Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-03 / 180. szám

6. OLDAL RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (2001. augusztus 2.) BUX: 6716,17 +1,56% eltérés az előző záróértékhez képest Hírek HITEL: Kismértékben csökkent júniusban a nem pénzügyi vál­lalkozói szektor által felvett hite­lek, és betétek átlagos kamat­lába az előző hónaphoz képest - közölte a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön. A közlemény sze­rint olcsóbbak lettek az építési és ingatlanvásárlási hitelek, így a lakossági hitelek átlagos kamata 19,8 százalékról 18,8 százalékra csökkent. MOL: A Mol Rt. továbbra is érdekelt abban, hogy tulajdon­­részt szerezzen a lengyel PKN Orlen olajvállalatban - mondta el a társaság illetékese. HATÁR: A hegyeshalmi közúti határállomáson a gazdasági tár­ca támogatásával megvalósított fejlesztések hozzájárulnak az átkelés felgyorsításához - állapí­totta meg Budai Zoltán, a Gaz­dasági Minisztérium helyettes államtitkára egy idegenforgalmi határszemlén. TŐZSDE: A Budapesti Érték­tőzsde azonnali piacán 2001 jú­liusában 26,9 százalékkal csök­kent a forgalom az előző hónap­hoz képest - derül ki a BÉT összesítéséből­ E-PIAC. Az elektronikus piac­teret működtető Marketline Rt. az idén várhatóan 100-200 mil­lió forint közötti aukciós forgal­mat bonyolít le - közölte Hát Csaba, a társaság kereskedelmi és marketing vezérigazgató­helyettese csütörtökön. BERUHÁZÁS: Világszínvonalú ipari szagszűrő rendszert he­lyeztek üzembe a Nestlé Hungá­ria Kft. Friskies állateledel­­gyárában, a Vas megyei Bükön; a környezetbarát, kizárólag bio­technológián alapuló berende­zés 400 millió forintba került. REKLÁM. Az első félévben egyes nagyvállalatok a korábbi éveknél jóval nagyobb összege­ket fordítottak reklámra. A Mé­diagnózis adatai szerint a leg­többet továbbra is a Magyaror­szágon több márkával jelenlévő multinacionális cégek költenek hirdetésre. A sort évek óta az Uniever vezeti, a Henkel és a Procter&Gamble előtt. Az össze­sített adatok alapján az idén is számítani lehet a hazai reklám­­piac szerény bővülésére._____■ G­A­Z­D­A­S­Á­GI TÜKÖR A befektetők nem vonulnak ki Félmilliárd­ eurót hozott eddig idén az ITDH A kis- és középvállalkozásokat nyilvántartó adatbázis kiépítését kezdte meg a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH), s feltérképezik hazánk 133 ipari parkját is - közölte Skultéty Vilmos vezér­­igazgató. Budapest Eddig 30 ezer kis- és középvállalkozó adatait si­került rendszerezni, ám az adattárat 45 ezerre kívánja bővíteni az ITDH. A feladatról menet közben kiderült, nem is olyan egyszerű, mert sokan elhárítják a segítséget, holott a befekte­tőkkel való találkozás és a kapcsolatrendszer ki­építésének alapját jelentheti a bekerülés - mondta Skultéty. Hasonlóképp kívánja kiépíteni a 133 ipari parkot tartalmazó adatbázisát is a közhasznú társaság. Az eltelt hat hónap alatt beáramlott 1,2 milli­­árd eurónyi külföldi tőke közvetítésének a felé­ben vállalt szerepet az ITDH: 25 befektető mint­egy 550 millió eurót invesztált a magyar gazda­ságába, 7000 munkahelyet teremtve ezzel. A híresztelésekkel ellentétben a vezérigazga­tó úgy véli: nem fogy a hazai munkaerő és nem vonulnak ki a befektetők hazánkból. A stabil gazdasági környezet ismét ránk irányította a figyelmet. _____________________________________________________( CSERNYÁKSZKY) AZ ITDH KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL HOZOTT KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK 2001.1. FÉLÉVÉBEN (RÉSZLET) Cégneve Reláció Beruházás Beruházás helye Tervezett értéke (USD) létszám Wescast Kanada 165000000 Oroszlány 1050 Vincent S. M­ Belgium 1000000 Kiskunhalas 60 Tredegar Film USA 20000000 Rétság 75 Ten Cate Enbi Hollandia 8000000 Rétság 300 SMK Uk. Ltd. Japán 10000­000 Békéscsaba 95 Selcom Olaszország 3500000 Dorog 15 NYPRO Svájc 1500000 Tata 100 NOLATO AB Svédország 1500000 Jászberény 50 Max Magyar Spanyolország 3000­000 Tarján 110 G. M. D. Franciaország 10000000 Oroszlány 60 Fonderie Le B. Franciaország 12000000 Szolnok 102 Carrier T. Franciaország 2000000 Jászárokszállás 21 Támogatást várnak a gazdák MGTKSZ: a kenyérgabona kivitele csak „csordogál” Lassan befejeződik a búza aratása, a földművelésügyi tárca azonban még vár az exporttámogatás meghirdetésével. Az ag­rárminiszter szerint a búzának most jó ára van, egyelőre nem indokolt a szubvenció. A kereskedők viszont nem osztják Vonza András álláspontját. Budapest Az idei búzatermés nagy része már a magtárakban pihen. A gazdák nem kapkodják el az ér­tékesítést. Mivel elégedetlenek a felvásárlási árakkal, alig ad­nak el a kalászosból. Az étkezé­si kenyérgabonáért a malmok tonnánként 25-27 ezer forintot is megadnak. Ennél jóval ke­vesebbre, 16-17 ezer forintra számíthatnak azok, akiknek gyengébb minőségű búzájuk termett. Az export mintegy félmillió tonnás, időarányos késésben van. A termelői érdekképvisele­tek szerint azért, mert a keres­kedők áron alul próbálnak bú­zát vásárolni. Az exportőrök pedig egyelőre hiába várnak az agrártárca­ kivitelt ösztönző tá­mogatására. Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takar­mánygyártók és Kereskedők Szövetségének (MGTKSZ) főtit­kára szerint a termelők jelentős része jelenleg még 26-27 ezer forintért sem adja el a felvásár­lónak az étkezési búzát, így csak „csordogál” a kivitel. A ta­karmánybúzát illetően a keres­kedők attól tartanak, hogy na­gyon nagy tömegben itthon fog maradni, majd később „találko­zik” a kukoricával. A szövetség már korábban is azt javasolta az FVM-nek, hogy legalább a takarmányminőségű búza tá­mogatását hirdesse­ meg, mivel már így is méltánytalanul ala­csony az ára. Hogy mennyi len­ne a méltányos ár a termelők számára, mekkora összeggel kellene a takarmánybúza piacra jutását segíteni, azt nem a fel­vásárlók akarják eldönteni, az a földművelésügyi kormányzat kompetenciája, tette hozzá Makay. Támogatás nélkül nehéz konkrét üzleteket tető alá hoz­ni. Hiába van jó ára a tőzsdén a búzának, ha ezen az árszinten nincs érdemleges kereslet kül­földön, vélekedett lapunknak Bidló Gábor, az Agrograin Rt. termékértékesítési igazgatója. Elmondta: a termelők elképze­lése szerinti malmi, és takar­mánybúzaár körülbelül 5-7 dol­lárral magasabb, mint amen­­nyiért az exportőrök értékesí­teni tudnák a termést. Ezzel szemben a jelenleg elérhető külpiaci árak 1000-1500 forint­tal alacsonyabb termelői telep­helyi árakat feltételeznek. A Budapesti Árutőzsdén a szep­temberi jegyzésű búza elszá­molóára most 26750 forint, dollárban átszámolva 94,5­ 95 dollár. Bidló szerint komoly konku­renciát jelent a magyar áru szá­mára a jó minőségű orosz bú­za, amelyet az északolasz piacra 118-120 dolláros áron szállítanak jelentős mennyi­ségben. A francia kikötőben tonnán­ként 114 dolláron cserél gazdát a búza. A magyar gabona ki­szállítása tonnánként 22-23 dol­lárba kerül. Ez azt jelenti, hogy levonva a fuvar- és egyéb költ­séget, a kereskedők 90 dollárt kapnak az áruért, ami átszámít­va 25700 forint. A termékigazgató szerint ah­hoz, hogy a forgalom megélén­küljön, a belső piacnak kellene 1000-1500 forinttal alább menni az árakkal. Kisebb lenne a gond, ha a forint sávon belüli mozgása most nem a mínusz tíz százalék, hanem a plusz kö­rül mozogna, tette hozzá vége­zetül a szakember. ÚJVÁRI A Mahart ismét nyereséges A Magyar Hajózási (Mahart) Rt. 1998 óta először nyeresége­sen zárta első félévi tevékenységét, 448,5 millió forint adózási eredményt ért el, szemben 2000 első hat havi 450 millió forint veszteségével - közölte Somlóvári László, a társaság vezér­­igazgatója. Budapest Üzleti tervük 306,7 millió forint adózás előtti nyereséget irányzott elő az első hat hónapra, amit si­került 142 millió forinttal túlszár­nyalni. A többletnyereség első­sorban a Balatoni Hajózási Rt. ér­tékesítéséből származik, ame­lyért - a tulajdonos ÁPV Rt.-től -2,5 milliárd forintot kaptak. Az első félévben 2,54 milliárd forint nettó árbevételt produkált a társaság, ami 6 százalékkal, 141 millióval több, mint a múlt év azonos időszakában, ám a terve­zettől 150 millió forinttal elma­rad. A vezérigazgató emlékezte­tett arra, hogy az 1999. évi dél­szláv válság, az újvidéki hajózási zárlat veszteségei és az egyéb külső és belső problémák ellené­re a cég nyereséges, ekkora nye­reséget a ’90-es években sem pro­dukált a társaság. A Balatoni Hajózási társaság eladásából befolyó összegből az elképzelések szerint kifizetik a cég rövid lejáratú hiteleit, a szállí­tók felé fennálló tartozásokat, így a cég ingatlanjainak tulajdoni lap­járól és nagy értékű eszközeiről lekerülhet a jelzálogjog, ami hoz­zájárulhat a további veszteség­termelődés megállításához. A Mahart privatizációja jövőre, az idei vélhetően sikeres gazdasá­gi év lezárása után kezdődhet el, ám már most sok az érdeklődő - mondta Somlóvári László. A pri­vatizációs tanácsadót az év elején kiválasztották, amely már elvé­gezte a társaság átvilágítását és a kritikus területeket meghatá­rozta. A csepeli szabadkikötő fejlesz­tése előtt várhatóan jövőre állami támogatás nyílik meg. A kikötő jelenleg Mahart-tulajdonnak mi­nősül, így nem jogosult állami tá­mogatásra. Az elképzelések sze­rint a kikötőre a Mahart önálló társaságot alapít, amely a privati­zációs törvény módosításával fel­kerülhet a tartós állami tulajdon­ban maradó cégek listájára. Köz­forgalmúvá minősítése után fej­lesztéseihez már igényt tarthat állami támogatásokra. 2001. Augusztus 3., péntek m || Utazási irodák kontra Tourinform Balaton-part Konkurenciává vált a Bala­ton part legnagyobb Tour­­inform-irodája a tóparti uta­zási irodáknak. Szállást és programokat értékesít, ho­lott a felhatalmazása csak arra szól, hogy összehozza a keresletet a kínálattal. A Tourinform-irodák ugyanis közpénzen működnek és nonprofit szervezetek. Ha ez bizonyítást nyer, akár be is zárhatják a renitens irodát. Csehlán Sándor, a Somogy Me­gyei Utazási Irodák Szövetségé­nek elnöke lapunknak elmondta: a balatoni utazási irodák egyre nehezebb körülmények között kénytelenek dolgozni. Telített pi­acon, évről évre kevesebb ven­déggel. Éppen ezért lenne szá­mukra is fontos, hogy a Tour­inform-irodák betöltsék feladatu­kat és segítsenek abban, hogy az illegálisan működő utazási iro­dákkal felvehessék a versenyt. Csehlán szerint ez a turisták érde­ke is, hiszen a legális irodák ga­ranciát vállalnak az általuk szer­vezett programok és szállások minőségéért. Éppen ezért tartja sérelmes­nek, hogy egyik balatoni Tour­­inform-iroda jutalék ellenében, utazásszervezéssel is foglalko­zik, holott nem ez lenne a felada­ta. Palkó Lajos, a Magyar Turiz­mus Rt. hálózati igazgatója el­mondta: a Tourinform-irodákat azért hozták létre, hogy a hazai és külföldi turisták ingyenesen megbízható információkhoz jut­hassanak Magyarországról. Az irodákat az önkormányzatok működtetik, nonprofit vállalko­zások és csak akkor használhat­ják a Tourinform nevet, ha elfo­gadják a névhasználati szerző­désben rögzített feltételeket. Ezek között az egyik legfonto­sabb, hogy utazásszervezéssel és szállásértékesítéssel nem foglal­kozhatnak. Hiszen éppen az uta­zási irodák és a különféle turisz­tikai attrakciók népszerűsítésére hozták őket létre és nem azért, hogy ezekkel az irodákkal kon­kuráljanak. Megkérdeztük Palkó Lajostól, hogy mi történik akkor ha egy Tourinform-iroda mégis ilyen te­vékenységet folytat. A hálózati igazgató szerint ez nem fordulhat elő, ha pedig mégis, akkor az ügyet kivizsgálják és az irodától megvonják a névhasználat lehe­tőségét és az ezzel járó kedvez­ményeket. Palkó nem tud a konk­rét esetről és szerinte nem a mé­dián keresztül kell tisztázni azt, hogy egy közpénzen működő iro­da a kormányrendeletek betartá­sával működik-e. FÁBOS ERIKA Időjárás és spekuláció Az orosz búza nyomja le az árakat Budapest A nemzetközi gabonapiacot is az időjárás uralja. Ezt az érzékeny periódust sokan a spekulációra használják, ezért a közeljövőben hektikusan ingadozhatnak az árak - derül ki egyebek között az Agrograin Rt. lapunkhoz eljutta­tott piaci előrejelzéséből. Kivárás és bizonytalanság jel­lemzi a nemzetközi gabonapiaco­kat. Az európai piaci árakat ezek­ben a napokban a fekete-tengeri kínálat határozza meg. A takar­mánybúza jegyzésében megje­lent a jobb minőségű orosz áru is, alig valamivel magasabb árszin­ten, mint amelyen a gyengébb minőségű francia búzát jegyzik. Ezek az üzletkötések határoz­zák meg a magyar exportlehető­ségek jelentős részét is, ugyanis a korábban reményteljes piacot je­lentő Olaszországban az elmúlt napokban jelentős mennyiségű orosz árut értékesítettek. A jó és a javító minőségű ma­gyar búza árszintjét befolyásolja az is, hogy Ausztriában szintén jó minőségű lett az idei termés. Az osztrák eladásoknak kedvez in­kább, hogy a mostani szezontól kezdődően új import-ellenőrzési előírásokat vezettek be az Euró­pai Unióban. Ezek az előírások azonban csak a külső szállítások­ra vonatkoznak, így az osztrák búza olaszországi értékesítése lé­nyegesen gördülékenyebben zaj­lik, mint a hazai kalászosé.­­uo- SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 30. HÉT (FORINT) IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 465,63; U: 451,46; R: 432,64 O: 412,25; P: 405,67 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: nincs információ Forrás: HÚSCÉH 383

Next