEK ÉS LAKOSSÁGNAK Cím: 3360 Heves, Petőfi S. u. 1. Telefon: 06-36/346-611 Telefax: 06-36/346-805 A 150 esztendős múlt ma is kiváló minőségű munkára kötelezi a céget Sokrétű feladatkör a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulatnál A dél-hevesi térségben napja­inkban is a legjobban dolgozó gazdálkodó szervezetek közé sorolható a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat. Ket­tős jubileumot ünnepel tulaj­donképpen ebben az eszten­dőben a cég: éppen 150 esz­tendeje, hogy a Tisza szabá­­­­lyozásának valóra váltása ér­dekében létrehozták azt az­­ egyletet, amelyet a mai cég is a jogelődjének tekint. Ugyan­akkor pontosan 35 éve ala­kult meg a társulat közvetlen jogelődje, a Sarud-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat, amely az eltelt évtizedekben igen jelentős feladatokat ol­dott meg mind az ártéri terü­letek vízrendezésében, mind pedig egyéb sajátos tevékeny­sége során. Köszönhető ez annak a fejlődésnek, amely­nek a mai dolgozók közül is sokan a részesei voltak. E fo­lyamat egyik elindítója volt a társulat mai ügyvezető igaz­gatója, dr. Ozsvári László. A Tisza-szabályozástól a Tisza-tó programig Több emberöltőnyi nemzedék életútja kísérhető végig a Ha­nyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat másfél évszázados múltra visszatekintő történetén keresztül. Az előző század negyvenes éveiben - amikor gróf Széche­nyi István, az akkori vízszabá­lyozási királyi biztos a szakem­ber Vásárhelyi Pállal karöltve elhatározták a folyószabályo­zási munkák megkezdését - igen fontos feladatként határoz­ták meg többek között a Tisza rendezését. Ennek érdekében új szervezeti kereteket is kellett teremteni az árterületek lecsa­­polásához, a belvizek rendezé­séhez. Ennek nyomán 1845. július 24-én alakult meg a Hevesi Ti­­sza-szabályozási Egylet, ame­lyet a mai társulat - figyelembe véve az érdekeltségi területek nagy részének azonosságát, to­vábbá a hasonló elképzeléseket és teendőket is - méltán tart hosszú távon a jogelődjének. E gazdasági egység létrehozása találkozott gróf Széchenyi Ist­ván törekvéseivel, s a létrejötte utáni években, évtizedekben igen aktív részese volt a Vásár­helyi Pál által kidolgozott egy­séges Tisza-szabályozási prog­ram megvalósításának. A kora­beli források rögzítik, mekkora küzdelmet folytattak annak ér­dekében, hogy megszüntessék az évenként többször is jelent­kező árvizeket a Tisza völgyé­ben, lehetővé tegyék a belvizek eltűnését, s ezáltal megakadá­lyozzák az igen sok áldozatot követelő malária terjedését. Szerepet játszott ez az egylet a múlt század utolsó negyedében az öntözéses gazdálkodási mód megteremtésében és széles körű elterjesztésében is. 1948-ig ez a cég He­­ves-Szolnok-Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozási Társulat elnevezéssel végezte a munká­ját. Nem túl szerencsés fordula­tot hozott életében 1948. már­cius 15. Ugyanis a központi ál­lamakarat következtében álla­mosították a vízgazdálkodással foglalkozó társulatokat is. Rö­vid idő alatt bebizonyosodott, hogy ez az intézkedés rendkívül elhamarkodott, elhibázott lépés volt. Az egyre gyarapodó nega­tív visszajelzések és a terme­lésből kiinduló kezdeményezé­sek alapján született meg az 1957. évi 48. törvényerejű ren­delet a vízgazdálkodási társula­tok szervezéséről. A további jogi szabályozások nyomán az­után körvonalazódtak e tevé­kenység legfontosabb feladatai. Államilag is elismerték tehát az ilyen gazdálkodó szervezetek létjogosultságát. Az újabb nagyon fontos dá­tum: 1960. június 17. Ekkor alapították Kiskörén az egyszer már említett Sarud-Sajfoki Víz­gazdálkodási Társulatot, amely a mai cég közvetlen jogelődje. Öt település - Pély, Sarud, Kis­köre, Tarnaszentmiklós és 77­ szanána - termelőszövetkezetei hozták létre. Hat esztendővel később áttette székhelyét He­vesre a gazdálkodó szervezet, s ekkor vette fel a mai nevét, s lett Hanyi-Sajfoki Vízgazdál­kodási Társulat. 1966-ban csat­lakozott még Atány, Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Kömlő és Tenk valamennyi, akkor meglévő termelőszövetkezete is. Három év telt el, amikor a társulati tagsággal rendelkező települések tanácsai is bekap­csolódtak a cég életébe, munká­jába. Ennek révén abban az időben 305 kilométeres belví­zelvezető hálózat és 33 kilomé­ter hosszúságú öntözőcsatorna rendszeres karbantartását és felújítását látták el. Melioráció, vízrendezés, drénezés és vízművek A már említett, a belvízleveze­tőket és az öntözőcsatornákat „életben tartó” folytonos kar­bantartás és felújítás mellett az alaptevékenységeik között kell számon tartanunk a meliorá­ciót, a belvízszabályozást. Természetesen hozzájuk for­dulnak az érdekeltségi területe­iken lévő települések önkor­mányzatai, ha belvízlevezető csatorna építésére vagy annak kibővítésére, földút létesítésére van szükségük. Ellátják a társu­lat dolgozói a legkülönfélébb tereprendezési munkákat is, ezen túl részt vesznek völgy­záró gátak töltésének kialakítá­sában, folyókon gátak építésé­ben úgyszintén. A folyamatos fejlődést szolgáló beruházáso­­kat igen körültekintően végez­ték el, ennek is köszönhető pél­dául a ma már legalább 50 mil­lió forint értékű lézervezérlésű drénezőgép, amely egyaránt al­kalmazható dréncsövek és pos­tai fénykábelek fektetéséhez, földbe helyezéséhez. További munkáik között szerepel még ivóvízhálózat kiépítése, öntöző­­telepek létesítése, de vízműve­ket is építenek. Ma már nyugodtan elmond­hatják, hogy tulajdonképpen egész Kelet-Magyarország tér­ségében dolgoznak munkatár­saik és gépeik. Újabban profil­juk szerint az infrastruktúra­fejlesztések során jelentkező legfontosabb beruházások megvalósításában vesznek részt. Az elmúlt esztendőben megkezdett és az idén folytatott munkáik sorában olyan hely­színek szerepelnek, mint He­ves, Albertirsa, Kisköre. Ezek többségében egyébként szenny­víz-átemelő műveket készíte­nek. Ugyancsak kiemelten fon­tos feladatnak tekintik a hevesi komplex fejlesztési programban való részvételüket. Annál is in­kább, hiszen ez a vidék egybee­sik a társulat működési és érde­keltségi területének döntő ré­szével. E program keretében szennyvíztisztítómű, vízbázis létesítése, a kommunális hulla­dékokat összegyűjtő telepek vízrendezése az elsőrendű megoldandó teendőjük. Emel­lett ugyancsak fontosan tartják a Tisza-tó programban való közreműködésüket. A kor követelményeinek megfelelően környezet- és táj­védelmi tennivalók, szolgálta­tások ellátása különösen nagy hangsúlyt kap a munkájukban. Leginkább arra vannak tekintet­tel, hogy az érdekeltségükhöz tartozik a Bükki és a Hortobá­gyi Nemzeti Parknak mintegy ötezer hektárnyi területe. Az imént elsoroltakon túl pedig a vízügyi ágazat átszervezésével olyan új feladatok is jelentkez­nek, mint az öntözésben a kis­gazdaságok számára telepek tervezése, kivitelezése, s a szaktanácsadás. Törvényben rendezett viszonyok között • •• A Hanyi-Sajfoki Vízgazdálko­dási Társulattal­­ kapcsolatos is­mertetőnkben január 28-án még azt írtuk, szolgáltatásaikkal maximálisan igazodni kívánnak a földalap-tulajdonnal és a föld használati jogával összefüggő változásokhoz. Vitatott volt ugyanis az érdekeltségi kör, s ehhez kapcsolódóan az érde­keltségi hozzájárulás kérdése, az, kinek kell ezt fizetni. Akkor még csak az Alkotmánybíróság egy határozatát említhettünk érvként, melyből kiderült, hogy a vízgazdálkodási társulat az érdekelteknek - jogi szemé­lyeknek és állampolgároknak egyaránt - szolgáltatást nyújt, s annak ellenértéke az érdekeltek által lerótt érdekeltségi hozzá­járulás. Azóta a legmagasabb rendű jogforrás révén rendeződött ez a helyzet, megszületett a Par­lamentben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény. E jogszabály IX. fejezete fog­lalkozik a vízgazdálkodási tár­sulatok tevékenységének szabá­lyozásával. Az említett törvény 41. szakaszának 2. bekezdése mondja ki a következőket: „A hozzájárulás adók módjára be­hajtható köztartozás. A hozzá­járulás mértékét a taggyűlés ál­lapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzá­járulást - ha az alapszabály ki­vételt nem tesz - a tagok pénz­ben kötelesek teljesíteni.” Vé­gül is tehát ez az előírás rendezi végérvényesen a társulat és az érdekelt közötti polgári jogi jogviszonyt. Továbbra is érvé­nyes az a szabály, mely szerint a társulat érdekeltségi területé­nek az tekinthető, amelyre a he­lyi közcélú vízgazdálkodási feladat ellátása során megvaló­suló vízi létesítmény műszaki hatása kiterjed. (X) Szennyvíznyomó hálózat építése Az öntözőcsatornák vizét locsolják Hatalmas gépek segítik a földmunkákat Az infrastruktúra fejlesztések beruházásaiban vesznek részt Alaptevékenységük a belvízszabályozás

Next