Heves Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-17 / 269. szám

MEGYEI KÖRKÉP MRMMMMMMMRRMMRNMMRMMMMMIMMHNMNIIMMMIIIMIIINMMMNNMMIINRMIIIIMNMMMMIIHMMIMIIIMMi HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. NOVÉMBER 17., CSÜTÖRTÖK Megkérdezték a turistákat TouRiNFORM-FELM­­ÉRÉs A vendégek nagy része tájékozódik útja előtt Idén július 10. és augusz­tus 31. között a Tourin­­form-Eger Iroda dolgozói és az irodában szakmai gyakorlatukat töltő diá­kok az irodában és Eger belvárosában kérdőíves kutatást végeztek. EGER A kérdések az alábbi téma­körökre vonatkoztak: tájékozód­tak-e a turisták a városba érkezé­sük előtt Egerről, jártak-e már korábban városunkban, van-e szállásuk a városban, hány na­pot töltenek itt, felkeresték-e a Tourinform-irodát, illetve elége­dettek voltak-e a szolgáltatásai­val, mely múzeumokba látogat­tak el, milyen programokon vet­tek, illetve vennének szívesen részt, elégedettek voltak-e az eg­ri vendéglőkkel, éttermekkel, mi tetszett és mi nem tetszett a vá­rosban. Az irodába összesen 517 érté­kelhető kérdőív került vissza. Az értékelést végző Dánosok Ágnestől megtudtuk: a vendé­gek átlagosan 4,682 napot tölte­nek el városunkban, viszont a megkérdezettek 27 százaléka (141 fő) egynapos látogatásra ér­kezett hozzánk. Ennek megfelelően a vendé­gek 69 százaléka szállt meg va­lamilyen szálláshelyen. A legtöb­ben - 96 fő - a szállodák szolgál­tatásait vették igénybe. Itt azon­ban eltérést mutatnak a külföldi és a belföldi megkérdezettek­ ál­tal adott válaszok: míg a külföldi­ek elsősorban hotelben szálltak meg (37 százalékuk), a belföldi­ek esetében a panzió áll a vezető helyen (23 százalék), illetve vi­szonylag nagy arányban - 17 százalékuk - szálltak meg isme­rősnél. Az éttermekkel a vendé­gek 89 százaléka volt elégedett. Egerbe érkezésük előtt sokan (439 fő, a megkérdezettek 84,6 százaléka) tájékozódtak a város­ról. Ezt a legtöbben - 194 fő (44 százalék) - az internet segítségé­vel tették meg, illetve útikönyv­ből 177 fő (40 százalék). A megkérdezettek közül 97 fő (19 százalék) járt már Egerben, akiknek 67 százaléka belföldi. A Tourinform-irodát a megkérde­zettek közül 243 fő (47 százalék) kereste fel, akiknek 94 százalé­ka elégedett volt az ott kapott szolgáltatásokkal. A legtöbben az egri várat láto­gatták meg, az összes megkérde­zett 81 százaléka, 419 fő. A má­sodik leglátogatottabb helyszín az egri Minaret, ahol az összes megkérdezett 61 százaléka, 318 fő, a harmadik helyen a Bazilika áll, ahol a vendégek 51 százalé­ka, 263 fő járt. A következő hely­szín a Szépasszony-völgy, ahol a vendégek 53 százaléka, 275 fő volt. Ezt követi a termálfürdő 222 fő, a vendégek 43 százaléka. A Líceumban 202 fő, 39 száza­lék járt. Szépek az egri nők A vendégek egy észrevétele nem kapcsolódik szervesen a kérdőíves elemzésünk tárgyá­hoz, de többen hangot adtak annak, hogy szépek az egri lá­nyok, hölgyek. A szervezett kulturális prog­ramok látogatottságára vonatko­zó kérdésünkre nagyon sok nemleges választ kaptunk. A vá­laszadók közül 137 fő jelezte, hogy megnézte a várost, de nem tudjuk, hogy ezt önállóan tette-e vagy szakszerű vezetéssel. 62 fő valamilyen koncerten vett részt, 45 fő pedig színházi előadáson. A legtöbben, 92 fő, koncerten szeretett volna részt venni, de a kívánságok listáján szerepelt még a borkóstolás, szabadtéri programok, színházi előadás, táncfesztivál, borfesztivál és a sörfesztivál. A külföldi és belföldi vendé­gek hasonló mondatokkal jelle­mezték a várost: Eger hangula­tos történelmi város, kedves em­berekkel, sok vendéglátóhellyel, tiszta, sok a virág. Gazdag a kul­túrája és finomak az egri borok. Negatívumként többen jelezték, hogy kicsit drága, nehéz parkol­ni, hiányoznak a részletes térké­pek, orientációs táblák, minden korán bezár, nincs elég szórako­zási, bulizási lehetőség. A legtöbben az egri várat látogatták meg, az összes megkérdezett 81 százaléka fotó, pilisi elemér mmm um mmmmmmm iiiirtiin m mmmmmmmmmmmmmmm Két újabb gép érkezik a téli útüzemeltetéshez M. K. HEVES megye Az elmúlt hét végé­től életbe lépett a téli útüzemel­tetés szerinti szabályzati rend a Magyar Közút Kht. Heves Me­gyei Területi Igazgatóságán - tudtuk meg Szerencsi Gábor igazgatótól. - Megtartották a gépszemléket az egri, a gyöngyö­si és a hevesi üzemmérnökségü­kön. Emellett befejezték a téli munkákban résztvevők védel­mi, KRESZ és technológiai felké­szítését is. Az igazgatóságon életbe lépett a téli ügyeleti rend­szer is. Szerencsi Gábor azt is el­mondta, hogy 1800 tonna sót és ezer tonna érdesítő anyagot vá­sároltak az év hátralevő részére, amit a téli utak síkosságának megszüntetésére használnak fel, amennyiben szükség lesz rá. További 2500 tonna sót a közbe­szerzési törvény alapján vásárol­nak. December elején két kor­szerű, Renault Kerax típusú, hó­ekékkel felszerelt eszközhordo­zó gép érkezik hozzájuk, ame­lyet 72 millió forintért vásárol­tak. Ezekkel két elavult gépet cserélnek fel. Év végéig 112 mil­lió forintot irányoztak elő a téli útüzemeltetésre. Az igazgató fontosnak tartja, hogy a járművezetők is felkészít­sék kocsijaikat a télre műszaki­lag és megfelelő gumikkal. Emellett fontos, hogy a megvál­tozott útviszonyok alapján vezes­sék a járműveiket. A bolognai folyamat és a pályaválasztás „A bolognai folyamat hatása a középiskolás pályaválasz­tókra” címmel ma országos konferencia foglalkozik a felmerülő kérdések és problémák megválaszolásával. Az új rendszerben a középiskola elvégzése után az első­éves hallgató először csak egy hároméves (esetenként három és fél éves) kurzusba kezd bele, melynek elvég­zése után BA (azaz a bachelor), a rá következő kétéves képzés végén pedig MA (master) fokozatú diplomát kap. MAGYARORSZÁG, HEVES MEGYE A csatlakozás a bolognai folyamat­hoz olyan az oktatásnak, mint a NATO csatlakozás volt a hadügy­nek. Fel kell vennünk a nemzet­közi versenyt a külföldi intézmé­nyekkel, mert aki nem tud lépést tartani, eltűnik a süllyesztőben - tartják a szakemberek. Még a felsőoktatási felvételi tájékozta­tók megjelenése előtt A bolo­gnai folyamat hatása a középis­kolás pályaválasztókra címmel ma országos konferencia foglal­kozik a felmerülő kérdések és problémák megválaszolásával. A megnyitót Magyar Bálint ok­tatási miniszter tartja, az új kép­zési rendszerről Mang Béla he­lyettes államtitkár, Dinya László, a Nemzeti Bologna Bizottság el­nöke, felsőoktatási intézményve­zetők és oktatási szakemberek beszélnek. Mint ismeretes, 2006- ban a legnagyobb változás a kép­zések háromciklusúvá tagolódá­sa lesz. A legtöbb egyetemen ugyanis jelenleg az oktatás egy lépcsőben zajlik, ami többnyire öt évet vesz igénybe. Az új rendszerben a középis­kola elvégzése után az elsőéves hallgató először csak egy három­éves (esetenként három és fél éves) kurzusba kezd bele, mely­nek elvégzése után BA (azaz a bachelor), a rá következő kétéves képzés végén pedig MA (master) fokozatú diplomát kap. Ez utób­bira az aktuális intézmény által előírt felvételi követelmények­nek megfelelően nyerhet felvé­telt, a mesterképzésben így csak a legjobbak vehetnek majd részt. Az országos konferenciáról to­vábbi információ kapható a 06- 1-266-7601/130-as telefonszá­mon, a rendezveny@fisz.hu e­­mail címen vagy a www.fisz.hu web­ oldalon. Négy billentyű kell egy „t” betűhöz Négyessy Zita EGER ...várbeli katona - diktál­ja az asszony, Tamás pedig üte­mesen nyomogatja­ a Braille­­írógép billentyűit. Egy-egy be­tű megjelenítéséhez több gom­bot is le kell nyomnia, ahogyan a kód kívánja. A papírlapon pi­­rinkó dudorok képződnek, ujj­beggyel jól érzékelhetőek, de egy Braille-jeleket nem ismerő, látó embernek nem jelentenek semmit. Annál többet Fekete Tamás­nak, aki két évvel ezelőtt kérte meg az édesanyját, Marikát, diktálja le neki az Egri csillago­kat. Az asszony már temérdek sok könyvet felolvasott a fiá­nak, akinek mind közül Gárdo­nyi regénye tetszett a legjob­ban. Némely mondatát, szófor­dulatát meg is tanulta. Amikor legutóbb Szilvásváradra kirán­dult a család, és megemlítették Tamásnak, most épp a szarvas­kői vár alatt suhan el az autó­juk, a fiú tréfásan kiszólt az ab­lakon: „Szalkay Balázs uram, készül-e a nyúlpaprikás?” A munkával lassan, de tem­pósan haladnak, s csaknem kész vannak a könyvvel. Marika már a hősök névsorát diktálja. A Braille-géppel írva 914 oldal lett a regény, s miután speciális, vas­tagabb papírra dolgoznak, 50 ol­dal kerül egy dossziéba. Napon­ta 1-2 órát fordítanak a diktá­lásra, illetve gépelésre. Tamás az egri Mentálhigiénés Csoport­nál fejlesztette a tapintását, és Bakondiné Zsuzsa néni gyógy­pedagógustól tanulta meg a be­tűk kódjait. Rendszeresen köl­csönöznek Budapestről ilyen technikával írt könyveket, és hangoskönyveket is hallgat a fiú, de a leginkább azt szereti, ha a családtagok olvasnak fel neki. Csend szinte sosincs a házban, és nemcsak a szájuk, hanem a kezük is jár. Ahogyan Feketéék nevezik, náluk min­denki pöszmötöl. Tamás konfet­tiket gyárt lyukasztógéppel, és ügyesen dolgozva az ollóval, Marika gobelin-képeket varr, a nagylány, Orsolya csomózási technikával készít mutatós kar­kötőket. A Fekete család szerényen, az édesapa jövedelméből él. Ilyen körülmények között sokakban megfordul a kérdés: vajon mennyit kereshet a fiú ezzel a kitartó, komoly munkával? - Az Egri csillagok nem el­adó - tiltakozik Tamás. - Ön­magamnak írtam. Aki egri és a hazáját szereti, annak ez nem nagy dolog. Minket minden ideköt, nagyon szeretjük ezt a várost. És Dobó István csodála­tos ember volt. Ezért szeretném Apor Elemér „Feje fölött a pal­los” című, Dobó István regé­nyes életéről szóló könyvét is leírni. Gárdonyi könyvének utolsó oldalainál tartanak fotó:ötvös Imre Elismerés a nagy munkáért A Nagy Könyv kampány kapcsán családi rejtvényfüzetet adott ki a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár. A játékhoz kapcsolódva Feketéék is bemutatták az intézményben a már elkészült 17 dos­­­sziényi Egri csillagokat. A tiszteletre méltó teljesítményt az ünnepé­lyes eredményhirdetéskor hangoskönyvekkel jutalmazta az intéz­mény vezetése. A jelenlévők úgy érezték, az ő munkájuk, a rejt­vényfüzet kitöltése semmi nem volt ahhoz képest, amit Fekete Ta­más produkált

Next