Heves Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-08 / 81. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK A NAP TÉMÁJA választás 2010 - A kopogtatócédula-gyűjtésen elvérzett a többség - Erős beágyazottság kontra pártszimpátia - A politológusok szerint átszínezhetjük a térképet - Sok helyen lesz második forduló SOHA NEM VOLT ILYEN KEVÉS JELÖLT A választások közeledté­vel megyénkben is egyre élesebb a verseny, szá­mos izgalmas kérdés nyi­tott, ipeg. Alább ezekre kerestük a választ Ráczné dr. Horváth Ágnessel, az egri Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tan­székének vezetőjével, va­lamint Zsebéné Dobó Ma­riannával és Hacsi Lajos­sal, a tanszék oktatóival. Az 1998-as országgyűlési válasz­tások óta megfigyelhetjük, hogy megyénkben is drasztikusan csökkent a választáson indulók száma. Igaz ez az indulni szándé­kozók számát vizsgálva éppúgy, mint a regisztrált jelöltekét. 2010-ben 59-en kezdték meg az ajánlószelvények gyűjtését tizen­két politikai szervezet színeiben és függetlenként. A március 19- ei határidőt követően huszonhat képviselőjelöltet regisztráltak hi­vatalos jelöltként, huszonöten hat párt jelöltjeként, egy függet­lenként. Bár az indulni szándékozók száma 2006-hoz képest nem csökkent, a megfelelő számú ajánlószelvényt viszont lényege­sen kevesebben, 44 százalékuk tudta csak összegyűjteni. Az ös­­­szehasonlításból kitűnik, hogy a 2006-os 42 jelölthöz képest most a korábbi 62 százalékára, 26-ra csökkent az induló jelöltek szá­ma. A rendszerváltás óta zajló többpárti parlamenti választáso­kon soha nem volt ilyen alacsony a regisztrált képviselőjelöltek szá­ma Heves megyében. Nem a 750 jelölőcédulát előíró rendszer hi­bája az, hogy a jelöltek száma csökkent, nem következik ebből egyenesen az ajánlószelvények eltörlésének igénye, bár kétségte­len, hogy az ismert problémák - csalások, hamisítások - miatt ér­demes a rendszert újragondolni. Az adatokból sokkal inkább arra lehet következtetni, hogy nem­csak a politikai piaci kínálat, ha­nem a választói pártpreferenciák is szűkültek. 2010-ben csak hat „régi” - a korábbi választásokon már magát megmérettető - párt indított jelölteket Heves megyé­ben: a Fidesz-MPSZ közösen a KDNP-vel, az MSZP, a Jobbik, az MDF és a MIÉP. A KDNP már a korábbi két választáson sem indí­tott önálló jelöltet, míg a Jobbik most lép porondra önálló párt­ként először az országgyűlési vá­lasztásokon. Hat új tömörülés je­lentkezett: az LMP, a Zöld Balol­dal, a Magyar Kommunista Mun­káspárt, a Torgyán­ Kisgazda­ Koalíció, a Civil Mozgalom és az Internetes Demokrácia Pártja, így elmondhatjuk, hogy az ország­ban jelölteket indítani szándéko­zó 44 szervezet közül megyénk­ben csak 12 tudott megjelenni. Ha áttekintjük az egyéni kép­viselőjelöltek listáját, az előző választásoktól eltérően számos új arcot találunk közöttük. A vál­tozást egyrészt a Fidesz-KDNP új arcai, másrészt a Jobbik és az LMP indulása jelenti. Ne téves­­­szen meg senkit a jelöltek pár­tok és körzetek közötti vándor­lása! Ha elővesszük a korábbi statisztikákat láthatjuk, hogy az LMP négy jelöltje közül csak há­rom számít újnak, hiszen Ivády Gábor 2006-ban az MDF jelöltje volt. A Jobbik hat jelöltje közül is csak négy az új, hiszen Sneider Tamás és dr. Árvai György már szerepelt a MIÉP­­Jobbik jelöltjeként 2006-ban. A Fidesz-KDNP Habis László (1. vk.) és Szabó Zsolt (4. vk.) sze­mélyében újított, az MDF-nél új Borsos László (2. vk.) és Karsai Miklós (5. vk.). Az MSZP jelölt­jei között nem találunk újakat, de Gönczi Mihály Miklós (5. vk.) is szerepelt már korábban füg­getlen jelöltként. A 26 induló több mint negyvenkét százalé­ka, 11 fő új jelölt, ami a legna­gyobb arányú újítás a megyében az 1990-es országgyűlési válasz­tás óta. Heves megyében most a 12 versengő szervezetből a ko­rábbiaknál kevesebb, mindös­­­sze öt pártlistára szavazhatunk a kisorsolt lista alapján: első a Lehet Más a Politika, második az MDF, harmadik a Fidesz-KDNP, negyedik az MSZP, ötö­dik pedig a Jobbik. Ami a hat Heves megyei kör­zetben a mandátumokért folyó küzdelmet illeti, a korábbiaknál jóval kevesebb jelölt között kiéle­zett küzdelem várható. Az 1. szá­mú körzetben a jelenlegi egri pol­gármester, Habis László (Fidesz- KDNP) esélyesnek számít, de ez már nemcsak a „polgármesterek - Habis László és dr. Nagy Imre - csatája”, a Jobbik jelöltje, Sneider Tamás országos alelnök ezt a küzdelmet erőteljesen befo­lyásolhatja. A 2., pétervásárai körzetben Sós Tamás (MSZP) és Horváth László (Fidesz-KDNP) harca várható, ugyanakkor a vá­lasztókerületben az EP-választá­­son nagyon erősen szerepelt a Jobbik is, amelyet most Dudás Róbert képvisel. A választókerü­let érdekessége, hogy itt indul az LMP egyik meghatározó arca, Ivády Gábor, Ivád polgármeste­re is. A legtöbb, 5-5 jelölt közül Gyöngyös és Heves körzetében lehet választani. A 3-as választó­­körzetben indul a gyöngyösi szü­letésű Vona Gábor, a Jobbik elnö­ke, kormányfőjelöltje, így itt ke­mény választási harc várható a Jobbik, a Fidesz-KDNP (Balázs Jó­zsef) és az MSZP (Magda Sán­dor) jelöltjei között. Vona ismert­ségén túl a Fidesz országos nép­szerűsége és Magda Sándor he­lyi beágyazottsága erős versenyt vetít előre. A hatvani körzetben négy jelölt közül lehet választani, ott a „Zsoltok küzdelme” várha­tó. 1994-től Érsek Zsolt (MSZP) mindig első körben „hozta” a kör­zetét, az utolsó ciklusban pedig hatvani polgármesterként is erő­sítette pozícióját. Kérdés, hogy az új fideszes jelölt, Szabó Zsolt -építve pártja országos népszerű­ségére - mennyire tudja őt meg­szorítani. A hevesi körzetben Godó Lajos (MSZP) erős jelölt, Ér­sekhez hasonlóan valamennyi korábbi választáson „elsőkörös” győztes volt. Erősítheti a pozíció­ját az is, hogy a vele szemben in­dulók száma magas, ugyanakkor ha a pártszimpátia szerinti vok­solást vizsgáljuk, a fideszes je­lölt, dr. Tóth József is jó eséllyel rajtol. A legkevesebb, mindössze három jelölt a füzesabonyi 6-os számú választókerületben indul, ott ahol-2006b­an -kilencen ver­sengtek a mandátumért. A JobbikörülT eséllyel Mirkóczki Ádám, a Jobbik Heves megyei el­nöke, a Fideszt Herman István, a megyei közgyűlés Fidesz-Polgári Frakciójának igazgatója képvise­li. De erős ember Korózs Lajos (MSZP) is, aki 1994-től ország­­gyűlési képviselő, és államtitká­ri pozíciót tölt be. Az előrejelzé­sek azt mutatják, hogy Heves megyében - csakúgy mint az északi régió többi megyéjében - a Jobbiknak az országos átlagnál nagyobb a népszerűsége, ami a választási eredményekben is megmutatkozik majd. Azt gondoljuk, hogy Heves me­gyében az egyéni körzetek több mint a felében várható második forduló. Akkor már látni fogjuk, hogy a három esélyesnek mond­ható párt jelöltjei közül ki marad versenyben. Izgalmas helyzet alakulhat ki, ha például csak a Fi­desz-KDNP és a Jobbik jelöltje marad versenyben. Milyen vá­lasztói magatartást tanúsít majd ekkor a jobboldali és milyet a bal­oldali érzelmű szavazó? Ebben az akár választókerületenként el­térő taktikai csatában tudják-e a pártok szavazóbázisukat straté­giai céljaiknak megfelelően be­folyásolni? Az erőviszonyokat mérlegelve mindenesetre úgy tűnik, a man­dátumok megszerzéséért folyta­tott választási kampány után ala­posan át kell színeznünk Heves megye politikai térképét Nem a 750 jelölőcédulát előíró rendszer hibája az, hogy a jelöltek száma csökkent, n­em következik ebből egyenesen az ajánló­­szelvények eltörlésének igénye. Összesen huszonhat képviselőjelöltet regisztráltak megyénkben, közülük választhatnak majd a szavazók április 11-én. A huszonhatból huszonöten hat párt jelöltjeként, egyikük pedig függetlenként száll ringbe. A diagram a korábbi választásokon indulók és a képviselőjelöltek számará­nyának változásait szemlélteti az 1990-es választásoktól napjainkig

Next