Heves Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)(
2011-03-26 / 71. szám
4 2 KRF l HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Innováció és eladható tudás Gyöngyösről kutatások A Károly Róbert Főiskola technológiai centruma a térség meghatározó szervezete Egyedül nem megy - ezt az alapigazságot erősíti és tudatosítja minden potenciális és már meglévő partner számára a Károly Róbert Főiskola uniós támogatással életre hívott innovációs centruma. Az intézményben folyó „zöld” kutatások messze túlmutatnak az energetikai kérdéseken. Amikor a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola pályázati célként megfogalmazta a kissé szokatlan, laikusok számára talán bonyolultnak is tűnő elnevezésű „Fenntartható Innovációs Technológiai Centrum” létrehozását, akkor nem tett mást, mint pályázati keretbe foglalta régóta vallott meggyőződését: versenyképes intézmény csak versenyképes környezetben működhet. Az sem véletlen, hogy a centrum sokszínű tevékenysége és tudásszolgáltatásai között jelentős szerepet kapott a „Hálózati marketing és menedzsment” című alprogram. Hálózatok nélkül nincs versenyképesség A főiskola Marketing és Menedzsment Tanszékének keretében már egy évtizede futnak kutatások, hogy tisztázzák a gazdasági és társadalmi hálózatok szerepét egy térség vagy ország versenyképességében. Jelenlegi gazdaságunkat és társadalmunkat egyre inkább a „hálózati” jelzővel illetik, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy minden társadalmigazdasági szereplő számtalan hálózattal össze van kötve. Ezek a hálózatokat- meg átszövik, sőt meghatározzák életünket. Gyakorlatilag nincs hálózatoktól függetlenül létező szereplő egyén, vállalkozás és aki ezekből kimarad, az elviselhetetlen hátrányba, versenyhátrányba kerül a bent levőkkel szemben, akik viszont élvezik a hálózatok előnyeit, támogatásait. A piaci versenyképesség szempontjából kiemelt jelentőségűek a gazdasági élet szereplőit üzleti alapon összekötő gazdasági hálózatok. És mert a vállalkozások (szervezetek) versenyképességét egyre inkább az innovációs képességük határozza meg, az innovációk születését, bevezetését elősegítő innovációs és tudáshálózatok kerülnek előtérbe. Ha egy térségben vagy egy országban a versenytársakhoz képest fejletlenek vagy hiányoznak az innovációs hálózatok, akkor esélyük sincs a fejlettekhez való felzárkózásra. Ha a Károly Róbert Főiskola versenyképes intézmény kíván lenni hosszú távon, akkor jól felfogott érdeke, hogy erejétől telhetően minden lehetséges módon segítse a környezetét, a régiót, hogy versenyképessé váljon a fejlesztési forrásokért, a képzett munkaerőért, a piacokért folyó kegyetlen versenyben. A centrum pontosan ezt a célt hivatott szolgálni: az úgynevezett „zöld gazdaság”, ezen belül kiemelten a stratégiai fontosságú fenntartható energiagazdálkodás, valamint a szolgáltatások és munkahelyteremtés terén innovációs hálózatok kiépüléséhez nyújt sokrétű tudásszolgáltatást. Különféle hálózataink ma már több mint 300 hazai és külföldi szereplőt képesek mobilizálni és közülük összehozni adott esetben azokat a partnereket, akik egyegy konkrét program kapcsán innovációs megoldást szeretnének kidolgozni vagy alkalmazni. (Dr. Dinya László) Természeti erőforrások - fosszilis vagy megújuló? A magyar gazdaság energiaszükségletében meghatározóak a fosszilis eredetű tüzelőanyagok - kőolaj, földgáz, kőszén, illetve ezek származékai, amelyek kimerülőben vannak, így növelik függőségünket, károsítják környezetünket Ezért fokozott figyelmet kell fordítani az alternatív energiaforrásokra, amelyekről ma még azt gondoljuk, hogy kimeríthetetlenek, kevésbé károsítják a Földünket. A Károly Róbert Főiskola oktatói, kutatói számára ma az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy ezen erőforrások felhasználásának korlátait felkutassák, feltárják. Ezek a korlátok sok esetben azonban anyagi nehézségekbe ütköznek, hiszen az előrelépés egyik tényezője a finanszírozásban keresendő. Bár mintegy évtizede a kormányok folyamatosan hirdetik a megújuló energiaforrások részaránya növelésének szükségességét, a megfelelő - a társadalom nagy többsége számára elérhető - támogatási rendszert nem sikerült kialakítani. Az újonnan csatlakozó 12-ek problémáit látva az Európai Uniónak cselekednie kellene. Azt várjuk, hogy ne csak meghatározza az elvárásait, hanem nevesítse és rendelje hozzá a megvalósítást segítő forrásokat. Fontos annak megválaszolása is, hogy miként hasznosíthatók kevésbé jó minőségű mezőgazdasági területek. A jelenlegi támogatási rendszer ugyanis az átlagtól jobb minőségű területek ilyen irányú hasznosítására ösztönöz, így a gyengébb területek parlagon maradnak. Ez elfogadhatatlan. Ezek a területek - magas ráfordítási igényük, az időjárási kitettségük miatt - a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmasak, ugyanakkor energianövények hasznosítását kiválóan szolgálhatják. Ezen kísérletek már korábban is jellemzőek voltak a Károly Róbert Főiskolán, melynek egyik további fázisaként van jelen az Atkár, Tass-pusztán található 1 MW-os hőteljesítményű biomassza-fűtőmű. Mindezeket figyelembe véve célszerű átgondolni a mezőgazdaság szerkezetváltásának szükségszerűségét. (Dr. Magda Róbert) Gasztronómia-oktatást tervez a főiskola Egy táj és élettér arculatát sokféle tényező formálja. Köztük kiemelt szerepet játszik a gasztronómia és az italkultúra. A gasztronómiai tényezők szimpátiát és pozitív értéket sugalló képessége köztudomású. A Kárpát-medence esetében sok egyéni vonással is dúsul a tradíció. A kutatások egyNemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 60 638 638 értelműen kimutatták, hogy az étkezés és az italfogyasztás egyfajta szó nélküli kommunikációnak is tekinthető, és évezredek és századok társadalmi tapasztalatát foglalja össze. Magyarországon az elmúlt rendszerben elindult egy folyamat, amely tömegétkeztetéssé fokozta le a gasztronómiát, a mennyiséget és a tömegszerűséget emelte a legfontosabb szemponttá. A nagyüzemi értelemben kevéssé hatékony fajták - zöldségek, gyümölcsök, haszonállatok és vadak - sokasága tűnt el az életünkből. Magyarország nem él kellőképpen a földrajzi adottságaival. Csupán töredékét termeljük annak, amit az éghajlat és a föld lehetővé tenne - abból sem a jó minőséget. Az ország érdeke az, hogy minél többen vegyenek részt az alapanyagok sokféleségének megteremtésében, az élettanilag és kulinárisan értékes fajták sokaságának termesztésében és tartásában. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán indítani tervezett Gasztronómiai szakmenedzser felsőfokú szakképzés célja a gasztronómia, a kulináris geográfia, a konyhaművészet, az italismeret, a bor- és italkultúra terén nemzetközi szintű ismeretek átadása. További cél, hogy a képzés a hagyományok tiszteletben tartásával elősegítse a magyar konyha nemzetközi elismertségének növelését, a szakácsok továbbképzését a legmodernebb eszközök és konyhai technológiák segítségével. A főiskola az oktatáshoz szükséges infrastruktúrával rendelkezik (tankonyha, tanétterem, tancukrászda, borászat, tangazdaság), így minden remény megvan arra, hogy egy nemzetközileg elismert gasztronómiai képzőintézménnyé váljon. (Dr. Dávid Lóránt) Környezetipar, biotechnológia A Károly Róbert Főiskola Környezettudományi Intézete számos, a környezetipart szolgáló kutatást végez, melynek eredményeit a gazdasági szféra közvetlenül hasznosítja. A főiskola egyedülálló, csúcstechnológiákkal felszerelt laborkomplexumában a kutatók a legkorszerűbb módszerekkel kutatják a biológiai erőforrások minél jobb hasznosításának lehetőségeit. A „zöld” energiák terén még komoly tartalékaink vannak, melyek kiaknázásán épp a gyöngyösi főiskolán dolgoznak. A jól ismert bioenergiákon (biogáz, bioetanol, biodízel, biomassza) túl már a következő megújulóenergia-generációk (pl. algaolaj) ipari alkalmazása is terítéken van a Környezettudományi Intézetben. Mindezekhez nagy segítséget nyújt a tudományos eszközök gyors fejlődése, melyek közül szinte az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a biológiai alapok kutatását felgyorsító genomika. A környezeti genomika (metagenomika) lényege, hogy a természetes környezetből vett mintákban található örökítőanyagot (DNS, illetve RNS) vizsgálja, így lehetővé válik olyan mikroorganizmusok és más élőlények genetikai kutatása, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne tanulmányozni a laboratóriumokban. A biogáz-előállításhoz kötődő K+F tevékenységek többek között a fermentációs folyamatok optimalizálására, az alapanyag-előkezelésre, a fermentléhasznosításra, a biogáz-kéntelenítésre vonatkoznak. A Károly Róbert Főiskolának több, jelenleg is folyó kutatási megbízása van ezen a téren. A főiskola környezettechnológiai K+F tevékenységével közvetlenül szolgálja a hazai hulladékipart is. A csurgalékvizek vizsgálata és vízforgalmi elemzések egyfajta kutatásszolgáltatásként jelentek meg a szakmai palettáján. A környezetvédelmi hatásvizsgálati módszerek fejlesztése szintén fontos eleme kutatási tevékenységüknek. Ezek közül a legfontosabbak: a szennyvíz-bebocsátások elővizsgálatai, felszín alatti monitoring rendszerek tervezései, felszíni vízfolyások hidrodinamikai és vízminőség-vizsgálatai. (Dr. Bíró Tibor) 9 SZÉCHENYI TERV A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A tudományos eszközök gyorsan fejlődnek. A legmodernebb biotechnológiai eszközöket felvonultató módszereket és technikákat a környezetgazdálkodási agrármérnök szakon sajátíthatják el a hallgatók. A Tass-pusztai biomassza-fűtőmű. A térségben a KRF kutatási eredményei nyomán több önkormányzat is készül átállni a biomassza-tüzelésre. Heves megye az unió mintamegyéje lehet A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA ismertségét és elismertségét a kutatási tevékenysége jelentősen növeli, itthon és külföldön egyaránt. Dr. Magda Sándor rektor szerint mindez a rendszerváltás óta folyamatosan tartó, nagyon tudatos humánpolitikai törekvéseknek is köszönhető, így válhatott a főiskola többkarúvá, önállóvá, így érte el, hogy mára az oktatóinak több mint hetven százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, hogy három akadémikus kötődik a KRF-hez. A főiskolán zajló kutatások között meghatározó, egyúttal Magyarországon, sőt Európában is egyedülálló a zöldgazdasággal, a fás szárú energianövényekkel kapcsolatos tudományos munka - húzza alá DR. MAGDA SÁNDOR. A rektor szerint a megújuló energiák kérdése a japán katasztrófa után még inkább az érdeklődés homlokterébe kerül. Magyarországon mintegy egymillió hektárnyi föld alkalmas fás szárú energianövények termesztésére. Ekkora területről az ország energiaigényének tizedét lehetne fedezni, kiváltva az importgázt. Mindemellett 150-200 ezer ember - döntően alacsonyan képzettek, többségükben romák foglalkoztatására adna stabil lehetőséget az energianövény- termesztés. És legalább tízezer olyan felkészült, jól képzett szakemberre is szüksége lesz a „zöldiparnak”, akik középvezetőként, irányítóként, kutatóként tudják segíteni a szakmai munkát. A KRF az ő képzésükben is élen jár. - Meggyőződésem, hogy az Európai Unió is még erősebben fogja támogatni ezt a területet - jegyzi meg Dr. Magda Sándor. - Az eddig elért eredményeink és az ezekre épülő, most folyó munkák alapján biztos vagyok benne, hogy a KRF révén Eleves megye afféle zöldenergiát előállító és hasznosító „mintamegye” lehet nem csak Magyarország, de az EU számára is. A rektor szintén kiemelt - és egyre nagyobb érdeklődés övezte - szempontként említette azt is: kutatási eredményeik szerint a fás szárú energianövények telepítése és termesztése az adott terület vízháztartását előnyösen befolyásolja, az ugyancsak sok gondot okozó belvíz veszélyét is jelentősen csökkentve. AZ OLDAL LAPUNK KIADÓJA ÉS A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KÉSZÜLT.