Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-08 / 81. szám

2 Már ráférne a korszerűsítés a körzetközponti iskolára pétervására A Tamási Áron Általános Iskola a pétervásárai kistérség legnagyobb körzet­­központi intézménye. Számos környező településről járnak ide a diákok, s az iskolára rá­férne egy alapos korszerűsítés, bővítés. Mint azt Végh István igazgatótól megtudtuk, bár az elmúlt években, csak kisebb­­ fejlesztéseket tudtak megolda­ni. A legnagyobb problémájuk a tornaterem, és a saját iskolai étterem hiánya. Miután a köznevelési tör­vény előírta a mindennapos testnevelést, különösen az esős, hideg napokon nehéz megoldaniuk a tanulók rend­szeres testedzését. A városi sportcsarnokban ugyan van lehetőség a tornaórák lebonyo­lítására, ám mivel ez távolabb esik az iskolától. Ugyanez a gond a gyermekétkeztetés biz­tosításával­, a diákok nevelői kísérettel, turnusokban juthat­nak el az ebédosztás helyére. Az önkormányzat mindezek ismeretében már tavaly benyúj­totta pályázatát egy komplex iskolabővítési, korszerűsítési programra. Ha zöld utat kap­nak, még idén elkezdődhetnek a munkálatok, s a tanév kezde­tére már az új intézményben folytathatnák tanulmányaikat a tanulók. ■ B. K. Ordítoztak, egymást verték a bősz urak kömlő A község egyik utcá­jában a minap a dél-hevesi térségben élők szubjektív biztonságérzetének erősítése érdekében szolgálatot teljesítő Készenléti Rendőrség járőrei tetten értek, majd előállítottak három helybeli lakost, akik fennhangon veszekedtek és egymást bántalmazták, riadal­mat keltve az arra járókban. Meghallgatásukkor kiderült: a férfiak korábbi nézeteltéré­süket próbálták rendezni. A határozott hatósági fellé­pésnek köszönhetően M. József, B. Béla és B. Jenő ellen csoportos garázdaság megalapozott gyanú­ja miatt indított eljárást a Hevesi Rendőrkapitányság. ■ SZ. Z. A MEGYEI KÖRKÉP Hatvan hektár mintaprogramoknak értékteremtés Nagyrédén fóliáznak, mangalicát tartanak, Pétervásárán erdőt ültetnek Két Heves megyei település közel hatvan hektár állami földet kapott vagyonkeze­lésbe, hogy eredményes agrár-közmunkaprogramot indítson. Barta Katalin, Tóth Balázs A kormány határozott arról, hogy a Nemzeti Földalapkeze­lő Szervezet (NFA) több mint 1031 hektár termőföldet (394 földrészletet) adjon öt évre in­gyenes önkormányzati vagyon­kezelésbe a közfoglalkoztatási program megvalósítása érdeké­ben. Az NFA első alkalommal hirdetett meg földrészleteket, hogy azokat önkormányzati va­gyonkezelésbe adja. A földalap­kezelő szervezet 91 önkormány­zattal kötött szerződést. Heves megyében két önkormányzat részesedik az állami földekből, Nagyréde 32,5 hektárt, míg Pé­tervására 26,08 hektárt kapott. A területek vagyonkezelésbe adásának célja, hogy a hátrá­nyos helyzetű álláskeresők egy része az agráriumban megva­lósuló közfoglalkoztatás kere­tében jusson munkalehetőség­hez. A közfoglalkoztatási prog­ram a mezőgazdasági termelés­re és a Start-munkaprogramok­ra épül, a megvalósításhoz az önkormányzatok meglévő föld­területei mellett pedig állami földterületek is szükségesek. A közfoglalkoztatással a mun­kaképes, de a munkaerő-pia­con hátrányban lévő, tartósan munkanélküli embereket akar­ják fokozatosan visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra. Nagyréde idén plusz start közmunka mintaprogramot indíthatott. A sikeres modellt építő településen igyekeztek a döntően a válság miatt mun­kájukat veszített embereknek értékteremtő munkát adni. Saját döntésük alapján olyan programot indítanak, amely­nek helyben van hagyománya, ez pedig a szőlőművelés.­­ A Nemzeti Földalaptól ös­­­szesen 37 hektár földterületre kötöttünk tartós bérleti szerző­dést, ebből nyolc hektár szőlőül­tetvény. A saját magunk termel­te szőlő egy részét értékesítjük, más részéből bort készítünk, s palackozzuk. Ezen kívül építünk egy több száz négyzetméteres fó­liasátrat, amelyben zöldséget és gyümölcsöt termesztünk majd. Természetesen nem marad el a szántóföldi zöldségtermesztés sem, tavaly például több mint ötven mázsa burgonyánk lett, amely a konyhára került, de ad­tunk is el belőle - mondta el Ba­lázs József polgármester, ország­­gyűlési képviselő. Hozzátette, mangalicát is tar­tanak majd, természetesen kül­terjesen. Tavaly kezdődött az együttműködésük a helyi kecs­kefarmmal, amely idén foly­tatódni fog. Az egésznek egy keretet is adnak majd egy szoci­ális szövetkezet létrehozásával.­­ A falusi életmód kezd elvesz­ni, ez a gazdasági tevékenysége­ken is látszik, éppen ezért szeret­nénk ezeket a tevékenységeket megőrizni. Mi harminc ember­nek egész évben értékes munkát tudunk biztosítani, nem csak árokásást és utcaseprést, persze nyilván néhányan ezeket is vég­zik. Fontos a produktív munka, hiszen így mindenki érezheti, hogy szükség van arra, amit csinál. Ezekhez ugyanis szak­értelem kell, van hagyományuk a környéken, természetes dolog­nak tartják - tette hozzá Balázs József. A polgármester szerint vannak tartalékok a rendszer­ben, bár az lenne a jó, ha köz­munkára nem volna szükség. Úgy véli, mindenki kell, hogy érezze, nem mondanak le róla. A rédei modell sikerét egyéb­ként a Belügyminisztérium két­millió forint plusz támogatással ismerte el. Pétervásárán a nemzeti föld­alapból 26 hektárnyi, műve­lésre alkalmas földterülethez jutott az önkormányzat, öt esztendőre. Eged István pol­gármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tavaly indí­tott,­­ Start-közmunkaprogram egyik fontos alprogramja volt a közeli erdőrészek tisztítása és újratelepítése. Az így nyert faaprítékot intézményeik fűté­sére használták, ám belátták, hogy hosszú távon folyamato­san pótolni kell a tüzelőanya­got. Mivel a kormány által meghirdetett kazánprogram ■ Ön szerint jó ötlet az agrár­­program bővítése? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOL.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. második ütemében elnyerték azt a többmilliós támogatást, melyből nem csak a korszerű kazánokat tudták beszerezni, hanem az ehhez szükséges fű­tőberendezéseket, és a hozzá tartozó aprítékoló gépet is, fon­tossá vált újabb területeket be­vonni a fásításba. Tavaly már megkezdték a gyorsan fejlődő facsemeték telepítését, idén pedig tovább folytatják azt. A tervek szerint főként aká­cot, és egyéb energiaerdőként funkcionáló növényi kultú­rát telepítenek. Idén 100-200 ezer fecsemete elültetése a cél. A tapasztalatok szerint 3-4 év után „aratható” az így telepí­tett erdő. Az üzembe helyezett ka­zánokkal jelenleg több in­tézményt, a polgármesteri hivatalt, az általános iskolát, a sportcsarnokot fűtik. A gáz­­fogyasztás csökkentésével alig egy év alatt több millió forintos megtakarítást értek el.­­ A közmunkaprogram keretében fa aprítékológépet is beszereztek Nagyrédén, csakúgy mint Pétervásárán. Olcsóbban is fűtenek. Huszonöt hektárnyi föld tizenegy településen SziNE tamás, a Nemzeti Föld­alapkezelő Szervezet sajtóreferen­se elmondta, van újabb pályázat, eddig országszerte 700 hektárnyi állami tulajdonú földterületre je­lentkeztek a helyhatóságok. Az önkormányzatok már falvak terü­leteire is pályázhattak, amelyek 30 kilométeres körzeten belül ta­lálhatók. Heves megyében ebben a körben 25,53 hektárnyi szán­tót, rétet, legelőt és szőlőt hirde­tett meg az NFA. A földek Aldeb­­­rőn, Bekölcén, Füzesabonyban, Gyöngyöspatán, Gyöngyöstarján­­ban, Hevesaranyoson, Ivádon, Nagyrédén, Recsken, Sarudon és Tamaleleszen találhatók. A terü­letek jellemzően 0,3-2 hektáros parcellák. Felmérik, hogy mitől sikeres a nagyrédei modell NAGYRÉDÉN SZOCIOLÓGIAI kuta­tás is folyik majd, az Esély Labor Egyesület méri föl a helyi köz­­munkamodellt. A kutatás az „Út a piaci munkahelyekhez” európai uniós program egyik ál­lomása. A projekt célja, hogy a közmunka jelenlegi sokféle meg­valósulását feltárva segítséget adjon a hatékonyabb foglalkoz­tatás fejlesztéshez. Ezért a ta­pasztalatok alapján tananyagot és módszertani segédletet készí­tenek, többek között a rédei dol­gok összegzésével. A kutatásra a Belügyminisztérium és a Nem­zetgazdasági Minisztérium adott megbízást, hiszen országszerte van sok sikeres és sikertelen közmunkaprogram is. A remény színe jelképezte a támogatók szándékát kék séta Áldozatot hoznak, akik arra vállalkoznak, hogy segítenek az autisták ellátásában A gyöngyösi Autista Segítő Köz­pont (ASK) munkatársai, önkén­tesei, támogatói és gondozottjai is megemlékeztek a hét végén az autizmus világnapjáról. A kétnapos program szak­mai nyílt nappal kezdődött, amikor az ASK-ban előadások­kal és intézménybemutatással várták az érdeklődőket. A meg­emlékezés másnap a Mátrahá­záról Kékestetőre vezető kék sétával folytatódott. Az idén húsvét nyolcadában megrende­zett rövid túrát tavaly szervezte­­ meg először az Autisták Egyen­­­­lő Esélyeiért Alapítvány és az­­ Autista Segítő Központot fenn­­­­tartó Magyarok Nagyasszonya . A kék sétán résztvevő közel száz kirándulót Szabó József, a gyöngyösi ferences rendház vezetője köszöntötte, aki hang­súlyozta: életünk során mind­annyian áldozatot hozunk. A rendtartomány áldozatot hoz, mert vállalja, hogy gon­doskodik az autistákról, akik­nek szülei azzal vállalnak ál­dozatot, hogy­ gyermekeiket az ASK-ra bízzák. Dr. Réthy Béla, Gyöngyös alpolgármestere az ország leg­magasabb pontján kiemelte a ferencesek ASK-ban végezett munkáját, majd megköszön­te a kék sétához csatlakozók részvételét, hogy jelenlétük­kel felhívják a figyelmet arra a heroikus küzdelemre, ami a gyöngyösi segítő központban zajlik. Az alpolgármester el­mondta: bízik abban, hogy mi­előbb elegendő állami forrás biztosítja az autista emberek ellátását is. A köszöntők után az ASK zenekara csempészett tavaszi illúziót az áprilisi tél­be, majd a séta résztvevői 300 kék színű lufit engedtek a ma­gasba. A gyöngyösi emléknap szentmisével és jótékonysá­gi koncerttel zárult a Barátok templomában, majd a „Ra­gyogjon kékben!” világkam­pányhoz csatlakozva szomba­ton este a Barátok terén lévő épületek is. ■ Ferences Rendtartomány: Horváth László ajándékokkal is kedveskedett a gyerekeknek t * 2013. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ Tehéntánc Orsolyáékkal a borházban kóstoló Az Orsolya Pince volt legutóbb a vendége az egri Bkavér Borház bemutatósoro­zatának: az ostorosi, tíz hektá­ron működő családi gazdasá­got Tarnóczi Zoltán és felesége, Turcsek Orsolya mutatta be a vendégeknek. A nyolc borból­­ a 2009-es Chardonnay pezsgőtől, a pincé­szet első ilyen termékétől kezdve a testes vörösökön, például a Bikavér-jellegű, 2011-es Tehén­­táncon át a jelentős aszúsodást mutató desszertborig, a 2008-as Olaszrizlingig­­ álló sorozatuk­kal a fiatal borászok újfent bebi­zonyították, hogy az Egri Borvi­dék kiválóan alkalmas sokszínű borok készítésére. ■ K. G. 4

Next