Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-04 / 180. szám
« 2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Felújítják a helyi konyhát ECSÉD Közel negyvenmilliós pályázati támogatást nyert a település a központi konyha korszerűsítésére, amelyhez ötszázalékos önerőt kell hozzátennie az önkormányzatnak. A munkák elkezdődtek: villanyszerelők, burkolók, kőművesek dolgoznak a közkonyhán. Maksa Mátyás polgármester tájékoztatása szerint az összeget ki kell majd pótolni, az több mint ötvenmilliósra becsülhető. Szeptember első hetére tervezik az új konyha átadását. S. S. Permetezik a platánfákat GYÖNGYÖS Augusztus 10-ig tart a platánfák permetezése a városban. Az alkalmazott szer emberre és állatra fokozottan nem veszélyes. Az élő gyümölcsök és zöldségek esetében az élelmezés-egészségügyi várakozási idő hét nap, a ribizli és a köszméte 21 nap után ehető. A permet gépjárműről vízzel lemosható. A munkákat a ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft. végzi. S. S. Egyetemi ösztöndíjprogram EGER Az Eszterházy Károly Egyetemen működő Vinum Praemium Alapítvány meghirdette a Borászok Borásza ösztöndíjprogramot. A kiírás szerint minden fiatal magyar, az alapítvány partnerintézménynél felsőfokú,szőlész-borász képzésen részt vevő hallgató pályázhat. Olyan fiatalt keresnek a Borászok Borászának, aki választott hivatása iránt elkötelezett, határozott jövőképe van és számára a „tökéletes bor” elkészítésén túl a közösség építése, ápolása egyaránt fontos. A pályázati anyagok leadási határideje október utolsó napja. S. S. Valakinek fel kellene szólítani a tulajdonost... Patkányok portyáznak a gyári lakótelepen Egyre több patkánnyal találkoznak a településen, a volt cukorgyár környékén élők. A rágcsálók már teljesen elszemtelenedtek. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu SELYP Az azbesztterhelésen és az infrastrukturális hiányosságokon túl újabb kihívással kell szembenézniük a volt cukorgyár környékén élőknek. Elszaporodtak a patkányok, amelyek a táplálék reményében már nemcsak a gazdasági épületeket keresik fel, hanem a lakóházak pincéit, kiszolgálóhelyiségeit is, sőt, előfordultak már szobákban is. A rágcsálók alighanem a cukorgyári időkből maradtak a területen. Annak idején az élelmiszeripari vállalat remek élőhelyet kínált számukra a technológiához alkalmazott kanálisokban, úsztatóárkokban és a különböző feldolgozottsági szinten álló termékek raktározási helyein. Akkortájt részben sikerült ellenük védekezni, mivel a cégvezetés rendszeresen szakemberek segítségét kérte. A helyiek által „mérges emberként” emlegetett jó kedélyű férfi évente többször felkereste a helységet, s a gyárban, valamint a magüzemben néhány nap alatt teljesítette a kötelességét. A gyárat az elmúlt években lebontották, de maradtak még romok, sőt, viszonylag ép objektumok is, amelyek ideális búvóhelyül szolgálhatnak a patkány populáció számára. Mivel irtás nincs, a szapora állat ott vet almot, ahol a kedve tartja, s vígan garázdálkodik, akár fényes nappal is. Láttak már elkószált egyedeket az úton, az óvoda felé vezető járdán, garázsokban. Egy fiatalasszony arra panaszkodott, hogy a vasúti töltésnél és az elhagyott lakóingatlanokban is tanyát vertek, s ezekről a helyekről járnak portyázni. Ám, hogy csöppet sem elszigetelt, kizárólag Selypre vonatkoztatható jelenségről van szó, az is mutatja, az adatgyűjtés során a város más pontjairól is megosztották rémtörténeteiket az ott élők. Az viszont többek által alátámasztott tény, hogy az egykori gyárterület közelében igen magas az előfordulási arány. S hogy mit lehetne tenni? Schottner Norbert lőrinci jegyző a Heves Megyei Kormányhivatal Hatvani Járási Hivatalához irányított. Onnan azt a választ kaptuk, hogy a magánháztartásban, illetve a közterületen elszaporodó rágcsálókról lakossági panaszbejelentések alapján értesül a népegészségügyi hatóság, ám a járási hivatalhoz ilyen panasz nem érkezett. Idézik a jogszabályban foglaltakat, miszerint „a betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros rágcsálók irtásáról a terület, épület tulajdonosának, illetve kezelőjének rendszeresen gondoskodnia kell, továbbá az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, az ehhez szükséges anyagok és eszközök beszerzéséről, a költségek fedezéséről is. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a járási hivatal kötelezi az egészségügyi kártevők elleni védekezésre. A kártevők jelenlétének csökkentése, megszüntetése érdekében elsődlegesen a kiváltó okot szükséges felülvizsgálni és szabályozni. A hulladék kezelésére, gyomirtásra vonatkozóan hatáskörrel a települési önkormányzat jegyzője rendelkezik” - írják. A hajdani cukorgyári terület jelenlegi gazdájának nyilvántartásban kell lennie a városi polgármesteri hivatalnál is. Hogy mennyire tesz az illető eleget törvényi kötelezettségeinek, hivatalosan nem tudható, ám elég egy pillantás a kerítésen át, hogy sejtéseink legyenek. Mindenütt gaz és romhalmaz. A szépirodalomban egyébként az ilyesmit nevezik patkányfészeknek. Hajdanán a technológia kedvezett a rágcsálóknak Archív fotó Szigeti Tamás gyűjteményéből Szinte reménytelen az irtás A probléma kapcsán több szakemberrel szót váltottunk, akiknek egybehangzó - de névvel nem vállalt - állítása szerint a jogszabályok szigorú betartása mellett szinte reménytelen a rágcsálók elleni védekezés. Elsőként bizonyítani kellene, hogy valóban a gyárból jönnek a patkányok. Jelen kellene lennie a tulajdonosnak is, hogy a hatóság az ingatlanban vizsgálódhasson. A megállapítás után felszólítást kellene kiküldeni, majd az okok megszüntetésének hiányában következhetne a bírságolás, de az összeg vagy behajtható, vagy nem. Megoldást jelenthetne a házilag, szabad felhasználású vegyszerekkel történő irtás is, ez viszont a háziállatokat veszélyeztetné. Vannak rágcsálóirtásra szakosodott cégek, ám ezek sem végezhetik önkényesen a munkájukat, amit ráadásul valakinek finanszírozni is kellene... Már a második MFB Pont nyílt meg Egerben Újdonság a cégeknek EGER Újabb Magyar Fejlesztési Bank Pontot nyitottak a megyeszékhelyen, ezúttal az OTP Bank Törvényház utcai fiókjában. Az eseményen jelen volt Habis László, Eger polgármestere is. Elmondta, egy város számára kulcsfontosságú a megfelelő pénzügyi infrastruktúra, a helyi kis- és középvállalkozásokat pedig nagyban segítik ezek a kedvezményes konstrukciók. Idén július végéig két MFB Pontot adtak át megyénkben, s még további három nyitását tervezik, a füzesabonyi, a hevesi és a gyöngyösi OTP bankfiókokban. Berecz R. Balról: Lovász Gergely, az MFB Pont regionális értékesítés támogatója, Barkó József, az OTP Bank ügyvezető igazgatója és Habis László Fotó: H. M. 2017. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Szél Bernadett, az LMP társelnöke - Országjárásuk középpontjában a megújuló energiák népszerűsítése áll. Miért erre helyezik a hangsúlyt? - Meg szeretnénk ismertetni az állampolgárokkal, hogy igenis van más út, nem csak az atomenergia. Joguk van tudni, hogy a Paks 2 beruházás milyen veszélyes. Az egész világon egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiák, a felméréseink kimutatták, hogy a magyarok nyolcvan százaléka nem támogatja a Paks 2 beruházást. Ezért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megakadályozzuk ezt a projektet, szeretnénk, ha népszavazás lenne erről. - Ezenkívül még milyen fő témákat, problémákat érintenek a fórumokon? - Minden állomáson szóba kerül az egészségügy és az oktatásügy siralmas helyzete, valamint az alacsony bérek problémája. Elmondjuk, hogy mi mindezeket hogyan tudnánk megváltoztatni. Csak, hogy egy példát mondjak, ha mi kerülnénk kormányra, a költségvetés húsz százaléka az oktatásra menne, mert hisszük, hogy a sikeres oktatásügy mindennek az alapja. - Hogyan látja, Heves megyében milyen problémákat kellene orvosolni? - Az első, ami eszembe jut, a turizmus, bár sok itt a turista, de sokuk külföldi. El kéne érni, hogy minden magyar család el tudjon menni egyszer egy évben nyaralni. Ezenfelül az Eszterházy Károly Egyetemnek is nagyobb segítséget kellene nyújtani. Ahogy mondtam, a sikeres oktatási rendszer elengedhetetlen egy ország sikeressége szempontjából. Süli K. Két félárva kisgyermek várja a segítséget Anya nélkül nehezebb EGER Mély megrendülést és együttérzést olvashattunk ki abból a felhívásból, amelyet egy egri tanárnő halálhíre, s a családja meglehetősen nehéz helyzete okán fogalmaztak meg a napokban a kollégái, barátai. , „B. Tóthné Lakatos Edina, az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorlóiskolájának biológia-kémia szakos tanára tragikus hirtelenséggel július 15-én, életének 34. esztendejében váratlanul elhunyt. Maga után hagyva szerető férjét, aki szintén az Eszterházy Károly Egyetem oktató munkatársa, valamint két csodás pici gyermekét, Boglárkát, aki hároméves és a kétesztendős kisfiát, Bencét. A rendezett körülmények között élő egri pedagógus házas Lapunk szerkesztősége is a kezdeményezés mellé áll, Bár az életük elején járt. Tervezték a közös jövőjüket. Hitelt vettek fel. Edina tragikusan váratlan halála nem kizárólag szinte feldolgozhatatlan lelki terhet ró a család minden tagjára, hanem mindemellett nagy anyagi létbizonytalanságot is. Kérünk minden jó érzésű, segíteni tudó és segíteni akaró embert, hogy a két kisgyermek megsegítésére adakozni szíveskedjenek, és értesítsék erről azon ismerőseiket, akikről feltételezik, hogy szintén tudnak segíteni.” A Hírlap szerkesztősége is úgy döntött, hogy a kezdeményezés mellé áll. Mindazok, akik segítségüket ajánlanák fel a családnak, írjanak e-mailt a szerkesztoseg@ hevesmegyeihirlap.hu címre. Segítünk felvenni a kapcsolatot a családdal. G. R. *f