Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-02 / 178. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Sikeres honvédelmi tábor EGER A negyedik Hertelendy Gábor Honvédelmi Tábort szervezte meg a Heves Me­gyei Védelmi Bizottság Tit­kársága - tájékoztat a He­ves Megyei Kormányhivatal oldalán. Az Egri SzC Kossuth Zsuzsanna Szakgimnáziu­ma, Szakközépiskola sport­pályáján íjászkodást, kézi­gránátdobást, légpisztoly­­lövészetet próbálhattak ki a fiatalok, Szolnokon pedig az MH 86. Helikopter Bázis mindennapjaiból és a harci helikopterek világából kap­tak ízelítőt. Az egri várban megkoszorúzták a városban megalakított, s állomásozott katonai alakulatok emlék­tábláját, majd az 1552-es ostromról tanultak. Sz. K. Változik a buszok közlekedése HEVES MEGYE Az augusztus 10-i munkanap-áthelyezés, valamint az augusztus 20-i ün­nep körüli napokon a menet­rend szerinti helyközi és he­lyi autóbuszjáratok közleke­dési rendje a következő: au­gusztus 10-én tanszünetes munkanap, augusztus 19- én szabadnap, augusztus 20- án munkaszüneti nap szerint közlekednek a járatok - tájé­koztat a KMKK Középkelet­­magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Sz. K. Fotókiállítás nyílt Hatvan főterén HATVAN Amire büszkék va­gyunk Hatvanban címmel nyílt fotókiállítás a város főterén jú­lius 22-én - adta hírül az ön­­kormányzat. A Zöldülő város - piac-, könyvtár- és térfej­lesztés című pályázat kereté­ben meghirdetett fotópályá­zatra három témában lehetett jelentkezni profi és amatőr fo­tósoknak. A legjobb 24 képet nagyméretű molinón október 13-ig láthatják az érdeklődők a Kossuth téren. Sz. K. Kevesebb a nyomvályú, nőtt a teherbírás, a sima burkolat még álom A mellékutak állapota javult, a főutaké romlott Az elmúlt években zajlot­tak útfelújítások a megyé­ben, de a főutak állapota a 31-es, a 33-as és a 21-es modernizációja ellenére is inkább romlott. Tóth Balázs szerkesztőség@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE Némi javulás volt az utóbbi években a He­ves megyei közutak állapotá­ban, de így is az országos át­lagnak felel meg az úthálózat műszaki minősége, a főutak színvonala pedig romlott is az utóbbi években, derül ki a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által közzétett adatokból. Az útfenntartó évről évre kategóriákba sorolja az uta­kat az egyes úthibák szerint, így értékelik azokat nyomvá­­lyússág, egyenetlenség, bur­kolatállapot és teherbírás sze­rint is. Megnéztük a 2013-as, a 2016-os és a 2018-as érté­keléseket is. A legelső évből voltak fenn a legrégebbi ada­tok a közútkezelő webolda­lán, 2016-ban kerültek az ál­lami tulajdonú autópályák a Magyar Közúthoz­, a tava­lyi adatok pedig a legfrisseb­bek a felmérésben. Míg 2013- ban 1168 kilométernyi fő- és mellékút tartozott a közútke­zelő Heves Megyei Igazgató­ságához, addig 2016-ban már 1357 kilométer fenntartásáról kellett gondoskodniuk, tavaly pedig 1367-ről. A növekmény adódik az M3 két útpályájából és a kapcsolódó csomóponti szakaszokból, illetve az M25- ből. Ezek általában jó minősé­gű útszakaszok, így aránya­iban javították a megyei köz­utak állapotát. A közútkezelő egyébként megkapott sok ke­rékpárutat is. A legkevesebb probléma a nyomvályúkkal volt, a megye útjainak kilencven százaléka ebből a szempontból jó, vagy megfelelő minőségű - azaz az autók kerekei által kijárt asz­falt mélysége nyolc millimé­ter alatti­­, csupán 1,6 száza­léka kifejezetten rossz, 69 ki­lométer nem megfelelő, vagy rossz minőségű. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a fő­útvonalak kevesebb mint­­ hat­van százalékának jó a minősí­tése, további ötödének pedig A legnagyobb javulás az utak teherbírásában van megfelelő, míg a mellékutak kilenctizedét ítélték jónak ebből a szempontból. 2016- hoz képest 2018-ban negy­ven kilométernyi, főleg mel­lékút lett nyomvályúmentes, míg a főutaknál négy kilo­méternyivel fogyott a jónak és megfelelőnek minősíthető útszakasz, bár nyolc kilomé­ternyivel a rosszak hossza is csökkent, s került a tűrhető kategóriába. Az út egyenetlensége azt jelenti, mennyire hullámos, esetleg van megsüllyedve, vagy kiemelkedve az úttest, de nem a keréknyomokban. Ebből a szempontból a me­gyei utak 55 százaléka - 764 kilométer - jó vagy megfe­lelő, ami négy százalékpon­tos javulás öt év alatt. A fő­utak minősége sokkal jobb a mellékutakénál. Míg 2013- ban negyedét sorolták tűrhe­tő kategóriába, s közel en­­­nyi volt megfelelő, illetve jó, addig tavaly már 51 százalék kapott kifejezetten jó osztály­zatot. A mellékutak minősé­ge 2013-ban még meghalad­ta a főutakét, azóta viszont nem volt nagy átrendeződés, kicsivel csökkent a jó és a rossz utak aránya, nőtt a tűr­­hetőké. Megemlítendő, hogy 2016-ig harminc kilométer­nyi mellékút romlott le jelen­tősen, az azóta végzett felújí­tásoknak köszönhetően lett a 2013-as viszonyokhoz képest tizenkét kilométernyivel több jó és négy kilométerrel keve­sebb rossz minősítésű mel­lékút a megyében. A burkolat állapota tovább­ra is kritikus. Mindössze 254 kilométeren jó vagy megfe­lelő a minőség, 840-en pe­dig rossz, vagy nem megfele­lő, 262 kilométeren tűrhető. 2013-ban még 833 volt legfel­jebb nem megfelelő minőségű, 130 pedig megfelelő, 204 pe­dig tűrhető. 2016 óta pedig 22 kilométerrel lett több a jó bur­kolatú, s 29 kilométerrel keve­sebb a kátyús útszakasz. Első­sorban az autópályák minősé­gére lehet kevesebb panasz, ez abból is látszik, hogy hat év­vel ezelőtt csak a főutak vol­tak megyei kezelésben és 12 kilométernyi volt közülük jó állapotban, kétszáz kilométer pedig kifejezetten rossz volt. Meg kell jegyezni, hogy 2016 óta romlik a főutak és az au­tópályák burkolata, húsz kilo­méterrel kevesebb - 129 he­lyett 109 - a jó, 16 kilométer­rel több - 232 kilométer - a rá­rós szakasz, pedig korábban beruházás zajlott a 21-esen, a 31-esen és a 33-ason is. A mel­lékutak állapota eleinte rom­lott, 2016 óta javult, 144 kilo­méteren élmény autózni, 609 kilométeren viszont bosszan­kodhatunk. A legnagyobb javulás az utak teherbírásában van, 130 kilométeren, zömmel mellék­­úton lettek sokkal jobbak a viszonyok. 745 kilométer te­herbírása megfelelő, 459 ki­lométernyié pedig nem, 88 kilométer még tűrhető. A na­gyobb javulás 2016-ig követ­kezett be - a 31-es út felújí­tásával -, de azóta is történt előrelépés. Nagy forgalmat bonyolít a megyeszékhelyet átszelő 25-ös főút Fotó: Huszár Márk Gyöngyösön több mint ötven éve működik a gyűjtőállomás A tejadó anyákat köszöntötték GYÖNGYÖS­­ Nem véletlen a kezdeményezés, hogy az Egész­ségügyi Világszervezet az anyatejes táplálás fontosságára világnappal is felhívja a figyel­met. A nők szülést követő korai munkába állása, a tápszereket előállító gyógyszeripar gyors fejlődése, az esztétikai válto­zásoktól való félelem, vagy az édesanya egészségügyi állapo­tán túl sok más tényező létezik, amiért egy csecsemő nem jut anyatejhez - fogalmazott Hiesz György polgármester a világ­nap kapcsán megrendezett vá­rosi ünnepségen, hozzátéve: Gyöngyösön 53 éve működik az anyatejgyűjtő állomás, és a jövőben is minden támogatást megad az önkormányzat, hogy a szolgáltatás zavartalanul mű­ködhessen. A rendezvényen a polgár­­mester oklevéllel és jutalom­mal méltányolta az anyatej­gyűjtő állomás két dolgozója, Bankáné Gergely Katalin és Szlanicz Éva munkáját. A hagyományokhoz híven, az önkormányzat ajándékcso­maggal köszönte meg az anya­tejgyűjtő állomáson tejet leadó édesanyák önzetlenségét, mel­­­lyel hozzájárulnak ahhoz, hogy a csecsemők számára legideáli­sabb táplálékból más gyerekek is részesüljenek. J. M. Az önzetlen segítséget értékelték­Fotó: Czímer Tamás 2019. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Lépcső épült a Hippolit-kapuban (Folytatás az 1. oldalról) EGER Kelenik József kifejtet­te, a török korban a tüzér­ség elleni védelem, valamint a gyors kivitelezhetőség mi­att az új erődítések túlnyo­mó többsége földből és fából épült. Az egri vár ostrom­ra történő felkészítése során Dobó István is számos, így épült elemmel erősítette meg a várat. A mostani felfedezés azért is fontos, mert a föld-fa szer­kezetű erődítések építé­si szerkezetéről, pusztulé­­konyságuk miatt, nagyon keveset tudunk. A jelenle­gi ásatás egyik legfontosabb eredménye, hogy feltárta és tisztázta a Dobó-féle ágyú­domb pontos helyét, építé­si szerkezetét. Az ásatás so­rán egy I. Ferdinánd korából származó ezüst dénár segí­tette az építkezés datálását. A szakember hozzátette, a régészeti munkák a tervek szerint a teljes terület feltárá­sával augusztus 16-án érnek véget. Az építkezés alatt a Do­bó István Vármúzeum kiállí­tásai zavartalanul látogatha­­tóak. A várba délről, a belvá­ros felől érkező vendégek a Varkoch-kapu helyett a Hip­polit-kapuban épített lépcsőn át juthatnak fel. Süll K.

Next