Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-09 / 212. szám
I 2000. Szeptember 9., szombat HÍRLAPHeves Megyei Hírlap - 7. oldal MAGAZIN „Azt hittem, hogy a szívem nyomban meghasad” Bravúros műtét mentette meg a náddal átszúrt kisfiú életét Azon a vasárnapon Lacika már ebéd után lement az Ecséd központi részén található játszótérre. Ott szokott találkozni a barátaival, most is többen összegyűltek. Fociztak, fogócskáztak, aztán fél ötre Lacika hazament, mert így egyezett meg az édesanyjával. A barátok még maradtak, így Lacika is visszakéredzkedett. Az anya még egy óra játszást engedélyezett, amíg elkészíti a vacsorát. Lacika szaladt vissza a játszótérre. Sietett, hiszen várták a barátai. Néhány perc múlva egyikükkel birkózás közben a játszótérhez közeli árokpartra zuhant. A lándzsákként égbe meredező nádcsonkokra. Négy valósággal felnyársalta a tizenkét éves kisfiút. Életmentő műtét Lacika szörnyű fájdalmat érzett, és nem bírt felállni. A gyermekek közül ketten a legközelebbi telefonhoz szaladtak a mentőket riasztani. Egyik társuk Lacika mellett maradt, a másik az édesanyához rohant. - Amikor odaértem, a kisfiam már a hasára fordul, úgy merevani kórházba. Én is mentem velük, meg az a kisfiú is, akivel birkózott. Nagyon bántotta, hogy így megsebesült a kisfiam. A kórházban derült ki, hogy nagy szerencsénk volt, hiszen a nádszálak halálra is sebezhették volna Lacikát. A kisdiákot dr. Krasznai István, a baleseti sebészet osztályvezető főorvosa és dr. Nyújtó Zsolt szakorvos műtötte. A nádszálak a gerinc mellett, mintegy huszonöt centiméter mélyen hatoltak be a kisfiú hátába. Átszúrták a hasüreget, majd a rekeszizmon keresztül a mellkasba fúródtak, és a lépet is súrolva néhány centiméterre megközelítették a szívet és a tüdőt. Lacika már túl van az életveszélyen. Néhány nap múlva hazatérhet, és szeptember közepétől már iskolába is járhat. Orvosai szerint minden remény megvan arra, hogy tünetmentesen meggyógyuljon. A gyermekeim a mindeneim Nagy Lászlóné egyedül neveli három gyermekét. Mind a három fiú. Lacika a legnagyobb. A kösze. Nehéz ennyiből megélni, ezért a fiatalasszony napszámba szokott járni. De ezt csak akkor teheti, ha gyermekei óvodában és iskolában vannak. A napszámból gyűjti össze a téli ruhákra, a fűtésre valót. Ráadásul a házvásárlásra felvett hitelt havi ötezer forintonként törleszti. Közel ötezret fizet a gyermekek étkeztetésére, és mintegy háromezer forint a villanyszámla. A gáz most ezerkettő körül mozog, de télen ennek a többszöröse lesz. - Elmennék én munkahelyre is dolgozni, de három gyermekkel senkinek sem kellek - mondja az anya. Szakképesítése nincs, nyolc osztályt végzett, így csak betanított munkásként tudnák foglalkoztatni. Annak idején nem tanult rosszul, de szabadulni szeretett volna az intézettől, ezért férjhez ment. Ám a házassága nem sikerült. Majd két gyermekkel újabb kapcsolattal próbálkozott, ám végül, immár három gyermekkel, ismét egyedül maradt. Nagy Lászlóné állami gondozottként nőtt fel egy budapesti intézetben. Azt mondja, ő csak tudja, mennyire fontos egy gyermek számára a család. Ezért tesz meg mindent azért, hogy a fiainak minden tőle telhetőt megadjon. Most a baleset az összes megtakarított pénzét elvitte, felügyeletet igényel. Talán később, amikor a gyermek ismét iskolába járhat majd. Veszélyes tér Nagy merészség az Ecséd központi részén található területet játszótérnek nevezni. Már a megközelítése is izgalmas feladat, hiszen olyan keskeny betonhídon kell áthaladni, amelyiknek a korlátjából jókora darabok hiányoznak, így a kisebb gyermekek akadálytalanul a patak vizébe pottyanhatnak. Ráadásul a medret nemrég kotorták, így a híd alatt folydogáló víz is elég mélynek tűnik ahhoz, hogy egy gyermek belefulladjon. A híd után következik a terület, amelyet valószínűleg csak azért neveznek játszótérnek, mivel egy csúszda és egy körhinta található rajta. A csúszdára vezető létra is sérült, de a híd után ez már senkit sem lep meg. Ám a körhintának nevezett akármi már az erősebb idegzetűeket is próbára teszi. A négy karból már csak egy maradt meg, ám arra ráülni életveszélyes, hiszen billeg, így a bátor kisgyermek lábát könnyen a földre szoríthatja. A játszótértől karnyújtásnyira az árokpart, náddal benőve. A part egy részén lekaszálták a nádat, így csonkok meredeznek az ég felé. A nádszálakon dőlt vágások, így a hegyek élesek, irtózatos lehet rájuk esni. A szörnyű eset után az édesanya bement a polgármesteri hivatalba és jelentette az esetet. Jegyzőkönyvet is készíttetett, hogy maradjon nyoma a bejelentésének. Annak tanúsága szerint azt kérte, hogy az árkot teljes mértékben tisztítsák ki, nehogy más gyermek is balesetet szenvedjen. A jegyzőkönyv egyik aláírója Béla Julianna polgármester. Az iratban nincs ígéret arra, hogy az árokpartot megtisztítják. A község első emberét személyesen is kerestük a hivatalban, ám akkor a képviselő-testület ülésezett, és a tanácskozást nem lehetett pár percre otthagyni. A titkárnőn keresztül kértük a polgármester asszonyt, hogy az ülés végén hívjon fel telefonon, hiszen szerettük volna megtudni álláspontját az üggyel kapcsolatban. A visszahívásra hiába vártunk. Újabb megkeresésünkre a titkárnő azt válaszolta, a polgármester sürgős teendői miatt házon kívül van. Veres József alpolgármester viszont készséggel válaszolt kérdéseinkre. Megtudtuk, hogy a baleset miatt az önkormányzat tervezi a játszótér és a terület környékének rendbetételét. A folyamat a sebesülést okozó árokpart nádtalanításával már megkezdődött. Azt is megtudtuk, hogy Nagy Lászlóné segélyhez juttatására is van mód, ha a balesetet szenvedett kisfiú édesanyja támogatási kérelmével a szociális bizottsághoz fordul. A grémium a körülmények mérlegelése után dönt, adható-e valamilyen segély, és ha igen, mekkora összegben. Nagy Lászlóné annak örül, hogy elkezdődött valami, ami a gyermekek javát szolgálja. - Ki tudja, talán egyszer majd egy rendes játszótér is lesz ezen a helyen. Olyan tér, ahová az anyák nyugodtan elengedhetik vagy elvihetik a gyermekeiket. A kisfiam sebesülése talán rádöbbentett néhány embert arra, hogy a gyermekek biztonságáért is kell tenni valamit. TOMPA Z. MIHÁLY Naponta többször is be kellett buszoznia a hatvani kórházba. Igyekezett édességeket venni a kisfiúnak, hiszen a műtét után néhány lamit. Új ruhát is éheztek ki a nádszálak a hátából, képső kilenc-, a legkisebb ötéves, kapott, hogy legyen majd miben Azt hittem, hogy a szívem nyom- Az anya otthon van velük. Havi iskolába járnia. ban meghasad. Nehezen lélegzett, 44 ezer forintból élnek. Ez a rend- A fiatalasszony azt mondja, de némán tűrte a fájdalmat. Az- szeres nevelési segélyből, a gyet- hogy egy darabig még napszámba tán jött a mentő, és bevitték a hatból és a családi pótlékból áll ősz- sem mehet, hiszen Lacika állandó Ilyen nádcsonkok sebesítették meg Lacikát, mutatja az édesanya fotó:t. z. m. napig alig evett var. Nyújtó Zsolt és kis betege