Heves Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-17 / 269. szám
MEGYEI KÖRKÉP MRMMMMMMMRRMMRNMMRMMMMMIMMHNMNIIMMMIIIMIIINMMMNNMMIINRMIIIIMNMMMMIIHMMIMIIIMMi HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. NOVÉMBER 17., CSÜTÖRTÖK Megkérdezték a turistákat TouRiNFORM-FELMÉRÉs A vendégek nagy része tájékozódik útja előtt Idén július 10. és augusztus 31. között a Tourinform-Eger Iroda dolgozói és az irodában szakmai gyakorlatukat töltő diákok az irodában és Eger belvárosában kérdőíves kutatást végeztek. EGER A kérdések az alábbi témakörökre vonatkoztak: tájékozódtak-e a turisták a városba érkezésük előtt Egerről, jártak-e már korábban városunkban, van-e szállásuk a városban, hány napot töltenek itt, felkeresték-e a Tourinform-irodát, illetve elégedettek voltak-e a szolgáltatásaival, mely múzeumokba látogattak el, milyen programokon vettek, illetve vennének szívesen részt, elégedettek voltak-e az egri vendéglőkkel, éttermekkel, mi tetszett és mi nem tetszett a városban. Az irodába összesen 517 értékelhető kérdőív került vissza. Az értékelést végző Dánosok Ágnestől megtudtuk: a vendégek átlagosan 4,682 napot töltenek el városunkban, viszont a megkérdezettek 27 százaléka (141 fő) egynapos látogatásra érkezett hozzánk. Ennek megfelelően a vendégek 69 százaléka szállt meg valamilyen szálláshelyen. A legtöbben - 96 fő - a szállodák szolgáltatásait vették igénybe. Itt azonban eltérést mutatnak a külföldi és a belföldi megkérdezettek által adott válaszok: míg a külföldiek elsősorban hotelben szálltak meg (37 százalékuk), a belföldiek esetében a panzió áll a vezető helyen (23 százalék), illetve viszonylag nagy arányban - 17 százalékuk - szálltak meg ismerősnél. Az éttermekkel a vendégek 89 százaléka volt elégedett. Egerbe érkezésük előtt sokan (439 fő, a megkérdezettek 84,6 százaléka) tájékozódtak a városról. Ezt a legtöbben - 194 fő (44 százalék) - az internet segítségével tették meg, illetve útikönyvből 177 fő (40 százalék). A megkérdezettek közül 97 fő (19 százalék) járt már Egerben, akiknek 67 százaléka belföldi. A Tourinform-irodát a megkérdezettek közül 243 fő (47 százalék) kereste fel, akiknek 94 százaléka elégedett volt az ott kapott szolgáltatásokkal. A legtöbben az egri várat látogatták meg, az összes megkérdezett 81 százaléka, 419 fő. A második leglátogatottabb helyszín az egri Minaret, ahol az összes megkérdezett 61 százaléka, 318 fő, a harmadik helyen a Bazilika áll, ahol a vendégek 51 százaléka, 263 fő járt. A következő helyszín a Szépasszony-völgy, ahol a vendégek 53 százaléka, 275 fő volt. Ezt követi a termálfürdő 222 fő, a vendégek 43 százaléka. A Líceumban 202 fő, 39 százalék járt. Szépek az egri nők A vendégek egy észrevétele nem kapcsolódik szervesen a kérdőíves elemzésünk tárgyához, de többen hangot adtak annak, hogy szépek az egri lányok, hölgyek. A szervezett kulturális programok látogatottságára vonatkozó kérdésünkre nagyon sok nemleges választ kaptunk. A válaszadók közül 137 fő jelezte, hogy megnézte a várost, de nem tudjuk, hogy ezt önállóan tette-e vagy szakszerű vezetéssel. 62 fő valamilyen koncerten vett részt, 45 fő pedig színházi előadáson. A legtöbben, 92 fő, koncerten szeretett volna részt venni, de a kívánságok listáján szerepelt még a borkóstolás, szabadtéri programok, színházi előadás, táncfesztivál, borfesztivál és a sörfesztivál. A külföldi és belföldi vendégek hasonló mondatokkal jellemezték a várost: Eger hangulatos történelmi város, kedves emberekkel, sok vendéglátóhellyel, tiszta, sok a virág. Gazdag a kultúrája és finomak az egri borok. Negatívumként többen jelezték, hogy kicsit drága, nehéz parkolni, hiányoznak a részletes térképek, orientációs táblák, minden korán bezár, nincs elég szórakozási, bulizási lehetőség. A legtöbben az egri várat látogatták meg, az összes megkérdezett 81 százaléka fotó, pilisi elemér mmm um mmmmmmm iiiirtiin m mmmmmmmmmmmmmmm Két újabb gép érkezik a téli útüzemeltetéshez M. K. HEVES megye Az elmúlt hét végétől életbe lépett a téli útüzemeltetés szerinti szabályzati rend a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatóságán - tudtuk meg Szerencsi Gábor igazgatótól. - Megtartották a gépszemléket az egri, a gyöngyösi és a hevesi üzemmérnökségükön. Emellett befejezték a téli munkákban résztvevők védelmi, KRESZ és technológiai felkészítését is. Az igazgatóságon életbe lépett a téli ügyeleti rendszer is. Szerencsi Gábor azt is elmondta, hogy 1800 tonna sót és ezer tonna érdesítő anyagot vásároltak az év hátralevő részére, amit a téli utak síkosságának megszüntetésére használnak fel, amennyiben szükség lesz rá. További 2500 tonna sót a közbeszerzési törvény alapján vásárolnak. December elején két korszerű, Renault Kerax típusú, hóekékkel felszerelt eszközhordozó gép érkezik hozzájuk, amelyet 72 millió forintért vásároltak. Ezekkel két elavult gépet cserélnek fel. Év végéig 112 millió forintot irányoztak elő a téli útüzemeltetésre. Az igazgató fontosnak tartja, hogy a járművezetők is felkészítsék kocsijaikat a télre műszakilag és megfelelő gumikkal. Emellett fontos, hogy a megváltozott útviszonyok alapján vezessék a járműveiket. A bolognai folyamat és a pályaválasztás „A bolognai folyamat hatása a középiskolás pályaválasztókra” címmel ma országos konferencia foglalkozik a felmerülő kérdések és problémák megválaszolásával. Az új rendszerben a középiskola elvégzése után az elsőéves hallgató először csak egy hároméves (esetenként három és fél éves) kurzusba kezd bele, melynek elvégzése után BA (azaz a bachelor), a rá következő kétéves képzés végén pedig MA (master) fokozatú diplomát kap. MAGYARORSZÁG, HEVES MEGYE A csatlakozás a bolognai folyamathoz olyan az oktatásnak, mint a NATO csatlakozás volt a hadügynek. Fel kell vennünk a nemzetközi versenyt a külföldi intézményekkel, mert aki nem tud lépést tartani, eltűnik a süllyesztőben - tartják a szakemberek. Még a felsőoktatási felvételi tájékoztatók megjelenése előtt A bolognai folyamat hatása a középiskolás pályaválasztókra címmel ma országos konferencia foglalkozik a felmerülő kérdések és problémák megválaszolásával. A megnyitót Magyar Bálint oktatási miniszter tartja, az új képzési rendszerről Mang Béla helyettes államtitkár, Dinya László, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke, felsőoktatási intézményvezetők és oktatási szakemberek beszélnek. Mint ismeretes, 2006- ban a legnagyobb változás a képzések háromciklusúvá tagolódása lesz. A legtöbb egyetemen ugyanis jelenleg az oktatás egy lépcsőben zajlik, ami többnyire öt évet vesz igénybe. Az új rendszerben a középiskola elvégzése után az elsőéves hallgató először csak egy hároméves (esetenként három és fél éves) kurzusba kezd bele, melynek elvégzése után BA (azaz a bachelor), a rá következő kétéves képzés végén pedig MA (master) fokozatú diplomát kap. Ez utóbbira az aktuális intézmény által előírt felvételi követelményeknek megfelelően nyerhet felvételt, a mesterképzésben így csak a legjobbak vehetnek majd részt. Az országos konferenciáról további információ kapható a 06- 1-266-7601/130-as telefonszámon, a rendezveny@fisz.hu email címen vagy a www.fisz.hu web oldalon. Négy billentyű kell egy „t” betűhöz Négyessy Zita EGER ...várbeli katona - diktálja az asszony, Tamás pedig ütemesen nyomogatja a Brailleírógép billentyűit. Egy-egy betű megjelenítéséhez több gombot is le kell nyomnia, ahogyan a kód kívánja. A papírlapon pirinkó dudorok képződnek, ujjbeggyel jól érzékelhetőek, de egy Braille-jeleket nem ismerő, látó embernek nem jelentenek semmit. Annál többet Fekete Tamásnak, aki két évvel ezelőtt kérte meg az édesanyját, Marikát, diktálja le neki az Egri csillagokat. Az asszony már temérdek sok könyvet felolvasott a fiának, akinek mind közül Gárdonyi regénye tetszett a legjobban. Némely mondatát, szófordulatát meg is tanulta. Amikor legutóbb Szilvásváradra kirándult a család, és megemlítették Tamásnak, most épp a szarvaskői vár alatt suhan el az autójuk, a fiú tréfásan kiszólt az ablakon: „Szalkay Balázs uram, készül-e a nyúlpaprikás?” A munkával lassan, de tempósan haladnak, s csaknem kész vannak a könyvvel. Marika már a hősök névsorát diktálja. A Braille-géppel írva 914 oldal lett a regény, s miután speciális, vastagabb papírra dolgoznak, 50 oldal kerül egy dossziéba. Naponta 1-2 órát fordítanak a diktálásra, illetve gépelésre. Tamás az egri Mentálhigiénés Csoportnál fejlesztette a tapintását, és Bakondiné Zsuzsa néni gyógypedagógustól tanulta meg a betűk kódjait. Rendszeresen kölcsönöznek Budapestről ilyen technikával írt könyveket, és hangoskönyveket is hallgat a fiú, de a leginkább azt szereti, ha a családtagok olvasnak fel neki. Csend szinte sosincs a házban, és nemcsak a szájuk, hanem a kezük is jár. Ahogyan Feketéék nevezik, náluk mindenki pöszmötöl. Tamás konfettiket gyárt lyukasztógéppel, és ügyesen dolgozva az ollóval, Marika gobelin-képeket varr, a nagylány, Orsolya csomózási technikával készít mutatós karkötőket. A Fekete család szerényen, az édesapa jövedelméből él. Ilyen körülmények között sokakban megfordul a kérdés: vajon mennyit kereshet a fiú ezzel a kitartó, komoly munkával? - Az Egri csillagok nem eladó - tiltakozik Tamás. - Önmagamnak írtam. Aki egri és a hazáját szereti, annak ez nem nagy dolog. Minket minden ideköt, nagyon szeretjük ezt a várost. És Dobó István csodálatos ember volt. Ezért szeretném Apor Elemér „Feje fölött a pallos” című, Dobó István regényes életéről szóló könyvét is leírni. Gárdonyi könyvének utolsó oldalainál tartanak fotó:ötvös Imre Elismerés a nagy munkáért A Nagy Könyv kampány kapcsán családi rejtvényfüzetet adott ki a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár. A játékhoz kapcsolódva Feketéék is bemutatták az intézményben a már elkészült 17 dossziényi Egri csillagokat. A tiszteletre méltó teljesítményt az ünnepélyes eredményhirdetéskor hangoskönyvekkel jutalmazta az intézmény vezetése. A jelenlévők úgy érezték, az ő munkájuk, a rejtvényfüzet kitöltése semmi nem volt ahhoz képest, amit Fekete Tamás produkált