Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-24 / 197. szám

1996. augusztus 24., szombat Képek az ünnepről Honfoglalásunk millecentenáriumát és első királyunk napját kedves tisztelgésekkel tették körzetünkben is feledhetetlenebbé. Domoszló központját faragott emlékművel ékesítették, a markazi sportpályán rendezett egésznapos szórakoztató program előtt szabadtéri misét celebrált dr. Csépány László c. apát-plébános, s áldásához budapesti helikopter vitte az új kenyeret. A detki temp­lomot művészi üvegképekkel díszített alkotó kezek alól fém dom­bormű is kikerült Szent István és hitvese, Gizella alakjával a köz­ségháza homlokzatának ékesítésére. Domoszló új dísze a jubileumi emlékmű Szabadtéri istentisztelet Markazon A detki dombormű avatása FOTÓ: GYÓNI GYULA Gyöngyös És Körzete Hol legyen a hulladéktelep? Hosszú esztendők óta sürgető gond a hivatalos hulladékle­rakó hely ügye Gyöngyösön. Ha tovább költenek is a jelen­legi telepre, foglalkoznak re­konstrukciójával, legfeljebb öt évvel hosszabbítható meg az ideje. Ez pedig mindjárt felveti azt is, hogy egyáltalán érde­mes-e a városnak ilyenféle ki­adásokba bocsátkoznia. Annak ismeretében, hogy az úgynevezett prizmásítás nem vezethet megnyugtatóbb eredményre, feltétlenül cél­szerűbbnek látszik valahol másutt, s máshogyan keresni a megoldást. Mint a helyi képviselő-tes­tület elmúlt heti ülésén is szóba került: az új létesít­ményt illetően az önkormány­zat kétféle lehetőségre gon­dolhat. A Száraz-völgyben kínál­kozó kerülne lényegesen többe, mivel itt már a terület puszta vételára tetemes ös­­­szeggel terhelné­­ a várost. Ugyanekkor­­ például az elke­rülhetetlennek látszó fóliás ta­karás miatt - bizony még to­vábbi jelentős anyagi áldoza­tok is kellenének a tervhez. Amire viszont Gyöngyös­tarjában kacsintgatnak, tulaj­donképpen még elég bizonyta­lan választék. S ha az előbbi­nél jóval olcsóbb is lenne, szintén van, ami ellene szól. Az egykori homokbánya - ha a környezetében végzett kutató fúrások mintegy 30 mé­ter mélységig szinte kizárólag agyagos vízzáró képződ­ményre vallanak is - felhasz­nálása sem megnyugtatóan veszélytelen. Mivel ide - ille­gálisan - már elkezdték hor­dani valahonnét a szemetet, amelynek káros anyagai eset­leg a talaj szennyezését is meg­indíthatták. Így aztán utóbb netán olyant is számonkérhet­­nének a tarjániak, amiért a vá­ros véletlenül sem felelős. Másrészt - s ez sem hagy­ható figyelmen kívül! - a ki­termelés felhagyása, az üzem megszüntetése óta gyurgyala­gok, ritka védett madarak ver­tek itt tanyát elég nagy szám­ban. Nyilvánvaló, hogy határo­zottan kerülni kell a pusztulá­sukat. Hiszen csupán egyetlen ilyen szárnyas eszmei értéke ahogy mondják - 100 ezer fo­rint körüli. S ha esetleg ki is fizetik majd a telep létesítésé­vel okozott kárt, a tényleges veszteséget aligha sikerül pó­tolni. Legfeljebb igen szakszerű áttelepítésről lehetne szó, kép­zett madarászok láthatnának a nem mindennapi, s cseppet sem könnyű költöztetésekhez, ami jelenleg még igazán nem is kalkulálható része a terve­zett beruházásnak. Természetesen a program kistérséginek elképzelt valóra váltása költségmegoszlással járhatna. Társulással más te­lepülések is könnyíthetnék Gyöngyös terhét. Ám egyelőre ez még nem segítség. A hulladéktároló viszont mielőbb kellene, mert hovato­vább már nem lehet halogatni az ügyet. Gyors, határozott lé­pésre van szükség, nem utol­sósorban pedig kellő fedezetre. Különben megeshet, hogy ma­holnap a várost is beborít­hatja a szemét... (­ni) Tourinform-iroda Gyöngyös és a Mátra kiemelt üdülőkörzetnek számít hazánk­ban, hiszen látogatottsága alap­ján a negyedik a sorban. Ám ha többet is tudnának e tájról, még élénkebb lenne az idegenforga­lom, a látogató átlagosan nem csupán két éjszakát időzne itt. E felismerés vezette a városi önkormányzatot arra, hogy To­urinform-iroda nyitását szor­galmazza a Mátravidék köz­pontjában. A kezdeményezést júliusi ülésén támogatta a kul­turális és idegenforgalmi bi­zottság, s a javaslatot a képvi­selő-testület is elfogadta már a napokban. A három munkatársat fog­lalkoztató iroda Tourinform- Gyöngyös néven a polgármes­teri hivatal szervezeti egysége­ként végzi majd tevékenységét legkésőbb 1997. január 1-jétől a Fő tér 10. számú épületben. Az elképzelések szerint vállal­kozókkal is próbál együttmű­ködni a turisztikai kínálat érté­kesítésében. Non-profit szerve­zetként dolgozik, de kiegészí­tőül bizonyos üzleti feladatokon is igyekszik osztozni. Esetleg bekapcsolódik a fizetővendég­látás, a falusi, tanyai üdültetés szervező, közvetítő munkájába, rendezvények jegyeinek eladá­sába, helyi útikönyvek, tájékoz­tatók, képeslapok árusításába, hogy ilyenféle bevételeiből az alaptevékenységét folyamato­san fejleszthesse. -Ön - Fejlődik a Felső-Mátra Mátraszentimre köponti telepü­lésén sincs még valamennyi la­kás az új szennyvízhálózatra kötve - a Dózsa György úton és a Perestetőn még hátra van a teljes csatlakozás - ám már elég régóta tart, s e hónap utol­ján véget is ér a községi tisztí­tómű próbaüzeme. Az éppen át­alakulóban lévő társulatnak Bagolyirtás egy részéből is vannak már tagjai, s a sallóskú­­tiak megnyerésén újabban szin­tén fáradoznak. Galyatető csatornázásához - mint értesültünk még Staller András polgármestertől - külön berházásra van szükség. A mintegy 110-130 millió forin­tos kiadást pályázaton nyert ál­lami céltámogatás is könnyíti. A program valóra váltásához megtörtént már a versenykiírás, amire a kivitelezők augusztus végéig jelentkezhetnek. Ha si­kerül közülük a legelőnyösebb ajánlatot elfogadni az önkor­mányzatnak, úgy a jövő évben túl is lehetnek a feladatokon. Ugyanekkor Mátraszentistván és Mátraszentlászló vízjogi en­gedélyezési tervét is megkérték már a továbbiakhoz, amiket szintén országos segítséggel szeretnének elvégezni. Ahogy a polgármester mondta: ezek természetesen a nagyobb dolgok a több telepü­lést egyesítő mátrai községben. Az említetteken túl az idén fel­újították Mátraszentistván tel­jes úthálózatát, Mátraszentim­­rén igény szerint bővítették a vezetékes vízrendszert. Míg Fallóskutat szeretnék mással is országos hírű kegyhelyi rang­jához igazítani. Változást ter­veznek itt a forgalmi rendben sebességkorlátozással, egyirá­­nyúsítással, s 10-20 autóbusz, 30-50 személygépkocsi szá­mára próbálnak parkolót épí­teni. Mátraszentistván és Mátra­szentlászló után Bagolyirtás vezetékes gázhálózatának kiépí­tését is fontolóra veszik, miután a helységnek már a fele igé­nyelte az ilyen ellátást. Örvendetes az önkormányzat számára a község iránt növekvő érdeklődés. Már az általános is­kola helyiségeinek vakációs hasznosítása, a száz kis „ba­kancsost” jóval felülmúló itteni turistaforgalom is megelége­désre adhatnak okot, ám a ki­rándulóknál sokkal jelentősebb a letelepedők, építkezők nö­vekvő száma. A legutóbbi hat évben hétvégi- és családihá­zakra kiadott mintegy 100 épí­tési engedélyt csupán az idén harminc újabb gyarapította, ami további igyekezetre is kötelez a községházán. Azért törekszenek egyre többre, jobbra, hogy az ide kí­váncsiskodók és itt élők egy­aránt még elégedettebbek le­gyenek. (gy) Kiállítások Gyöngyösön A napokban több új kiállítás is nyílt a Mátra Művelődési Köz­pontban. Magyarok a Kárpát-meden­cében címmel a honfoglalás 1100. éves évfordulójára bé­lyegbemutatóval tisztelegtek az elmúlt évezred kiemelkedő példaképei és hősei előtt. A bé­lyeg közismerten a kiadó or­szág névjegye, amely a művé­szi grafika, a történelem, a po­litika, a gazdaság és a kultúra őrzője is egyben. A gyöngyösi rendezvényre az ország külön­böző területeiről érkeztek ní­vós gyűjtemények. A tárlat ver­seny is volt egyben, amelyen szép Heves megyei siker szüle­tett. Első helyezést ért el Vincze Bertalan titkár, a Gyöngyösi Bélyeggyűjtő Kör tagja, a MABÉOSZ Heves Me­gyei Közgyűlésének elnöke, a Magyarok a Kárpát-medencé­ben című összeállításáért. S mellette a zsűri magasra érté­kelte még Lendvai Imre, illetve a salgótarjáni Valet Nándor gyűjteményét is. Az intézmény aulájában ugyanekkor Egy nap lenyo­mata... címmel, Selmeci Ist­ván, az Élet és Irodalomban megjelent­ grafikáiból látható kiállítás. Ő tervezte egyébként a néptáncfesztivál emblémáját is. A látnivalókat tovább gya­rapította szintén ebben az in­tézményben a palóc babák ki­állítása. Szakács József­né és Lovászné Juhász Rita, eddig szobákban rejlő lenyűgöző al­kotásaikat hozták a nézők elé. Mint megtudtuk az itt látható anyag nem a mátrafüredi mű­ pillanatai elevenedtek fel fotó­­zeum tartozéka, kiállítás keretén belül. A galériában a két évvel ez­előtti fesztivál legérdekesebb F. A. Érdeklődők a grafikák előtt fotó: majoros tamás 13. oldal A visontaiak gazdálkodásáról Visonta képviselő-testülete csü­törtöki ülésén az önkormányzat féléves gazdálkodásáról tár­gyalt, 15 szociális ügyben hatá­rozott. Döntött az iskolások tanévkezdő támogatásáról, s szervezetek működését könnyí­tette segítségével. Vámosgyörk út felújításai A hét közepén hozzáláttak Vá­­mosgyörkön is a gázberuházás utáni helyreállításokhoz. A Pe­tőfi utcában kezdték a munká­kat, amelyeket a továbbiakban a főút csatlakozó pályaszaka­szain, s a Dobó, illetve József Attila utcákban folytatnak. Az utóbbi vonalon, a vasúti átjáró közelében, padkajavítást is vé­geznek majd. Halmajugrán: tanévkezdéshez Halmajugra önkormányzata már kiosztotta segélyeit az őszi iskolakezdéshez. A helyben ta­nuló diákok ingyen kapták könyveiket, az eljáró általános iskolásoknak személyenként háromezer forintot adtak, a kö­zép- és felsőfokú oktatás rész­vevői pedig hat-hatezer forintos támogatásban részesültek a na­pokban. A régi iskola új névvel kezd Gyöngyös egyik régi - eddig 10. számú - iskolája új névvel kezdi a következő tanévet. A változás után az intézmény Ál­talános Iskola, Óvoda és Logo­pédia lesz. Három utca csomópontja Gyöngyös Jókai, Báthori és Bethlen utcáinak forgalmához korszerű körforgalmú csomó­pont készül az EGUT Rt. kivite­lezésében. A 12,3 millió forin­tos megbízást a sikerrel pályá­zott kivitelező két ütemben az idén és jövőre teljesíti. Ennek során áthelyeznek két busz­megállót, kerékpárút készül, járdaszélesítések történnek, s új parkok is születnek a városrész további szépítésére. Halász megint reménykedik Ha valahol hiányozhat a csa­tornázás, Gyöngyöshalászon kimondottan kellemetlen, hogy nélkülözni kényszerülnek még ma is - mondja Tóth Mihály jegyző, amikor régi gondjukról érdeklődöm. Hiszen a község közismerten mélyfekvésű terü­leten fekszik, a talajvizek hova­tovább elviselhetetlenül fertő­ződnek. A helyi ülepítés, „ szip­pantás" roppant költséges, az önkormányzat is csupán az óvodai szennyvízszállításért heti 10 ezer forintot fizet. Ám hiába kész a terv a szakhatósá­gok „áldásával”, a műszaki do­kumentáció egyelőre csak po­rosodik a többi akta között a polgármesteri hivatalban. A program készítésekor még 70 százalékos központi támoga­tás ugyanis időközben 40-re csökkent, ami mellett viszont már nem lehet merészebbekre gondolni. Mivel még a 70 szá­zalékos országos segítség mel­lett is 120 ezer forintot követelt a megoldás egy-egy igénylőtől a helységben. Csak akkor léphetnek tovább az ügyben, ha a kormányzati szinten újabban megint szóba került nagyobb „patronálásra” majd valóban számíthatnak. Ez ugyanis a legalább kétezres la­kosságú települések ügyét fel­karolja, s 15 éven belül célba juttatja. Miután állítólag ez is követelménye az ország Euró­pai Unióba történő felvételé­nek. Ilyenformán pedig - biza­kodnak mostanában ismét - már a 2700 lélekszámú Gyön­gyöshalász pályázata sem an­­­nyira reménytelen. (gy»­)

Next