Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-05 / 30. szám

4 GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE HÍREK Felsőoktatási ösztöndíj GYÖNGYÖS Az önkormányzat a felsőoktatási ösztöndíj­pályázatával is helyben tar­taná a fiatalokat. Nem titkolt szándékuk elérni azt, hogy a fiatal gyöngyösiek a város­ban vállaljanak munkát, ala­pítsanak családot. A tanul­mányaik költségének az eny­hítésére havi 40 ezer forint­tal járulnak hozzá. A pályá­zatról bővebb felvilágosítás dr. Lakatos Rozália személy­ügyi referenstől kérhető a polgármesteri hivatal­ban, illetve a 37/510-378 telefonszámon és a lakatos. rozalia@hivatal.gyongyos.hu. e-mail-címen. H. É. Helyettesítő háziorvosok GYÖNGYÖS A gyöngyösi I. szá­mú felnőttháziorvosi körzet orvosa, dr. Csernyászki Ma­­tild távozása miatt a Diósma­lom út 41. szám alatti rende­lőben dr. Mangó Gabriella há­ziorvos látja el a gyógyító te­endőket helyettes orvosként február elsejétől. A gyöngyö­si II. számú fogorvosi körzet fogorvosa, dr. Jeney Mariann távozása miatt a városbeli Koháry út 3. szám alatti ren­delőben dr. Elek Klára fogor­vos rendel március elsejétől. H.É. Speciális étrendet biztosítanak GYÖNGYÖS A város ettől az évtől átvállalja a gyermekek speciális étrendjének több­letköltségét a szülőktől. Az önkormányzat a bölcső­dékben, óvodákban és isko­lákban is biztosítja az étel­allergiás gyermekeknek a speciális étkezést, amit a gyermekjóléti szolgáltatások­ról szóló rendelet is tartal­maz. Az elmúlt esztendők­ben jelentősen nőtt az aller­giás megbetegedésekben szenvedő gyermekek száma, ötvenüket érinti e támogatás a helységben. H. É. A rendelő és az óvoda is megújul GYÖNGYÖSSOLYMOS Megújul az óvoda és az orvosi rendelő is a településen. Az általános iskola korábbi korszerűsítése után a község nevelési intéz­ményét egy nyertes pályá­zatból, százkétmillió forint­ból korszerűsítik. Az óvoda épületének külseje és belső terei is megszépülnek, vala­mint újabb eszközöket is be­szerezhetnek az elnyert ös­­­szegből. Az orvosi rendelő fejleszté­sére 41 millió forintot fordít­hatnak, emellett az iskola kö­zösségi programjainak szer­vezésére további huszonöt­­millió forintot fordíthat. H. É. A halmajugrai cigány lány mert nagyot álmodni Nem vagyok magyar, és roma sem igazán HALMAJUGRA Ügyvéd vagy diplomata szeretett volna lenni, mert a tévében futó sorozatokból ez tetszett meg neki. Dr. Lakatos Rozália jelenleg nemzeti­ségi és személyügyi refe­rensként dolgozik a gyön­gyösi polgármesteri hiva­talban, de cigány származá­sa miatt sokszor nehéz volt munkát találnia. Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu - Hogyan jutott eszébe egy balmajugrai kis cigány lány­nak, hogy továbbtanuljon, pláne az 1980-as években? - Nem gondolkodtam azon, hogyan valósítom meg az ál­maim, csak tudtam, én diplo­mata vagy ügyvéd leszek. Ti­zenegy évesen egy írógépet szerettem volna. Édesapám a MÉH-ben dolgozott, szerzett egyet. Mindig is szerettem ta­nulni, a mai napig az ismeret­­bővítés tölti be az életemet. Most mérlegképes könyvelő tanfolyamon gondolkodom, de a pszichológia is érdekel. - Gondolom, már az sem volt szokványos, hogy írógéppel ját­szott, mit szóltak ehhez a szü­lei, milyen családban nőtt fel? - Hárman vagyunk testvé­rek, egy bátyám és egy öcsém van. Jó körülmények között éltünk, ha mondhatom, ki­csit átlag fölött, mint a többi cigány család. A szüleim dol­goztak, mindketten a visontai erőműben. Édesapám nagyon elfogadó volt, továbbtanulás­kor elvitt egy pályaorientáció­val foglalkozó szakember­hez. El tudja képzelni, hogy az mennyire ritka volt akkori­ban? Az, hogy romaként ilyen helyre mentünk? Ott java­solták, menjek Egerbe a köz­­gazdaságiba, még volt gyors- és gépíró szak. Fel is vettek, egyedül voltam cigány az osz­tályban. Tulajdonképpen a mi családunk nagy álmodozó volt, nem lepődtek meg, hogy tanulni akarok.­­ Nem lehetett könnyű egyedüli romaként, voltak emiatt konfliktusai? - Az elején igen, az osztály­ban az a lány lett aztán a leg­jobb barátnőm, aki a legjob­ban utált. Visszagondolva, szerettem azt az időszakot, komoly barátságok és fontos kapcsolatok születtek, ame­lyek a mai napig is tartanak. Ami pedig, a legnagyobb do­log, és ezt már csak most, fel­nőtt fejjel értem és érzem át, az, hogy apám elengedett ott­honról, hiszen kollégista vol­tam. Igaz kétnaponta ott volt az iskolánál és legalább egy évig állandóan szemmel tar­tottak, nehogy bajom essen. - Merre vitt az útja az érettségi után? - Meg se próbáltam főisko­lára jelentkezni, távoli álom­nak tűnt. Elkezdtem munkát keresni, nem volt könnyű, az­tán egy hirdetésre jelentkez­tem az erőműbe, ahol néme­tül jól beszélő gyors- és gép­írót kerestek. Később közvet­lenül a német főnök mellé ke­rültem titkárnőnek. Nehezek voltak ott az emberi kapcsola­tok, bár a külföldiek elfogad­tak, őket nem érdekelte a szár­mazásom. - Akkor ugorjunk egy kicsit! Hogyan lett meg a jogi diplo­mája? - Ez volt az álmom! Először nemzetközi kapcsolatok sza­kon végeztem, de nem szá­moltam azzal, hogy diplo­matának már öreg vagyok. Egy japán cégnél helyezked­tem el, életem legszebb évei voltak, emberileg és szakma­ilag is megbecsültek. Lehető­ségem volt felvenni munká­sokat, 15 halmajugrai romát vittem oda. Miután a cég ki­vonult, megszűnt a munka­helyem. Akkor vágtam bele a jogba, bár soha nem bojtár­­kodtam, mert se a környéken, se a fővárosban nem alkalma­zott egyetlen iroda sem. Ma­gam után kellett volna fizetni, de azt már nem tudtam vállal­ni. Az első diplomámat is pá­lyázatból és a halmajugrai ön­­kormányzat segítségével fizet­tem, a jogot diákhitelből. Felvehettem munkásokat, 15 halmajugrai romát vittem oda - Cigány nőként nem volt elvárás a család, a gyermek­­nevelés? - Ha lenne férjem és gyere­kem, otthon lennék. A gyerek egy egész embert kíván. Volt, hogy megkérték a kezem, de nem mondtam igent, mert fél­tem a kötöttségtől. De a testvé­reim gyerekeivel szívesen va­gyok, máig egy házban élünk együtt. Ez mindenkinek a sa­ját döntése, úgy gondolom, a cigányságnak is kell vala­mi, ami csak a miénk, legyen ez öltözet, hagyomány. Ezen integrációs törekvéseknek van azért hátulütője. Főleg „mi”, akik szeretnénk meg­felelni a többségi társadalom elvárásainak - tanulunk -, e megfelelési kényszerben szin­te két út közé szorulunk. Ne­kem is az a legnagyobb gon­dom, hogy nem nagyon fo­gadnak már most el se a cigá­nyok, se a magyarok. Nem va­gyok magyar, de már igazán cigány se. Dr. Lakatos Rozália a két diplomájával példát mutat a cigány nőknek Fotó: Czímer Tamás A helyi nyugállományúak közössége idén sem tétlenkedik Ötvenéves a helyőrségi klub GYÖNGYÖS A félszáz éves ha­gyományokkal rendelkező klub idén is megtartotta szo­kásos közgyűlését. A tagok a Kolping-házban gyűltek össze, ahol a kötelező éves be­számolók és az idei program­juk megbeszélése után egy kö­zös ebédet is elfogyasztottak. A csaknem száztíz tagot számláló Helyőrségi Nyugál­lományúak Klubja ebben az esztendőben sem tétlenkedik majd, hiszen városlátogatáso­kon, gyógyvizes fürdőhelye­ken és különböző kulturális programokon is tervezik a kö­zös pihenést. Ám az aktív ki­­el - derült ki a taggyűlésükön. A Bene Egylet programjairól - mint például a mátrai túrák, a Bene-búcsú - is kaptak be­számolót, amelyekhez csatla­kozhatnak a klubtagok. En­gelleiter Zoltán hangsúlyozta azt is, hogy a város különbö­ző nyugdíjas-egyesületeivel is szervezhetnek közös progra­mokat. A Helyőrségi Nyugál­lományúak Klubjának elnöke elmondta azt is, az ötvenéves évfordulóra nagyszabású ren­dezvénnyel készülnek. - A májusi ünnepünk akár a városnak is az egyik ki­emelkedő rendezvénye lehet - emelte ki. H. É. kapcsolódástól sem zárkóznak Száznál több tagot számlál az ötvenéves klub Fotó: Czímer Tamás 2018. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ A Nemzeti Színházban léptek fel az atkáriak ATKÁR, BUDAPEST Harmadik alkalommal rendezték meg a vidéki amatőr színjátszás örömünnepét, a Pajtaszínházi Szemlét január utolsó napjai­ban. Az eseménynek ezúttal is a Nemzeti Színház stúdiószín­padai adtak otthont, amelye­ken az atkári színjátszók kép­viselték megyénket. A 2015-ben indult, az NMI Művelődési Intézet és a Ma­gyar Teátrumi Társaság köz­reműködésében megvalósuló Pajtaszínház Program har­madik évadában a tizenkilenc megyéből érkező csaknem há­romszáz színjátszó kulturális országjárásra invitálta a né­zőket, bemutatva településük, tájegységük sajátos nyelvjárá­sát és észjárását, nem egyszer a helyi legenda- és népzenei kincset is mozgósítva a szín­darabokban. A csaknem húsz bemutató között voltak egyebek között népszínművek, klasszikus és kortárs darabok, továbbá vá­sári komédiák és saját szerze­mények is. Az Atkári Színját­szó Kör nagy sikerrel adta elő Kéri Ferenc Meghalsz, banya! című vígjátékát. H. É. A Meghalsz banya! című vígjá­ték sikert aratott Beküldött fotó Az összes markazinak jutott gombóc MARKAZ Egy nyertes pályázatnak köszönhetően a Markazi Várvölgye Általános Iskola felső tagozatos diákjai, valamint az érdeklődő szü­lők és pedagógusok is meg­nézhették a Padlás című nagy sikerű musical harmincéves jubileumi előadását. Csaknem hatvanan látogattak el a Vígszínházba, ahol mind­­annyiuk számára különleges élmény volt, hogy a darab vé­gén valamennyi színész, akik az elmúlt évtizedekben sze­repeltek a musicalben, illetve a szerzők, Presser Gábor és Sztevanovity Dusán is együtt ünnepeltek a közönséggel. Ter­mészetesen a vastaps sem ma­radt el a produkcióért, s a kö­zönség torta helyett ezúttal stí­lusosan szilvás gombócot ka­pott. Az idén még három alka­lommal szerveznek a nyertes pályázatból színházlátogatást a diákoknak. H. É.

Next