Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-05 / 30. szám
4 GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE HÍREK Felsőoktatási ösztöndíj GYÖNGYÖS Az önkormányzat a felsőoktatási ösztöndíjpályázatával is helyben tartaná a fiatalokat. Nem titkolt szándékuk elérni azt, hogy a fiatal gyöngyösiek a városban vállaljanak munkát, alapítsanak családot. A tanulmányaik költségének az enyhítésére havi 40 ezer forinttal járulnak hozzá. A pályázatról bővebb felvilágosítás dr. Lakatos Rozália személyügyi referenstől kérhető a polgármesteri hivatalban, illetve a 37/510-378 telefonszámon és a lakatos. rozalia@hivatal.gyongyos.hu. e-mail-címen. H. É. Helyettesítő háziorvosok GYÖNGYÖS A gyöngyösi I. számú felnőttháziorvosi körzet orvosa, dr. Csernyászki Matild távozása miatt a Diósmalom út 41. szám alatti rendelőben dr. Mangó Gabriella háziorvos látja el a gyógyító teendőket helyettes orvosként február elsejétől. A gyöngyösi II. számú fogorvosi körzet fogorvosa, dr. Jeney Mariann távozása miatt a városbeli Koháry út 3. szám alatti rendelőben dr. Elek Klára fogorvos rendel március elsejétől. H.É. Speciális étrendet biztosítanak GYÖNGYÖS A város ettől az évtől átvállalja a gyermekek speciális étrendjének többletköltségét a szülőktől. Az önkormányzat a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban is biztosítja az ételallergiás gyermekeknek a speciális étkezést, amit a gyermekjóléti szolgáltatásokról szóló rendelet is tartalmaz. Az elmúlt esztendőkben jelentősen nőtt az allergiás megbetegedésekben szenvedő gyermekek száma, ötvenüket érinti e támogatás a helységben. H. É. A rendelő és az óvoda is megújul GYÖNGYÖSSOLYMOS Megújul az óvoda és az orvosi rendelő is a településen. Az általános iskola korábbi korszerűsítése után a község nevelési intézményét egy nyertes pályázatból, százkétmillió forintból korszerűsítik. Az óvoda épületének külseje és belső terei is megszépülnek, valamint újabb eszközöket is beszerezhetnek az elnyert összegből. Az orvosi rendelő fejlesztésére 41 millió forintot fordíthatnak, emellett az iskola közösségi programjainak szervezésére további huszonötmillió forintot fordíthat. H. É. A halmajugrai cigány lány mert nagyot álmodni Nem vagyok magyar, és roma sem igazán HALMAJUGRA Ügyvéd vagy diplomata szeretett volna lenni, mert a tévében futó sorozatokból ez tetszett meg neki. Dr. Lakatos Rozália jelenleg nemzetiségi és személyügyi referensként dolgozik a gyöngyösi polgármesteri hivatalban, de cigány származása miatt sokszor nehéz volt munkát találnia. Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu - Hogyan jutott eszébe egy balmajugrai kis cigány lánynak, hogy továbbtanuljon, pláne az 1980-as években? - Nem gondolkodtam azon, hogyan valósítom meg az álmaim, csak tudtam, én diplomata vagy ügyvéd leszek. Tizenegy évesen egy írógépet szerettem volna. Édesapám a MÉH-ben dolgozott, szerzett egyet. Mindig is szerettem tanulni, a mai napig az ismeretbővítés tölti be az életemet. Most mérlegképes könyvelő tanfolyamon gondolkodom, de a pszichológia is érdekel. - Gondolom, már az sem volt szokványos, hogy írógéppel játszott, mit szóltak ehhez a szülei, milyen családban nőtt fel? - Hárman vagyunk testvérek, egy bátyám és egy öcsém van. Jó körülmények között éltünk, ha mondhatom, kicsit átlag fölött, mint a többi cigány család. A szüleim dolgoztak, mindketten a visontai erőműben. Édesapám nagyon elfogadó volt, továbbtanuláskor elvitt egy pályaorientációval foglalkozó szakemberhez. El tudja képzelni, hogy az mennyire ritka volt akkoriban? Az, hogy romaként ilyen helyre mentünk? Ott javasolták, menjek Egerbe a közgazdaságiba, még volt gyors- és gépíró szak. Fel is vettek, egyedül voltam cigány az osztályban. Tulajdonképpen a mi családunk nagy álmodozó volt, nem lepődtek meg, hogy tanulni akarok. Nem lehetett könnyű egyedüli romaként, voltak emiatt konfliktusai? - Az elején igen, az osztályban az a lány lett aztán a legjobb barátnőm, aki a legjobban utált. Visszagondolva, szerettem azt az időszakot, komoly barátságok és fontos kapcsolatok születtek, amelyek a mai napig is tartanak. Ami pedig, a legnagyobb dolog, és ezt már csak most, felnőtt fejjel értem és érzem át, az, hogy apám elengedett otthonról, hiszen kollégista voltam. Igaz kétnaponta ott volt az iskolánál és legalább egy évig állandóan szemmel tartottak, nehogy bajom essen. - Merre vitt az útja az érettségi után? - Meg se próbáltam főiskolára jelentkezni, távoli álomnak tűnt. Elkezdtem munkát keresni, nem volt könnyű, aztán egy hirdetésre jelentkeztem az erőműbe, ahol németül jól beszélő gyors- és gépírót kerestek. Később közvetlenül a német főnök mellé kerültem titkárnőnek. Nehezek voltak ott az emberi kapcsolatok, bár a külföldiek elfogadtak, őket nem érdekelte a származásom. - Akkor ugorjunk egy kicsit! Hogyan lett meg a jogi diplomája? - Ez volt az álmom! Először nemzetközi kapcsolatok szakon végeztem, de nem számoltam azzal, hogy diplomatának már öreg vagyok. Egy japán cégnél helyezkedtem el, életem legszebb évei voltak, emberileg és szakmailag is megbecsültek. Lehetőségem volt felvenni munkásokat, 15 halmajugrai romát vittem oda. Miután a cég kivonult, megszűnt a munkahelyem. Akkor vágtam bele a jogba, bár soha nem bojtárkodtam, mert se a környéken, se a fővárosban nem alkalmazott egyetlen iroda sem. Magam után kellett volna fizetni, de azt már nem tudtam vállalni. Az első diplomámat is pályázatból és a halmajugrai önkormányzat segítségével fizettem, a jogot diákhitelből. Felvehettem munkásokat, 15 halmajugrai romát vittem oda - Cigány nőként nem volt elvárás a család, a gyermeknevelés? - Ha lenne férjem és gyerekem, otthon lennék. A gyerek egy egész embert kíván. Volt, hogy megkérték a kezem, de nem mondtam igent, mert féltem a kötöttségtől. De a testvéreim gyerekeivel szívesen vagyok, máig egy házban élünk együtt. Ez mindenkinek a saját döntése, úgy gondolom, a cigányságnak is kell valami, ami csak a miénk, legyen ez öltözet, hagyomány. Ezen integrációs törekvéseknek van azért hátulütője. Főleg „mi”, akik szeretnénk megfelelni a többségi társadalom elvárásainak - tanulunk -, e megfelelési kényszerben szinte két út közé szorulunk. Nekem is az a legnagyobb gondom, hogy nem nagyon fogadnak már most el se a cigányok, se a magyarok. Nem vagyok magyar, de már igazán cigány se. Dr. Lakatos Rozália a két diplomájával példát mutat a cigány nőknek Fotó: Czímer Tamás A helyi nyugállományúak közössége idén sem tétlenkedik Ötvenéves a helyőrségi klub GYÖNGYÖS A félszáz éves hagyományokkal rendelkező klub idén is megtartotta szokásos közgyűlését. A tagok a Kolping-házban gyűltek össze, ahol a kötelező éves beszámolók és az idei programjuk megbeszélése után egy közös ebédet is elfogyasztottak. A csaknem száztíz tagot számláló Helyőrségi Nyugállományúak Klubja ebben az esztendőben sem tétlenkedik majd, hiszen városlátogatásokon, gyógyvizes fürdőhelyeken és különböző kulturális programokon is tervezik a közös pihenést. Ám az aktív kiel - derült ki a taggyűlésükön. A Bene Egylet programjairól - mint például a mátrai túrák, a Bene-búcsú - is kaptak beszámolót, amelyekhez csatlakozhatnak a klubtagok. Engelleiter Zoltán hangsúlyozta azt is, hogy a város különböző nyugdíjas-egyesületeivel is szervezhetnek közös programokat. A Helyőrségi Nyugállományúak Klubjának elnöke elmondta azt is, az ötvenéves évfordulóra nagyszabású rendezvénnyel készülnek. - A májusi ünnepünk akár a városnak is az egyik kiemelkedő rendezvénye lehet - emelte ki. H. É. kapcsolódástól sem zárkóznak Száznál több tagot számlál az ötvenéves klub Fotó: Czímer Tamás 2018. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ A Nemzeti Színházban léptek fel az atkáriak ATKÁR, BUDAPEST Harmadik alkalommal rendezték meg a vidéki amatőr színjátszás örömünnepét, a Pajtaszínházi Szemlét január utolsó napjaiban. Az eseménynek ezúttal is a Nemzeti Színház stúdiószínpadai adtak otthont, amelyeken az atkári színjátszók képviselték megyénket. A 2015-ben indult, az NMI Művelődési Intézet és a Magyar Teátrumi Társaság közreműködésében megvalósuló Pajtaszínház Program harmadik évadában a tizenkilenc megyéből érkező csaknem háromszáz színjátszó kulturális országjárásra invitálta a nézőket, bemutatva településük, tájegységük sajátos nyelvjárását és észjárását, nem egyszer a helyi legenda- és népzenei kincset is mozgósítva a színdarabokban. A csaknem húsz bemutató között voltak egyebek között népszínművek, klasszikus és kortárs darabok, továbbá vásári komédiák és saját szerzemények is. Az Atkári Színjátszó Kör nagy sikerrel adta elő Kéri Ferenc Meghalsz, banya! című vígjátékát. H. É. A Meghalsz banya! című vígjáték sikert aratott Beküldött fotó Az összes markazinak jutott gombóc MARKAZ Egy nyertes pályázatnak köszönhetően a Markazi Várvölgye Általános Iskola felső tagozatos diákjai, valamint az érdeklődő szülők és pedagógusok is megnézhették a Padlás című nagy sikerű musical harmincéves jubileumi előadását. Csaknem hatvanan látogattak el a Vígszínházba, ahol mindannyiuk számára különleges élmény volt, hogy a darab végén valamennyi színész, akik az elmúlt évtizedekben szerepeltek a musicalben, illetve a szerzők, Presser Gábor és Sztevanovity Dusán is együtt ünnepeltek a közönséggel. Természetesen a vastaps sem maradt el a produkcióért, s a közönség torta helyett ezúttal stílusosan szilvás gombócot kapott. Az idén még három alkalommal szerveznek a nyertes pályázatból színházlátogatást a diákoknak. H. É.