Heves Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-14 / 11. szám
t 2 WFHWMMIMM illitlli|i|i'lllllllllllli H11miMWfliTTI TlliM'IMlUn egyeztetés Szakmai látogatással egybekötött várbejárásra érkezett Egerbe a hét elején dr. Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára. Ez alkalomból a sajtó is megismerhette a közel kétmilliárd forintból megújuló egri vár jelenlegi állapotát, és a további fejlesztési célokat. Erről Csillag Tamás szakmai projektmenedzser tartott prezentációt. A helyettes államtitkárt - aki elmondta: izgalmas és feszített év vár az egriekre - Habis László polgármester és Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója fogadta. Mint arról már beszámoltunk az egri vár az elnyert turisztikai pályázatnak köszönhetően új attrakciós elemekkel bővül: egyebek mellett a látogatók felfedezhetik majd az erődítmény titkos földalatti világát, múzeumi tanösvényeket járva megismerhetik az Egri csillagok helyszíneit és a vár építéstörténetét, továbbá katonai hagyományőrzők és interpretátorok segítségével történelmi időutazáson vehetnek részt. - A magyar hazaszeretet legkiemelkedőbb példája így méltóképp fogadhatja majd az ide érkező látogatókat - fogalmazott dr. Horváth Viktória. ■ SZ. E. Helyreállítják a csőtörés miatt beszakadt utat EGER A Heves Megyei Vízmű Zrt. tájékoztatása szerint mától jövő hétfőig, azaz január 20-ig Egerben, a Malom utca 11. szám előtt félpályás útlezárás lesz. Pénteken reggel egy 30 centiméter átmérőjű gerincvezeték lyukadt ki a helyszínen, a problémát aznap délutánig el is hárították a szakemberek. A beszakadt útburkolatot állítják helyre a következő napokban, ezért zárják le részlegesen a szakaszt. Az Agria Volán Zrt. tájékoztatása szerint terelésre már nincsen szükség, így a 7-es buszok mindkét irányban a menetrendben meghirdetett útvonalon közlekednek. ■ T. B. MEGYEI KÖRKÉP 2014. JANUÁR 14., KEDD Államtitkárt vezettek körbe a megújuló egri vármúzeumban Hevesben kezdődhet Brájen élete anyakönyv Születések, utónevek, házasságkötések és halálesetek a tavalyi esztendőben Aki kíváncsi a demográfiai adatokra, böngészheti a statisztikát. Ha azonban egy anyakönyvezető mesél nekünk, az adatsor mögött az embert is megláthatjuk. Pécsik Attila Az új évvel új fejezet kezdődött az anyakönyvben, mi pedig kíváncsiak voltunk arra, milyen adatok kerültek fel a lapokra 2013-ban. Sokszor hallunk arról, lanyhul a házasodási kedv, s ezt erősíti meg az Egri Anyakönyvi Hivatal három anyakönyvvezetője, Bakondi Piroska, Faludiné Habuczki Piroska és Szűcsné Nagy Szilvia beszámolója is. A tavalyi esztendőben a házasságkötések száma nem érte el a 300- at, s bizonyára a válság hatására egyre több a „kis” lagzi is. Számos esetben csak a vőlegény és a menyasszony, valamint a két tanú áll az anyakönyvvezető elé. Felidézték: néhány éve még egy-egy szertartáskor tömve volt a városháza díszterme (igaz, tavaly a Líceumban mondták ki a párok az ,,igen”-eket), míg manapság a legtöbb esetben 50-60 meghívott vendéggel számolnak a házasulandók. Kivételnek számított, amikor egy testvérpár döntött úgy: egy napon esküsznek választottjukkal, így a násznép egy részét csak egyszer kellett meghívni, persze a „duplázásnak” köszönhetően majd’ kétszázan tapsolhattak a ceremónia végén. Számos különlegességgel is találkoztak az anyakönyvvezetők a tavalyi évben: mindig látványos, ha rendőr vagy éppen tűzoltó házasodik, s a kollégák díszsorfalat állnak, esetleg a szirénát is bekapcsolják. Megesett az is, hogy éppen a gyertyagyújtáskor egyperces áramszünet következett, s bár az anyakönyvvezető bocsánatot kért a történtekért, a násznép azt hitte szándékos volt az eset, s sokaknak tetszett is a dolog... Ugyancsak egyre népszerűbb a külső helyszín, negyvenhat esetben nem az ifjú . Tavaly is akadtak szülők, akik arra törekedtek, hogy érdekes hangzású nevet válasszanak, pár ment az anyakönyvvezető elé, hanem ő hozzájuk, a lakodalom színhelyére: vendéglőkbe, hotelekbe, az Érsekkertbe, vagy éppen az egri várba. E megoldás népszerű Gyöngyösön is, a mátraaljai városban tavaly 181 esküvőt tartottak, s ezek közül 44-et nem a városházán. Népszerűnek bizonyult Mátrafüred és Mátraháza, valamint az Orczy-kastély kertje is. A közel 200 szertartással kapcsolatban Dérné Ildikó anyakönyvvezető azt mondta: a szám nem rossz, 2012-ben, a városháza felújításakor sokan más helyszínt kerestek. Hozzátette: talán sokaknak természetes, de másoknak még mindig új, hogy a legtöbb esküvő szinte online is követhető, a közösségi oldalakon ugyanis számos fotó, beszámoló jelenik meg a „nagy napról”, ilyenkor ugyanis mindenki szeretné tudatni a világgal a boldogságát. Hatvanban 73 pár mondta ki az igent 2013- ban, közülük mindössze három külső helyszínen. Egerben 1501, Gyöngyösön 764, míg Hatvanban 432 gyermek született a tavalyi évben. Halotti anyakönyvi bizonyítványból a megyeszékhelyen 1440-et, a mátraaljai városban 845-öt, a Zagyva-partiban 626-ot állítottak ki 2013-ban. Szomorú tény, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok a fiatalkori elhalálozás, azaz egyre többen 45 éves koruk előtt veszítik el életüket valamilyen betegség vagy baleset következtében. Ami a névadást illeti, tavaly is akadtak szülők, akik arra törekedtek, hogy érdekes hangzású nevet válasszanak gyermeküknek, a többség ■ Ön ritka vagy megszokott keresztnevet választott? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEO.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük, azonban ragaszkodott a hagyományokhoz. A lánynevek közül a legnépszerűbb Egerben a Hanna, az Anna, a Luca és a Jázmin volt. A fiúnevek sorában változatlanul kedveltségnek örvend a Gergő, a Bence, az Ádám és a Balázs. Gyöngyösön sok gyermek kapta az Aliz, a Zoé, a Zalán, a Zétény, vagy éppen a Máté nevet. Szonda Katalin hatvani anyakönyvvezető úgy fogalmazott: a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által kiadott hivatalos utónévkönyvben található számos különleges, esetleg furcsa is, s sok szülő él a lehetőséggel. Az Egri Anyakönyvi Hivatalban megtudtuk: immár laknak a megyeszékhelyen fiúk, akiket Dzsasztinnak, Lionelnek, Denisznek, Brájennek, Joelnek, és lányok, akiket Lellének, Gwendolinnak, Seronnak, Dézinek, Borkának vagy éppen Roxánnak hívnak. Házasságkötési ceremónia Egerben. A megyeszékhelyen 2013-ban kevesebb, mint háromszázszor mondta ki az ifjú pár a boldogító igent Gandalf, Balzsam, Remény, Áldás és Bojtorján az új utóneveket a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete hagyja jóvá, azaz minősíti anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak. E jegyzéket legutóbb 2013. december 1-jén frissítették. A listára olyan nevek kerülnek fel, amit gyakran kérnek a szülők. Megtalálható a sorban Boromir, Frodó és Gandalf is. Mindenképpen különleges lánynév a Cseresznye, a Fahéj, a Fehér, a Balzsam, a Színes, a Remény vagy a Béke, míg a fiúknál különleges a Hárs, a Móka, a Március, az Áldás és a Bojtorján. Aki szemezgetni szeretne, az intézet honlapján megteheti, a www.nytud.hu/ oszt/nyelvmuvelo/utonevek címen. Lovas járőrök is ellenőriztek Eger Fő feladatuk a bűntények megakadályozása volt A lakossági visszajelzéseket értékelve a múlt héten járőrszolgálatot látott el két lovas rendőr az Egri Rendőrkapitányság illetékességi területén. A megerősítő erők elsődleges feladata a gépjárművel nehezen megközelíthető, hétvégi házas területek, erdős részek ellenőrzése volt, s a falopások megelőzése, megakadályozása. Ezen a héten a Rubin és a Velúr nevű lovak nyergében szolgálatot ellátó készenléti rendőrökkel találkozhatnak az állampolgárok Eger külterületi részein - tájékoztatta a Hírlapot Soltész Bálint r. őrnagy, a Heves Megyei Rendőr-főkapistányság sajtószóvivője. ■ M. Z. Rubin és Velúrhátán, Eger külterületén járőröztek a rendőrök Nyilvántartás itthon a tridenti zsinat óta Magyarországon a rendszeres adatnyilvántartás a katolikus egyház 1563-as tridenti zsinatának döntése alapján kezdődött el. Akkortól a plébániák négyféle anyakönyvet vezettek. 1827-től az államilag elismert egyházaknak két példányban kellett anyakönyvezniük. A másodpéldányt az illetékes törvényhatóság levéltárában őrizték. A XIX. század végén a Szapáry Gyula gróf vezette kormány a parlament elé terjesztette javaslatát az állami anyakönyvezés megteremtéséről. Ellene foglalt állást I. Ferenc József császár és király, s a Vatikán is. Végül 1895. október 1-jétől lett kötelező az állami anyakönyvezés. Jogilag nincs is parkolóház a megyeszékhelyen ► Folytatás az 1. oldalról csúszás Csarnó rámutatott: az építő cég ugyan kérte a parkolóház feltüntetését az ingatlannyilvántartásban, de mivel nem tudta csatolni a használatbavételi engedélyt, így a földhivatal jogosan elutasította a kérelmet, így a képviselő szerint jogi szempontból nincs is Egerben parkolóház a Piaccsarnoknál. A képviselő szerint félő, hogy a választásokig már nem is lesz meg az engedély és a parkolóházat nem is fogja átadni senki sem. Az LMP ez esetben Eger közvéleménye elé állítaná a felelősöket, és akár bíróság elé is vinné a kérdést. ■ G. R. Új utcanevek Egerben: Kádas váltja majd Vályit változás Négy utca átnevezéséről is döntött legutóbbi ülésén a megyeszékhely közgyűlése. Tóth István jobbikos városatya előterjesztésének alapja az volt, hogy a korábbi elnevezések önkényuralmi rendszerhez köthetők. Elhangzott: Ankli József, az egri Munkásszázad parancsnoka, Kolacskovszky Lajos, a Heves Megyei Direktórium tagja, Lájer Dezső, a Heves Megyei Direktórium elnöke, míg Vályi István, az egri Munkástanács tagja volt. A közgyűlési döntés értelmében idén november 1-jétől az Ankli József utcát (a közelben található műtárgy miatt) Víztorony utcának, a Kolacskovszky Lajos utcát (amely a Hittudományi Főiskola kertjébe torkollik) Papkert utcának, a Lájer Dezső utcát (amely egykor az érseki és a káptalani birtok határát jelentette) Régi Határ utcának, a Vályi István utcát pedig Kádas Géza utcának nevezi át. Ismert: az egri születésű Kádas Géza a második világháborút követő időszak egyik legeredményesebb magyar féri úszója, magyar válogatott olimpikon, olimpiai ezüst- és bronzérmes sportoló volt, akit az ’56-os forradalom egri eseményeiben való tevékeny részvétel miatt nyolcévi szabadságvesztésre ítéltek, melyből négy évet le is töltött. ■ P. A. \I1ftt