Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-12 / 214. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Mesterkupa Soponyáról HEVES MEGYE Egererdős siker született a soponyai Ökotu­risztikai Központban rende­zett IX. Országos Vadgasztro­nómiai Fesztiválon a napok­ban: az Egererdő Zrt. csapata az őzből készült ételek elneve­zésű kategória első helyén kí­vül megszerezte az „Erdei Éte­lek Mestere” kupát is. A csa­pat a „Szülőföldünk ízei” című ételkölteményével jutott a do­bogó legfelső fokára. Hazai er­dész-vadász körökben a sopo­nyai főzőverseny a szakácsok talán legrangosabb megmére­tésének számít. S. S. Vitorlászárás a Tisza-tavon SARUD Évzáró Vitorlás Regat­tát rendeznek ma 10 órától a Tisza-tavon, a Tündérrózsa-ki­­kötőből indulva. Az érdeklődők a Sail Élményfaluban találkoz­nak. A rendezvény érdekessé­ge, hogy ezzel az eseménnyel zárják az idei munkát, amely­ben 2015-ben táborokban száz gyerek számára mutat­ták be a Tisza-tavat és a vitor­lázást, illetve eddig két vitor­lás versenyt is szerveztek szá­mukra, valamint hajós képzé­seket is indítottak. S. S. Egri fordítás, kihívás volt EGER Az Eszterházy Károly Fő­iskola Nyelvi és Interkulturális Szolgáltató Irodája a „Social Class, Language and Power” című könyv magyar fordításá­nak bemutatóját tartja ma dél­előtt 11 órától az intézmény Egészségház utcai B jelű épü­letében. A kulturális rendez­vényen a könyv szerzői közül ketten ismertetik a kötetet, és szó lesz a magyar nyelvre tör­ténő fordítással kapcsolatos kihívásokról is. A kiadványt dr. Káló Krisztina és Kovács Györ­gyi - az angol tanszék mun­katársai - ültették át magyar nyelvre. S. S. Hatályon kívül helyezték az adócsalásos bűnper első ítéletét Újratárgyalják az ügyet Hatályon kívül helyezte megala­pozatlanság miatt a Debreceni Ítélőtábla az Egri Törvényszék el­sőfokú felmentő döntését a hasz­náltautó-kereskedő cégek tulaj­donosainak, vezetőjének adócsa­lási ügyében. A törvényszék egy másik tanácsának meg kell ismé­telnie a teljes eljárást. Szalay Zoltán Zoltan.szalay@mediaworks.hu EGER, DEBRECEN Vitai-bűnper: fel­mentés címmel számoltunk be még tavaly júliusban arról a bün­tetőperről, amelyben a Heves Me­gyei Főügyészség minősített költ­ségvetési csalás bűntettével és minősített magánokirat-hamisí­tás vétségével vádolta a megyé­ben használtautó-kereskedésben érdekelt Vitai Eger és Vital Agria Kft. két tulajdonosát, egyben ügy­vezetőjét, P. Gézát és P.-né B. Zsu­zsannát s egy vezető beosztású munkatársát, V. Ákost. A vádha­tóság hosszas nyomozás és vizsgá­lat után 2011. végén nyújtotta be az Egri Törvényszéknek a vádiratot. A vád szerint a használt autói­kat értékesíteni akaró emberek­kel a vádlottak úgy kötöítek­ szer­ződéseket, hogy a két említett cég munkatársai, megbízottai azokra nem írták rá a kocsik árát. Ami­kor pedig utóbb eladták a jármű­veket, azok magasabb továbbér­tékesítési árából visszaszámítot­tak 50-100 ezer forintot, s így ál­lapították meg a később beírandó (valótlan) felvásárlási árat. Ezzel a vádhatóság álláspontja értelmé­ben megtévesztették az adóhatósá­got, az áfa és a nyereségük ellep­lezése érdekében adóbevétel-csök­kenést okoztak az államnak. Az is bevett szokás volt, hogy köztes személyek, saját alkalmazottjaik, azok ismerősei, barátai nevére ál­lították ki az adásvételi szerződé­seket, ezért többen pénzt kaptak. A vádló szerint a fiktív papírozás is adóelleplezésre szolgált. Végül is 20005-ben összesen több mint 36 millió­ forint ért­ékbe­n"m­rsékelték " az állami adóbevételt, s 26 millió­nál többel a társasági adót. Az Egri Törvényszék felmentő határozatával szemben az ügyész fellebbezett. Ennek nyomán hir­dette ki pénteken másodfokú dön­tését a Debreceni Ítélőtábla dr. Balla Lajos vezette tanácsa. Ez az utóbbi igazságszolgáltatási szerv alaposnak találta a vádló jogorvos­lati kérelmét. Indokolásában kifej­tette, hogy az elsőfokú bírósági ha­tározat alkalmatlan felülbírálásra. A törvényszék ugyanis olyan eljá­rási hibákat ejtett, amelyek lénye­gesen befolyásolták a döntését, s a hiányosságok másodfokon nem pótolhatók. Az ítélőtábla leszögez­te: az elsőfokú eljárásból hiány­zó teljes körű szakértői vélemény például alapvetően érintette volna a bírói mérlegelést. Emellett a ab­ban a procedúrában nem volt teljes Hosszadalmas procedúra Az ügyben 2012 februárjától 29 tárgyalási napot tartottak az elsőfokú eljárás során, s 43 tanút hallgattak meg a szakér­tőkön túl. Az Egri Törvényszék büntetőtanácsa 1473 írásbe­li tanúvallomást olvasott fel. Az eljárás az egyik cégbeli dol­gozónak az adóhatóság előtt tett jelzése nyomán kezdődött, a bizonyítékok értékelése sem. Az ítélőtábla álláspontja arról is szól, hogy az elsőfokú bíróság több eset­ben nem tett eleget az indokolási kötelezettségének sem. Mindezek­re figyelemmel megalapozatlan­ság miatt helyezte hatályon kívül a törvényszéki ítéletet a másodfok, amely előírja, hogy az ügyben új eljárást kell tartania a törvényszék egy másik tanácsának. Annak tel­jes körűen meg kell ismételnie az elsőfokú büntetőjogi procedúrát­­ nak átmenetileg helyet. Juhász Attila bv. ezre­destől, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtá­si Intézet parancsnokától megtudtuk: az elha­nyagolt kert rendbe tételében segítenek a fog­­ A törvényszék elsőfokú döntése Az Egri Törvényszék, amint azt annak idején a Hírlap megírta, az elmúlt év júliusában megho­zott elsőfokú ítéletében felmen­tette a két cégtulajdonos és ügy­vezető első- és másodrendű vád­lottat, P. Gézát és P.-né B. Zsu­zsannát az ellenük folytatólago­san elkövetett adócsalás bűntet­te, illetve a szintén folytatólago­san társtettesként megvalósított magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól. Felmentet­te továbbá a harmadrendű ter­helt V. Ákost is a részben társ­tettesként, részben bűnsegéd­ként elkövetett két minősített bűntény vádja alól. Megszüntet­te a két kft. könyvelési iratainak lefoglalását, s kiadni rendelte a dokumentumokat a két cég fel­számolójának. Közölte: a csak­nem 15 milliós bűnügyi költsé­get az állam viseli. Előadást tartottak a munkásságáról, utána délszláv muzsika szólt Napok Vitkovics tiszteletére EGER Vitkovics-napokat tarta­nak a Vitkovics-házban szep­tember 11-12-én. Pénteken, a rendezvény megnyitója után az író munkásságáról dr. Lőkös Ist­ván professzor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Irodalom­tudományi Bizottságának tag­ja tartott előadást, majd a Babra együttes adott koncertet. - Ez az első Vitkovics-napok: szeretnénk jobban­­ megismer­tetni az egriekkel az írót, hagyo­mányteremtő szándékkal szer­veztük meg az eseményt. Mivel Vitkovics augusztus 25-én szü­letett, és szeptember 9-én halt meg, úgy véltük, a születése-ha­­lála környéki időszak ideális idő­pont lesz. Az alkotóházban van Vitkovics-emlékszoba, ezenfelül azonban tervezzük még, hogy irodalmi esteket is tartunk az író tiszteletére - mondta el a Hír­lapnak Kovács Katalin, az Eg­ri Kulturális és Művészeti Köz­pont igazgatója. A rendezvény első napját teg­nap a Babra együttes műso­ra zárta, amely délszláv népze­nét játszik: horvát, szerb és ma­kedón, valamint magyarorszá­gi szerb-horvát dalokat. A Zene­­akadémián népi pengetős zenét tanuló tagok muzsikáját több­­szólamúság jellemzi, valamint vokális és instrumentális ele­meket egyaránt tartalmaz - tud­tuk meg Varga Veronikától, a ze­nekar egyik tagjától. V. M. A Zeneakadémia diákjai népi pengetős zenét tanulnak és játszanak 2015. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT Októberben már Nemzeti Emlékhely BUDAPEST, EGER Mivel az egri vár hazánk legfrissebb Nemzeti Em­lékhelye, ezért Habis László pol­gármester is hivatalos volt a kö­zelmúltban tartott új 50 forin­tos forgalmi érmét bemutató ün­nepségre a Magyar Tudományos Akadémia dísztermébe. Mint az köztudott, a Magyar Nemze­ti Bank a Nemzeti Örökség In­tézete (NÖBI) kezdeményezésé­re új érmét bocsátottak forga­lomba, s a fizetőeszköz a nemze­ti és történelmi emlékhelyek kö­zös szimbólumát ábrázolja. A kö­­zépmezőben kettős csomót ábrá­zoló embléma látható, amely az érmét álló helyzetben tartva a nemzeti emlékhelyek, 45 fok­kal elforgatva pedig a történel­mi emlékhelyek emblémájának felel meg. Habis László a Hírlapnak el­árulta: az ünnepséghez kapcso­lódó workshopon Eger neve na­gyon sokszor pozitív példaként merült fel, mivel a hevesi megye­­székhely - mint azt az idei Mú­zeumok Éjszakáján is megmu­tatta - képes kulturális emléke­it turisztikai vonzerővé alakíta­ni. A NÖRI jövő év májusában egy ehhez hasonló programso­rozatot szeretne létrehozni Em­lékhelyek Napjaként. Megtudtuk: a tavalyi kormány­­döntés nyomán, október 17-én - az Egri Vár Napján - avatják hi­vatalosan is Nemzeti Emlékhel­­­lyé az egri várat. SZ. E.

Next