Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-16 / 114. szám
2 Késsel, üveggel és fűkaszával támadtak az elkövetők pétervására Késelés a városban, sörösüveges támadás Demjénben adott munkát a rendőröknek. Valóban történt késelés Pétervásárán - erősítette meg lapunk értesülését a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Soltész Bálint tudatta: az eset még május 10-én történt, amikor a kisvárosban fényes nappal, közterületen, előzetes szóváltás után szúrta meg földijét - vitájukat lezárandó - egy 1995-ös, ózdi születésű, de pétervásárai lakhelyű fiatalember. A sértett súlyos, az elsődleges megállapítások szerint életveszélyes sérüléseket szenvedett. A rendőrséget a megszúrt férfi értesítette. Az egyenruhások elfogták a támadót és gyanúsítottként kihallgatták. Demjénben egy szórakozóhelyen szólalkozott össze május 12-én éjjel két helybéli. Egyikük - egy 1993-as születésű férfi sörösüveggel fejbe vágta vitapartnerét. Ezután távozott a helyszínről, de nem sokkal később fűkaszával felfegyverkezve tért vissza. A megtámadott könnyebb sérüléseket szenvedett. Az esetről az egri kórház sürgősségi osztálya értesítette a rendőröket, akik el is fogták a támadót. ■ S. P. Ápolókat díjaztak, hárman kaptak megyei elismerést EGER Először adtak át megyei elismeréseket az ápolók nemzetközi napján. Három ápoló vehette át ünnepélyes keretek között a most alapított Heves Megye Egészségügyi Szakdolgozója Díjat, mégpedig Balláné Tóth Ágnes, Előházi Irén és Lukács Károlyné. Matúzné Nagy Ildikó, a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatónője ugyanekkor pártolótag-díjat kapott. Bauer Kálmán, a Markhot Ferenc Kórház orvos igazgatója úgy fogalmazott: az ápolók munkája nélkül az orvosoké nem ér semmit. ■ Sz. E. HIRDETÉS 2012. MÁJUS 16., SZERDA MEGYEI KORKÉP A vidékfejlesztésre hivatott LEADER-pályázatok soha nem tartoztak a sikertörténetek közé. Egy ideje a rendőrség is az uniós pénzek után nyomoz. Ennek nyomán az észak-hevesi térségekben talált is fogást a rendőrség a pénzelosztó szervezet irányítóin. Munkatársainktól A napokban adtuk hírül a Hírlapban, hogy vádemelési javaslattal zárult le az észak-hevesi LEADER-egyesület elleni nyomozás. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság tizennégy személyt együttesen harmincnégy bűncselekmény elkövetésével gyanúsít. Egyebek között a megyei főügyészségnek megküldött előterjesztésben csalásról, sikkasztásról, közokirat-hamisításról van szó, az okozott kár pedig - a bűnügyi iratok tanúsága szerint - több mint 200 millió forintot tesz ki, melyből 143 millió eltűnt, 58 millió elvétele pedig kísérleti szakban volt. A nyomozás egyébként a LEADER-ügyként elhíresült büntetőeljárásban megközelítően két esztendőt vett igénybe. Az igencsak bonyolultnak tűnő ügy kapcsán munkatársaink utánajártak annak, hogy mi is történt az elmúlt években LEADER-fronton a megyében, különösképpen szűkebb hazánk északi részén. A Hírlapban megjelent riportok, tudósítások, információk tükrében ma már elmondhatjuk: a vidékfejlesztést szolgáló Leader-pályázatok térségünkben soha nem tartoztak az igazi sikertörténetek közé. Már 2007-ben is jelentek meg cikkek arról, hogy a Leader+ pályázaton az önkormányzatok, a civilszervezetek, a különböző vállalkozások a pétervásárai kistérségben a 100 millió forintos keretre pályázhattak. A dokumentumok tanúsága szerint akkor összesen huszonhat civilszervezet nyújtotta be pályázatát, amiket rendre visszadobtak hiánypótlásra, s ezzel párhuzamosan több alkalommal is módosították a pályázati határidőket. Az akkori pályázók - amint arról többen lapunknak nyilatkoztak - nagyot csalódtak a kecsegtetőnek tűnő lehetőségben. Sokan ugyanis késve, vagy egyáltalán nem jutottak hozzá az elnyert pályázati összeghez. A tény kétségkívül ez: „a tanulópénz” egy része kézen-közön elcsorgott, és bizony csak kevés álom valósult meg a településeken ebből a forrásból. Azután négy esztendővel ezelőtt, 2008-ban újabb fejezetéhez ért a LEADER-ügy. Ez év júliusában alakult meg Pétervásárán az Észak-Heves Vidékfejlődéséért Közhasznú Egyesület (ÉVIKE). A szervezethez a Pétervásárai és a Bélapátfalvi Kistérség harminchárom települése csatlakozott. Céljuk volt a Leader+ vidékfejlesztési program második fordulójára kiírt pályázati körből minél több forrást kiaknázni az elképzeléseik megvalósításához. A cégbírósági bejegyzést követően az Istenmezejéhez tartozó szerderkénypusztai településrészen lévő közösségi házban alakították ki az irodájukat, ahol öttagú munkaszervezetet hoztak létre, amely segítette a pályázatok előkészítését és koordinálását. Az egyesület a tervek szerint egészen 2015-ig működött volna, ám 2010 augusztusában váratlanul gellert kapott az ügy. Nagyvisnyó önkormányzati vezetője, Csőgér Bálint ugyanis az egyesület elnökségi tagjaként, az előző évi gazdálkodásról szóló pénzügyi adatok ismeretében jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. Az országos médiumokban is nagy nyilvánosságot kapott történetben még akkor el is kezdődött a nyomozás. Két év elteltével, idén május 17-én számoltunk be lapunkban arról, hogy végül is vádemelési javaslattal zárult az egyesület ellen indított büntetőeljárás nyomozati szakasza. A rendőrség arra hivatkozva, hogy vádemelési javaslattal már tovább küldte az iratokat a vádhatóságnak, az ügy részleteiről nem nyilatkozott. ÉVIKÉ-nek végképp befellegzett a vádak Kétszázmillió forint közpénzt keresnek az egykori LEADER-egyesület vezetői. A terpesiek új templomára a siroki egyházközség nyert a LEADER-es keretből, közel 50 millió forintot. Az épület elkészült, hamarosan felszentelik. Még nem látta a nyomozati anyagot az évike elnöke, Kotroczó István sokszor utalt arra, hogy a határidők módosítása, a bürokratikus rendszer miatt akadozik a folyamat. A mostani vádemeléssel kapcsolatban elmondta: egyelőre nem kapta meg a nyomozati anyagot, így annak részleteit nem ismeri. Másfél milliárd forintot vártak a térségbe 2009. januárban Szederkénypusztán felavatták az ÉVIKE irodáját. Ott elhangzott: Istenmezeje a térségi vidékfejlesztés központjává válhat. Öt év alatt másfél milliárd forint érkezhet a térségbe. Ugyanebben az évben, augusztusban arról cikkeztünk, hogy döcögve haladnak a vidékfejlesztési projektek. Mikrovállalkozások, turisztika, falufejlesztés, vidéki örökség ápolása - e célokra pályáztak szervezetek, vállalkozások, ám a pénzre sokáig hiába vártak. Az ÉVIKE munkaszervezeténél az első határidőig (2009. január 12.) 64 pályázatot fogadtak be, ám hónapokba telt, míg erről a minisztérium értesítette a nyerteseket. Végül hozzákezdhettek a fejlesztésekhez. Az elnök állította: törvényesen gazdálkodott a vádakkal kapcsolatban az ÉVIKE elnöke, Kotroczó István 2010 augusztusában a Hírlapnak arról beszélt, hogy az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesületnél „közpénzt”, uniós vidékfejlesztési forrást csak a tizenegy tagú elnökség oszthatott, amelynek tagjai saját településeiket is képviselték a pétervásárai és a bélapátfalvai kistérségben. Emlékeztetett arra, hogy a térségbe turisztikára közel 168 millió, a mikrovállalkozóknak 107 millió, a vidéki örökség fejlesztésére 101 millió, falumegújításra pedig 224 millió, összesen több mint 600 millió forint érkezett. Állította: az egyesület 2009-ben törvényesen gazdálkodott, az előírásokat betartotta. Anagramma - játék a betűkkel a betű ravasz dolog: bizonyos koncepció szerinti egymás utánisága alkalmas lehet a nyugalom megzavarására is. Vegyünk egy triviális példát. Azt írom: napi, és az emberek többsége a megélhetésre, a gyakoriságra gondol. Viszont ha az írásjeleket összekeverem, s azok más sorrendben hullnak alá, történetesen ugyancsak érthető szóvá formálódva, mindjárt rám sütik a hímsovinizmus stigmáját. S még szerencsésnek mondhatom magam, ha nem kiáltanak ki szexistának, vagy - uram bocsá! - homofóbnak. (Hiába érvelek, hogy a napi meg a gyakoriság egy adott életkoron túl már nem feltétlenül számít átfedésnek, a dolgok természete szerint a magyarázatok legtöbbször a kutyát sem érdeklik, mindazonáltal anagrammásat játszani időtöltésnek sem utolsó. Éltek ezzel a legnagyobbak - Arany, Kosztolányi, Devecseri és mások is. Gyerekkoromban magam is felfedeztem az ebben rejlő lehetőségeket, hiszen a nevem adta magát: Ottó írta, itató tor (a szabályok szerint a hosszú és a rövid hangzók közti különbség elhanyagolható), és tudtomon kívül meg is fogtam a lényeget. Az anagramma ugyanis akkor a legjobb, ha a felcserélt betűk a lényegre mutatnak: matektanár - mértan átka, gyomorrontás - toronymozgás, adat s morál - masárolhat. e nyelvi fejtörő nem a ma gyermekének való. Nem gépi, nem racionális, nem lehet pénzt keresni vele. Különösebben az elmét se csiszolja, s ha nincs rá készség, akár haszontalannak is mondható. Csupán móka, amihez számítógép se kell. De ha egyszer kéznél a program - mert hogy ezt is kitalálták -, érdemes szórakozni vele. Üssünk hát be néhány nevet találomra! Gyurcsány Ferenc - fényár, gúny, reccs, avagy: én fuccs, gyár nyer. Orbán Viktor pedig: írva trón, bók. Olcsó játék nekünk, hülyegyerekeknek. Tari Ottó