Heves Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-08 / 81. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK A NAP TÉMÁJA választás 2010 - A kopogtatócédula-gyűjtésen elvérzett a többség - Erős beágyazottság kontra pártszimpátia - A politológusok szerint átszínezhetjük a térképet - Sok helyen lesz második forduló SOHA NEM VOLT ILYEN KEVÉS JELÖLT A választások közeledtével megyénkben is egyre élesebb a verseny, számos izgalmas kérdés nyitott, ipeg. Alább ezekre kerestük a választ Ráczné dr. Horváth Ágnessel, az egri Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszékének vezetőjével, valamint Zsebéné Dobó Mariannával és Hacsi Lajossal, a tanszék oktatóival. Az 1998-as országgyűlési választások óta megfigyelhetjük, hogy megyénkben is drasztikusan csökkent a választáson indulók száma. Igaz ez az indulni szándékozók számát vizsgálva éppúgy, mint a regisztrált jelöltekét. 2010-ben 59-en kezdték meg az ajánlószelvények gyűjtését tizenkét politikai szervezet színeiben és függetlenként. A március 19- ei határidőt követően huszonhat képviselőjelöltet regisztráltak hivatalos jelöltként, huszonöten hat párt jelöltjeként, egy függetlenként. Bár az indulni szándékozók száma 2006-hoz képest nem csökkent, a megfelelő számú ajánlószelvényt viszont lényegesen kevesebben, 44 százalékuk tudta csak összegyűjteni. Az összehasonlításból kitűnik, hogy a 2006-os 42 jelölthöz képest most a korábbi 62 százalékára, 26-ra csökkent az induló jelöltek száma. A rendszerváltás óta zajló többpárti parlamenti választásokon soha nem volt ilyen alacsony a regisztrált képviselőjelöltek száma Heves megyében. Nem a 750 jelölőcédulát előíró rendszer hibája az, hogy a jelöltek száma csökkent, nem következik ebből egyenesen az ajánlószelvények eltörlésének igénye, bár kétségtelen, hogy az ismert problémák - csalások, hamisítások - miatt érdemes a rendszert újragondolni. Az adatokból sokkal inkább arra lehet következtetni, hogy nemcsak a politikai piaci kínálat, hanem a választói pártpreferenciák is szűkültek. 2010-ben csak hat „régi” - a korábbi választásokon már magát megmérettető - párt indított jelölteket Heves megyében: a Fidesz-MPSZ közösen a KDNP-vel, az MSZP, a Jobbik, az MDF és a MIÉP. A KDNP már a korábbi két választáson sem indított önálló jelöltet, míg a Jobbik most lép porondra önálló pártként először az országgyűlési választásokon. Hat új tömörülés jelentkezett: az LMP, a Zöld Baloldal, a Magyar Kommunista Munkáspárt, a Torgyán Kisgazda Koalíció, a Civil Mozgalom és az Internetes Demokrácia Pártja, így elmondhatjuk, hogy az országban jelölteket indítani szándékozó 44 szervezet közül megyénkben csak 12 tudott megjelenni. Ha áttekintjük az egyéni képviselőjelöltek listáját, az előző választásoktól eltérően számos új arcot találunk közöttük. A változást egyrészt a Fidesz-KDNP új arcai, másrészt a Jobbik és az LMP indulása jelenti. Ne tévesszen meg senkit a jelöltek pártok és körzetek közötti vándorlása! Ha elővesszük a korábbi statisztikákat láthatjuk, hogy az LMP négy jelöltje közül csak három számít újnak, hiszen Ivády Gábor 2006-ban az MDF jelöltje volt. A Jobbik hat jelöltje közül is csak négy az új, hiszen Sneider Tamás és dr. Árvai György már szerepelt a MIÉPJobbik jelöltjeként 2006-ban. A Fidesz-KDNP Habis László (1. vk.) és Szabó Zsolt (4. vk.) személyében újított, az MDF-nél új Borsos László (2. vk.) és Karsai Miklós (5. vk.). Az MSZP jelöltjei között nem találunk újakat, de Gönczi Mihály Miklós (5. vk.) is szerepelt már korábban független jelöltként. A 26 induló több mint negyvenkét százaléka, 11 fő új jelölt, ami a legnagyobb arányú újítás a megyében az 1990-es országgyűlési választás óta. Heves megyében most a 12 versengő szervezetből a korábbiaknál kevesebb, mindössze öt pártlistára szavazhatunk a kisorsolt lista alapján: első a Lehet Más a Politika, második az MDF, harmadik a Fidesz-KDNP, negyedik az MSZP, ötödik pedig a Jobbik. Ami a hat Heves megyei körzetben a mandátumokért folyó küzdelmet illeti, a korábbiaknál jóval kevesebb jelölt között kiélezett küzdelem várható. Az 1. számú körzetben a jelenlegi egri polgármester, Habis László (Fidesz- KDNP) esélyesnek számít, de ez már nemcsak a „polgármesterek - Habis László és dr. Nagy Imre - csatája”, a Jobbik jelöltje, Sneider Tamás országos alelnök ezt a küzdelmet erőteljesen befolyásolhatja. A 2., pétervásárai körzetben Sós Tamás (MSZP) és Horváth László (Fidesz-KDNP) harca várható, ugyanakkor a választókerületben az EP-választáson nagyon erősen szerepelt a Jobbik is, amelyet most Dudás Róbert képvisel. A választókerület érdekessége, hogy itt indul az LMP egyik meghatározó arca, Ivády Gábor, Ivád polgármestere is. A legtöbb, 5-5 jelölt közül Gyöngyös és Heves körzetében lehet választani. A 3-as választókörzetben indul a gyöngyösi születésű Vona Gábor, a Jobbik elnöke, kormányfőjelöltje, így itt kemény választási harc várható a Jobbik, a Fidesz-KDNP (Balázs József) és az MSZP (Magda Sándor) jelöltjei között. Vona ismertségén túl a Fidesz országos népszerűsége és Magda Sándor helyi beágyazottsága erős versenyt vetít előre. A hatvani körzetben négy jelölt közül lehet választani, ott a „Zsoltok küzdelme” várható. 1994-től Érsek Zsolt (MSZP) mindig első körben „hozta” a körzetét, az utolsó ciklusban pedig hatvani polgármesterként is erősítette pozícióját. Kérdés, hogy az új fideszes jelölt, Szabó Zsolt -építve pártja országos népszerűségére - mennyire tudja őt megszorítani. A hevesi körzetben Godó Lajos (MSZP) erős jelölt, Érsekhez hasonlóan valamennyi korábbi választáson „elsőkörös” győztes volt. Erősítheti a pozícióját az is, hogy a vele szemben indulók száma magas, ugyanakkor ha a pártszimpátia szerinti voksolást vizsgáljuk, a fideszes jelölt, dr. Tóth József is jó eséllyel rajtol. A legkevesebb, mindössze három jelölt a füzesabonyi 6-os számú választókerületben indul, ott ahol-2006ban -kilencen versengtek a mandátumért. A JobbikörülT eséllyel Mirkóczki Ádám, a Jobbik Heves megyei elnöke, a Fideszt Herman István, a megyei közgyűlés Fidesz-Polgári Frakciójának igazgatója képviseli. De erős ember Korózs Lajos (MSZP) is, aki 1994-től országgyűlési képviselő, és államtitkári pozíciót tölt be. Az előrejelzések azt mutatják, hogy Heves megyében - csakúgy mint az északi régió többi megyéjében - a Jobbiknak az országos átlagnál nagyobb a népszerűsége, ami a választási eredményekben is megmutatkozik majd. Azt gondoljuk, hogy Heves megyében az egyéni körzetek több mint a felében várható második forduló. Akkor már látni fogjuk, hogy a három esélyesnek mondható párt jelöltjei közül ki marad versenyben. Izgalmas helyzet alakulhat ki, ha például csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik jelöltje marad versenyben. Milyen választói magatartást tanúsít majd ekkor a jobboldali és milyet a baloldali érzelmű szavazó? Ebben az akár választókerületenként eltérő taktikai csatában tudják-e a pártok szavazóbázisukat stratégiai céljaiknak megfelelően befolyásolni? Az erőviszonyokat mérlegelve mindenesetre úgy tűnik, a mandátumok megszerzéséért folytatott választási kampány után alaposan át kell színeznünk Heves megye politikai térképét Nem a 750 jelölőcédulát előíró rendszer hibája az, hogy a jelöltek száma csökkent, nem következik ebből egyenesen az ajánlószelvények eltörlésének igénye. Összesen huszonhat képviselőjelöltet regisztráltak megyénkben, közülük választhatnak majd a szavazók április 11-én. A huszonhatból huszonöten hat párt jelöltjeként, egyikük pedig függetlenként száll ringbe. A diagram a korábbi választásokon indulók és a képviselőjelöltek számarányának változásait szemlélteti az 1990-es választásoktól napjainkig