Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-04 / 180. szám

« 2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Felújítják a helyi konyhát ECSÉD Közel negyvenmilliós pályázati támogatást nyert a település a központi konyha korszerűsítésére, amelyhez ötszázalékos önerőt kell hoz­zátennie az önkormányzat­nak. A munkák elkezdődtek: villanyszerelők, burkolók, kő­művesek dolgoznak a köz­konyhán. Maksa Mátyás pol­gármester tájékoztatása sze­rint az összeget ki kell majd pótolni, az több mint ötven­­milliósra becsülhető. Szep­tember első hetére tervezik az új konyha átadását. S. S. Permetezik a platánfákat GYÖNGYÖS Augusztus 10-ig tart a platánfák permetezé­se a városban. Az alkalma­zott szer emberre és állatra fokozottan nem veszélyes. Az élő gyümölcsök és zöld­ségek esetében az élelme­zés-egészségügyi várakozá­si idő hét nap, a ribizli és a köszméte 21 nap után ehe­tő. A permet gépjárműről víz­zel lemosható. A munkákat a ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft. végzi. S. S. Egyetemi ösztöndíjprogram EGER Az Eszterházy Károly Egyetemen működő Vinum Praemium Alapítvány meg­hirdette a Borászok Borá­sza ösztöndíjprogramot. A ki­írás szerint minden fiatal ma­gyar, az alapítvány partner­­intézménynél felsőfokú,sző­­lész-borász képzésen részt vevő hallgató pályázhat. Olyan fiatalt keresnek a Bo­rászok Borászának, aki vá­lasztott hivatása iránt elkö­telezett, határozott jövőké­pe van és számára a „töké­letes bor” elkészítésén túl a közösség építése, ápolása egyaránt fontos. A pályáza­ti anyagok leadási határideje október utolsó napja. S. S. Valakinek fel kellene szólítani a tulajdonost... Patkányok portyáznak a gyári lakótelepen Egyre több patkánnyal talál­koznak a településen, a volt cukorgyár környékén élők. A rágcsálók már teljesen el­­szemtelenedtek. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu SELYP Az azbesztterhelésen és az infrastrukturális hiányos­ságokon túl újabb kihívással kell szembenézniük a volt cu­korgyár környékén élőknek. Elszaporodtak a patkányok, amelyek a táplálék reményé­ben már nemcsak a gazdasági épületeket keresik fel, hanem a lakóházak pincéit, kiszolgá­lóhelyiségeit is, sőt, előfordul­tak már szobákban is. A rágcsálók alighanem a cukorgyári időkből marad­tak a területen. Annak idején az élelmiszeripari vállalat re­mek élőhelyet kínált számuk­ra a technológiához alkalma­zott kanálisokban, úsztatóár­kokban és a különböző feldol­gozottsági szinten álló termé­kek raktározási helyein. Ak­kortájt részben sikerült elle­nük védekezni, mivel a cégve­zetés rendszeresen szakembe­rek segítségét kérte. A helyiek által „mérges emberként” em­legetett jó kedélyű férfi éven­te többször felkereste a hely­séget, s a gyárban, valamint a magüzemben néhány nap alatt teljesítette a kötelességét. A gyárat az elmúlt években lebontották, de maradtak még romok, sőt, viszonylag ép ob­jektumok is, amelyek ideá­lis búvóhelyül szolgálhatnak a patkány populáció számára. Mivel irtás nincs, a szapora ál­lat ott vet almot, ahol a kedve tartja, s vígan garázdálkodik, akár fényes nappal is. Láttak már elkószált egyedeket az úton, az óvoda felé vezető jár­dán, garázsokban. Egy fiatal­­asszony arra panaszkodott, hogy a vasúti töltésnél és az el­hagyott lakóingatlanokban is tanyát vertek, s ezekről a he­lyekről járnak portyázni. Ám, hogy csöppet sem elszigetelt, kizárólag Selypre vonatkoz­tatható jelenségről van szó, az is mutatja, az adatgyűjtés so­rán a város más pontjairól is megosztották rémtörténetei­ket az ott élők. Az viszont töb­bek által alátámasztott tény, hogy az egykori gyárterület közelében igen magas az elő­fordulási arány. S hogy mit lehetne ten­ni? Schottner Norbert lőrin­ci jegyző a Heves Megyei Kormányhivatal Hatvani Já­rási­­ Hivatalához irányított. Onnan azt a választ kaptuk, hogy a magánháztartásban, illetve a közterületen elsza­porodó rágcsálókról lakossá­gi panaszbejelentések alap­ján értesül a népegészség­ügyi hatóság, ám a járási hi­vatalhoz ilyen panasz n­em érkezett. Idézik a jogsza­bályban foglaltakat, misze­rint „a betegségeket terjesz­tő vagy egészségügyi szem­pontból káros rágcsálók ir­tásáról a terület, épület tu­lajdonosának, illetve kezelő­jének rendszeresen gondos­kodnia kell, továbbá az egész­ségügyi kártevők elleni véde­kezésről, az ehhez szükséges anyagok és eszközök beszer­zéséről, a költségek fedezé­séről is. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a járási hiva­tal kötelezi az egészségügyi kártevők elleni védekezésre. A kártevők jelenlétének csök­kentése, megszüntetése érde­kében elsődlegesen a kiváltó okot szükséges felülvizsgál­ni és szabályozni. A hulladék kezelésére, gyomirtásra vo­natkozóan hatáskörrel a tele­pülési önkormányzat jegyző­je rendelkezik” - írják. A hajdani cukorgyári terü­let jelenlegi gazdájának nyil­vántartásban kell lennie a városi polgármesteri hivatal­nál is. Hogy mennyire tesz az illető eleget törvényi kö­telezettségeinek, hivatalosan nem tudható, ám elég egy pil­lantás a kerítésen át, hogy sejtéseink legyenek. Min­denütt gaz és romhalmaz. A szépirodalomban egyéb­ként az ilyesmit nevezik pat­kányfészeknek. Hajdanán a technológia kedvezett a rágcsálóknak Archív fotó­ Szigeti Tamás gyűjteményéből Szinte reménytelen az irtás A probléma kapcsán több szakemberrel szót váltottunk, akiknek egybehangzó - de névvel nem vállalt - állítása szerint a jogszabályok szigo­rú betartása mellett szinte re­ménytelen a rágcsálók elle­ni védekezés. Elsőként bizo­nyítani kellene, hogy valóban a gyárból jönnek a patkányok. Jelen kellene lennie a tulajdo­nosnak is, hogy a hatóság az ingatlanban vizsgálódhasson. A megállapítás után felszólí­tást kellene kiküldeni, majd az okok megszüntetésének hi­ányában következhetne a bír­ságolás, de az összeg vagy be­hajtható, vagy nem. Megoldást jelenthetne a házilag, szabad felhasználású vegyszerekkel történő irtás is, ez viszont a há­ziállatokat veszélyeztetné. Van­nak rágcsálóirtásra szakoso­dott cégek, ám ezek sem vé­gezhetik önkényesen a munká­jukat, amit ráadásul valakinek finanszírozni is kellene... Már a második MFB Pont nyílt meg Egerben Újdonság a cégeknek EGER Újabb Magyar Fejlesz­tési Bank Pontot nyitottak a megyeszékhelyen, ezúttal az OTP Bank Törvényház utcai fiókjában. Az eseményen je­len volt Habis László, Eger pol­gármestere is. Elmondta, egy város számára kulcsfontossá­gú a megfelelő pénzügyi inf­rastruktúra, a helyi kis- és középvállalkozásokat pedig nagyban segítik ezek a ked­vezményes konstrukciók. Idén július végéig két MFB Pontot adtak át megyénkben, s még további három nyitását tervezik, a füzesabonyi, a he­vesi és a gyöngyösi OTP bank­fiókokban. Berecz R. Balról: Lovász Gergely, az MFB Pont regionális értékesítés támogatója, Barkó József, az OTP Bank ügyvezető igazgatója és Habis László Fotó: H. M. 2017. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Szél Bernadett, az LMP társelnöke - Országjárásuk közép­pontjában a megújuló energiák népszerűsítése áll. Miért erre helyezik a hangsúlyt? - Meg szeretnénk ismer­tetni az állampolgárokkal, hogy igenis van más út, nem csak az atomenergia. Joguk van tudni, hogy a Paks 2 be­ruházás milyen veszélyes. Az egész világon egyre na­gyobb szerepet kapnak a megújuló energiák, a felmé­réseink kimutatták, hogy a magyarok nyolcvan százalé­ka nem támogatja a Paks 2 beruházást. Ezért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megakadályozzuk ezt a projektet, szeretnénk, ha népszavazás lenne erről. - Ezenkívül még milyen fő témákat, problémákat érintenek a fórumokon? - Minden állomáson szóba kerül az egészségügy és az oktatásügy siralmas hely­zete, valamint az alacsony bérek problémája. Elmond­juk, hogy mi mindezeket hogyan tudnánk megváltoz­tatni. Csak, hogy egy példát mondjak, ha mi kerülnénk kormányra, a költségvetés húsz százaléka az oktatásra menne, mert hisszük, hogy a sikeres oktatásügy min­dennek az alapja. - Hogyan látja, Heves me­gyében milyen problémá­kat kellene orvosolni? - Az első, ami eszembe jut, a turizmus, bár sok itt a tu­rista, de sokuk külföldi. El kéne érni, hogy minden ma­gyar család el tudjon menni egyszer egy évben nyaralni. Ezenfelül az Eszterházy Ká­roly Egyetemnek is nagyobb segítséget kellene nyújtani. Ahogy mondtam, a sikeres oktatási rendszer elengedhe­tetlen egy ország sikeressé­ge szempontjából. Süli K. Két félárva kisgyermek várja a segítséget Anya nélkül nehezebb EGER Mély megrendülést és együttérzést olvashattunk ki abból a felhívásból, amelyet egy egri tanárnő halálhíre, s a családja meglehetősen ne­héz helyzete okán fogalmaz­tak meg a napokban a kollé­gái, barátai. , „B. Tóthné Lakatos Edina, az Eszterházy Károly Egye­tem Gyakorlóiskolájának bi­ológia-kémia szakos tanára tragikus hirtelenséggel július 15-én, életének 34. eszten­dejében váratlanul elhunyt. Maga után hagyva szere­tő férjét, aki szintén az Esz­terházy Károly Egyetem ok­tató munkatársa, valamint két csodás pici gyermekét, Boglárkát, aki hároméves és a kétesztendős kisfiát, Bencét. A rendezett körülmények kö­zött élő egri pedagógus házas­ Lapunk szerkesztősége is a kezdeményezés mellé áll, Bár az életük elején járt. Ter­vezték a közös jövőjüket. Hi­telt vettek fel. Edina tragiku­san váratlan halála nem kizá­rólag szinte feldolgozhatatlan lelki terhet ró a család minden tagjára, hanem mindemellett nagy anyagi létbizonytalan­ságot is. Kérünk minden jó ér­zésű, segíteni tudó és segíteni akaró embert, hogy a két kis­gyermek megsegítésére ada­kozni szíveskedjenek, és ér­tesítsék erről azon ismerősei­ket, akikről feltételezik, hogy szintén tudnak segíteni.” A Hírlap szerkesztősége is úgy döntött, hogy a kezde­ményezés mellé áll. Mind­azok, akik segítségüket aján­lanák fel a családnak, írja­nak e-mailt a szerkesztoseg@ hevesmegyeihirlap.hu címre. Segítünk felvenni a kapcso­latot a családdal. G. R. *f

Next